PÁVAI VAJNA ELEK (Nagyenyed, 1820. - Budapest, 1874. máj. 13.)
A magyar földtan múlt századi hősi korszaka nagy, úttörő
geológus nemzedékének érdekes alakja volt P. V. E. A selmeci Bányászati
Akadémia elvégzése után folytatta tanulmányait Bécsben, Berlinben, Párizsban és
Londonban, majd tanulmányutat tett Észak-Amerikában. Humboldt ajánlatára, mint
geológus részt vett D. Wilke dél-amerikai expedíciójában. Hazatérése után
Kolozsvárt az Erdélyi Múzeum Egylet múzeuma természetiek tárának őre lett;
végül 1870-től haláláig, mint a M. Kir. Földtani Intézet térképező geológusa
dolgozott.
P. V. E. a maga idején a tengeri sünök európai szinten
levő szakértője volt. Echinoidea munkássága nemcsak a magyar szakirodalomban
teremtette meg ennek a területnek az alapjait, de nyugaton, főleg
Franciaországban az echinilógiai szakirodalom legjobbjai mellé sorakozott fel
idevonatkozó munkáival. Ezekben széles alapozású műveltség, nagy nyelvismeret,
tiszta kritikai készség mutatkozik. Korán felismerte, hogy nevezéktan és szaknyelv nélkül nincs valódi szakirodalom.
P. V. E. másik fontos műve Kolozsvár környékének földtani
viszonyai című 1871-ben megjelent monografikus értekezése, melyben elsőként
foglalja össze az idevonatkozó ismereteket. E munkájának legértékesebb része az
őslénytani. Számos új fajt írt le, melyek nagy részéhez maga készítette kitűnő
ábrákat közölt, s egyben a magyar kifejezéseket is gyarapította. Az általa
leírt közismert Gryphaea Esterházy, eocén korú vezérkövületet gr. Esterházy
Kálmánról nevezte el. Pávai Vajna e művében hitet tesz a darwini tanok mellett,
és azokat alkalmazni is igyekszik, időben megelőzve e tekintetben sok
kortársát. Világviszonylatban is a legelső evolucionista, haladó szellemű
paleontológusok közt foglal helyet.
P. V. E.-Hantken M., Böchk J., Hoffmann K. és Koch A.
mellett - érdemes, de kissé elfelejtett tagja annak az úttörő bányász-geológus
nemzedéknek, amely a M. Kir. Földtani Intézet megalakulásával megkezdett
országos földtani térképezés keretében elinduló kutatások közbon az őslénytani
irányzatot képviselte, s ezáltal a hazai paleontológia alapjait is lerakta.
Irodalom
Csíky Gábor: Emlékezés P. V. E.-re halálának 100.
évfordulóján. Földtani Közlöny, 106. 1976.; Fusch Herman: Száz esztendős
értekezés Kolozsvár föld- és őslénytani viszonyairól. Földtani Közlöny, 105.
1975.