BUDÓ ÁGOSTON (Budapest, 1914. márc. 14. - Szeged, 1969. dec. 23.)

Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, melynek során elért eredményei jelezték kiemelkedő tehetségét. Első tudományos dolgozatát még mint egyetemi hallgató publikálta. 1936-ban szerezte meg a doktori címet. Fő kutatási területe a spektroszkópia volt. Különösen jelentős az e területen elért eredményei közül a triplett termekre vonatkozó, az intenzitás-eloszlást leíró és kísérletekkel is igazolt formulája. Ezt az eredményt még ma is idézik.

Oklevelének megszerzése után két évig ösztöndíjasként tevékenykedett. A két évből egyet a Nobel-díjas Debye professzor mellett töltött el. Ekkor kezdett foglalkozni a poláris molekulákat tartalmazó oldatoknak nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével. Kutatásainak eredményeként a Debye-féle elmélet Perrin-Budó-féle általánosításához jutott el.

1940-ben habilitált, és lett egyetemi magántanár, majd ugyanezen év őszén kapott kinevezést a szegedi Tanárképző Főiskola fizikai tanszékének vezetésére. 1949-ben Debrecenben az elméleti fizikai tanszék professzora lett, majd egy év múlva a szegedi Tudományegyetem kísérleti fizikai tanszékére kapott egyetemi tanári kinevezést. 1950-ben választották meg az MTA levelező, 1960-ban rendes tagjává.

A szegedi Kísérleti Fizikai Intézetben kezdett el foglalkozni a molekuláris lumineszcenciával. A háború miatt a tanszék felszereltsége a minimálisra csökkent, ezért a vizsgálatokhoz szükséges mérőberendezéseket kellett először megtervezni és építeni. Munkatársaival együtt - és azoknak mindig példát mutatva - végzett lelkes kutatómunkát. Az első jelentősebb tudományos sikert a valódi lumineszcencia jellemzők meghatározása jelentette. A külső és a valódi jellemzők közötti kvantitatív összefüggéseket felhasználva, az abszolút kvantumhatásfok koncentrációfüggésének vizsgálata a kioltási folyamatok mechanizmusának értelmezéséhez nyújtott alapot. A lumineszcenciafény polárosságára és csillapodási idejére vonatkozó mérések pedig lehetőséget nyújtottak a molekulák mozgására, szerkezetére vonatkozó következtetések levonására.

A szekunder-fluoreszcencia tüzetes vizsgálata a sugárzásos energiaátadás törvényeinek pontos megfogalmazásához vezetett. Az eddigiekben említett vizsgálatok bizonyos fokú lezárását jelentette a lumineszcencia jelenségek elvi alapjainak felderítésére vonatkozó kérdések tisztázása, nevezetesen a termodinamika második törvénye alapján a fluoreszcencia-hatásfok felső korlátjának, frekvencia függésének és antistokesi lefutásának megállapítása.

B. Á. a molekuláris lumineszcenciának minden lényeges kérdésével foglalkozott. Ennek következménye, hogy a szegedi Kísérleti fizikai intézet mint a lumineszcencia vizsgálatok szegedi iskolája vált ismertté nemzetközi tudományos körökben.

Igen jelentős az oktatás területén végzett munkája. A Mechanika című tankönyve 1951 óta általánosan használt tankönyv hazánkban, német nyelvre is lefordították. Háromkötetes Kísérleti fizikája (amelynek első kötetét Pócza Jenővel közösen írta) alapmű, melynek 3. kötetét már nem tudta befejezni, ebben hirtelen halála meggátolta.

A kiemelkedő kutató és oktató egyéniségéhez járul még sokirányú közéleti tevékenysége is. Hosszú időn át volt az MTA III. osztályának titkára, a Művelődési Minisztérium Fizikai Szakbizottságának elnöke, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. Munkásságát 1951-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Főbb szakcikkei