Petzval, József, fizikus és matematikus, szül. Szepesbélán 1807 jan. 6., megh. Bécsben 1891 szept. 17. 1828-35-ig Pesten városi mérnök volt; 1835-7-ig a mennyiségtan tanára a pesti egyetemen; 1837-1877-ig a bécsi egyetemen működött hasonló minőségben. P. sokoldalú tudós volt, kinek előadásai nem szorítkoztak csupán matematikai témákra, hanem tárgyalták az analitikai mechanikát, az „ég mechanikáját”, a ballisztikus problémákat, a hangrendszerek teóriáját, melyet maga talált ki. Elévülhetetlen érdeme, hogy hosszú éveken át folytatott számításai alapján készült 1840. az első fotográfiai objektív, mely az arcképfölvétel idejét néhány másodpercre szállította le, míg 1850. a tájképfölvételre való objektív készült el. P. tovább javította a mikroszkópot, a Galilei-féle messzelátót és ködfátyolkép-készüléket szerkesztett, melynek tökéletesítése eredményezte a manapság annyira elterjedt és használt vetítőkészüléket. Föltalálta a tábori reflektort, Optikai vizsgálatait tartalmazó kéziratai a tudomány veszteségére megsemmisültek. A Magyar Tud. Akadémia 1873. kültagjává választotta. Megjelent művei: Bericht über die Ergebnisse einiger dioptrischenüntersuchungen (Pest 1843); Integration der linearen Differenzialgleichungen mit constanten und variablen Coefficienten (Wien 1853-59, 2 köt.); Theorie der Störungen der Stützlinien (bei Gewölbeu und Hángebrücken) és Theorie der Tonsysteme (Leipzig 1904-1905). A két utolsó kiadvány P. hagyatékából való és a Zeitschrift für Mathematik und Physik 50. és 51. kötetében jelent

meg.