TELKES MÁRIA (Budapest, 1900. dec. 12. -Budapest, 1995. dec. 2.)

Iskoláit az Angolkisasszonyoknál kezdte és a Sophianumban fejezte he. Mindvégig osztályelső volt, érettségi bizonyítványa is kitűnő volt. Ezt követően a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika tanári szakára iratkozott be, ahol rövidesen Rybár István professzor tanszékén asszisztensként dolgozott. 1924-ben Pestre látogatott Ludvig Ernő clevelandi magyar konzul, Mária nagybátyja, és kivitte magával Amerikába, ahol rövidesen elhelyezkedett a dr. George W. Cryle professzor vezette clevelandi biofizikai laboratóriumban. Itteni munkája a testszövetek in vitro sugárzásának a mérése volt. Kimutatta, hogy a kipreparált agy felszíne is bocsát ki infravörös sugárzást. E célra rendkívül érzékeny detektort, valamint infravörös fényképezőgépet dolgozott ki.

1939-től kezdve mint a massachusettsi Technológiai Intézet tanára a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban Doverben az ő tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat.

A Telkes-féle háznál egy három méter magas üvegfal mentén a Nap felmelegítette a levegőt, s ezt egy glaubersót tartalmazó tartályrendszer köré fúvatják. A kristályvizet tartalmazó só a hőt absorbeálja. Ez a hő bizonyos hőmérsékleten - pontosan 32,38 Celsius foknál - a kristályokat megolvasztja. Az ezt követő lehűléskor a nátriumszulfát (a glaubersó kémiai neve) újra kristályosodik, s ekkor a felvett olvadási hő ún. kristályosodási - vagy ahogy a kémiában nevezik - dermedési hőként felszabadul.

T. M. érdeme elsősorban az első napház építése, melyet további napházak követtek, s ezzel a napenergia kutatásra hívta fel a figyelmet. Világszerte megindultak a kísérletek a nap energiájának hasznosítására, hol kémiai úton, hol pedig a közvetlen villamossággá történő átalakításával (Thermoelem, fototranzisztor stb.).

A későbbiek folyamán T. M. még további két napházat tervezett. 1950-ben az intézet Telkes Máriát nevezte ki a kutatások élére. E kutatások során jutottak el egy olyan, napenergiával működő desztilláló berendezés megalkotásához, amellyel a tengervizet lehetett ivóvízzé alakítani. A sós vizek sótalanítása napenergia segítségével egyik jelentős szabadalma, melyet a trópusokon alkalmaztak. A napenergia mennyisége erősen ingadozik és gyakran akkor a legcsekélyebb, amikor a legtöbbre lenne szükség. T. M. olyan hőtárolókat szerkesztett, amelyek hosszabb időn át képesek a hőenergiát készletezni.

Tudományos felfedezései között tartják nyilván a hideg tárolását is, amelynél a hőtárolás szabályait alkalmazta, s melyek épületek klimatizálására szolgáltak.

Eredeti kémiai hőtárolási felfedezései egy teljesen új technológiává nőtték ki magukat, melyek sok új felfedezéshez vezettek a hő- és légkondicionáló iparban. Kilencven éves korában 4. 954. 298/1990. szám alatt jegyzett szabadalma is a hidegtárolás új lehetőségéről szólt. Több mint 100 cikket publikált és szabadalmainak száma meghaladta a 20-at. Tizenkét külföldi kitüntetésben részesült. Meghalni hazajött Magyarországra.

Főbb művei