Biot, Jean Baptiste, francia fizikus, szül. Párisban 1774 ápr. 21., megh.u.o. l862 febr. 3. Látogatta a párisi Ecole politechnique-t; egy ideig a tüzérségnél szolgált, azután a matematikát és a természettudományokat tanulmányozta: mint a fizika tanára tanított Beauvaisban; 1800. a Collége de Francé tanára lett; 1804. a párisi obszervatóriumon és 1806. a Bureau des longitudes-ön alkalmazták. Gay Lussacot első léghajó-útjára elkísérte; 1806 elején Méchain-nal és Arago-val Spanyolországba ment, hogy itt Franciaország nagy délkörmérését folytassa. B. a tudományban tisztán tapasztalati szempontból indult ki és minden bölcseleti elmélkedést kerül. Különböző irányban tett vizsgálataival a fizikát lényegesen előmozdítá. Aragoval a nehézségi erőt legpontosabban mérte meg Párisban; tőle ered az egyetlen létező közvetetlen mérése a hangterjedés sebességének szilárd testben. Arago-val együtt megmérte a gázok törési együtthatóit, ő fedezte fel az egytengelyű kristályok kettős fénytörésének különbségét: sokat foglalkozott a színgyűrűkkel, melyeket sarkított fényben a vékony kristálycsiszolatok mutatnak. Ő alapította az optikai cukormérést is. Ezek a munkái, úgyszintén a mágnességre és elektromosságra vonatkozó vizsgálatai is igen fontosak. A Savart-ral véghezvitt észlelések azon erőről, melyet egy áram egy mágnestűre gyakorol, a B.-Savart-féle törvényre vezettek, mely lényeges támasza az Ampére-féle mágnesség-teoriának. Művei: Analyse du traité de la mécanique céleste de Laplace (Paris 1801); Essai de géométrie analytique (u. o. 1802); Traité élémentaire d'astronomie physique (u. o. 1805); Traité de physique experimentáló et mathématique (u. o. 1816, 4 köt.); Traité élémentaire de physique experimentáló (u. o. 1818-1821, 2 köt., németül Fechner által bővítve, 2. kiad. Nürnberg 1828-29,5 köt.) Sajátságos fényelméletét: Recherches expérimentales et mathématiques sur les mouvements des molécules de la lumiére autour de leur centre de gravité c. művében (Paris 1814) adta el. Mint történetíró B. a következőket közölte: Mélanges scientiflques et littéraires (Paris 1858, 3 köt.), melyben nevezetes matematikusok és fizikusok életét írta le. Az egyiptomiak, indusok és kínaiak csillagászatával is foglalkozott és ezekről közölte: Recherches sur plusiem-s points de Tastronomie égyptienne (Paris 1829); Recherches sur l'ancienne astronomie chinoise (u. o. 1840) és Études sur l'astronomie indienne et sur l'astronomíe chinoise (u. o. 1862) c. műveit. Arago-val együtt írta: Recueil d'observations géodésiques, astr. et phys. e. könyvét (Paris 1824).