ARANY DÁNIEL (Pest, 1863. júl. ll. - Budapest, 1945. jan. ?)

Győrben, az ottani főreál 1872-ben elkészült új épületében érettségizett, majd Budapesten, a Tudományegyetemen szerzett matematika tanári oklevelet. Hallgatta Eötvös Loránd előadásait fizikából és a szomszédos Műegyetemre is átlátogatott, hogy meghallgassa Hunyady Jenő és Kőnig Gyula előadásait matematikából. A diploma megszerzése után rövid ideig a selmecbányai erdészeti akadémián volt tanársegéd, majd visszatért volt iskolájába matematikát tanítani. Itt, Győrben alapította meg 1894-ben a Középiskolai Mathematikai Lapokat, melyet három éven át, 1896-ig szerkesztett. Kezdetben különböző magyar középiskolákból kért és közölt ottani érettségi matematika feladatokat, de hamarosan egyre nagyobb helyet foglaltak el az újságban a középiskolások számára kitűzött új feladatok. E feladatok megoldását a diákok levélben beküldhették A. D.-nek, aki a mintamegoldásokat valamennyi megoldó nevével együtt közölte.

A Mathematikai Lapok népszerűsége gyorsan nőtt, s az 1894-ben megindult tanulóversenyek - a későbbi Eötvös versenyek - első nyertesei között már több olyan versenyző akadt, aki rendszeres megoldója volt a középiskolai Lapoknak. (Seidner Mihály, Visnya Aladár, Zemplén Győző, Fejér Lipót). A. D. javította Riesz Frigyes dolgozatait is, aki ugyancsak Győrből, de a bencés gimnáziumból küldte megoldásait a szerkesztőségbe. Ilyen típusú lap akkor a világon csak kettő létezett: A. D. Középiskolai Mathematikai Lapok-ja, s a mintául is szolgáló Journal de Mathématiques Elémentaires Franciaországban.

1896-ban A. D. Budapestre költözött, s a Lapok szerkesztését átadta a vele közel egyidős Rátz Lászlónak, az ágostai hitvallású evangélikus gimnázium matematika tanárának, akit még az egyetemről ismert. Rátz László 1914-ig szerkesztette a Lapokat. A. D. kezdetben fizika, sőt kémia feladatokat is kitűzött, Rátz László azonban már csak igényes matematika feladatokat közölt.

Budapesten A. D. az akkor nyíló VIII. kerületi főgimnáziumban kezdett tanítani, ahol Szíjártó Miklóssal közösen matematika tankönyvet is írt. Néhány év itteni működés után a felsőbb ipariskolába ment át, ahol 1919-ig tanított matematikát. Még nem volt hatvan éves, amikor nyugdíjazták a tanári pályán. Szellemi alkotóereje teljében biztosítási matematikával kezdett foglalkozni. Matematikai tudományos eredményeit a determináns-elmélet, a matematikai statisztika, valószínűség számítás és a klasszikus játékelmélet területén érte el. Hetvenhét éves korában még megtanult és eredményesen művelt egy számára teljesen új matematikai diszciplinát, az analitikus háromszög-geometriát.

Széles körű nyelvismeretét és jó kommunikációs készségét kamatoztatva kiterjedt levelezést folytatott a világ sok-sok matematikusával, akik főleg problémamegoldó készségét és az elemi megoldások iránti vonzalmát értékelték. Nagy matematikai könyvtárát az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulatnak adományozta, amikor zsidó származása miatt előbb csak egy kisebb lakásba, végül 1944-ben gettóba kellett költöznie feleségével. Itt is haltak meg, Budapest ostroma idején.

A. D. nevét egy országos középiskolai matematika verseny és a Lapok segít megőrizni a matematikát szerető fiatalok és tanáraik körében.

Főbb művei: