Barton, Derek H(arold) R(ichard) (szül. 1918. szept. 8. Gravesend, Kent, Anglia - megh. 1998. március 16. Texas, USA), brit tudós, aki a norvég Odd Hassellel együtt kapta meg az 1969. évi kémiai Nobel-díjat azokért a kutatásaiért, amelyek segítségével megalapozta a konformációs analízist (ez a bonyolult molekulák háromdimenziós szerkezetének a tanulmányozása), ami a szerves kémia egy lényeges része.

Barton 1945-ben csatlakozott a londoni Imperial College of Science and Technology tanári karához ahol először tanársegédként, később tudományos munkatársként működött. 1949-ben és 1950-ben vendégprofesszor volt a Harvard Egyetemen, ezalatt kezdte meg azt a munkát, amely a konformációs analízisről 1950-ben írt alapvető publikációjához vezetett. A cikk azonnal felkeltette a tudományos közösség érdeklődését és forradalmasította a szerves kémiát.

1950-től a Birkbeck College (University of London) tanára, 1955 és 1957 között a Glasgow-i Egyetemen a kémia, majd ezután a szerves kémia professzora lett az Imperial College-ban. 1960-as felfedezése Barton-reakció néven vált ismertté, ez a folyamat megkönnyítette az aldoszteron hormon szintetizálását.