Boveri, Theodor Heinrich (szül. 1862. okt. 12. Bamberg, Bajorország [Németország] - megh. 1915. okt. 15. Würzburg), német citológus, az orsóféreg petéivel végzett kutatásai bizonyították, hogy a sejtmagon belül a kromoszómák önálló egységek.

Boveri 1885-ben orvosi diplomát szerzett a Müncheni Egyetemen. 1893-ig citológiai kutatásokat folytatott a müncheni Állattani Intézetben. 1885-ben kezdte meg kromoszómavizsgálatait. Első nagyobb közleménye (1887) a nem megtermékenyített pete fejlődését írta le, beleértve a poláris testek (a nem megtermékenyített pete osztódásából keletkező kis sejtek) képződését. Később leírta azokat az ujjszerű lebenyeket, amelyek az Ascaris orsóféreg petéinek sejtmagjaiban a korai osztódási stádiumokban megjelennek. Ezeket korábban a sejtmag részének tekintették, amelyek csak a sejtmag osztódásakor vannak jelen, ő azonban kromoszómáknak tekintette őket. Boveri harmadik közleménye igazolta azt a feltevést - amely a belga citológus, Edouard van Beneden nevéhez fűződik -, miszerint a petesejt és a hímivarsejt azonos számú kromoszómával járul hozzá a megtermékenyítés során létrejövő új sejthez.

A későbbiekben Boveri bevezette a centroszóma kifejezést, és kimutatta, hogy ez a struktúra az osztódó petesejt osztódási központja. Azt is igazolta, hogy külön-külön kromoszómák felelősek az egyes öröklődő jellemzőkért. Kimutatta a citoplazma jelentőségét, bebizonyítván, hogy hatással van a kromoszómákra. 1893-ban professzorrá nevezték ki a Würzburgi Egyetemen.