BRÓDY
IMRE (Gyula, 1891. dec. 23. - Mühldorf, 1944. dec.
20.)
Egyetemi
tanulmányait Budapesten végezte, doktori értekezésében kvantumkémiai
alapon
számította ki az egyatomos gázok kémiai állandóját. Előbb középiskolai
tanár
volt, később a Tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének
tanársegédje.
1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Born tanársegédje lett. Vele együtt
dolgozta ki a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban hazatért, és
belépett az
Egyesült Izzó akkor létesült kutatólaboratóriumába, amelyet Pfeifer
Ignác
vezetett. Itt az izzólámpa tökéletesítésének fizikai problémáin
dolgozott
Körösy Ferenccel, Millner Tivadarral és Theisz Emillel együtt.
Leghíresebb
eredménye a kriptonlámpa feltalálása volt.
Az
élettartamot a gáztöltésű izzólámpában is korlátozza az izzószál
párolgása.
Ennek az összetett folyamatnak jelentős része a termikus diffúzió. Az
izzószálból kilépő nagy atomsúlyú volfrám a kis atomsúlyú töltőgázba
(argon-nitrogén keverék) jut, és a roppant nagy hőmérsékleti lépcső
miatt gyorsan
mozog a burafal felé. Ha azonban a töltőgáz atomsúlya is nagy, a
folyamat
fékeződik.
Mivel
a kripton atomsúlya (84) jobban megközelíti a volfrámét (183), mint a
nitrogéné
(18) és az argoné (40), tehát kripton töltésével a lámpa élettartama
azonos
izzítási hőmérséklet és fénykihasználás (km/VG mellett meghosszabbodik,
illetve
azonos élettartam mellett jobb hatásfokot ad. Bródy alapvető szabadalmi
bejelentése 1930. aug. 11-i keltezésű.
Az
elv kísérleti igazolásához azonban kriptonra volt szükség, amit a német
Linde
cég mint mellékterméket állított elő, és iskolai demonstrációs célokra
szállított 1-2 cm3 tételekben. Egy liter normál
nyomású kripton ára
kb. fél kg színaranynak felelt meg, de ilyen nagy mennyiséget senki sem
igényelt, még az Egyesült Izzó sem rendelt egy fél litert. Az ebből
készült néhány
izzólámpa gyakorlatban igazolta B. I. számításait.
Az
Egyesült Izzó (Tungsram) vezetésének vállalkozó szellemét bizonyítja,
hogy ezek
után nekivágtak a kriptonlámpagyártás előkészítésének. Tudták, hogy a
nyersanyag ára feltétlenül zuhanni fog, ha nagy mennyiségre lesz igény.
(Ezt a
19. században az alumínium példája is igazolta.)
A
kriptonégő kifejlesztése után B. I. figyelme a kriptongáz előállítására
irányult.
Körösyvel együtt meghatározta a levegő kriptontartalmát, amely 1,5x10-6-nak
adódott. Ezután Polányi Mihály manchesteri egyetemi tanárral kidolgozta
azt az
olcsó gyártási eljárást (a kis mennyiségű cseppfolyós levegővel történő
mosást), amely végtermékként a kriptont csekélyebb mennyiségű
xenongázzal
együtt adta. (Ez nem befolyásolta a lámpa minőségét.) A Tungsram saját
kriptongyárat épített Ajkán, amelynek tervezésében Bródy és Polányi,
valamint a
korábban említett munkatársak mellett Orowan Egon (a MIT későbbi
professzora)
is közreműködött.
1936-ban
a Budapesti Ipari Vásáron az egyik műszaki szenzáció a kriptonégő
bemutatása
volt. Még ugyanebben az évben megjelent az új lámpa az exportpiacon is,
ahol a
sikert főleg kis formája és fehérebb fénye biztosította. A kripton
nagybani ára
ekkor már ezredrésze sem volt a korábbinak, és hamarosan -1939-ben -
működni
kezdett az ajkai gyár is. B. I. pedig újabb fényforrás-problémákon
dolgozott.
1944-ben
bekövetkezett Magyarország német megszállása, és a zsidó származásúak
elhurcolása. Bródy Imrének a vállalat akkori vezetése mentesítést
szerzett a hatóságoktól.
Ő azonban nem akart elszakadni családjától, hozzájuk csatlakozva önként
ment a
biztos halálba.
B.
L-t, a
tudóst tiszta látás, éles logika, biztos ítélőképesség és a műszaki
kérdések
iránti állandó érdeklődés jellemezte. Személyiségét mackós kedvessége,
humorérzéke,
a fiatalok felé irányuló figyelme és türelme tette rendkívül
rokonszenvessé.
Egykori munkahelye ma nevét viseli, és az Eötvös Loránd Fizikai
Társulat Bródy
Imre-díja is rá emlékeztet.
Irodalom
SELÉNYI
Pál: B.
I. Fizikai Szemle, 1954.; GAZDA István: B. I. Akadémiai előadás
(kézirat); A
Tungsram Rt. története. Bp., 1985.
Valkó Iván Péter