Dimitrij
Ivanovics Mengyelejev (1834-1907) Az 1860-as
évek végén, A
kémia alapelvei címu könyv írása közben Mengyelejev olyan rendszert
keresett,
amelynek alapján osztályozni tudná az elemeket. Az atomsúlyok (relatív
atomtömegek)
szerinti rendezés tunt a legígéretesebbnek. A korábbi próbálkozásokon túl
nagy
hatást gyakorolt rá a
karlsruhei
konferencia.
(Feltehetően nem ismerte
Newlands
oktávjait.) Első
táblázatát 1869 februárjában nyomtatta ki és küldte el néhány tudósnak.
Nemsokára megjelent a periódusos rendszerről szóló cikk, amely tartalmazta a
táblázatot, a periódusos törvény első megfogalmazását és a törvényből levont
következtetéseket: egyes elemek atomsúlyait módosítani kell, hogy az elemek
a
helyükre kerüljenek a táblázatban, és ismeretlen elemeknek is kell lenniük,
amelyek
a táblázat üres helyeire kerülnek majd [Zsurnal Russzkogo Himicseszkogo
Obscsesztva
1, 60 (1869)]. A cikk rövidített változata hamarosan németül is
megjelent [Zeitschrift
für Chemie 12, 405 (1869)]. (A német publikációban a
periódusos
szót - tévesen - fokozatosnak fordították.)
Mengyelejev első periódusos rendszere, 1869
| Ti=50 | Zr=90 | ?=180 | |||
| V=51 | Nb=94 | Ta=182 | |||
| Cr=52 | Mo=96 | W=186 | |||
| Mn=55 | Rh=104,4 | Pt=197,4 | |||
| Fe=56 | Ru=104,4 | Ir=198 | |||
| Ni=Co=59 | Pd=106,6 | Os=199 | |||
| H=1 | Cu=63,4 | Ag=108 | Hg=200 | ||
| Be=9,4 | Mg=24 | Zn=65,2 | Cd=112 | ||
| B=11 | Al=27,4 | ?=68 | Ur=116 | Au=197? | |
| C=12 | Si=28 | ?=70 | Sn=118 | ||
| N=14 | P=31 | As=75 | Sb=122 | Bi=210? | |
| O=16 | S=32 | Se=79,4 | Te=128? | ||
| F=19 | Cl=35,5 | Br=80 | J=127 | ||
| Li=7 | Na=23 | K=39 | Rb=85,4 | Cs=133 | Tl=204 |
| Ca=40 | Sr=87,6 | Ba=137 | Pb=207 | ||
| ?=45 | Ce=92 | ||||
| Er?=56 | La=94 | ||||
| Yt?=60 | Di=95 | ||||
| In=75,6? | Th=118? |
1869 augusztusában - egy moszkvai konferencián - a mai formájához igen hasonló periódusos rendszert mutatott be Mengyelejev. 1871-ben hosszú dolgozatot jelentetett meg, ebben közzétette módosított periódusos rendszerét (a "tipikus" oxigén- és hidrogénvegyületekkel).
Mengyelejev 1871-es periódusos rendszere
| I. - R2O |
II. - RO |
III. - R2O3 |
IV. RH4 RO2 |
V. RH3 R2O5 |
VI. RH2 RO3 |
VII. RH R2O7 |
VIII. - RO4 |
|||||||||||
| 1 | H = 1 | |||||||||||||||||
| 2 | Li = 7 |
Be = 9,4 |
B = 11 |
C = 12 |
N = 14 |
O = 16 |
F = 19 |
|||||||||||
| 3 | Na = 23 | Mg = 24 | Al = 27,3 | Si = 28 | P = 31 | S = 32 | Cl = 35,5 | |||||||||||
| 4 | K = 39 | Ca = 40 | - = 44 | Ti = 48 | V = 51 | Cr = 52 | Mn = 55 | Fe = 56, Co=59, Ni=59, Cu=63 |
||||||||||
| 5 | (Cu = 63) | Zn = 65 | - = 68 | - = 72 | As = 75 | Se = 78 | Br = 80 | |||||||||||
| 6 | Rb = 85 | Sr = 87 | ?Yt = 88 | Zr = 90 | Nb = 94 | Mo = 96 | - = 100 | Ru=104, Rh=104, Pd=106, Ag=108 |
||||||||||
| 7 | (Ag = 108) | Cd = 112 | In = 113 | Sn = 118 | Sb = 122 | Te = 125 | I= 127 | |||||||||||
| 8 | Cs = 133 | Ba = 137 | ?Di = 138 | ?Ce = 140 | - | - | - | - - - - | ||||||||||
| 9 | (-) | - | - | - | - | - | - | |||||||||||
| 10 | - | - | ?Er = 178 | ??La = 180 | Ta = 182 | W = 184 | - | Os=195, Ir=197, Pt=198, Au=199 |
||||||||||
| 11 | (Au = 199) | Hg = 200 | Tl = 204 | Pb = 207 | Bi = 208 | - | - | |||||||||||
| 12 | - | - | - | Th = 231 | - | U = 240 | - |
A kérdőjeles lantán és a cérium - tévesen - a IV. oszlopba került, a réz, az arany és az ezüst a VIII. és az I. oszlopban is szerepelt. A dolgozatban Mengyelejev - többek között - megjósolta a hiányzó eka-bórnak, eka-alumíniumnak, eka-szilíciumnak elnevezett elemek valószínu tulajdonságait, és megbecsülte atomsúlyaikat (44, 68, 72).
1870-ben megjelent Lothar Meyer
periódusos
rendszere
is, ám egyik dolgozat sem keltett különös figyelmet. A periódusos törvény
iránt
csak akkor ébredt fel az érdeklődés, amikor a hiányzó elemeket felfedezték
és
tulajdonságaikat megállapították. A galliumot Lecoq de Boisbaudran fedezte
fel, és
Mengyelejev mutatta ki, hogy megfelel az eka-aluminíumnak. Később kiderült,
hogy az
eka-bór a szkandium, az eka-szilícium a germánium.