ABODY ELŐD (Dés, 1896 nov. 27. - Budapest, 1949. jan. 9.)

Az első világháború végén Fischamend repülőkísérleti állomásán teljesített katonai szolgálatot, ahol az akkori neves repülő szakemberekkel, köztük Kármán Tódorral került szoros kapcsolatba. Leszerelése után 1921-ben mérnöki diplomát szerzett a budapesti Műegyetemen, majd tanársegéd lett az egyetem mechanika tanszékén. 1923-tól a Légügyi Hivatalnál mint statikus, majd mint aerodinamikai referens dolgozott.

1925-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, Rockefeller-ösztöndíjat nyert és előbb Göttingenben, majd a londoni Imperial College of Sciencen folytatott aerodinamikai tanulmányokat. 1929-től a Légügyi Hivatalban a repülőgép-ellenőrzési osztály vezetésével bízták meg, ezzel egyidőben a "repülőgépek stabilitása" tárgykörből magántanári képesítést szerzett a budapesti Műegyetemen.

Ezidőben irányította az AVIS (A. E. Varga László tervezésében épült) vadászrepülőgép-típusok acélcsővázas szerkezeteinek építését.

Az 1930/31 tanévtől már a műszaki mechanika tanszék helyettes tanára és előadója lett.

1936-ban megbízták a Műegyetem Aerodinamikai Intézetének és berendezéseinek megtervezésével.

Melczer Tibor halála után, előadó lett a "repülőgépek" témakörében is, majd - a Légügyi Hivatal támogatásával - az új aerodinamika tanszék vezető tanára lett. Itt üzembe állította az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzátartozó mérőberendezésekkel.

1937. november 30-án tervei szerint kiadták a Bertalan Lajos utcában létesült aerodinamikai intézet épületeinek és visszatérő rendszerű nagy szélcsatornájának építési megbízásait, amely munkák irányításával rövidesen elkészültek. Az intézeti berendezések később egy függőleges rendszerű szélcsatornával is bővültek a repülőgép dugóhúzó mozgásának és forgószárnyas repülőszerkezetek vizsgálatára.

A. E. irányításával az oktatási és kísérleti munkák során, nemcsak a készülő új magyar repülőgéptervek aerodinamikai tényezőit határozták meg, hanem a német DVL (Deutsche Verzuchsanstalt für Luftfahrt) megrendelésére, bérmunkában több új német repülőgépterv főelemének (pl. repülőgéptörzseknek) aerodinamikai méréseit is elvégezték a második világháború idején.

1945-46-ban tevékenyen részt vett az ostrom alatt súlyosan megsérült intézeti létesítmények újjáépítésében és az új oktatási rend megteremtésében. 1947-től a Műszaki Egyetem mechanikai tanszékét is vezette. Közben a mérnöki továbbképző intézet keretében és több publikációban foglalkozott a nagy sebességű repülés várható gázdinamikai problémáival és a hangsebesség körüli és feletti áramlások vizsgálati módszereivel. Jó érzékkel határozta meg a repülőszerkezetek várható fejlődési formáit.