PASQUICH JÁNOS (? 1753. ? - Bécs, 1829. dec. 15.)

Születésének helyét nem ismerjük. A régebbi források Bécset jelölték meg, az újabbak szerint Horvátországban született. Tanulmányai végeztével előbb papként működött Dalmáciában, majd 1784-ben a pesti Tudományegyetemre került. 1786-ban kinevezték a budai várban létesült csillagvizsgáló adjunktusának, 1789-ben pedig a felsőbb mennyiségtan professzorának a Tudományegyetemen.

1797-től Bécsben működött, később Lipcsében, majd a gothai obszervatóriumban Zách János Ferenc mellett. Ez időbeli munkásságáról képet kaphatunk a Monatliche Correspondenz-ben megjelent cikkei alapján. Ekkoriban főleg a Föld alakjának problémája érdekelte, valamint a földrajzi koordináták pontosabb meghatározását célzó vizsgálatok.

Lipcsében két nagyobbszabású műve is megjelent: Versuch eines Beitrages zur allgemeinen Theorie von der Bewegung und Einrichtung der Maschinen (1789) és Opuscula staticomechanica (1799).

1802-ben visszatért Magyarországra, 1803-ban ismét a budai csillagvizsgálóban találjuk, 1807-től igazgatói minőségben. Ő kezdeményezte, hogy a budai várbeli elavult régi csillagda helyett teremtsenek új otthont a csillagászati kutatások számára, az erre alkalmasabbnak látszó Gellérthegyen. Az első tervezetet 1805-ben készítette, s rá tíz évre, 1815. okt. 15-én - Ferenc császár és király a Szent Szövetség vezető államférfiai jelenlétében - meg is nyitotta az új csillagdát.

Az épületet Pollack Mihály tervezte, a belső terveket és a műszerek jó részét a müncheni Reichenbach-cég készítette.

Saját kiadásában megjelentetett röpiratai, melyekben a Gellérthegyen felépített csillagvizsgáló születésének köriilményeit meséli el, és önmagát védi a rágalmak ellen, érdekes dokumentumai a hazai csillagászat történetének: Rechenschaft von meinen Vorschlägen zür Beförderung der Astronomie auf der Königl. Universitäts-Sternwarte in Ofen (1808); Freymüthige Beurtheilung und Würdigung auf dem St. Gerardsberge zu Ofen (1819); Briefe an Hesperus (1822).

Pasquich gellérthegyi működését, sajnos szinte eleitől kezdve balszerencse kísérte. Nehezítették helyzetét azok a csatározások, amelyeket J. J. Littrow-val folytatott. 1823-24-ben saját asszisztense, Kmeth Dániel rágalmazta meg tudományos hamisítással, de az Astronomische Nachrichten hasábjain a kor legjobbjai álltak ki védelmére. (Ehrenrettung Pasquich von Olbers, Encke, Schumacher, Bessel, Gauss).

Gellérthegyi igazgatósága idején több fontos kézikönyvet is írt, a legjelentősebbek: Epitomae elementorum astronomiae (1811); Anfangsgründe der gesammten Mathematik (1813); Grundriss gemeinfasslicher Vorlesung über einige Gegenstände des Natur-Schauplatzes (1818).

1825-ös nyugdíjaztatása után Bécsbe költözött. Értékes könyvtárát a gellérthegyi csillagvizsgálóra hagyta, a pesti egyetemen pedig alapítványt létesített kiváló hallgatók számára.

Irodalom

Ifj. BARTHA Lajos: P. J. emlékezete. Bp., 1980.

Vargha Domokosné