|
Antolik Károly
Dátum: 2006-03-17 15:13
Rovat: Szülőföldünk
 1843 január
28-án született a szepesmegyei Kolbachban (Tarpatak) Gimnáziumi tanulmányait
Lőcsén, Sároseperjesen és Nagyváradon
végezte. Ezt követően a budapesti, a berlini, majd a heidelbergi egyetem matematika-fizika szakos
hallgatója. 1867-ben a pesti egyetemen megszerzett tanári diplomája
mellett tornatanítói és távírótiszti oklevelet is szerzett.
A kaposvári gimnáziumban kezdte pedagógiai működését, majd
a kassai főgimnáziumban tanított, később a kassai
főreáliskola tanára lett, ezt követően az aradi királyi
főgimnáziumban működött.
1874-75 tanévben a berlini és heidelbergi
egyetemen Helmholtz és Bunsen
tanítványa.
1881-ben a párizsi nemzetközi kiállításon
mint kiállító szerepel, „Diplomé de
Cooperation“ elismerésben
részesül. Publicisztikai tevékenységéről tanúskodik, hogy
1882-től a Középiskolai Szemle
szerkesztőtársa. Három évvel később a budapesti
országos kiállításon szerepel, „Kiállítási Nagy-Érem a haladásért“ kitüntetést szerez.
1889-től az aradi Kölcsey Egyesület Évkönyvének
szerkesztője
Iskolai segédanyagként 1889-ben megjelentetett,
Fizikai kísérletek című, 102
cikkből álló pálymunkáját
a budapesti Természettudományi Társulat 300 forinttal jutalmazza,
rövidített változata megjelenik a Társulat Pótfüzeteiben, valamint
a Praktische Physik
magdeburgi folyóiratban, teljes terjedelmében
pedig a berlini fizikai és kémiai folyóiratban.
Tevékenysége elismeréséül 1889-ben a Magyar
Királyi vallási és közoktatásügyi minisztérium elismerő oklevéllel
tünteti ki.
1892-ben az aradi Kölcsey Egyesület örökös
tiszteletbeli alelnökének választják.
1892-ben aktív résztvevője a Mathematikai és Physikai
Társulat első közgyűlésének, amelyen A rezgő
hártyákon észlelhető hangidomokról címen tart előadást
Ugyanebben az évben lesz Pozsonyi
Főreáliskola ideiglenes igazgatója miközben fizika és matematika
szakos tanára is. 1893 –tól
a Főreáliskola rendes igazgatója
Anyanyelvén kívül németül is publikál, ennek
eredményeképpen 1895-től a Zeitschrift
für den Physik und Chemie Unterricht, Berlin rendes munkatársa
Az 1896-os a budapesti Milleniumi
kiállításon villamos rajzokat, általa szerkesztett rezgő hártyákat,
hangszert (polychord), csillagászati képeket és
fizikai készülékeket mutatott be, amelyekért Kiállítási Érmet kapot.
Tizenhárom éven át volt a pozsonyi
Főreáliskola igazgatója.
A villamosság és az akusztika terén több
felfedezés az ő nevéhez fűződik. Kísérleti természettan
című műve öt kiadást ért meg, országos középiskolai
tankönyvként
használták. Harminchét éven át
oktatta – elsősorban fizikára – a gimnázium(ok)
diákjait.
Egyik legfontosabb munkája a hanglejtők
rendszeréről szól, amelyben arra a következtetésre jut, hogy az
akromatikus, egyenletesen temperált hangskála nem 7 tagú diatonikus,
hanem hattagó hangsorból ered, és ha már
a héttagúból indulnak ki, akkor nem 12, hanem 14 hanglejtőt
kellett volna venni. A szerző 24 skálás hangsor táblázatait
közli, amelyben meghatározza a hangok intervallumát, az ennek
megfelelő húr hosszát és a hang rezgésszámát.
A Pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egyesület
egyik oszlopos tagjaként rendszeresen tartott kutatásairól
előadásokat: 1894-1899 között évente egyet-egyet, 1900-ban 3-at,
1901-ben 1-et, 1902-1904 között 2-2-t, 1905- ben
1-et.
1895-től tíz éven át – haláláig – volt az
Egyesület természettudományi szakosztályának elnöke.
Antolik Károly hatvankét
éves korában, 1905 június 20-án hunyt el
Pozsonyban.
Tiszteletet parancsoló tudományos publicisztikai
tevékenysége, amely csaknem héttucat műből áll.
1.
A villanyszikra sikamlásáról
Természettudományi Közlöny, 55., 56. Füzet,
1873.
2.
Über das Gleiten elektrischer Funken, Poggendorff´s Annalen, Leipzig, 151. Kötet, 1873
3.
Villanyos rajzok a bekormozott testeken,
Kassai Állami Főreáliskolai Értesítő,
1874.
4.
Über elektrische Figuren, Poggendorff´s Annalen, 154.
kötet, 1875
5.
A világ teremtése a tudomány mai
szempontjából, Trttd. Szemle, Nagyvárad, 1875.
6.
Verbesserter Giftheber, Poggendorff´s Annalen, 158. Kötet, 1876.
7.
Villanyos füstalakokról, Műegyetemi Lapok,
12. füzet, 1877.
8.
Elektrische Rauchfiguren, Wiedermanns Annalen, 1. kötet, 1877.
9.
Über die Ausgleichsstelle der elektrischen Funken in der Schlagweite, Wiedermanns Annalaen, ÍI.
kötet, 1878.
10.
A villanyszikra sikamlásáról és különösen az
ellentétes villamosságok kiegyenlítődési helyéről
a szikrában, Műegyetemi Lapok, 23. füzet, 1878.
11.
Kísérleti természettan, Arad, 1879.
12.
Természettan és vegytan elemei, 1880.
13.
A természettan és Természettani-földrajz
elemei, I. és Í. kiadás, 1881.
14.
Über neue elektrische Figuren, Wiedermanns Annalen, 15. kötet, 1882.
15.
Az elektromos szikrarajzairól és sikamlásáról, Az
MTA-nak előterjesztett és a Természettudomá
16.
nyi Közlöny 153.
füzetében megjelent munka, 1882.
17.
Természettani kísérletek az iskolában,
Középiskolai Szemle, 1., 5. és 9. füzet.
18.
A villanyszikra nyomairól az előlegesen
megvillanyozott lombikokon, Magyar Királyi Trmttd.
Társulat ülése, 1882 febr. 15-17.
19.
A forró gyantán lenyomódott villanyosalakokról, u.o..
20.
A villanyos szikra egyesülésénél mutatkozó
néhány tüneményről és a sugárzó villamosság által vetett
árnyékokról, u.o.
21.
A villám hatásairól és a légköri
villamosságról, Magyar Orvosok és Természetvizsgálók debreceni
vándorgyűlése, valamint a vándorgyűlés évkönyve, 1882.
22.
A Holtz-féle influenzgép és szárító lámpája, Természettudományi
Közlöny, 165. füzet.
23.
Über einige Kunstgriffe bei der Behandlung
der Holz‘schen Influenzmaschine und über die Trockenlampe, Eiedemann‘s Annalen, 19.
kötet, 1883
24.
Die Trockenlampe,
Zeitschrift des el. Vereins in Wien, 1. kötet,
1883.
25.
Über strahlende Elektrizität, Ausstellungs-Zeitung, pg.228,
1883.
26.
A Természettan és Természettani földrajz, 3.
kiadás, 1884.
27.
Les figures électriques, Journal univ.
d´Électr. Paris, XI. kötet, 1884.
28.
A gyűrű-csöves
higany-légszivattyú, MTA Math. és Trmttd. Értesítő, ÍI. kötet, 1885.
29.
Ringförmige Quecksilber-Luftpumpe, Natrurw.
Berichte aus Ungarn, 1885.
30.
A Természettan és természettani földrajz,
IV. kiadás, 1886.
31.
A csillagos ég, Kölcsey Egyesület Évkönyve,
Arad, 1889.
32.
Fizikai kísérletek, 102 cikk, pályamunka, Természettdományi Társulat Pótfüzetek XI. És XÍ.
kötet, Budapest, 1890, valamint a Praktische
Physik, Magdeburg,
5-19. füzet, 1891 (kivonat), egész terjedelmében a Zeitschrift für den phys. Und. Chem. Unterricht folyóirat
IV. és V. évfolyamában, Berlin, 1890, 1891.
33.
A hang-áttétellel előidézett
hangidomokról kifeszített rezgő hártyákon és üveglemezeken, MTA XX.
kötet, 4. sz., Budapest, 1890
34.
Über Klangfiguren, die auf gespannten Membranen und auf Glas mittels Tonübertragung hervorgerufen
werden Naturwissen Berichte aus Ungarn, 1890
35.
A Nap csodáiról, Magyar Orvosok és
Természetvizsgálók nagyváradi vándorgyűlésének évkönyve, 1891
36.
Tornázás botokkal, 56 ábrával, Arad, 1891.
37.
A villámhárító védőhatásai, Királyi
Magyar Természettzudományi Társ. I,
félévszázados jubileumi évkönyve, Budapest, 1892.
38.
A hullák elégetésének szükségességéről,
Magyar Orvosok és Természetvizsgálók brassói vándorgyűlése, valamint
1892. Évkönyve.
39.
A rezgő hártyák hangidomai és azok rendszere
p. 1-12, 1892-93 POTÉ, Pozsony.
40.
A rezgőhgártyákon
észlelhető hangidomokról, Math. És Phys. Lapok, Budapest, 1893.
41)A hanglejtők rendszere p.
129-160, Pozsonyi Orvos- és Természetudományi
Egyesület évkönyve, 1892-93.
1.
Néhány szó a szülőknek, Pozsonyi Állami
Főreáliskolai Évkönyve, 1892-93
2.
A hanglejtők rendszere, Pozsonyi Állami
Főreáliskola Évkönyve 1893-94, p. 1-24
3.
A rezgő hártyákon észlelhető új
hangidomokról és azok rendszeréről, Mathematikai
és Physikai Lapok, Budapest, 1893, IV füzet.
4.
A rezgő hártyákon keletkező
hangidomok rendszeréről – Pozsonyi Orvos- Természettudományi
Társulat ülése, 1893-94
5.
A hanglejtő szerkezetéről – u.o, 1893-94
6.
Az elektromos szikrarajzok előállításáról, Mathematikai és Physikai
Lapok, Í. füzet, Budapest, 1894
7.
Az új hangrendszerről, Zene és
Színművészeti Lapok 7. sz, Budapest, 1894.
8.
A hártyák hangidomairól, Pozsonyi Természet
Tudományi Társulat Évkönyve, 1894
9.
Egy új fizikai találmányrtól
– a polychord.
10.
Néhány szó a középiskolai tanulók országos
tornaversenyéhez, Országos Középiskolai Tanári Közlöny, Budapest, 1895.
11.
A polychord
hangrendszernek bemutatása és különféle hanglejtőknek
összehasonlítása, Orvosok és Természettudósok szakülése, 1895
12.
A légköri villamosságról,
a villámhárító védő hatásai és határai és megőrzések
a villámcsapások ellen. – Toldy Kör,
Pozsony, 1895
13.
A mesterséges jégkészítésről, Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület, 1895.
14.
A villamosság sebességének meghatározásáról,
Pozsonyi Orvosok és Természettudósok ülése, 1896
15.
A Nap, bolygórendszerünk főcsillagának
működéséről, Pozsonyi Főreáliskola Évkönyve 1896-97,
p.1-14
16.
A testek legkisebb részecskéinek mozgásáról,
Orvosi és Természettudományi Társulat ülése, 1897
17.
A Zeiss-féle új
távcsövekről, u.o. 1897
18.
Az anyag minőségéről – Új
távcsövekről – Andreé utazása az északi srakhoz és ezen vállalat
veszélyeiről, Pozsonyi Orvos-Természettudományi
Egyesület, 1897.
19.
A consonator
(hangutánzó) készülék szerkezetéről, u.o.
1898
20.
A spectral analysisről, Pozsonyi Szabad Liceum,
1898
21.
A dörzsvillamosság alapfogalmai, u.o 1899
22.
A légköri villamosságról és
a villámhárítókról, u.o. 1899.
23.
Rezonancia és konsonancia
– Időszakos források, Pozsonyi Orvos- Természettudományi Egyesület,
1899.
24.
A testek öngyulékonyságáról,
Pozsonyi Orvos- Természettudományi Egyesület, 1900,
25.
Hogyan találjuk meg a hang sebességét
a különféle szilárd, folyékony és légnemű testekben? - Magas
hangok rezgései számának meghatározása.– u.o.
1900.
26.
Hogyan határozzuk meg az igen magas, 5 kHz-80 kHz
hangoknak rezgési számát? – u.o. 1901.
27.
A grönlandi jégmezőkről, u.o. 1900.
28.
A galvánelemek lényege és alkalmazása, u.o. 1900.
29.
A rythmikus
mozgások keletkezése és azokból eredő hangokról – u.o. 1901
30.
A nem hallható hangokról, u.o. 1901.
31.
Sugárzó villamosságról, u.o.,
1901.
32.
Ritmikus mozgásokról - Az érzékeny és éneklő
lángokról – Hagvilla hullámainak meghatározása
- u.o. 1902
33.
A hangolható vegytani harmonikáról – u.o. 1902.
34.
Egy új szerkezetű resonátorról,
u.o. 1902.
35.
Egy új hanghullám-mérő szerkezetről – u.o. 1902.
36.
A drót nélküli telegraf
- u.o 1902.
37.
A rezgő hártyák hangidomai, Pozs. Főreál. Évk.
1902-03
38.
A rezgő hártyák hangidomai, Magyar
Orvosok és Term. Tud. Évkönyve, 1903.
39.
Marconi drótnélküli
távíró készülékéről – Foucault
ingakísérlete, Pozsonyi Orvos-Természettudományi
Egyesület, 1903
40.
A Foucault-féle
inga-kísérlet Földünk tengelye körüli forgásának bizonyítására – Pozsonyi
Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyűlése.,
1903
41.
Az alagutakról, Pozsonyi Orvos-Természettudományi
Egyesület, 1904.
42.
A sugárzó villamosság találkozási tüneményeiről,
Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület,
1905.
Ozogány Ernő
|