BUCHBÖCK GUSZTÁV (Pozsony, 1869. febr. I5. - Budapest, 1935. okt. 1.)

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte (1896), majd Than Károly tanszékén maradt, kezdeten gyakornok, majd tanársegéd, végül magántanár lett (1904). Ezután hosszabb külföldi tanulmányútra ment, amelynek során Wilhelm Ostwald mellett dolgozott Lipcsében és Walter Nernst mellett Göttingenben. Than Károly halála után a tanszéket kettéosztották, s az újonnan szervezett III. sz. Kémiai Intézet professzorává őt nevezték ki. 1907. május 3-án az MTA lev. tagjává választotta. 1926-1935 között a Magyar Chemiai Folyóirat egyik szerkesztőjeként is dolgozott.

B. G. a fizikai kémia viszonylag fiatal tudományágának első művelői közé tartozott Magyarországon. Módszert dolgozott ki az ionhidratáció vizsgálatára, amelynél indifferens elektrolit ismert mennyiségeit adta a vizsgálandó oldathoz, s elektrolízis után a koncentrációváltozásból következtetett az anion és kation hidratációjának különbségére. Megfelelő, az átviteli számot is tartalmazó képletből a hidratált vízmolekulák száma kiszámítható. Számos reakciókinetikai vizsgálatot is végzett, és összefüggést állapított meg a reakciósebesség és a belső surlódás között. 1922-ben megjelent "Physikai chemiai mérőmódszerek" című könyve az első ilyen témájú, magyar nyelvű gyakorlati kézikönyv volt.

Irodalom

SZÉKI Tibor: B. G. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1935.; MÉREI Kálmán: B. G. Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok, 1935-36.; GRÓH Gyula: Serlegbeszéd. Kis Akadémia Könyvtára, 1941.

Szabadváry Ferenc