Bassi, Agostino (szül. 1773. szept. 25. Lodi mellett, Lombardia, Habsburg fennhatóság alatt [ma Olaszország] - megh. 1856. febr. 8. Lodi), az első olasz bakteriológusok egyike, aki Pasteur előtt 10 évvel felfedezte, hogy számos betegséget mikroorganizmusok okoznak.

1807-ben kezdte meg az Olaszországban és Franciaországban komoly gazdasági károkat okozó mészkór (selyemhernyó-betegség) kutatását. 25 éves kutatás és kísérletezés után bizonyítani tudta, hogy a betegség járványos, és hogy egy mikroszkopikus parazita gomba okozza. Arra a következtetésre jutott, hogy a később Botrytis paradoxa (ma Beauvaria bassiana) névvel jelölt parazita a hernyók közötti érintkezéssel, valamint a fertőzött táplálékkal terjed.

Bassi a Del mal del segno, calcinaccio o moscardino (A mal del segno, calcinaccio vagy mészkór nevű selyemhernyó-betegség; 1835) c. munkájában tette közzé felismeréseit, melyekben arra a fontos általános következtetésre jutott, hogy sokféle állati, növényi és emberi betegséget állati vagy növényi paraziták okoznak. Ezzel a nézetével megelőzte mind Pasteur, mind Robert Koch felismeréseit. Különböző módszereket dolgozott ki a selyemhernyó-betegség megelőzésére és megszüntetésére, amivel múlhatatlan érdemeket szerzett.