BRÓDY IMRE (Gyula, 1891. dec. 23. - Mühldorf, 1944. dec. 20.)

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, doktori értekezésében kvantumkémiai alapon számította ki az egyatomos gázok kémiai állandóját. Előbb középiskolai tanár volt, később a Tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének tanársegédje. 1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Born tanársegédje lett. Vele együtt dolgozta ki a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban hazatért, és belépett az Egyesült Izzó akkor létesült kutatólaboratóriumába, amelyet Pfeifer Ignác vezetett. Itt az izzólámpa tökéletesítésének fizikai problémáin dolgozott Körösy Ferenccel, Millner Tivadarral és Theisz Emillel együtt. Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa feltalálása volt.

Az élettartamot a gáztöltésű izzólámpában is korlátozza az izzószál párolgása. Ennek az összetett folyamatnak jelentős része a termikus diffúzió. Az izzószálból kilépő nagy atomsúlyú volfrám a kis atomsúlyú töltőgázba (argon-nitrogén keverék) jut, és a roppant nagy hőmérsékleti lépcső miatt gyorsan mozog a burafal felé. Ha azonban a töltőgáz atomsúlya is nagy, a folyamat fékeződik.

Mivel a kripton atomsúlya (84) jobban megközelíti a volfrámét (183), mint a nitrogéné (18) és az argoné (40), tehát kripton töltésével a lámpa élettartama azonos izzítási hőmérséklet és fénykihasználás (km/VG mellett meghosszabbodik, illetve azonos élettartam mellett jobb hatásfokot ad. Bródy alapvető szabadalmi bejelentése 1930. aug. 11-i keltezésű.

Az elv kísérleti igazolásához azonban kriptonra volt szükség, amit a német Linde cég mint mellékterméket állított elő, és iskolai demonstrációs célokra szállított 1-2 cm³ tételekben. Egy liter normál nyomású kripton ára kb. fél kg színaranynak felelt meg, de ilyen nagy mennyiséget senki sem igényelt, még az Egyesült Izzó sem rendelt egy fél litert. Az ebből készült néhány izzólámpa gyakorlatban igazolta B. I. számításait.

Az Egyesült Izzó (Tungsram) vezetésének vállalkozó szellemét bizonyítja, hogy ezek után nekivágtak a kriptonlámpagyártás előkészítésének. Tudták, hogy a nyersanyag ára feltétlenül zuhanni fog, ha nagy mennyiségre lesz igény. (Ezt a 19. században az alumínium példája is igazolta.)

A kriptonégő kifejlesztése után B. I. figyelme a kriptongáz előállítására irányult. Körösyvel együtt meghatározta a levegő kriptontartalmát, amely 1,5x10^-6-nak adódott. Ezután Polányi Mihály manchesteri egyetemi tanárral kidolgozta azt az olcsó gyártási eljárást (a kis mennyiségű cseppfolyós levegővel történő mosást), amely végtermékként a kriptont csekélyebb mennyiségű xenongázzal együtt adta. (Ez nem befolyásolta a lámpa minőségét.) A Tungsram saját kriptongyárat épített Ajkán, amelynek tervezésében Bródy és Polányi, valamint a korábban említett munkatársak mellett Orowan Egon (a MIT későbbi professzora) is közreműködött.

1936-ban a Budapesti Ipari Vásáron az egyik műszaki szenzáció a kriptonégő bemutatása volt. Még ugyanebben az évben megjelent az új lámpa az exportpiacon is, ahol a sikert főleg kis formája és fehérebb fénye biztosította. A kripton nagybani ára ekkor már ezredrésze sem volt a korábbinak, és hamarosan -1939-ben - működni kezdett az ajkai gyár is. B. I. pedig újabb fényforrás-problémákon dolgozott.

1944-ben bekövetkezett Magyarország német megszállása, és a zsidó származásúak elhurcolása. Bródy Imrének a vállalat akkori vezetése mentesítést szerzett a hatóságoktól. Ő azonban nem akart elszakadni családjától, hozzájuk csatlakozva önként ment a biztos halálba.

B. L-t, a tudóst tiszta látás, éles logika, biztos ítélőképesség és a műszaki kérdések iránti állandó érdeklődés jellemezte. Személyiségét mackós kedvessége, humorérzéke, a fiatalok felé irányuló figyelme és türelme tette rendkívül rokonszenvessé. Egykori munkahelye ma nevét viseli, és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Bródy Imre-díja is rá emlékeztet.

Irodalom

SELÉNYI Pál: B. I. Fizikai Szemle, 1954.; GAZDA István: B. I. Akadémiai előadás (kézirat); A Tungsram Rt. története. Bp., 1985.

Valkó Iván Péter