BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (Budapest, 1899. szept. 29. - Buenos Aires, 1985. nov. 24.)

B. L. feltaláló és újságíró. Kanyargós életpályája elején, Budapesten érettségizett, majd az orvosi egyetemet elkezdte, azonban nem fejezte be. Egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, majd hivatalnoki állásban egy petróleumvállalat vámügyeit intézte. Megpróbálkozott autóversenyzéssel, ami egy új sebességváltó típus kidolgozásár ösztönözte, és sikeres volt mint festő is.

Fő találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el. 1933-34-ben szerkesztője volt a Hongrie - Magyarország - Hungary-című, elsősorban művészeti jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap munkatársa lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak nehézkességén, hogy új írószer kitalálásán kezdett gondolkodni. Nyomdákban járva a rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványa adta neki az ötletet, hogy egy tintával telt cső végébe hengerrel, ill. golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan vinni a papírra.

Az ötlettől az olcsó írószer világsikeréig azonban több mint fél évtized telt el kísérletezéssel. Kísérleteit már nem mind végezte Magyarországon. 1939-ben saját személye és családja biztonsága érdekében Párizsba menekült, majd onnan Argentínába.

Mint minden találmánynak, természetesen a golyóstollnak is voltak előzményei, és mint a 20. század legtöbb eredménye ez is népes szakembergárda és számos mecénás bevonásával valósult meg. Azt a ötletet, hogy a tintát a papírra vékony cső végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John Loud Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották. Wilhelm Brau: 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat Németországban, de ez az ötlet sem jutott el a gyártásig. G. L. Lorenz „Mungo” néven szabadalmaztatott Drezdában egy golyóstollat. Ezt gyártották is, mintadarabjait a lipcsei vásáron árusították, ezek azonban csak néhány napig voltak használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-ből szintén nem eredményezett használható írószert. Vele B. I kapcsolatba lépett és tőle opciót szerzett.

A használható golyóstoll előállításához igen pontos golyókra volt szükség, amelyeket Svájcból és Jugoszláviából próbáltak beszerezni. Később az argentínai gyártáshoz B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat.

A megfelelő sűrűségű festék kikísérletezésében először fivére, György volt segítségére, majd a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.

B. L. 1940-től Argentínában külön kísérletezett, ott nyert szabadalmat 1943. június 10-én. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat Argentínában „Eterpen”-nek hívták és 1945-től árusították.

Még számos más találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a neve (ld. az angol Biro-pen kifejezést).

Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

Fő műve

BIRÓ, Ladislao José: Una revolución silenciosa. Buenos Aires, 1969.; BIRÓ László József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Bp., 1975. (Az előző mű rövidített magyar fordítása.)

Irodalom

RÉNYI Péter: „Nehéz ember” Buenos Airesben. Népszabadság, 1966. 186. sz.; VAJDA Pál: Kié a golyóstoll? Interpress Magazin, 1982. 6. sz.

Vámos Éva