Aston, Francis William (szül. 1877. szept. 1. Harborne, Birmingham, Anglia - megh. 1945. nov. 20. Cambridge, Cambridgeshire), angol fizikus, aki a tömegspektrográf megalkotásáért és számos nuklid - egymástól csak tömegében különböző atommag - felfedezéséért 1922-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A tömegspektrográf olyan berendezés, amellyel különböző tömegű atomok és molekulatöredékek szétválaszthatók, és e tömegeket nagyon pontosan meg is lehet mérni. A tömegspektrográfot széles körben használják a geológiában, a kémiában, a biológiában és a magfizikában.

Aston kémiát tanult, de miután a röntgensugarak (1895) és a radioaktivitás (1896) felfedezése nyomán a fizika újjászületett, 1903-ban azt kezdte vizsgálni, hogy gázzal töltött csőben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben, Cambridge-ben Sir Joseph John Thomson asszisztense lett, aki a gázkisülésekből származó, pozitív töltésű sugarakat tanulmányozta. Aston asszisztensségének ideje alatt Thomson a neonnal végzett kísérletei nyomán találta meg annak bizonyítékát, hogy a stabilis (nem radioaktív) elemeknek izotópjaik vannak. (Az izotópok ugyanazon elem különböző tömegű atomjai.)

Az I. világháború után Aston pozitív töltésű sugarakkal működő új berendezést készített, amelynek a "tömegspektrográf" nevet adta. Ezzel kimutatta, hogy nemcsak a neon, hanem sok más elem is izotópok keveréke. A természetben előforduló 287 nuklid közül 217-et Aston fedezett fel.

KFKI Home >  História - Tudósnaptár