TÖRÖK JÓZSEF (Alsóvárad, 1813. okt. 14. - Debrecen, 1894. márc. 14.)

Pál ref. püspök öccse, 1842-ben szerezte meg orvosi oklevelét a pesti orvosi karon, 1843-ban sebész- és szülészmester, 1842-43-ban Berlinben, Párizsban és Bécsben is tovább képezte magát. 1843-1845-ben Debrecenben gyakorló orvos, 1845-1848-ban a Természettudományi Társulat másodtitkára Pesten. 1848-ban a debreceni ref. főiskolán a természet és vegytan tanára. 1848. dec.-1849. ápr. között a debreceni honvédkórház főorvosa, majd 1848. máj.-júl. a belügyminisztériumban tanácsos, az eü. osztály munkatársa. 1849 őszén visszatért tanári állásába. 1860-1874-hen a debreceni Jogakadémia törvényszéki és közegészségtani tanszékén ny. r. tanár.

1841-1845-ben szerkesztette a Zenetudományi Társaság Évkönyvét, 1847-1848-ban a Néptárat. Bugát Pállal összegyűjtötte az orvosi és természettudományi műszavakat, a vegytani kifejezéseket. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki.

Érdemei elismeréseként az MTA 1843-ban lev., majd 1858-ban r. tagjává választotta.

Főbb művei

Magyarország közgazdaságilag jegyzett nevezetes termékeiről (Buda, 1844.); A két magyar haza gyógyvizei és fürdőintézetei. Pest, 1848.; A természettudományok elhanyagoltságának káros következményeiről hazánkra nézve. Debrecen, 1848.; Népszerű ember-élettan. Debrecen, 1881.

Irodalom

HŐGYES E.: T. J. Term. tud. Ért. 31. 1895.; KÁLMÁNCHEY E.: T. J. Terin. tud. Közl. 1965. 9.

Kapronczay Károly