Armstrong (of Cragside), William George (szül. 1810. nov. 26. Newcastle upon Tyne, Northumberland, Anglia - megh. 1900. dec. 27. Cragside, Northumberland), brit gyáros és mérnök, nagynyomású hidraulikus szerkezetek feltalálója, a lőfegyvergyártás és -tervezés forradalmasítója.
Armstrong 1847-ben feladta newcastle-i ügyvédi irodáját, hogy teljes idejét a tudományos kísérletezésnek szentelhesse. Elswick-on-Tyne-ban gépgyárat alapított hidraulikus daruk gyártására. Mivel hidraulikus gépeinek működtetése attól függött, rendelkezésre áll-e vízvezeték vagy -tározó, 1850-ben feltalálta a hidraulikus akkumulátort. Ez egy nagy, vízzel töltött hengerből, valamint a benne mozgó dugattyúból állt, amely a víznyomást a hengeren belül és a tápcsővezetékben 42 kg/cm2-re tudta növelni. Így az emelőgépek, csörlők, fordítókorongok, dokk-kapuk és hasonló gépezetek majdnem minden helyzetben működtethetők voltak.
A továbbiakban a brit hadsereg lövegeinek fejlesztésén dolgozott. Fémgyűrűket rögzített egy belső acélcsőre, majd egy kovácsoltvas pántot hosszú tekerccsé hajlított, és a csőre hegesztette. Ezt az eljárást mások is használták, de a legnagyobb sikerrel Armstrong dolgozta ki. Nagy fontosságot tulajdonított a hátultöltős és huzagolt furatú lőfegyvereknek, ill. a hosszított lövedékeknek. Armstrongot 1843-ban tagjává választotta a Royal Society, 1887-ben bárói címet kapott.