Bessel, Friedrich Wilhelm, az újabb kor legnagyobb német csillagásza, szül. Mindenben 1784 júl. 22., megh. Brémában 1846 márc. 17. Kereskedői pályára lépett; itt minden szabad idejét a matematika és csillagászat tanulmányozására fordította. 4 évig észlelt Schröter magán-obszervatóriumán Lilienthalban. 1810-ben Königsbergbe hivatván, megalapította az ottani csillagvizsgálót, melyet 1819. kitűnő Reichenbach-féle műszerekkel láttak el. B műszerekkel, különösen a Fraunhofer-féle héliometerrel oly kitűnő megfigyeléseket végzett, hogy a csillagászati észlelés művészete a tökéletességnek eddig nem is sejtett fokára emelkedett. B. a csillagászat matematikai elméleteiben is ritka jártassággal bírt s e téren is alapvető fontosságú munkát végzett. Pontosabb munkái: AstronomischeBeobachtungen auf der Sternwarte zu Königsberg (Königeberg 1815-1846); Pundamenta astronomiae deducta ex observationibus J. Bradley (u. o. 1818), melyek Bradley megfigyeléseit tartalmazzák; Untersuchungen über das Vorrücken der Nachtgleichen (Berlin 1816); Untersuchungen über die Lange des einfachen Seeundenpendels für Berlin (u. o. 1828); Tabulae Regiomontanae reductionum observationum ab a. 1750 usque ad a. 1830 computatae (Königsberg 1830); Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten (u. o. 1838); Astronomische Untersuchungen (Königsberg 1841-42, 2 köt.) Az 1824-33. évig bevégezte a 75,011 csillagon tett megfigyeléseit, melyek az égboltozat 15⁰ é. sz. és 15⁰ d. sz. elhajlású zónájában fekszenek. Legérdekesebb kisebb munkái közé tartoznak: Messung der Entfemung des 61. Stems im Stembild des Schwans, Schumacher Astron. Jahrb. c. folyóiratában (1839); ez magában foglalta az állócsillagok parallaxisáról szóló probléma első kielégítő megoldását. B. legfontosabb munkáihoz tartozik egy 1844. megjelent értekezés, mely a Sirius és Prokyon saját mozgásának változásait vizsgálja, amiből B. arra következtetett, hogy e csillagok körül sötét, láthatatlan kisérő kering. A későbbi kor hatalmas távcsöveivel sikerült a kísérőket tényleg meg is találni. B. Populäre Vorlesungen über wissenschaftlicho Gegenstande c. munkáját Schumacher (Hamburg 1848) adta ki; Abhandlungen (Leipzig 1876, 3 kötet) és Recensionen (u. o. 1878) c. munkáit R. Engelmann tette közé. Levelezését Olbers-szel Erman adta ki Leipzig 1825), Gauss-szal való levelezését pedig a berlini akadémia (Leipzig 1880). V. ö. Durége, B.'s Lében und Wirken (Zürich 1861).