PETZVAL JÓZSEF (Szepesbéla, 1807. jan. 6. - Bécs, 1891. szept. 17.)

Szepességi német (cipszer) család gyermekeként született, de mindig magyarnak vallotta magát. Életrajzi adataiban sok a bizonytalanság. Ő maga még születése idejét is eltitkolta. 1826-tól Pesten az Institutum Geometricum tanulója volt. Itt szerzett mérnöki oklevelet és tanított 1835-től felsőbb matematikát. 1837-ben Bécsben lett műegyetemi tanár. 1849-től a Wiener Akademie der Wissenschaften tagja. Nevét a bécsi egyetemen emléktábla, a temetőben díszes síremlék örökíti meg. Számos tudományos társulat tagja és a Wiener Photographische Gesellschaft alapítója volt.

Kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan, főként pedig a fényképezés terén jelentősek. Számításai alapján készült az első igazán jónak nevezhető objektív. 1840-41 körül egy 149 mm gyújtótávolságú négylencsés szimmetrikus objektívet konstruált, amelyben a tárgy felé egy akromatikus ragasztott korona-flintüveg pár, a lemezoldalon pedig két közel álló ragasztatlan, szabadon álló flint-koromüveg lencsepár állt. Az így nyert "Petzvalféle objektív" gömbi és színi eltérése igen kicsi, kóma pedig alig van. Különösen alkalmas vetítésre, mert a megvilágított felület közepén kitűnő képet ad. Petzval maga is nagy ügyességgel csiszolt lencséket. Az ezekkel készült (és így híressé vált) gépeket a Voigtländer cég hozta forgalomba. Az akkoriban készült példányok ma is jól használhatók. A fényerő - az akkori időben - igen nagy (1:3,2) volt. Ezek a tulajdonságok. tették lehetővé a portréfényképezést. Korában a Petzval-objektív nagy haladást jelentett és hosszú ideig nem tudták teljesítményben felülmúlni.

Számításaihoz segítségre volt szüksége, ezért Lajos főherceg számításban gyakorlott tiszteket és katonákat rendelt ki mellé. 1846-ban egy fényerős vetítőlencsét szerkesztett. Az ötvenes években tájkép és reprodukciós célra tervezett objektíveket.

Továbbfejlesztette a lencserendszerek elméletét. Tőle származik a képmezőelhajlásra vonatkozó általános összefüggés, melyet 1843-ban publikált. Eszerint a Petzval-féle összeg

ahol fl, f2 .... az objektív egyes lencséinek gyújtótávolsága, nl, n2 .... pedig az egyes törésmutatók, amelyek a közönséges lencsetörvényből számítandók. A törvény bármilyen vastag lencsére érvényes.

Nem szabadalmaztatta találmányát, amiből később kellemetlen viták származtak. Már az ötvenes években kb. 8000 portréobjektív volt forgalomban. Lencséi a fényérzékeny anyagok fejlődésével pillanatfelvételek készítését tették lehetővé.

Jelentek meg dolgozatai a ballisztika, a világítástechnika és az akusztika területéről is.

Főbb művei

Bericht über die Ergebnisse einiger dioptrischen Untersuchungen. Pest, 1843.; Eigenschaften einer guten Camera-Obscura. 1847.; Berichte über optische Untersuchungen. Wien, 1857.; Dioptrische Untersuchungen. Wien, 1857.; Über das neue Landschaft - als Fernrohrobjektiv. Wien, 1858.; On the Camera Obscura 1859.

Irodalom

VOIGTLÄNDER, J.: Academiker Prof. J. P. (1859); ERMÉNYI L.: P. J. élete és érdemei. Bp., 1906.; SERESS János: P. J. Bp., 1954.

Kunfalvi Rezső