BLÁTHY OTTÓ TITUSZ, *Tata (Komárom vm.), 1860. aug. 11., - Bp.,1939. szept. 26., gépészmérnök. - A bécsi műegy. gépészmérnöki karán 1882-ben szerzett mérnöki oklevelet. Az MTA tagja (t. 1927. máj. 5.). 1917-től a bp.-i és a bécsi egy. tb. doktora. A M. Sakkszövetség alelnöke, majd társelnöke. Wahrmann-díj (1909), Marczibányi-díj (1935). - A MÁV gépgyárában, majd Zipernowsky Károly hívására 1883. júl. 1-jétől élete végéig az akkori Ganz-gyár újonnan létesített villamossági oszt.-án dolgozott. - Tanulmányozta M. Faraday kísérleti és J. C. Maxwell elméleti munkáit. Felismerte a mágneses Ohm-törvény gyakorlati alkalmazását, s számítási módszert dolgozott ki a mágneses körök méretezésére. Első szabadalma az egyenáramú dinamókhoz szerkesztett önműködő, higanyos feszültségszabályozó volt (1883). 1884-ben megszerkesztette és szabadalmaztatta nagy pontosságú elektrodinamikus wattmérőjét; 1889 végén szabadalma alapján kezdték gyártani az indukciós wattóra-számlálókat (áramfogyasztásmérőt). Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal együtt készített tervei szerint gyártotta 1885-ben a Ganz és Társa cég az első, a gyakorlatban is használható transzformátort, amely a mai napig alapvető eleme a Zipernowsky-Déri-~ által kidolgozott villamosenergia-elosztó rendszernek. 1886-ban a római cerchi erőműben - a világon először - ~ elképzelései alapján sikerült váltakozó áramú generátorokat párhuzamos kapcsolásban üzemeltetni. 1891-ben önműködő vízturbina-szabályozót is szerkesztett. 1896-ban hozta nyilvánosságra az ún. többletveszteségekre vonatkozó vizsgálatának eredményeit. Vízturbinás generátorok állórészében alkalmazott ún. tört horonyszámú tekercseléséért a párizsi világkiállításon 1900-ban nagydíjat nyert. A hazai turbógenerátor-gyártás megindítása is az ő nevéhez fűződik. Négypólusú forgórész-konstrukciójának szabadalmait a svájci Brown Boveri és a berlini Siemens-Schuckert művek is megvásárolták. A század elején tervei alapján 30 kV-os generátorokat is gyártottak dalmát és olasz vízi erőművekbe, melyek közül több a század végén is üzemelt. 1912-ben szabadalmaztatta az áramszámlálók hitelesítésére szolgáló sztroboszkopikus eljárást. Tökéletesítette a nagyvasúti villamosmozdonyok fázisváltóját. Rendkívül sokoldalú egyéniség volt. Elektrotechnikai munkássága, száznál több szabadalma mellett a soklépéses sakkfeladványok műfajában is maradandót alkotott. Tiszteletére a M. Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban ~-díjat alapított.

M.: Vielzügige Schachaufgaben (Leipzig, 1891).

Irod.: Akad. Ért. (1939. 49. köt.); Gohár Mihály: B. O. T. (Technika, 1939); Hoor Tempis Mór: B. O.T. (M. Mérnök és Építész Egylet Közl., 1939); Verebélyi László: B. O. T. (Matem. és Fiz. Lapok, 1939); Gohér Mihály: 100 évvel ezelőtt született B. O. T. (Elektrotechnika, 1960); Mándi Antal: Megemlékezés B-ról (MTA X. Oszt. Közleményei, 1961. és Acta Technica, 1961); Gohér M.: B. O. T. (Műszaki nagyjaink, 2. (Bp., 1983); Asztalos Péter: B. O. T. (Magyarok a természettud. és a technika történetében, Bp., 1992).

B. Ma.