PEKÁR IMRE (Rozsnyó, 1838. dec. 8. - Budapest, 1923. júl. 12.)

A középiskoláit Iglón, Rozsnyón és Losoncon végezte. 1854-ben váltott vándorkönyvet. Gyári munkát vállalt, közben a bécsi politechnikum növendéke (1854-57). A gépészmérnöki oklevelét Karlsruhéban szerezte meg. 1859-ben Angliába utazott, itt is munkásként kezdte, majd a nyelv elsajátítása után mérnöki munkát kapott. Cége képviseletében Párizsban is dolgozott. 1863-ban hazatért. Először gépészeti irodát nyitott, azonban 1864 elején elfogadta a hívást és a debreceni István-malom "technikai felügyelője" lett. Évek során a malom kapacitását megtöbbszörözte, közben kinevezték műszaki igazgatóvá. Debreceni évei során tanított a gazdasági tanintézetben. 1874-ben megvált a malomtól. Ismét önállósította magát. Lisztvizsgálatra vonatkozó szabadalmával beutazta Európát (1876-78). A párizsi világkiállítás zsűrijének egyik tagja (1878). A magyar állam megbízásából 1881-ben amerikai tanulmányutat tett. Ezután elvállalja a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatói állását (1881-1909). 1921-től az MTA tiszteletbeli tagja. Híres műgyűjtő. Kb. 2000 patikaedényt és más e témakörbe tartozó műtárgyat mondhatott magáénak.

Az 1876-ban kelt szabadalma a "lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására" vonatkozik. Ennek az a lényege, hogy a lisztféleségek néhány grammját egymás mellé fatáblácskákra helyezik és alkalmas szerszámmal lesimítják. A színkülönbség kiütközik. De még szembeötlőbb a színkülönbség, ha a mintákat vízbe mártjuk. E műveleteket pekározásnak nevezte el az utókor. A pekározás mindmáig tájékoztatja a molnárt az őrlés rész és végeredményéről, a liszt tisztaságáról (korpamentességéről). A legkorszerűbb lisztvizsgáló készülékek (l. Hankóczy és Gruzl) sem tették fölöslegessé a pekározást. A több mint száz esztendős pekározást már többen igyekeztek modernizálni. Sikertelenül, mert az eredeti módszer olyan egyszerű, gryorsan elvégezhető és olcsó, hogy a "fejlesztési" igyekezet csak bonyolította.

P. I. egyike azon keveseknek, akiknek a neve világszerte használt fogalommá vált. Nyelvünkben nemcsak a 'pekározás' használatos, hanem az igei alak is: 'pekározik'. Ezek mellett még létezik vagy nyolc Pekár-névből képzett fogalmunk, pl. pekárdeszka, pekársimító stb. Az előző fogalmak számos idegen nyelvben is megtalálhatók: az angolban: Pekár test; a franciában: essai Pekár; a németben: pekarisieren, Pekár-Probe; az oroszban: pribor Pekara, proba Pekara. Mivel az International Association for Cereal Chemistry a fogalomazonosításhoz szótárat jelentetett meg a fenti világnyelveken és még 12 nyelven ki is egészítették azt, P. I. neve világfogalommá lett. Nevezetes szakirodalmi munkája a Földünk búzája és lisztje (1881) az 1878. évi párizsi világkiállítás búzamintái alapján készült. Mégpedig úgy, hogy a búzamintákat Pekár hazaszállíthatta és a vizsgálatokat itthon végezhette. Következményként a mű világmérete áttekintést ad a búzafajtákról és lisztjeikről, a mezőgazdasági állapotokról és őrlési módszerekről stb. E ritka könyv napjainkban is haszonnal forgatható. Amerikai tanulmányútja egyebek mellett hozzájárult a hazai egyszerű és gazdaságosan építhető gabonatárolók kialakításához. Tanácsai alapján épült a fiumei elevátor (1890).

Irodalom