SZÉCHENYI BÉLA, gr., Pest, 1837. febr. 3., - Bp., 1918. dec. 12., földrajzkutató. - Gr. ~ István fia. Berlinben és Bonnban tanult. Az MTA tagja (t. 1880. máj. 20., ig. 1883. máj. 17.). Az MTA nagyjutalma (1895). 1904-től a Földrajzi Társ. t. tagja. - 1855-57-ben Angliában, Franciao.-ban és Itáliában utazott, 1858-ban Zichy Jenővel a Balkánon és a görög partokon járt. 1861-ben nyéki, 1865-ben kismartoni képvise.lő. 1863-ban Károlyi Gyulával Amerikába utazott. 1865-70-ben négy ízben volt algíri vadászexpedíció tagja. 1874-ben ásatásokat kezdett a Fertő tó medrében, a kőkori leleteket Suess Ede osztrák paleontoló.gus segítségével le is írta. 1877-ben Bálint Gábor nyelvész, Lóczy La.jos geológus és Kreitner Gusztáv topográfus társaságában a m. őshaza felkutatására Ázsiába indult, 1878. febr.-ban Szikkin, Bhutan és Tibet határáig jutottak, majd Közép-Jáva vulkanikus vidékeit tanul.mányozták. 1879-ben felderítették a Tibeti-fennsíkot három oldalról szegélyező hegyláncokat. Az utazás útinaplóját, Kreitner térképeit, Lóczy gyűjtött anyagának és megfigyelésének eredményeit ~ saját költségén adta ki. Ezen expedíció nyomán fedezte fel Sven Hedin a Transzhimalája hegyvonulatát. A tud. anyag feldolgozása 20 tudós segítségével is csak 1900-ban fejeződött be. 1901-től koronaőr.

F. m.: Amerikai utam (Pest, 1863); Kőkori lelet a Fertő-tava medrében, néhány köz.leménnyel múltjáról (Bp., 1876); Széchenyi Béla gróf keletázsiai útjának tudomá.nyos eredménye 1877-1880. Lóczy Lajossal. I-III. (Bp., 1890-97).

lrod.: Akad. Értesítő (1919. 30. köt.); Sz. B. (Földtani Közlöny I, Bp., 1920); Lóczy La.jos: Sz. B. (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1923); Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiá.hoz. S. a. r., utószó Fenyő Ervin (Bp., 1985); Krizsán László: Adatok Sz. B. bel.ső-ázsiai expedíciójának történetéhez (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2. Bp., 1986).

Balogh Margit