História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
 2010  December
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
Előzetes       Olvass el!

Évfordulók:
Emlékeztetők:
A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^        Név:  

2010.
ápr. 29.
Sávoly Ferenc születésének 140. évfordulója
Alsóelemér, 1870. ápr. 29. - Budapest, 1938. máj. 16.

Meteorológus
1906-ban a bölcsészdoktori oklevelet megszerezve belépett a Meteorológiai Intézethez. 1919-ben kezdeményezésére alakult az Intézet agrometeorológiai osztálya, amelynek vezetőjévé nevezték ki. 1925-től a József Műegyetemen gazdasági éghajlattant adott elő. 1927-től a Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettese, majd 1936-tól igazgatója volt. Elsősorban a növénybetegségek és az időjárás közti összefüggések kutatásával szerzett érdemeket, tanulmányozta egyes meteorológiai elemek időbeni hatását a terméseredményekre, a növények biológiai igényeit az éghajlat iránt. A fásítás problémáival és az Alföld szélviszonyaival is foglalkozott. Állandó munkatársa volt Az Időjárás c. folyóiratnak, 1910-től 1927-ig ő készítette a Havi jelentést Magyarország időjárásáról.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 29.
Nemes Tihamér születésének 115. évfordulója
Budapest, 1895. ápr. 29. - Budapest, 1960. márc. 30.

Gépészmérnök, feltaláló
Oklevelét Budapesten 1917-ben szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson, 1950-ben a Távközlési Kutató Intézetben, 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott. 1953-ban a Postakísérleti Állomáson részt vett az első magyar televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Ennek keretében dolgozta ki a 625 soros "flying-spot" filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt. Legjelentősebb alkotásai az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus ("éter-") orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott. 1935-ben feltalált egy beszédírógépet, 1944-ben járógépet. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 29.
Lux Géza születésének 100. évfordulója
Budapest, 1910. ápr. 29. - Asch, Németország, 1945. ápr. 25.

Építészmérnök
Oklevelét 1933-ban a budapesti műegyetemen szerezte. 1934-1935-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alkalmazottja. 1935-től a műegyetem középkori építészeti tanszékén adjunktus. 1940-ben doktori címet nyert. A középkori magyar építészet kutatásával foglalkozott és számos nagy értékű műemlékfelmérést végzett. Nevéhez fűződik a margitszigeti domonkos apácakolostor sírkápolnájának feltárása, a zsámbéki templomrom és kolostor építészettörténeti feltárása, felmérése és konzerválása és a felső-őrsi templom helyreállítása. Ő végezte a borsi kastély helyreállítását, közreműködött az aranyosmedgyesi kastély, valamint a beregszentmiklósi Rákóczi-kastély helyreállításában. Apjával, Lux Kálmánnal együttműködve számos műemlék-helyreállítási munkát végzett. Kutatási, felmérési eredményeit számos tanulmányban tette közzé.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 29.
Finsler, Paul halálának 40. évfordulója
Heilbronn, Németország, 1894. ápr. 11. - Zürich, Svájc, 1970. ápr. 29.

Svájci matematikus
1913-tól a Göttingen-i egyetemen tanult, ahol a kor legkiválóbb matematikusai voltak tanárai között. Doktori disszertációját differenciálgeometriai témában írta, ebben bevezette a Finsler-tér fogalmát. 1922-ben a kölni egyetemen habilitált. 1927-től a zürichi egyetemen tanított, ahol 1944-ben rendes professzor lett. Munkássága a differenciálgeometrián kívül kiterjedt a halmazelméletre, számelméletre és a matematika alapvető kérdéseire. Jelentős eredményeket ért el az úgynevezett halmazelméleti antinómiákkal kapcsolatban.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 29.
Barschall, Henry Herman születésének 95. évfordulója
Berlin, Németország, 1915. ápr. 29. - Madison, Wisconsin, USA, 1997. febr. 4.

Német születésű amerikai fizikus
Berlinben, majd Princetonban tanult, 1940-ben doktorált gyors neutronoknak héliummal való kölcsönhatásának témájából, eközben John Wheelerrel felfedezték a spin-pálya kölcsönhatást. A gyors neutronokra vonatkozó kutatásait a világháború idején a Manhattan programban folytatta. 1946-tól a Wisconsin-Madison Egyetem fizikaprofesszora lett. Gyors neutronok hatáskeresztmetszeteinek vizsgálatával foglalkozott, majd miután a labort 1970-ben terrortámadás érte, a neutronoknak az anyagtudományban és az orvoslásban való felhasználásával foglalkozott. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 28.
Lacroix, Sylvestre François de születésének 245. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1765. ápr. 28. - Párizs, 1843. máj. 24.

Francia matematikus
Szegény családban született, de jó oktatásban részesült. Monge tanítványa volt, később munkatársa is lett. Több különböző intézményben oktatott matematikát és asztronómiát. A csillagászat területén bolygók pályaszámításait végezte. 1799-töl Párizsban 1812-ig az École Polytechnique tanára volt. 1812-ben az újonnan alapított Collčge de France tanára lett. Számos fontos kézikönyvet írt, főműve a "Traité élémentaire de calcul differéntiel et du calcul intégral", melyet angolra is lefordítottak, és Angliában is évtizedekig használták tankönyvként. A Holdon a Lacroix-kráter őrzi nevét.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 28.
Merritt, Ernest George születésének 145. évfordulója
Indianapolis, Indiana, USA, 1865. ápr. 28. - Ithaca, New York, 1948. jún. 5.

Amerikai fizikus
A Cornell Egyetemen mérnöki tudományokat, 1893-tól a Berlini Egyetemen fizikát tanult, itt élethosszig tartó barátságot kötött Max Planckkal. 1903-tól a Cornell fizikaprofesszora, 1919-től a fizikai intézet vezetője volt. Edward Nicholsszal alapították a Physical Review c. folyóiratot, amely máig a fizikai tudományok egyik legfontosabb kiadványa. Az Amerikai Fizikai Társaság első titkára, majd elnöke volt. Tudományos munkásságának fő területei az anyagok lumineszcenciájának, az elektromágneses rezgéseknek és a katódsugaraknak a vizsgálatai voltak. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 28.
Pannekoek, Antonie (Anton) halálának 50. évfordulója
Vaassen, Hollandia, 1873. jan. 2. - Wageningen, 1960. ápr. 28.

Holland csillagász, szociológus
1898-tól a leideni obszervatórium munkatársa volt. 1902-től a németországi Szocialista Párt által alapított berlini majd brémai iskoláján tanított. Meggyőződéses marxista lett, számos politikai, ideológiai tárgyú munkát publikált. Az 1. világháború kitörésekor visszatért Hollandiába, itt középiskolai tanárként működött. Kinevezését a leideni egyetemi obszervatóriumba az oktatásügyi miniszter 1918-ban politikai tevékenysége miatt meggátolta. Az amszterdami városi tanács azonban kinevezte a csillagászat oktatójának, majd 1925-ben professzorának az amszterdami egyetemen. 1925-ben megszervezte az amszterdami egyetem Csillagászati Intézetét. A Tejútrendszer csillagainak térbeli eloszlásával foglalkozott, hosszabb ideig Jáván tanulmányozta a Tejút déli égen látható szakaszát. Jelentős vizsgálatokat végzett a csillagok légkörére, a csillag-légkörök hidrogén mennyiségére és a naplégkör mennyiségi elemzésére vonatkozóan. A csillagászat történetéről megjelent összefoglaló műve ma is alapmunkának számít. Mindvégig a kommunista eszmék híve maradt. Az orosz forradalom eseményei azonban kiábrándították a lenini-sztálini irányvonalból. Fellépett az ún. szociáldarwinizmussal szemben. Tudományos eredményeit a Harvard Egyetem tiszteletbeli doktorátussal, az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyéremmel ismerte el. Nevét a Hold egyik krátere, a 2378.sz. kisbolygó és az Amszterdami Csillagászati Intézet új elnevezése is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 28.
Oort, Jan Hendrik születésének 110. évfordulója
Franeker, Hollandia, 1900. ápr. 28. - Leiden, 1992. nov. 5.

Holland csillagász
A Groningeni Egyetemen végzett tanulmányai után, 1924-től csillagász volt a Leideni Obszervatóriumban. 1945-ben az intézet igazgatója lett, ezt a tisztséget 1970-ig töltötte be. 1927-ben megállapította, hogy a Tejútrendszer forog és meghatározta ennek a differenciális rotációnak az alapvető paramétereit. Az 1950-es években részt vett a Tejútrendszer hidrogén-felhőinek feltérképezésében a 21 cm-es rádiósugárzásuk alapján. Vizsgálta az üstökösök eredetét, felvetette egy a Naptól kb 50.000 csillagászati egységnyire elhelyezkedő felhő létét, ahonnan az üstökösök érkeznek. A később Oort-felhőnek elnevezett térrész létezését a legtöbb csillagász elfogadja. 1958 és 1961 között a Nemzetközi Csillagászati Unió elnöke volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 28.
Heilbronn, Hans Arnold halálának 35. évfordulója
Berlin, Németország, 1908. okt. 8. - Toronto, Kanada, 1975. ápr. 28.

Német matematikus
Tanulmányait Berlinben, Freiburg-ban és Göttingen-ben végezte. 1933-ban a nácizmus előretörése miatt Angliába menekült, 1934-1935-ig a bristoli egyetemen számelmélettel foglalkozott, ez időszakban érte el leghíresebb eredményeit. 1946-ban visszatért Bristolba és 1949-64-től a matematika tanszék vezetője volt. Az 1960-as években a torontoi egyetem matematika tanszékét vezette. 1959-61-ig a londoni Mathematical Society elnöke volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 27.
Schandl József születésének 125. évfordulója
Bakonybél, 1885. ápr. 27. - Budapest, 1973. júl. 10.

Állatorvos, agrármérnök, egyetemi tanár
Oklevelét a magyaróvári Gazdasági Akadémián mezőgazdászként 1906-ban szerezte, majd a budapesti Állatorvosi Főiskolán tanult állami ösztöndíjjal, s 1909-ben diplomázott állatorvosként. 1911-ben a Mosonmagyaróvári Akadémián tanársegéd, 1912-től tanár, 1919-től a budapesti Állatorvosi Főiskola tanára, 1923-1933-ban dékán. 1927-1960-ban az Országos Gyapjú és Selyem Intézet igazgatója volt. 1945-1948-ban kari dékán, 1948-1960-ig az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója. A magyar agrártudomány kiemelkedő tagja, jeles juh- és állattenyésztési szakember, megszervezte a juhtörzskönyvezést, bevezette a tejelés ellenőrzését. Ő tenyésztette ki a magyar fésűs merinó juh fajtát. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. 1953-tól az MTA levelező, 1960-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 27.
Berzsenyi-Janosits Miklós halálának 20. évfordulója
Fiume, 1899. dec. 14. - Celldömölk, 1990. ápr. 27.

Építőmérnök
A Műegyetemen építőmérnöki diplomát szerzett, majd elvégezte Magyaróváron a mezőgazdasági akadémiát. A Marcalvölgyi Víztársulat munkatársaként a mérnöki munka minden ágát gyakorolta. Utak, hidak tervezése, számos mederrendezés, a Marcal szabályozása fűződik nevéhez. Ő tervezte Mersevát (Vas megye) sághegyi bazaltkőből épült evangélikus templomát, valamint Halászy Jenővel együtt a Sághegyen álló Trianon-emlékkeresztet. A ő tervei alapján nyerte el jelenlegi formáját a Kemenesmagasi temetőben lévő Berzsenyi-kripta.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 27.
Parseval Des Chênes, Marc-Antoine születésének 255. évfordulója
Rosières-aux-Salines, Franciaország, 1755. ápr. 27. - Párizs, 1836. aug. 16.

Francia matematikus
Életéről kevés adatot tudunk. Nemesi származású volt, a francia forradalom alatt, 1792-ben royalistaként bebörtönözték. Napoleon ideje alatt, ugyancsak royalista nézetei miatt, külföldre kellett menekülnie, később azonban visszatérhetett Párizsba. Legfontosabb eredményeit a végtelen sorok elméletével kapcsolatban érte el. Nevéhez fűződik a Parseval-formula.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 27.
Broglie, Louis César Victor Maurice de születésének 135. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1875. ápr. 27. - Neuilly, 1960. júl. 14.

Francia fizikus
Francia arisztokrata családban született. Az École Navale (tengerészeti iskola) elvégzése után kilenc évig tengerésztisztként szolgált. 1904-ben fordult érdeklődése a fizika felé. Paul Langevin mellett megszerezte a doktori címet. A család párizsi palotájában jól felszerelt laboratóriumot hozott létre, ahol fizikusokból egy csoportot szervezett, és főként röntgendiffrakciós kísérleteket végzett. A forgókristály-módszer bevezetésével elsőként sikerült egy abszorpciós élt meghatároznia. Ezzel megalapozta a röntgen-spektroszkópiát. Eredményei jelentősen hozzájárultak az atomszerkezet megismeréséhez. Ő irányította fiatalabb fivérének, Louis-nak az érdeklődését a fizika felé. 1906-ban, apja halálakor örökölte a hercegi címet. 1934-ben választották az Académie Française tagjává, 1946-ban lett a brit Royal Society külföldi tagja. 1942-től 1946-ig a Collège de France professzora volt. Közvetlen leszármazott nélkül halt meg, a hercegi cím testvérére, Louis-ra szállt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 26.
Dasypodius, Conrad (Rauchfuss, Rauchfuß, Hasenfratz, Konrad, Conradus, Cunradus) halálának 410. évfordulója
Frauenfeld, Svájc, 1530. /1532. - Strassburg, 1600. ápr. 26.

Svájci matematikus, csillagász
A strassburgi egyetem matematikaprofesszora volt. 1564-ben saját szerkesztésében kiadta Euklidész Elemeit. 1568-ban könyvet adott ki Kopernikusz heliocentrikus rendszeréről, azonban nem teljesen világos, hogy ő maga teljesen, vagy csak részben fogadta-e el Kopernikus nézeteit. Ő tervezte a strassburgi katedrális asztronómiai óráját, mely korának matematikai, fizikai és csillagászati ismereteinek összefoglalásán alapult. Az óra 1842-ig volt a katedrálisban, ekkor egy új szerkezettel cserélték ki.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 26.
Audubon, John James (Jean Jacques Fougère) születésének 225. évfordulója
Les Cayes, Saint-Domingue, Nyugat-Indiák (ma Haiti), 1785. ápr. 26. - New York, USA, 1851. jan. 27.

Francia-amerikai ornitológus, természettudós, festő
Franciaországban nevelkedett, itt festészeti tanulmányokat is folytatott. Tizennyolc éves korában Amerikába ment, ahol apja birtokán gazdálkodott. Üzleti tevékenysége mellett kezdte Észak-Amerika madárvilágának tanulmányozását. Miután vállalkozása tönkrement, egy ideig állatkitöméssel foglalkozott, majd portrékat készített és rajzot tanított. Számos utazást tett Észak-Amerika területén, madarakra vadászott és megfigyelte őket természetes környezetükben. 1826-ban Nagy-Britanniába utazott, madarakról készített rajzait Londonban jelenttette meg. 1839-ban visszatért Amerikába, itt élt haláláig. Képeit hivatásos ornitológusok többször kritizálták az ábrázolt madarak olykor természetellenes beállítása és pontatlan részletei miatt, munkája azonban nagy értéket képvisel, alapvető jelentőségű az amerikai ornitológia történetében.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 26.
Bosch, Carl halálának 70. évfordulója
Köln, Németország, 1874. aug. 27. - Heidelberg, 1940. ápr. 26.

Német vegyész, mérnök, Nobel-díjas
A lipcsei egyetemen tanult, 1898-ban kapott doktori fokozatot szerveskémiai kutatásaiért. Érdeklődése sokirányú volt, 1894-ben Charlottenburgban mérnöki tanulmányokat folytatott, üzemi gyakorlatot szerzett. Lipcsét elhagyva a Badische Anilin- und Soda-Fabrik AG-nél dolgozott, amelynek később, amikor a cég az IG Farben kartell része lett, elnöke volt. Fritz Haber eljárása elemeiből, hidrogénből és nitrogénből szintetizálta az ammóniát, katalitikusan, nagy nyomáson. Bosch sikeresen helyezte át a folyamatot a laboratóriumból ipari méretekbe. Az ehhez szükséges kutatások keretében több mint 20 000 kísérletet végzett el. Megalkotta az ipari hidrogéngyártás Bosch-eljárását is. 1931-ben Friedrich Bergius társaságában kapta meg a kémiai Nobel-díjat nagynyomású kémiai eljárások kidolgozásáért.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 26.
Rámánudzsan Srínivásza (Ramanujan, Srinivasa Aiyangar) halálának 90. évfordulója
Erode, Tamil Nadu state, India, 1887. dec. 22. - Kumbakonam, 1920. ápr. 26.

Indiai matematikus
Egy, középiskolás korában kezébe került matematikakönyv hatására önálló kutatásba kezdett. Újra felfedezett számos, a szakirodalomban már ismert eredményt is, azonban számos figyelemreméltó új eredményt ért el, többek között a hipergeometrikus sorok és az elliptikus függvények területén. A madrasi egyetemre nem vették fel, mivel a matematikán kívül más tárgyakból tett vizsgái nem sikerültek. Támogatói segítségével tisztviselői állást kapott, matematikai eredményei azonban már szakfolyóiratokban is megjelentek. Több angliai professzornak elküldte eredményeit. G. H. Hardy felismerve Ramanujan rendkívüli tehetségét és eredményeinek jelentőségét lehetővé tette, hogy Ramanujan Cambridge-be menjen, ahol felvették az egyetemre, noha nem rendelkezett a megfelelő előképzettséggel. Együttműködésük számos jelentős eredményt hozott, Hardynak sikerült számos, Ramanujan által kimondott, de megfelelő matematikai szigorúsággal nem bizonyított tételét bizonyítania, többek között a számelméletben. Ramanujan az első indiai volt, akit a Royal Society tagjai közé választott. 1919-ben visszatért Indiába, ahol hamarosan, nagyon fiatalon meghalt. Jegyzetfüzeteiben fennmaradt bizonyítatlan eredményeinek feldolgozásával számos neves matematikus foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Benkő Sámuel halálának 185. évfordulója
Kisbacon, 1743. - Miskolc, 1825. ápr. 25.

Orvos, várostörténész
Német és holland egyetemeken filozófiát tanult, majd a nagyszombati és budai egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott. Borsod megye "physicus"-aként (tisztiorvosaként) ő indította meg a kórbonctani kutatást és a rendszeres járványügyi vizsgálatokat Magyarországon. Szerteágazó természetkutató munkát folytatott. Orvos-meteorológiai és orvos-földrajzi kutatásokat végzett. Külföldön is figyelmet keltett a lelki izgalmak betegség-kiváltó és befolyásoló hatását ismertető értekezése. Tanulmányozta az időjárás egészségre gyakorolt hatását. Egyike volt az első, folyamatos műszeres meteorológiai észleléseket végző megfigyelőknek, összegyűjtött mérési eredményeit kiadta. Átfogó munkában dolgozta fel Miskolc földrajzát, természetrajzát, iparát, lakosságát és egészségügyét. Több tanulmányával külföldi akadémiák díjait nyerte el. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Markusovszky Lajos születésének 195. évfordulója
Csorba, 1815. ápr. 25. - Abbazia, 1893. ápr. 21.

Orvos, egészségügyi szervező
Pozsonyban jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten nevelői állást vállalt. Közben elvégezte az egyetem orvosi karát. 1844-ben Bécsben folytatta tanulmányait. Itt ismerte meg Semmelweis Ignácot, kivel életre szóló barátságot kötött. 1847-től Balassa János mellett tanársegéd. 1848-ban a hadi sebészet oktatója, majd kórházi főorvos és Görgey honvédseregében törzsorvos. A szabadságharc után nem térhetett vissza az egyetemre. Magántanári képesítési kérelmét protestáns volta miatt az orvosi kar visszautasította. 1857 ben megalapította az Orvosi Hetilapot, melynek 32 évig állt az élén, 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot. Lengyel Endrével szerkesztette az 1862-ben kiadott Orvosgyógyszerész műszógyűjteményt. Az orvosképzés korszerűsítése, a közegészségtani tanszék létesítése, a klinikák fejlesztése, az orvostovábbképzés elindítása fűződik a nevéhez. A Szombathelyi Kórház (mely nevét viseli) Markusovszky-emlékérmet alapított, mellyel a legkiválóbb közlemények szerzőit jutalmazzák. 1863-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Rados Jenő születésének 115. évfordulója
Budapest, 1895. ápr. 25. - Budapest, 1992. jan. 2.

Építész, építészettörténész
Rados Gusztáv matematikus fiaként a művészetek iránt mutatott különös érdeklődést. Egyszerre volt műegyetemi hallgató az építész karon és tanult zeneszerzést a Nemzeti Zenedében. Mindezt az első világháború éveiben, amikor is több mint két évig a fronton teljesített szolgálatot. 1919-ben szerezte meg építészmérnöki oklevelét és kezdett tanítani a műegyetem középkori építészettörténeti tanszékén, amelyet az ebben az évben elhunyt Schulek Frigyes fejlesztett nemzetközi rangúvá. A historizmus irányzatába kapcsolódott be "Magyar kastélyok" c. munkájával, miközben megszerezte a műszaki doktori fokozatot és az egyetemi magántanári címet. A Felsőépítő Ipariskola rendes tanáraként 1941-42-ben tanítványaival felmérte Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit. 1945-től 1957-ig műegyetemi tanszékvezetőként is az oktatás és a műemlékvédelem állt érdeklődésének középpontjában. 1956-ban beválasztották az egyetemi forradalmi bizottságba, ennek következménye lett 1957-es nyugdíjazása. Ezután a Városrendészeti Tervező Iroda alkalmazta, itt még egy évtizeden át vezette a műemléki osztályt. 1971-ben jelent meg "Magyar Építészettörténet" c. munkája, 1978-ban kapott Állami Díjat. Ma már egy róla elnevezett emlékérem és a BME kertjében álló bronz mellszobor is segít megőrizni emlékét. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Hegedűs Zoltán születésének 85. évfordulója
Aknasugatagon (ma Ocna Sugatag, Máramaros megye, Románia), 1925. ápr. 25. - Budapest, 1995. máj. 21.

Vegyészmérnök
1949-ben kapott vegyészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1949-től dolgozott a Csepel Vas és Fémművek Központi Anyagvizsgáló Kémiai Laboratóriumában. 1952 és 1965 között a Metallográfiai Laboratóriumban, 1958-tól, mint a laboratórium vezetője, 1965-ben lett a Csepeli Fémmű Kísérleti Osztály, majd 1967-től Kísérlet Kutatás vezetője. 1972-ben a Csepel Művek Fémtani és Technológiai Kutató Intézet műszaki igazgatójává nevezték ki, 1980-tól a Csepel Művek Tervezési és Kutatási Intézet főmetallurgusa, 1982-től 1986-ig a Gépipari Minőség Ellenőrző Intézet műszaki igazgatóhelyettese volt. Ezt követően még évekig dolgozott, segítette fiatalok munkáját. Számos szakmai elismerésben részesült. Több tudományos testületnek volt tagja. 1987-ben kezdeményezte az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztály Fizikai Bizottsága keretében a Fizikai Díj létrehozását. Az igen rangos díjat ma az MTA Fizikai Tudományok Osztálya ítéli oda az arra érdemes, kiemelkedő munkát végzett kutatóknak. Munkásságának zömét metallográfiai, fémtani dolgozatok tették ki.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Nollet, Jean-Antoine halálának 240. évfordulója
Pimprez, Franciaország, 1700. nov. 19. - Párizs, 1770. ápr. 25.

Francia fizikus
Paraszti származású volt, belépett az egyházi rendbe, ezért az irodalomban sokszor "Nollet abbé" néven említik. Tevékenysége a kísérleti fizikára, elsősorban az elektromosság vizsgálatára irányult. 1734-ben a brit Királyi Társaság tagja, 1738-ban a párizsi Tudományos Akadémia tagja lett. A kísérleti fizika professzora volt a párizsi egyetemen. Egy időben ő volt a francia trónörökös természettudományi oktatója. A korábbiaknál pontosabb földgömböt és éggömböt szerkesztett. Ő figyelte meg elsőként az ozmózis-nyomást.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Poisson, Siméon Denis halálának 170. évfordulója
Pithiviers, Franciaország, 1781. jún. 21. - Sceaux, 1840. ápr. 25.

Francia matematikus, geometer, fizikus
1798-ban az Ecole Polytechnique tanulója, tanárai többek között Laplace és Lagrange. Mindketten felfigyeltek a hatalmas tempóban haladó diákra, aki már 1800-ban befejezte tanulmányait és javaslatukra az egyetem először segédoktatói, majd 1806-tól rendes előadói állást ajánlott fel a Matematika Tanszéken. Függvénytant oktatott, Fourier-t váltotta a katedrán. Lagrange javaslatára 1812-ben a Francia Akadémia felvette tagjai közé. 1808-ban a mérések szabványosításával és a tengeri navigáció kérdéseivel foglalkozó Bureau des Longitudes-ben kezdett el dolgozni csillagászként, 1809-ben pedig az Ecole Polytechnique-n a mechanika professzori állását is ellátta. 1818-ban az angol Royal Society vette be tagjai közé, 1820-ban az Ecole Polytechnique választotta be igazgatótanácsi tagjai közé. 1832-ben megkapta a Royal Society rangos kitüntetését, a Copley Érmet. A matematika és a fizika számos területén használják ma is az általa megfogalmazott egyenleteket, illetve változókat (Poisson-egyenlet, Poisson-Boltzmann-egyenlet, Poisson-integrál, a Poisson-eloszlás, stb). Különösen sokat tett azért, hogy a mérnököket megtanítsa a trigonometrikus sorok használatára különböző mechanikai feladatok vizsgálatánál. Nevét egy róla elnevezett kráter is őrzi a Holdon. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Döllen, (Johann Heinrich) Wilhelm születésének 190. évfordulója
Mitau (ma Jelgava), Lettország, 1820. ápr. 25. - Jurjev (ma Tartu), Észtország, 1897. febr. 16.

Német-orosz csillagász
A dorpati egyetemen tanult matematikát és csillagászatot, 1839-től a dorpati csillagvizsgálóban dolgozott. Részt vett Wilhelm Struve expedícióiban, és 1844-től a pulkovói obszervatórium munkatársa lett. Jelentős eredményeket ért el a geodézia és a földrajzi helymeghatározás módszereinek területén, mellyel nagy szolgálatot tett az orosz térképészet fejlődésének is. A csillagászati helymeghatározásban használatos Döllen-módszer az ő nevét viseli. Felesége Charlotte Struve, Wilhelm Struve leánya volt. 1872-ben az amerikai akadémia tagja lett, nevét viseli a (7449) Döllen kisbolygó is. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 25.
Pauli, Wolfgang Ernst születésének 110. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1900. ápr. 25. - Zürich, Svájc, 1958. dec. 15.

Osztrák születésű amerikai fizikus, Nobel-díjas
Sommerfeld tanítványa volt Münchenben, később pedig Bohr mellett dolgozott Koppenhágában. A béta-bomlások vizsgálatával foglalkozott, s a bomlások magyarázatára feltételezte egy olyan részecske létezését, melyet később Fermi neutrinónak nevezett el. 1928-ban lett Zürichben az ETH fizikaprofesszora. Itt élt és dolgozott haláláig, kivéve a második világháború időszakát, amit az Egyesült Államokban töltött, de nem vett részt a Manhattan programban. Mátrixmechanikai módszerrel meghatározta a hidrogénatom energiaértékeit és azt találta, hogy azok teljes megegyezést mutatnak a Bohr-féle elmélettel. Megalkotta az ún. kizárási elvet, melyért fizikai Nobel-díjat kapott 1945-ben. Elgondolása szerint egyazon atomban a fermionok közül ugyanabban a kvantumállapotban egynél több nem lehet. A 20. sz. első felének tudományos vezéregyéniségei közé tartozott.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 24.
Folly Róbert halálának 45. évfordulója
Brennbergbánya, 1889. jún. 7. - Budapest, 1965. ápr. 24.

Mérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1965-ben. 1920-1924 között Mihailich Győző professzor adjunktusa volt s részt vett Vasbetonszerkezetek c. könyvének munkálataiban. 1924-ben önálló tervezőirodát nyitott, s elsősorban hídtervezésekkel foglalkozott. Ez időből származó főbb alkotásai a szendrőládi Boldva-híd, a városlődi és veszprémi völgyhidak, a győri gabonatárház, a budapesti városmajori templom vasbeton szerkezete, a lóversenypálya lelátói stb. 1949-től 1960-ig tervezőirodában működött s ez időszakban vasbeton hűtőtornyokat is tervezett. Több műszaki lap szerkesztésében vett részt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 24.
L'Huillier, Simon Antoine Jean (L'Huilier, Lhuilier, Lhuillier) születésének 260. évfordulója
Genf, 1750. ápr. 24. - Genf, Svájc, 1840. márc. 28.

Francia származású, svájci matematikus
Francia hugenotta családból származott, amely 1685-ben Genfben telepedett le. Itt végezte tanulmányait. 1777-től Lengyelországban Adam Czartoryski herceg fiának házitanítója volt. 1784-ben a határértékekről írt dolgozatával elnyerte a berlini Akadémia által kitűzött díjat. 1789-től Tübingenben tanított, 1795-ben a genfi egyetem matematika tanszékének vezetését nyerte el, itt tanított nyugdíjbavonulásáig, 1823-ig. Fontos eredményeket ért el az analízisben. Euler poliéder-tételének általa adott általánosítása a topológia alapvetéséhez járult hozzá.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 24.
Dudeney, Henry Ernest halálának 80. évfordulója
Mayfield, Sussex, Anglia, 1857. ápr. 10. - Lewes, Sussex, Anglia, 1930. ápr. 24.

Angol matematikus
Tisztviselőként dolgozott, azonban szabad idejében matematikával foglalkozott. Nagyszámú matematikai, geometriai rejtvényt szerkesztett, ezeket újságokban, majd könyvekben is közölte. Rejtvényei közül sokat azóta is rendszeresen újra közölnek. Egyik érdekes rejtvénye a szabályos háromszög egy átdarabolása négyzetté (ún. Haberdasher's puzzle)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 23.
Scherffel Vilmos Aurél (Scherfel) születésének 175. évfordulója
Felka, Szepes vm., 1835. ápr. 23. - Felka, 1895. ápr. 23.

Flórakutató, gyógyszerész
1855-ben Bécsben szerzett gyógyszerészi oklevelet és Felkán átvette elhunyt apja gyógyszertárát, amelyet 1891-ben eladott és csak tudományos kutatással foglalkozott. 1868-1870-ben a város polgármestere, megalapította a felkai Tátra Múzeumot, amelynek 14 évig igazgatója volt. Gyógy- és ásványvizek elemzésével foglalkozott. A Tátra flóráját kutatta, gyakran kísérte el Kalchbrenner Károlyt gombagyűjtő útjain. Számos cikket és tanulmányt közölt korabeli szaklapokban. Scherffel Aladár algológus apja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 23.
Oláhné Erdélyi Mária halálának 30. évfordulója
Vámospércs, 1929. jan. 15. - Debrecen, 1980. ápr. 23.

Matematikus, tanár
Rövid ideig a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, majd 1953-tól tanársegéd, 1961-től adjunktus, 1978-tól docens a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE). Előbb az absztrakt algebra kérdései foglalkoztatták, több értekezése jelent meg e tárgykörből. Fő műve az Abel-csoportok körébe tartozó On n-algebraically closed groups. Ezután figyelme a hazai és a külföldi matematikaoktatás történetének és iskolaügyének a kérdése felé irányult.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 23.
Meskó Attila születésének 70. évfordulója
Budapest, 1940. ápr. 23. - Budapest, 2008. okt. 11.

Geofizikus, egyetemi tanár
1959-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az ELTE geofizikus szakán, ahol 1964-ben szerzett diplomát. 1965-ben szerezte meg egyetemi doktori címét. Diplomájának megszerzése után az MTA gyakornoka lett, később tudományos munkatársa. 1973-ban került vissza egyetemére, ahol a Geofizikai Tanszék docenseként kezdett el dolgozni. 1980-ban kapta meg egyetemi tanári, 1985-ben tanszékvezetői kinevezését. Tanszékvezetői munkája mellett a Környezetfizikai Tanszékcsoport vezetőjeként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik az angol nyelvű oktatás bevezetése külföldi hallgatók számára az egyetemen. 1999 és 2001 között a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke volt. 1979-ben átvette az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság elnöki tisztét, melyet 1996-ig viselt. 1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagjává, 1999-ben főtitkárhelyettesévé választották. 2001-ben bekerült a Környezettudományi Bizottságba is. Kutatási területei a szeizmikus adatok számítógépes feldolgozása és értelmezése, illetve globális változások és a fenntartható fejlődés témaköre volt. Ez utóbbi témában tartott előadást 2006-ban a Mindentudás Egyetemén. Foglalkozott nagylétesítmények földrengésbiztonságának kérdéseivel is.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 23.
Laue, Max Theodor Felix von halálának 50. évfordulója
Pfaffendorf, (Koblenz közelében), Németország, 1879. okt. 9. - Berlin, 1960. ápr. 23.

Német fizikus, Nobel-díjas
1912-ben lett a Zürichi Egyetem fizikaprofesszora. Abban az évben elsőként alkalmazott kristályt a röntgensugarak eltérítésére, és ezzel kimutatta, hogy a röntgensugárzás a fényhez hasonlóan elektromágneses sugárzás. Kiállt Albert Einstein relativitáselmélete mellett, kvantumelméleti kutatásokat végzett, foglalkozott a Compton-effektussal, amelynek során bizonyos feltételek mellett megváltozik a fény hullámhossza, és tanulmányozta az atomok bomlását. 1919-től a Berlini Egyetem elméleti fizikai intézetét vezette, 1951-ben a berlini Max Planck Fizikai-kémiai Kutatóintézet igazgatója lett. 1914-ben fizikai Nobel-díjat kapott a kristályokon áthaladó röntgensugarak elhajlásának fölfedezéséért. Eredménye elősegítette a kristályok szerkezetének vizsgálatát, és ez nagyban hozzájárult a modern elektronika kifejlődésében szerepet játszó szilárdtestfizika fejlődéséhez.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 23.
Macintyre Scott, Sheila születésének 100. évfordulója
Edinburgh, Skócia, 1910. ápr. 23. - Cincinnati, Ohio, USA, 1960. márc. 21.

Skót matematikus
1928-ban az Edinburgh-i Egyetem-re került, ahol számos ösztöndíjat elnyert. Matematikai és természettudományi diplomáját kitüntetéssel szerezte meg 1932-ben, majd Cambridge-ben három évet töltött el a Girton College-ben. Ezután Skóciában 5 éven keresztül középiskolában tanított. 1940-ben férjhezment, férje, A. J. Macintyre, az Arberdeen-i Egyetem matematikaoktatója volt. 1941-ben őt is meghívták az egyetemre tanársegédnek, itt szerzett doktori fokozatot. 1958-ban férjével együtt professzori állást vállalt a Cincinnati Egyetemen. Ott tanított korán bekövetkezett haláláig. Eredményeit elsősorban az analízisben, a komplex változós függvények vizsgálatában érte el.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 22.
Hermann Emil Gusztáv (Herrmann) halálának 85. évfordulója
Dognácskabánya, 1840. nov. 13. - Budapest, 1925. ápr. 22.

Bánya- és kohómérnök, akadémiai tanár
Tanulmányait a bécsi műegyetemen és a selmecbányai bányászati akadémián végezte 1858 és 1863 között. Gyakorlati működését a szélaknai gépészeti felügyelőségen kezdte 1863-ban. 1856-től a leobeni bányásszak tanársegédje, 1868-tól a selmecbányai akadémia tanársegédje, 1884-től 1892-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan r. tanára volt. 1894-ben főbányatanácsos lett. A gázok termodinamikája, a mechanika és szilárdságtan területét felölelő, jelentős irodalmi munkásság fűződik nevéhez. Gyakorlati eredményei a vízoszlopos gépek tökéletesítésével, a hengersorok, a gőzgépek, valamint az aknakötelek méretezési módszereivel kapcsolatosak. Hermann Miksa apja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 22.
Romwalter Alfréd születésének 120. évfordulója
Sopron, 1890. ápr. 22. - Sopron, 1954. szept. 7.

Vegyész, műegyetemi tanár
1912-ben a budapesti tudományegyetemen vegytanból, fizikából és ásványtanból doktori oklevelet nyert, 1913-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. Rövid ideig Budapesten, majd 1913-1920 között a fiumei Kiviteli Akadémián tanított. 1920-tól a soproni felső kereskedelmi iskola tanáraként működött 1928-ig, mikor a bányászati és erdészeti főiskola elemző vegytani tanszékére nevezték ki. Ez időponttól a főiskola, ill. a főiskolának a budapesti műegyetembe olvadása után ennek soproni erdőmérnöki szakán működött. Sokoldalú munkásságából különösen jelentősek az ásványi szenek kémiájával és technológiájával, főleg a szénnemesítéssel, szénlepárlással és a szenesülés folyamatával foglalkozó kutatásai. 1941-1949-ig az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 22.
Egyedi László halálának 30. évfordulója
Budapest, 1902. máj. 31. - Budapest, 1980. ápr. 22.

Gépészmérnök
Berlinben szerzett oklevelet, majd önálló vállalkozóként működött. 1949-ben került az Építéstudományi Intézetbe. Emellett részt vett a BME épületgépészeti tanszéke létrehozásában, s a BME c. egy. docensévé nevezték ki. Szerkesztésében jelent meg 1963-ban a kétkötetes Épületgépészeti Kézikönyv. Kiemelkedő munkát végzett az épületgépészeti szabványok, szabályzatok, műszaki előírások kiadásában.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 22.
Strassmann, Fritz halálának 30. évfordulója
Boppard, Németország, 1902. febr. 22. - Mainz, 1980. ápr. 22.

Német fizikus, vegyész
1929-ben szerzett akadémiai doktori címet a Hannoveri Műszaki Egyetemen. 1934 elején Otto Hahnnal és Lise Meitnerrel radioaktív termékek kutatásába kezdett. Strassmann, mint az analitikai kémia szakértője csatlakozott a teamhez, hogy a neutron bombázás során keletkező könnyebb elemeket felismerje. Ő helyettesítette Lise Meitnert, akinek a náci Németországból menekülnie kellett. 1938-ban végzett kísérleteik igazolták az urán maghasadását. Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat 1944-ben Otto Hahnnak ítélték oda. Meglehetősen általános a vélemény, hogy Lise Meitnernek és Fritz Strassmann-nak is részesülnie kellett volna ebben az elismerésben. Strassmann 1946-ban a mainzi egyetem szervetlen és nukleáris kémiai professzora lett, ahol megalapította a Szervetlen Kémiai Intézetet (a későbbi Nukleáris Kémiai Intézetet). 1945-től 1953-ig volt a Max Planck Institute kémiai részlegének igazgatója. 1966-ban a maghasadás terén kifejtett munkájukért Hahnnal és Meitnerrel közösen Enrico Fermi Díjat kaptak.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 22.
Steenrod, Norman Earl születésének 100. évfordulója
Dayton, Ohio, USA, 1910. ápr. 22. - Princeton, New Jersey, 1971. okt. 14.

Amerikai matematikus
A michigani egyetemen végezte tanulmányait, fizikát, közgazdaságtant és matematikát tanult. Tanulmányait többször meg kellett szakítania anyagi okokból. Első cikkének megjelenése után több ösztöndíjajánlatot kapott. A princetoni egyetem ajánlatát fogadta el, itt doktorált 1936-ban. A chicagoi, majd a michigani egyetemen tanított. 1947-ben visszatért Princetonba, itt töltötte pályája további részét. Legjelentősebb eredményeit a ponthalmazok topológiájának és az algebrai topológiának a területén érte el. Nevéhez fűződik a Steenrod-algebra és a Steenrod-Myers-tétel.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 22.
Morrison, Philip halálának 5. évfordulója
Somerville, New Jersey, USA, 1915. nov. 7. - Cambridge, Massachusetts, 2005. ápr. 22.

Amerikai fizikus
A Robert Oppenheimer vezette Manhattan Tervet megvalósító tudóscsapat tagja volt. Jelen volt az első kísérleti atomrobbantásnál az új-mexikói sivatagban. Az ő irányításával szerelték össze a csendes-óceáni Tinian szigetén az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombombát, amelynek pusztító erejét Japán kapitulációja után a helyszínen tanulmányozta. A 2. világháború után Philip Morrison a nukleáris fegyverkezési verseny elkeseredett ellenzője, az atomfegyverek ellenőrzésének és felszámolásának az élharcosa lett, és ebből a célból a Federation of American Scientists-ben együttműködött többek között Albert Einsteinnel is. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzoraként a kozmikus sugárzással, asztrofizikával és kozmológiával foglalkozott. Kutatásainak a témáit a nyolcvanas évek végén televíziós sorozatban népszerűsítette.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Farkas Miklós halálának 120. évfordulója
Pápa, 1840. okt. 2. - Keszthely, 1890. ápr. 21.

Premontrei számtan- és természetrajztanár, igazgató
Iskoláit szülővárosában, Győrött és Aradon végezte, majd belépett a Csorna-premontrei kanonokrendbe és tanári oklevelet szerzett. 1866-tól a szombathelyi gimnáziumban, majd 1884-től Keszthelyen, a gimnáziumban tanított földrajzot, természetrajzot és számtant. 1887-től haláláig, 1890-ig az intézet igazgatója volt. Részt vett az intézmény főgimnáziummá fejlesztésének megtervezésében, szerkesztette a gimnázium értesítőjét.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Esztó Péter halálának 45. évfordulója
Seultour, 1885. márc. 8. - Budapest, 1965. ápr. 21.

Bányamérnök, egyetemi tanár
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1912-ben. 1908-tól a zsilvölgyi üzemek, 1921-től a Bánvölgyi Szénbánya mérnöke volt. 1925-ben a soproni Bányamérnöki Főiskola adjunktusa, 1932-ben rk. tanára, 1934-ben a főiskolának a budapesti műegyetemmel való egyesítésekor intézeti, majd ny. tanára. 1941-től a bányaműveléstan ny. r. tanára. Oktatómunkája mellett a bányászati tudomány több területén maradandót alkotott. Kőzetnyomási (törési) elméletét Kossuth-díjjal jutalmazták. Ismert a vízvédelmi pillérek méretezésére vonatkozó képlete, az ún. Esztó-Vendel-képlet. Behatóan foglalkozott bányamérési (Esztó-Hornoch-képlet) és bányaszellőztetési kérdésekkel. Az utóbbinak eredménye alapvető jelentőségű Bányaszellőztetés c. műve. Részt vett a szakmai egyesületekben, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1906 óta tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Milasovszky Béla születésének 110. évfordulója
Szomolnok, 1900. ápr. 21. - Budapest, 1973. júl. 30.

Bányamérnök, egyetemi tanár
Felsőfokú tanulmányait Sopronban a Bányászati és Erdészeti Főiskolán végezte. A főiskolán bányagéptani és mechanikai tanszékén tanársegéd 1926-tól 1933-ig. 1950-től 1959-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem geodéziai tanszékének, 1959-től 1968-ig a geodézia és bányaméréstan tanszékének tanszékvezető tanára. Foglalkozott geodéziával, kiegyenlítő számítással, fotogrammetriával és földrajzi helymeghatározással. Szakmai eredményeiről közel hetven tudományos dolgozata jelent meg. Tagja volt az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Izsák Imre Gyula halálának 45. évfordulója
Zalaegerszeg, 1929. febr. 21. [28.] - Párizs, 1965. ápr. 21.

Csillagász, matematikus
Kiváló matematikai képessége már egyetemi tanulmányai alatt kitűnt, Eötvös kollégista volt. 1951-től az MTA Budapest-svábhegyi csillagvizsgálójának gyakornoka, majd munkatársa volt, ahol a gömbhalmazok változófényű csillagainak feldolgozása mellett főleg az égi mechanika ún. többtestproblémájával foglalkozott. 1953-ban előadó volt a szegedi egyetemen. 1956-ban külföldre távozott, 1957-ben a zürichi Szövetségi Csillagvizsgáló munkatársa volt. Az akkor újdonságnak számító mesterséges-hold pályaszámításaira felfigyelve, az Ohio-i Egyetem meghívására az USA-ban telepedett le, 1959-től a Smithsonian Institute Asztrofizikai Obszervatóriumának (Cambridge, Massachusetts) munkatársa. A műhold pályák változása alapján kidolgozta a Föld gravitációs alakjának pontos meghatározási módszerét. Számításaiból nagy pontossággal megrajzolható a földi gravitációs tér nívófelületének alakja. Kimutatta, hogy a sarkok lapultságának mértéke kissé eltérő, és bebizonyította, hogy az egyenlítőnek lapultsága van. Eredményei világszerte nagy érdeklődést keltettek, számításairól több nemzetközi konferencián beszámolt. Nevét egy, a Hold túlsó félgömbjén lévő holdkráter, az 1546.sz. kisbolygó, és az ELTE Csillagászati tanszék budapesti csillagvizsgálója örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Pfaff, Johann Friedrich halálának 185. évfordulója
Stuttgart, Württemberg, Szászország, 1765. dec. 22. - Halle, 1825. ápr. 21.

Német matematikus
Göttingenben, majd Berlinben végezte el az egyetemet. 1788-ban a helmstedti egyetemen lett a matematika professzora. Az egyetemet 1810-ben megszüntették, ekkor Halléban lett a matematika professzora, itt dolgozott haláláig. Legfőképpen a végtelen sorok és a differenciálegyenletek elméletével foglalkozott. Nevéhez fűződik többek között a Pfaff-féle differenciálegyenlet. Tőle származik a Gauss által vizsgált hipergeometrikus sorok elnevezése. Askold Georgevich Khovanski az 1970-es években a függvények egy fajtáját tiszteletére Pfaff-féle függvényeknek nevezte el.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Takagi, Teiji születésének 135. évfordulója
Gifu, Japán, 1875. ápr. 21. - Tokió, 1960. febr. 29.

Japán matematikus
A Tokiói Egyetemen tanult matematikát. Kitűnő eredményeiért ösztöndíjjal 1898-tól 1901-ig Berlinben, majd Göttingenben, Hilbert mellett mellett végzett kutatómunkát. Analitikus számelmélettel foglalkozott, Hilbert 12. problémájának egy speciális esetével. Japánba való visszatérése után a Tokiói Egyetemen tanított. Számos tankönyvet írt. Hilbert eredményeinek általánosításával megalapozta az analitikus számelméletet. A modern japán matematikai kutatás megteremtőjének tekintik. Számos nemzetközi elismerésben is volt része.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Grotrian, Walter Robert Wilhelm születésének 120. évfordulója
Aachen, Németország, 1890. ápr. 21. - Potsdam, 1954. márc. 3.

Német csillagász
Göttingenben doktorált, 1922-től a potsdami obszervatórium munkatársaként dolgozott. 1923-ban a berlini egyetemen habilitált, ahol 1927-ben professzor lett. Spektroszkópiával foglalkozott, majd a napkorona természetére, a Nap mágneses területeire vonatkozó részletes vizsgálatokat végzett. Legfontosabb munkája 1928-ban jelent meg atomok és molekulák spektrumainak grafikus ábrázolásáról, bevezetve a termsémákat (vagy Grotrian-diagramokat). 1929-ben egy szumátrai expedíció során nyert adatok alapján megadta a napkorona fizikai leírását, megbecsülve annak magas hőmérsékletét is. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Appleton, Edward Victor, Sir halálának 45. évfordulója
Bradford, Yorkshire, Anglia, 1892. szept. 6. - Edinburgh, 1965. ápr. 21.

Angol fizikus, Nobel-díjas
Cambridge-ben, a St. John's College-ban tanult, 1920-tól a Cavendish Laboratóriumban dolgozott, majd 1924-ben a Londoni Egyetemen, a King's College-ban, a Wheatstone tanszéken lett a fizika tanára. Az elektromágneses hullámok terjedésével és az ionoszféra jellemzőivel foglalkozó kutatásaival nemzetközi tekintélyt vívott ki. 1936-ban professzorként visszatért Cambridge-be. A 2. világháború alatt kormánymegbízatásban a radar és az atombomba fejlesztésén dolgozott. 1941-ben lovaggá ütötték, 1949-ben az Edinburgh-i egyetem rektorhelyettese lett. 1947-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat az ionoszféra úgynevezett Appleton-rétegének felfedezéséért. Az Appleton-réteg felfedezése elősegítette a nagy távolságokra való távközlést, és a radar fejlesztését.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 21.
Kruskal, William Henry halálának 5. évfordulója
New York, USA, 1919. okt. 10. - Chicago, 2005. ápr. 21.

Amerikai matematikus, statisztikus
A Harvard egyetemen tanult. A 2. világháború alatt a tengerészet kutatóintézetében teljesített szolgálatot. 1950-től matematikai statisztikát oktatott a chicagoi egyetemen, 1990-ben történt nyugdíjbavonulásáig. A Columbia egyetemen szerzett matematikai doktorátust 1955-ben. 1971-78 között a Nixon elnök által létrehozott statisztikai kutatási tanács elnöke volt. Legnevezetesebb eredménye a Kruskal-Wallis nemparaméteres próba, melyet a matematikai statisztikában ma is kiterjedten használnak.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 20.
Wagner János (Wágner) születésének 140. évfordulója
Temeskeresztes, 1870. ápr. 20. - Budapest, 1955. máj. 23.

Botanikus, tanár
1893-ban tanítóképző intézeti tanári képesítést nyert. Csáktornyán, Kiskunfélegyházán, Aradon tanítóképző intézeti tanár volt. 1911-ben Budapesten igazgató, 1914-ben szakfelügyelő, majd főigazgató lett. Magyarország és a Balkán flóráját kutatta. Monografikusan feldolgozta a Centaurea-fajokat és a hársak fajtáit. Feldolgozta a delibláti homokpuszták növényzetét. Számos dolgozata jelent meg Magyarország flórájáról és a Centaureákról, leginkább a Magyar Botanikai Lapokban. Növényeket is neveztek el róla. Írt népszerű és ifjúsági műveket is.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 20.
Fischer János születésének 65. évfordulója
Sopron, 1945. ápr. 20. - Szeged, 1999. febr. 17.

Biokémikus, egyetemi tanár
A Pécsi Tanárképző Főiskola biológiai tanári szakát 1968-ban végezte el, majd gimnáziumi biológia tanári oklevelet és egyetemi doktori címet szerzett Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1974-ig a Pécsi Tudomány Egyetem idegklinikáján dolgozott a Neuropathologiai Laborban. 1974-től Romhányi György munkatársa, 1978-ban védte meg a "Polialdehidekké alakítható makromolekulák orientációjának polarizációs optikai elemzése komplex biológiai struktúrákban" című kandidátusi értekezését. Meghatározta a sejtfelszíni cukorkomponensek térbeli orientációját az ún. "anizotrop PAS reakcióval", az "aldehid-biszulfit toluidinkék"-reakcióval (ABT). A káliumpermanganát-biszulfit-toludinkék reakcióval (PBT) a rugalmas rostok helikális struktúráját és az ergasztoplazmatikus RNS rendezettségét mutatta be. Emődy Leventével együtt meghatározta számos patogén baktérium és gomba felszíni cukorkomponenseinek térbeli helyzetét. Prof. Gallyas Ferenccel az ezüstimpregnációs módszerrel az érfalak egyes szöveti elemeinek szelektív kimutatását végeztek el. 1987-ben szerezte meg a tudományok doktora címet. Szegeden Molnárral (1992) együtt tanulmányozták a patogén baktériumok "charge-transzfer" reakció mechanizmusait. Halála után 2006. szeptember 15-én Szegeden az MTA Biológiai Intéztében emlékére "János Fischer Memorial Symposium" címmel nemzetközi szimpóziumot szerveztek. (Dr. Josef Makovitzky)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 20.
Unsöld, Albrecht Otto Johannes születésének 105. évfordulója
Bolheim, (Württemberg). Németország, 1905. ápr. 20. - ?, 1995. szept. 23.

Német asztrofizikus
Fizikát hallgatott a tübingeni egyetemen, majd a müncheni egyetemen Sommerfeld tanítványaként doktorált 1927-ben. Rockefeller-ösztöndíjasként Potsdamban, majd a Mount Wilson obszervatóriumban (Pasadena, Kalifornia) dolgozott. 1932-ben a Kiel-i egyetemen az elméleti fizika professzora és az obszervatórium igazgatója volt. 1973-ban kapta meg a professor emeritus címet. Fő szakterülete a csillag-atmoszférák spektroszkópiai vizsgálata volt. Elsőként határozta meg egy csillag, a Tau Scorpii atmoszférájának összetételét 1939-ben. 1947-1948-ban az Astronomische Gesellschaft elnöke volt. Számos könyvet írt. 1956-ban megkapta a Bruce érmet ás 1957-ben a Royal Astronomical Society aranyérmét. Nevét viseli a 2842 Unsöld aszteroid.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 20.
Weinberg, Alvin Martin születésének 95. évfordulója
Chicago, Illinois, USA, 1915. ápr. 20. - Oak Ridge, Tennessee, 2006. okt. 18.

Amerikai fizikus
Chicagoban doktorált 1939-ben, majd 1941-ben a Manhattan program részeként működő Oak Ridge Laboratóriumban dolgozott Wigner Jenő elméleti csoportjában. Fő feladatuk a plutóniumtermelő rektorok tervezése volt. 1955-ben a Laboratórium igazgatója lett. Vezetése idején fejlesztették ki a nyomottvizes és a forralóvizes reaktortípusokat, és jelentős erőket fordítottak a repülőgépek nukleáris hajtóművei, valamint a sóolvadékos reaktorok fejlesztésére is. Az 1960-as évektől az elnöki tudományos bizottságokban is tevékenykedett, 1974-től Washingtonban az Office of Energy Research and Development igazgatója volt. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 19.
Flórián Endre születésének 100. évfordulója
Tolmács, 1910. ápr. 19. - Budapest, 1984. aug. 26.

Meteorológus
A váci piarista gimnáziumban Öveges József tanítványa volt. A budapesti tudományegyetemen mennyiségtan-természettan szakon szerzett diplomát 1934-ben. 1938-42-ig az ógyallai obszervatóriumban a légköri elektromosság kutatásával foglalkozott. 1942-ben a Duna Repülőgyár meteorológusa lett, 1943-tól a Honvéd Légierők Repülő Időjelző Központjának polgári alkalmazottjaként a budaörsi repülőtéren dolgozott. 1945-ben az Országos Meteorológiai Intézet alkalmazottja és osztályvezető-helyettesként dolgozott a ferihegyi repülőtéren. 1950-ben megbízást kapott a Honvédelmi Minisztériumtól az ionoszféra mérések hazai bevezetésére. A saját tervezésű és készítésű műszerei segítségével 1953-ban kezdte meg a méréseket a pestlőrinci obszervatóriumban. Előadott a BME-n, az ELTE-n Meteorológiai és Geofizikai Tanszékén is. Elismert rádióamatőr volt. Vezető tervezője és kivitelezője volt a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert ionoszféra-vizsgáló berendezésnek. Kutatásainak középpontjában az ionoszférikus távközlési előrejelzés és a napfolttevékenység mérésének problémái állottak.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 19.
Pertorini Rezső halálának 30. évfordulója
Kőszeg, 1927. szept. 1. - Budapest, 1980. ápr. 19.

Orvos, ideggyógyász, pszichiáter
1951-ben szerezte meg orvosi oklevelét a BOTE-n, 1958-ban neurológiai, 1955-ben pszichiátriai szakorvos, törvényszéki elmeorvosi szakértő. 1951-1958-ban a Róbert Károly körúti Kórház elmeosztályán segédorvos, alorvos, majd adjunktus. 1958-1963-ban a SOTE elmeklinikáján adjunktus, 1963-tól az Országos Elmegyógyintézet főorvosa. Kutatási területe a klinikai pszichiátria, a neurológia és az orvosi pszichológia. Közel 40 tanulmányt jelentetett meg. Az OTKI előadója, a SOTE szakkollégiumának vezetője. Széles körű tudományos és közéleti tevékenységet fejtett ki, elsőnek szervezett hazánkban orvosi csoport-pszichoterápiás foglalkozást. Több hazai társaság vezetőségi tagja, szakosztályi elnök.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 19.
Ehrenberg, Christian Gottfried születésének 215. évfordulója
Delitzsch, Szászország, 1795. ápr. 19. - Berlin, Németország, 1876. jún. 27.

Német biológus és mikrobiológus, felfedező
A Berlini Egyetemen végezte tanulmányait, 1818-ban szerzett doktori fokozatot. 1820 és 1825 között részt vett a Berlini Egyetem és a Porosz Tudományos Akadémia által közösen szervezett felfedezőúton, amely érintette Egyiptomot, Líbiát, Szudánt és a Vörös-tengert. Az expedíció során mintegy 34000 állatpéldányt és 46000 növényt gyűjtött össze. Alexander von Humboldt társaként 1829-ben újabb, Belső-Ázsiába és Szibériába irányuló felfedezőúton vett részt. Számos szárazföldi és tengeri állatot, növényt és mikroorganizmust azonosított és osztályozott felfedezőútjain. Elsőként tanulmányozta részletesen a korallokat; megállapította, hogy a tengerben megfigyelhető foszforencia jelenségét planktonok okozzák. Ehrenberg fedezte fel, hogy bizonyos geológiai képződményeket megkövült mikroorganizmusok alkotnak. A mikropaleontológia megalapítója.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 19.
Baxendell, Joseph (Joshua) születésének 195. évfordulója
Bank Top, Manchester, Anglia, 1815. ápr. 19. - Birkdale, 1887. okt. 7.

Angol csillagász, meteorológus
Autodidaktaként tanult, fiatal korában tengerészként a Csendes-óceánon figyelte meg a Leonida meteorraj óriási záporát 1833-ban. Egy manchesteri csillagvizsgálóban dolgozott, szerteágazó megfigyeléseket végzett meteorokról, üstökösökről, változócsillagokról és a Napról. Kapcsolatba került kora számos vezető csillagászával, rendszeresen publikált a Royal Society folyóiratában. Meteorológiai és földmágnességi kutatásai során az elsők között mutatott rá a naptevékenység kimutatható hatásaira. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 19.
Szluckij, Jevgenyij (Slutsky, Evgeny Eugene Evgenievich) születésének 130. évfordulója
Novoe, Jaroszlávi kormányzóság, Oroszország, 1880. ápr. 19. - Moszkva, Szovjetunió, 1948. márc. 10.

Szovjet-orosz matematikai statisztikus, közgazdász
A mikroökonómiában fontos szerepet játszó Szluckij-egyenletet, mely a mikroökonómiai fogyasztáselmélet egyik fontos összefüggését írja le, 1915-ben olasz nyelven publikálta. Eredményei ezért a nyugati közgazdász-világban kevéssé voltak ismertek, csak a 30-as években váltak általánosan ismertté. A Szluckij-egyenlet a jószág keresletének megváltozását írja le egy jószág árának megváltozásakor. 1920 után valószínűségelmélettel és sztochasztikus folyamatokkal foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 19.
Hull, Albert Wallace születésének 130. évfordulója
Southington, Connecticut, USA, 1880. ápr. 19. - Schenectady, New York, 1966. jan. 22.

Amerikai fizikus
1909-ben szerzett Ph.D fokozatot a Yale Egyetemen. 1914-től a General Electric fizikusaként dolgozott, 1950-ig a schenectady laboratórium kutatási igazgatóhelyettese volt. 1917-ben Debye-tól és Scherrertől függetlenül kidolgozta a kristályszerkezet röntgensugárral történő analízisének módszerét, melyben egykristály helyett sajtolt kristályport használt. Segítségével elsőként határozta meg a vas és más fémek kristályszerkezetét. Jelentős találmányai közé tartozik többek közt a magnetron, a mikrohullámok generálására szolgáló oszcillátor és az 1924-ben feltalált négyelektródás elektroncső (tetróda). (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 18.
Farbaky Gyula születésének 140. évfordulója
Munkács, 1870. ápr. 18. - Selmecbánya, 1911. okt.

Kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár
1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal mérnökeként dolgozott. 1905-től haláláig a selmeci főiskola II. gépészeti tanszékének rendes tanára, illetve vezetője volt. Számos publikációja jelent meg. A színesfémkohászatot bemutató monográfiáját korai halála miatt nem tudta befejezni. Munka közben érte halálos baleset. Síremléke a selmeci evangélikus temetőben áll.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 18.
Antal Márk születésének 130. évfordulója
Devecser, 1880. ápr. 18. - Kolozsvár, 1942. okt. 29.

Matematika-fizika szakos középiskolai tanár
A budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet. Különböző fővárosi középiskolákban tanított, emellett folytatta a már egyetemista korában megkezdett publikációs tevékenységét a Középiskolai Matematikai Lapokban. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság egyik főcsoportjának vezetője volt. 1919 őszén családjával együtt Bécsbe emigrált, majd Kolozsváron telepedett le. Ott megszervezte az 1920 őszén megnyílt zsidó fiú- és leánygimnáziumot, mindkét intézmény igazgatójának választották meg. 1927-ben mindkét iskolát bezárták. A Minerva biztosítótársaságnál lett matematikus, szabad szombatjain lakásán oktatta a bezárt iskola tanítványait, és készítette fel a Budapesten leteendő érettségi vizsgára. Kolozsvár Magyarországhoz való visszacsatolása után ismét az újra megnyílt kolozsvári zsidó gimnázium igazgatója lett.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 18.
Hartmann Ervin születésének 75. évfordulója
Újpest, 1935. ápr. 18. - Budapest, 2020. febr. 11.

Kristályfizikus
Fizikusként diplomázott az ELTE-n 1958-ban. Diplomamunkáját Tarján Imrénél készítette, majd Gyulai Zoltán vette fel a műegyetemen vezetett kristályfizikai kutatócsoportjába. Rögtön belépett az Eötvös Loránd Fizikai Társulatba, amelynek kristályfizikai szekcióját később, 1986-93 vezette is. Kandidátusi fokozatát három évi moszkvai továbbképzés után, 1968-ban, akadémiai doktori fokozatát pedig 1988-ban szerezte meg. Kristályfizikusként Moszkvában és Leningrádban (a Joffe Intézetben), valamint Kölnben és Stuttgartban (a Max Planck Intézetben) végzett kutatásokat. 1970-től volt tagja az Európai Fizikai Társaságnak. Széles körű humán műveltsége, íráskészsége segített megőrizni elhunyt hazai fizikusok emlékét a hazai szakirodalomban. 1971-tól haláláig volt tagja az MTA Helyesírási, majd 1991-től a Nyelvészeti Bizottságának. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 18.
Einstein, Albert halálának 55. évfordulója
Ulm, Württemberg, Németország, 1879. márc. 14. - Princeton, New Jersey, USA, 1955. ápr. 18.

Német elméleti fizikus, Nobel-díjas
Ulmban született, de Münchenben töltötte gyerekkorát és itt tanult meg hegedülni. A svájci Aarau városában érettségizett, majd Zürichben, az ETH-n szerzett matematika-fizika szakos diplomát 21 éves korában. Tanári állást nem talált, protekcióval tudott szabadalmi tisztviselőként elhelyezkedni Bernben. Közben megnősült, két fia született Svájcban. Szabadalmi tisztviselőként publikálta 1905-ben négy meghatározó jelentőségű tanulmányát a legnagyobb német fizikai folyóiratban, az Annalen der Physik-ben. A fényelektromos hatás kvantumelmélete, a Brown-mozgás statisztikus elmélete, a speciális relativitáselmélet és a tömeg-energia ekvivalencia elve ma már elválaszthatatlan részei a modern fizikának. Mégse figyeltek fel rá azonnal, csak miután a prágai német egyetemen, majd Berlinben az első világháború alatt kidolgozta az általános relativitáselméletet. 1919-ben elvált és újra nősült, 1920-ban - nászúton - járt először New Yorkban. 1922-ben a fényelektromos hatás magyarázatáért kapta meg az 1921. évi Nobel díjat. Az 1920-as években Leiden (Ehrenfest), Zürich (Pauli), Göttingen (Born, Hilbert), Lipcse (Heisenberg), Róma (Fermi), Koppenhága (Bohr) és Berlin (Einstein) voltak az ifjú elméleti fizikusok zarándokhelyei. Einstein és a vele csaknem egyidős Ehrenfest személyes, jó barátok voltak. 1933-ban Ehrenfest meghalt, Einstein pedig elhagyta a náci Németországot és Princetonban fogadott el professzori állást. Szilárd, Wigner és Teller rábeszélésére elküldte 1939-ben Roosevelt elnöknek azt a levelet, amelynek nyomán jött létre a Manhattan Project. A második világháborút követő években Einstein az általános relativitáselmélet továbbfejlesztésén, egységes térelmélet kiépítésén dolgozott, nagyrészt eredménytelenül. Élete végéig se tudott megbarátkozni a kvantumelmélet koppenhágai interpretációjával. Politikailag az 1930-as évek eleje óta szorgalmazta Izrael állam megalakítását, de amikor az 1948-ban valóban megalakult, és 1952-ben felkérték, hogy vállalja el az államelnöki tisztet, a felkérést nem fogadta el, inkább megmaradt a tudósi pályán. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 18.
Hitchings, George Herbert születésének 105. évfordulója
Hoquiam, Washington állam, USA, 1905. ápr. 18. - Chapel hill, North Carolina, 1998. febr. 27.

Amerikai farmakológus, Nobel-dijas
A Washingtoni Egyetemen végzett; Ph.D. fokozatot (biokémiából) a Harvard Egyetemen ért el 1933-ban. 1939-ig a Harvardon tanított. 1942-ben lépett be a Burroughs Wellcome Laboratories céghez, 1967-től 1976-ig a cég alelnöke volt. 1976-tól Scientist Emeritus-ként folytatta kutatásait. Munkatársaival együtt számos gyógyszert fejlesztett ki, többek között a malária, a leukémia, a köszvény, és más betegségek gyógyítására. 1988-ban Gertrude B. Elionnal és Sir James W. Blackkel közösen megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 17.
Tőry Kálmán halálának 35. évfordulója
Budatétény, 1891. febr. 10. - Budapest, 1975. ápr. 17.

Vízépítő mérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1914-ben. A Bp.-i Folyammérnöki Hivatal szolgálatába lépett. 1923-ban Rohringer Sándor mellett adjunktus lett a műegyetem vízépítési tanszékén. 1926-tól a Győri Folyammérnöki Hivatal mérnöke, majd főnöke. Elsőként mérte a Duna görgetett hordalékhozamát és egy új kisvízszabályozási rendszert dolgozott ki. 1939-ben vízépítési kerületfelügyelő a Földművelésügyi Minisztériumban, 1940- től a Vízrajzi Intézet igazgatója. 1945-től a Vízrajzi Intézetnél működött. Elvállalta a magyar Duna-szakasz részletes felmérését és elkészítette a folyam mélységvonalas medertérképét. Megírta a Duna monográfiáját. 1949-ben a Vízgazdálkodási Hivatal szolgálatába állt. 1958-ban három évre a Duna Bizottság műszaki főosztályának vezetésével bízták meg. Lefordította Huszár Mátyásnak a Körösök szabályozásáról szóló kéziratos tanulmányát. A Magyar Hidrológiai Társaság 1963-ban tagjává választotta. A szakirodalmat számos tanulmánnyal gazdagította.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 17.
Gohér Mihály halálának 35. évfordulója
Kiskőrös, 1895. okt. 21. - Budapest, 1975. ápr. 17.

Gépészmérnök
Gépészmérnöki oklevelét 1922-ben szerezte a budapesti műegyetemen, majd a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott, mint tervező mérnök, főosztályvezető, műszaki főtanácsos. Munkaterülete volt az egyfázisú és háromfázisú, szinkron generátorok számítása és tervezése. Tevékenyen részt vett a Kandó-féle fázisváltós, valamint a B.C. jelű villamos mozdonyok tervezésében. 1951-től a Villamosgép és Kábelgyár műszaki tanácsadójaként működött. 1968-ban egyetemi docens lett. Részt vett a fiatal szakemberek nevelésében. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület életében 1923-tól vett részt. A Mérnöki Szakosztály titkára, majd elnöke volt. 1925-től az Elektrotechnika szerkesztője, majd főszerkesztője lett. "Szinkronizált és kompenzált indukciós motorok" című tanulmányáért 1924-ben Zipernowsky-díjjal, 1969-ben pedig Bláthy-díjjal tüntette ki az Egyesület. Mérnöki munkásságán túl maradandóak gyártörténeti tanulmányai, illetve műszaki nagyjaink szakmai életútjainak ismertetései is.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 17.
Krompecher István születésének 105. évfordulója
Budapest, 1905. ápr. 17. - Debrecen, 1983. aug. 19.

Orvos, anatómus, egyetemi tanár
1929-ben szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon, 1927-től az anatómiai intézet munkatársa, 1937-1938-ban a Heidelbergi Egyetem orvosi karán vendégprofesszor, 1940-1944-ben a kolozsvári szövet- és fejlődéstani intézet igazgatója. 1945-1949-ben a marosvásárhelyi anatómiai és szövettani tanszék tanszékvezető tanára, 1949-1975-ben a DOTE I. sz. anatómiai intézet igazgatója, tanszékvezető tanára. Elsősorban a kötőszöveteket, a csontosodási folyamatokat, a mucopolysaccharid anyagcserét vizsgálta. Felismerte a primer angiogén csontosodást. 150 tanulmánya jelent meg nyomtatásban. Több egyetem díszdoktora, 1948-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 17.
Wolfram Ervin halálának 25. évfordulója
Budapest, 1923. nov. 27. - Budapest, 1985. ápr. 17.

Kolloidkémikus, egyetemi tanár
Vegyészoklevelet 1947-ben szerzett a budapesti egyetemen, majd a kolloidkémiai és -technológiai tanszéken dolgozott Buzágh Aladár professzor mellett. 1949-ben avatták doktorrá a liofil gélek peptizációjának kinetikai vizsgálata témakörében elért eredményeiért. Fontos szerepet vállalt a debreceni egyetem kolloidkémiai oktatásának megszervezésében 1954-ben. Kandidátusi értekezésében a hidrogén-peroxid diszperz rendszerekben való lebomlásával foglalkozott. 1958-62 között a drezdai Műegyetem Kolloidkémiai Intézetének vendégprofesszora volt, majd az ELTE kolloidkémiai tanszékének vezetője. Különösen eredményes kutatásokat végzett az adhézió és nedvesedés elméleti és gyakorlati kérdéseinek, valamint a folyadékhidak jelenségeinek és törvényszerűségeinek vizsgálata terén. 1982-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 17.
Proklosz Diadochus (Proklos, Proclus, Proculus) halálának 1525. évfordulója
Konstantinápoly (ma Isztambul), Bizánc, (ma Törökország), 410. febr. 8. [411.,412.] - Athén Görögország, 485. ápr. 17.

Görög matematikus, neoplatonikus filozófus, költő
Alexandriában jogot kezdett tanulni, majd Bizáncban tett látogatása után Alexandriába visszatérve filozófiát és matematikát tanult. Athénben Plutarkhosz és Szürianosz tanítványa volt, Szürianosz halála után ő lett a neoplatonikus iskola vezetője, amit haláláig betöltött. A Diadochus (Diadokhosz) nevet ekkor kapta, ami követőt, utódot jelent. Kommentárokat írt Platon műveihez, Euklidesz elemeihez, és más görög matematikusok és asztronómusok műveihez. Műveiből olyan görög matematikai, geometriai könyvek leírását is megismerhetjük, amelyeknek eredetije nem maradt fenn, így pl. Eudémosz geometriatörténeti munkáját. Művei fontos források az ókori geometria megismeréséhez.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 17.
Franklin, Benjamin halálának 220. évfordulója
Boston, Massachusetts, USA, 1706. jan. 17. - Philadelphia, Pennsylvania, 1790. ápr. 17.

Amerikai természettudós, közgazdász, filozófus, államférfi
A 18. század kiemelkedő tudományos és politikai egyénisége volt. Szegény családból származott, ismereteit nagyrészt önképzés útján szerezte. 1728-tól 1748-ig nyomdatulajdonos volt. 1743-ban megalapította az Amerikai Filozófiai Társaságot (American Philosophical Society). Számos fontos találmánya volt. Az elektromosság vizsgálata során ő vezette be a pozitív és negatív elektromosság elnevezést és ő fedezte fel a töltésmegmaradás törvényét. Legnevezetesebb találmánya a villámhárító. Jelentős meteorológiai megfigyeléseket tett, ő szerkesztett először bifokális szemüveget. A nyári időszámítás bevezetését gazdasági számítások alapján ő javasolta először. Jelentős politikai, közéleti tevékenységet fejtett ki, tűzoltóegyesületet, biztosítótársaságot, egyetemet alapított. A Függetlenségi Nyilatkozat egyik kezdeményezője volt. Az elektromossággal kapcsolatos munkáinak elismeréseképpen 1753-ban a brit Királyi Társulat Copley-érmét kapta meg. Az elektromos töltés cgs-egységét az ő tiszteletére nevezték el franklinnek (Fr).

Web dokumentumok

2010.
ápr. 16.
Szentkirályi Zsigmond halálának 140. évfordulója
Kolozsvár, 1804. máj. 14. - Kolozsvár, 1870. ápr. 16.

Bányamérnök, bányatanácsos
Tanulmányait a selmecbányai akadémián végezte. A szabadságharc idején előbb Oravicán főbányanagy, majd Kolozsvárott Debreczeni Márton munkatársaként igyekezett a háborús események miatt pusztulásnak indult erdélyi aranybányászat üzemeit fenntartani. Emiatt a szabadságharc bukása után állásától rövid ideig felfüggesztették. 1859-től 1865-ig erdélyi bányakapitány. Számos modern bányatechnikai és gazdasági javaslatot terjesztett elő Széchenyi az időben megjelent közgazdasági munkáinak hatása alatt. 1845-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 16.
Gállik István Dömötör halálának 65. évfordulója
Budapest, 1866. márc. 2. - Budapest, 1945. ápr. 16.

Hídépítő mérnök
1888-ban szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. 1888-1890 közt tanársegéd Kherndl Antal mellett, majd a földművelésügyi minisztériumban a vízrajzi osztály mérnöke. 1892 után a kereskedelemügyi minisztérium hídépítési osztályának munkatársa, majd 1918-tól 1925-ig vezetője. Mint kereskedelemügyi helyettes államtitkár vonult nyugalomba. Részt vett a budapesti Duna-hidak szerkezeti részének tervezésében, ezek építésében, valamint a Tisza-hidak és a Széchenyi-Lánchíd (1913-1916) újjáépítésében. Szakirodalmi munkásságában a hídépítéstan kérdései mellett elsősorban vas és acélszerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálatának kérdéseivel foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 16.
Ernst Jenő születésének 115. évfordulója
Baja, 1895. ápr. 16. - Pécs, 1981. márc. 1.

Orvos, biofizikus, egyetemi tanár
Pécsett végezte orvosi egyetemi tanulmányait, 1923-ban szerzett oklevelet, majd magántanári képesítést nyert biofizikából. A 30-as években az izomműködések és a folyadéktranszport kutatásában ért el eredményeket. 1939-től Szegeden Szent-Györgyi Alberttel közösen dolgozták ki az izom biokémiai kutatásának programját. A háború után részt vett a tudományos élet újjászervezésében. Közel három évtizeden át vezette a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetét 1945-1972-ig. Az izomműködés biofizikájának vizsgálata során az élő anyagokban tapasztalható fizikai jelenségeket elemezte. Munkásságát, kétszer ismerték el Kossuth-díjjal. A Magyar Biofizikai Társaság elnöke, később díszelnöke volt. 1959-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 16.
Apianus, Petrus (Bienewitz vagy Bennewitz, Peter) születésének 515. évfordulója
Leisnig, Szászország, (ma Németország), 1495. ápr. 16. - Ingolstadt, Bajorország, (ma Németország), 1552. ápr. 21.

Német matematikus, térképész, műszerkészítő
Tanulmányait Lipcsében kezdte, ekkor vette fel a humanista latin "Apianus" nevet. 1519-ben a bécsi Egyetemen Georg Tanstätter tanítványa. 1521-ben Regensburgba, majd Landshutba költözött. 1527-ben az ingolstadti egyetem matematikusa, itt nyomdát alapított, ahol elsősorban térképeket adott ki. Földrajzzal és csillagászattal foglalkozott. A XVI. sz. elején fellendülő tengerhajózás késztette Cosmographicus liber. c. csillagászati és navigációs könyvének kiadására (1524), amelynek Gemma Frisius által átdolgozott változata 30 kiadást ért meg, 14 nyelven. Az 1540-ben kiadott Astronomicum Caesareum c. nagy műve a gömbi csillagászati számításokat egyszerűsítő forgó számolótárcsák (Apianus-féle volvellák) sorozatát tette közzé. Megállapította, hogy az üstökösök csóvája a Nappal ellentétes irányba mutat. Napórákat és csillagászati mérőeszközöket szerkesztett, ezekről részletes leírásokat közölt. Elsők közt javasolta, hogy a földrajzi hosszúságokat a Holdnak az állócsillagoktól való távolsága segítségével határozzák meg. V. Károly német-római császár udvari matematikusává nevezte ki, és lovagi rangra emelte. Földmérő munkáját fia, Philipp Apianus folytatta. Apianus nyomtatta ki az általa kifejlesztett nyomtatási technológiával Magyarország első, Lázár által összeállított térképét (Tabulae Hungariae ad quatuor latera). Nevét ma egy holdkráter, és a 19135.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 16.
Sloane, Hans, Sir születésének 350. évfordulója
Killyleagh, Down grófság, Írország, 1660. ápr. 16. - London, Anglia, 1753. jan. 11.

Angol természettudós, orvos, botanikus
Londonban tanult orvostudományt, majd Franciaországba ment, ahol 1683-ban orvosi diplomát szerzett. 1687-88-ban Jamaicába utazott, és mintegy 800, addig ismeretlen növényfajt gyűjtött, ezekről 1696-ban díszes, latin nyelvű katalógust adott ki. Gyűjtőként az volt a legszerencsésebb tette, hogy megvásárolta William Courten (1642-1702) ritkasággyűjteményét. Az ő könyv-, kézirat- és ritkasággyűjteményéből jött létre a londoni British Museum.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 16.
Puiseux, Victor Alexandre születésének 190. évfordulója
Argenteuil, Franciaország, 1820. ápr. 16. - Frontenay, 1883. szept. 9.

Francia matematikus, csillagász
Pierre Puiseux apja. A párizsi École Normale, majd a Rennes-i főiskola, utóbb a Besançon-i főiskola tanára. 1855-től 1859-ig a párizsi obszervatórium asszisztense, 1868-tól 1872-ig a földrajzi hosszúságok hivatalának munkatársa, 1857-től a Sorbonne égimechanikai tanszékének vezetője volt. Le Verrier több munkájában részt vett. Jelentős eredményeket ért el a komplex függvénytanban, az elliptikus függvények és az algebrai egyenletek elmélete terén. Foglalkozott égimechanikával, jelentős megfigyeléseket és számításokat végzett a Hold és a bolygók pályájára vonatkozólag. A Francia Tudományos Akadémia tagja volt. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 15.
Győry Sándor születésének 215. évfordulója
Tarján, 1795. ápr. 15. - Pest, 1870. márc. 9.

Mérnök, matematikus, műszaki író
Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte 1821-ben. Az 1820-as évek második felében a Huszár Mátyás vezetésével folyó Dunafelmérésnél dolgozott. Innen került az építészeti igazgatóságra, melynek igazgatója lett. Mikor 1832-ben az MTA tagjává választotta, lemondott állásáról, hogy kizárólag a matematikai és műszaki tudományoknak szentelhesse idejét. Igen sok matematikai, műszaki és művelődéspolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. 1860-1865-ig szerkesztette az Akadémiai Értesítőt. Közgazdasági, műszaki, közlekedésügyi, zeneelméleti cikkei főként a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban jelentek meg.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 15.
Nyúl Gyula halálának 50. évfordulója
Budapest, 1904. febr. 26. - Budapest, 1960. ápr. 15.

Vegyész- és közgazdasági mérnök
Oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1930-tól a budapesti tudományegyetemen Buchböck Gusztáv mellett volt gyakornok. 1932-től a műegyetemen Varga József irányításával a kémiai technológiai tanszéken dolgozott. A tüzelőszerek, főleg a cseppfolyós motorhajtó anyagok gyártástechnológiájával foglalkozott, majd a lispei, a felső-bihar vármegyei kőolaj és a derna-tatarosi olajos homok feldolgozását végző tanszéki munkát irányította. 1950-től haláláig a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben az Ásványolaj technológiai Osztályvezetőjeként a kőolaj-feldolgozás csaknem minden kérdésével foglalkozott. Kiemelkedő eredményeket ért el a nagylengyeli kőolaj feldolgozása és a bitumengyártás területén. A magyar műszaki nyelv jeles művelője volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 15.
Szontágh Ferenc halálának 35. évfordulója
Budapest, 1919. aug. 18. - Szeged, 1975. ápr. 15.

Orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár
1943-ban a pécsi orvosi karon szerezte orvosi oklevelét. 1943-1946-ban a pécsi kórélettani intézetben tanársegéd, 1946-tól a szülészeti klinikán dolgozott, 1951-től adjunktus, 1956-tól docens. 1960-tól a szegedi szülészeti klinikán tanszékvezető egyetemi tanár, klinikai igazgató. 1965-1968-ban dékán, 1970-1972-ben rektorhelyettes, 1972-1975-ben rektor. Több hazai és külföldi társaság tagja volt. Fő kutatási területei a reprodukciós és nőgyógyászati endokrinológia, a terhesség élettani és kórélettani kérdései voltak.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 15.
Lomonoszov, Mihail Vasziljevics (Lomonosov, Mikhail, Mikhaylo Vasilyevich) halálának 245. évfordulója
Gyenyiszovka, (Arhangelszk közelében), Oroszország, 1711. nov. 19. - Szentpétervár, 1765. ápr. 15.

Orosz fizikus, kémikus
Moszkvában a Szláv Görög Latin Akadémián kezdte taulmányait. 1934-ben Szentpéterváron folytatta tanulmányait, többek között fizikával. Visszatérte után a Szentpétervári Egyetem kémiaprofesszora. Később a Marburgi Egyetemen tanult Németországban. 1755-ben megalapítja a Moszkvai Állami Egyetemet, amelyet később róla neveznek el. A természettudományok csaknem minden ágát művelte: fizikai, kémiai, asztronómiai, geológiai, geofizikai vizsgálatai egyaránt úttörő jelentőségűek. Az anyagmegmaradás törvényének kísérleti igazolója, atmoszférikus és elektromosságtani kutatásai is jelentősek. Fontos momentum, hogy a hőmérséklet szerepét helyesen látja meg. Ő vezeti be a fizikai kémia elnevezést is. Művészeti tevékenysége elismeréséül a Művészeti Akadémia tagjai közé is beválasztották.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 14.
Zigány Ferenc születésének 115. évfordulója
Budapest, 1895. ápr. 14. - Budapest, 1975. júl. 23.

Matematikus, egyetemi tanár
Középiskolás korában megnyerte a Matematikai és Fizikai Társulat tanulmányi versenyén az első Eötvös-díjat 1914-ben. A budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári diplomát. Még egyetemi hallgató korában a műegyetemen tanársegéd, később adjunktus lett, de 1931-től műegyetemi beosztása mellett középiskolában is tanított. 1935-ben a debreceni tudományegyetemen doktorált. 1941-ben a műegyetemen magántanárrá habilitálták. 1947-től a műszaki főiskolán, ill. a műszaki egyetemen tanított. Több egyetemi tankönyvet írt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 14.
Vajta László születésének 90. évfordulója
Budapest, 1920. ápr. 14. - Budapest, 1979. máj. 23.

Vegyészmérnök
1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Közben Münchenben elvégezte a külföldi mérnökhallgató diákok részére szervezett nyári főiskolát. Első munkahelye a Shell Kőolaj Rt.-nél (később Csepeli Kőolajipari Vállalat) volt, ahol különböző beosztásokat látott el. Ezután több olajipari vállalatnál dolgozott, különböző beosztásokban. Közben a kémiai tudományok kandidátusi, majd doktori fokozatát megszerezte. A Budapesti Műszaki Egyetemen, a Veszprémi Műszaki Egyetemen oktatott. A kőolajgyártás technológiájában jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Tagja volt az OMFB-nek, elnöke volt a kőolajfeldolgozással kapcsolatos több egyesületnek. 1957-ben Kossuth-díjat, 1969-ben a Segner János András-díj aranyfokozatát, 1971-ben Pfeiffer Ignác-díjat kapott 1973-tól lett az MTA levelező tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 14.
Struve, Otto Vasziljevics (Wilhelm von) halálának 105. évfordulója
Dorpat, (ma Tartu), Észtország, 1819. máj. 7. - Karlsruhe, Németország, 1905. ápr. 14.

Balti német származású orosz csillagász
A 19. sz. jeles csillagászának, Friedrich Georg Wilhelm v. Struve-nek (1793-1864) fia és szakmai utóda. A dorpati (ma Tartu, Észtország) egyetemen tanult. A Pulkovói Császári Obszervatóriumban apjának, aki akkor az obszervatórium igazgatója volt, munkatársaként először a csillag-párok rendszeres felkutatásával és folyamatos mérésével foglalkozott. 500 addig ismeretlen kettőscsillagot fedezett fel, kiadta a második pulkovói kettőscsillag-katalógust. Később sokat foglalkozott a Naprendszer égitesteivel, pl. a Saturnus gyűrűjével, méréseket végzett a csillagok távolságára, és a Nap térbeli mozgására vonatkozóan. A Föld tengelyének általa kiszámított precessziója sokáig alapadat volt. 1862-ben apja utódaként a pulkovói obszervatórium igazgatója lett 1889-ig, nyugdíjazásáig. Ezután Karlsruhe-ban telepedett le. Két fia, valamint unokája, Otto Struve is a csillagászatot választotta életpályául. Számos állami kitüntetés mellett az angol Királyi Csillagászati Társaság nagy aranyérmével is jutalmazták. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 14.
Noether, Emmy Amalie halálának 75. évfordulója
Erlangen, Bajorország, 1882. márc. 23. - Bryn Mawr, Pennsylvania, 1935. ápr. 14.

Német matematikus, algebrista
Szülővárosa egyetemére járt, ott doktorált algebrából 1907-ben, azonban állást nem kaphatott, mert nőket nem alkalmaztak az egyetemen. 1915-ben Hilbert és Felix Klein hívására Göttingenbe ment, itt fizetés nélkül adott elő. 1919-ben a göttingeni egyetemen magántanárrá habilitált, és előadási jogot szerzett, fizetést azonban csak 1922-től kezdve kapott. 1933-ban a náci rezsim a zsidó származásúakat eltiltotta az oktatástól és a kutatói tevékenységtől. Ezért Emmy Noether is emigrált az Egyesült Államokba, ahol a Bryn Mawr College professzora lett, előadott a Princeton-i Institute for Advanced Study-ban is. 1935-ben egy operáció után halt meg. A modern algebra megalapozói közé tartozott. Őróla nevezték el többek között a Noether-gyűrűket. Az általa bizonyított Noether-tétel a modern fizika egyik legfontosabb alaptétele.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 13.
Vitális Sándor születésének 110. évfordulója
Selmecbánya, 1900. ápr. 13. - Budapest, 1976. jún. 21.

Geológus, egyetemi tanár
Vitális István geológus fia. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 25 éven keresztül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. geológusa, majd a földtani osztályának vezetője. Bányageológiával, készletfeltárásokkal és készletbecslésekkel, valamint új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott. Szénkutatásokat végzett Baranyában, részt vett a recski érckutatásban, a bándi, komlóskai, istenmezei bentonitok felkutatásában, a sikondai és pünkösdfürdői hévíz-, a kisterenyei ásványvízfeltárásban. Kidolgozta Salgótarján és környéke bánya- és hidrogeológiáját. 1946-1951 között a Magyar Állami Szénbányák, illetve a Szénbányászati Igazgatóság osztályvezetője. 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 1952-ben kinevezték egyetemi tanárnak. Koncepciós per áldozataként 1952-1953-ban börtönbe került. 1953-ban rehabilitálták, visszakapta egyetemi tanszékét, melynek 71 éves koráig vezetője. Nevéhez kapcsolódik az Alföld földtani újratérképezésének és hidrogeológiai felvételének szervezése. Oktatott a Műegyetemen, a Mérnöktovábbképző Intézetben és több főiskolán. Aktív tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak és a Bányászati és Kohászati Egyesületnek is. A Társaság szakirodalmi nívódíjának a névadója.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 13.
Staar Katalin születésének 70. évfordulója
Budapest, 1940. ápr. 13. - Zug,Svájc, 2013. jún. 12.

Kísérleti fizikus
A matematika és a fizika iránti érdeklődés már a családban kialakult benne, ezt az ELTE fizikus szakán végzett tanulmányai csak megerősítették. Diplomamunkáját 1963-ban a KFKI Ferromágneses osztályán készítette Tarnóczi Tivadar témavezetésével, ebben a szilícium mikrokeménységét vizsgálta. Kutatási területe kezdettől fogva a fémes és a félvezető vékony rétegek fizikája volt. Hazai intézetekben (HIKI, BME, KFKI) folyó másfél évtizedes tevékenység után elméleti fizikus férjével és két kis gyermekükkel Svájcba költöztek. Itt, Zugban, egy elektromos mérőberendezéseket fejlesztő cégnél talált munkát, majd Zurichben az ETH mikrotechnikai intézetében dolgozva adta be és védte meg PhD dolgozatát 1994-ben, az általa kifejlesztett speciális UV Schottky-detektorok témájában. E detektorok fejlesztésével még 2003-ban kezdődő nyugdíjas éveiben se hagyott fel. Nagy stabilitású és kiváló érzékenységű detektorai keresettek voltak nemcsak az európai kutatóintézetekben, de a NASA-tól kezdve Harkovon és Pekingen át Ausztráliáig az egész világon. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 13.
Simon László születésének 70. évfordulója
Budapest, 1940. ápr. 13. - Budapest, 2021. nov. 7.

Matematikus
A parciális differenciálegyenletek kutatója. Édesapja, Simon Béla (1904-1971) geofizikus, földrengéskutató. Testvérei Simon Kálmán (1946-2012) vegyész és Simon György (1947-2020) fizikus. Távolabbi rokona Békésy György (1899-1972). Matematikus oklevelét 1963-ban szerezte az ELTÉ-n; 1966-ban doktorált ugyanott. 1968-tól Moszkvában aspiráns; 1973-ban kandidátus; 1990-ben az MTA doktora lett, értekezése elliptikus egyenletekről szól. Cikkeiben gyakran biológiai, fizikai modellekben előforduló parciális differenciálegyenleteket tanulmányozott, a megoldások létezésének és viselkedésének kérdéseit vizsgálta. Eredményeit az Elsevier Kiadó Handbook of Differential Equations egyik kötetében publikálta. Kiemelkedő a szerepe a parciális differenciálegyenletek oktatásában; az ELTÉ-n a tárgy tematikájának kidolgozója, évtizedeken át előadója volt. Sokat tett a magyar szakirodalom gazdagításáért. Eötvös József-koszorú és más rangos díjak kintüntetettje. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 12.
Monszpart László születésének 120. évfordulója
Csákópuszta, 1890. ápr. 12. - Kiskunhalas, 1955. márc. 28.

Sebészorvos, kórházigazgató
Orvosi oklevelét 1923-ban szerezte a budapesti egyetemen. Az 1. világháború alatt a Bozenben szervezett csont- és ízületi sérültek hadikórházában működött mint Böhler bécsi professzor első asszisztense. 1918-tól Budapesten az I. sz. sebészeti klinikán dolgozott és sebész szakorvos lett. 1920-tól kiskunhalasi városi főorvos és az 1925-ben megnyílt városi kórház igazgató főorvosa. Nevéhez fűződik a kiskunhalasi kórház fejlesztése, ő honosította meg Magyarországon a Böhler-féle szegelést a combnyaktöréseknél, és azt kitűnő eredménnyel alkalmazta. 1944-ben náci-, 1945 után kommunista-ellenessége miatt volt kitaszított. Az egyházi iskolák államosítása miatt felszólalt, emiatt 1949-ben leváltották a kórház éléről.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 12.
Schweitzer Pál halálának 30. évfordulója
Miskolc, 1893. máj. 20. - State College, Pennsylvania, USA, 1980. ápr. 12.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
1917-ben fejezte be gépészmérnöki tanulmányait Budapesten, 1920-tól az Egyesült Államokban élt. Kezdetben gépgyári munkásként dolgozott, majd hamarosan szerszámtervező, 1922-ben már motorkonstruktőr lett. A dízelmotorokról írt két tanulmányának megjelenése után tanársegédnek hívták meg a State College-i állami egyetemre. A hallgatók számára motorkísérleti laboratóriumot létesített, itt alapozta meg a gyakorlati oktatást és itt folytatta kísérleteit. 1929-ben egy évig Drezdában képezte tovább magát. Amerikába visszatérve egyetemi tanárrá nevezték ki. Több mint 30 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Előadókörutakat tett Európában és Japánban. 1964-ben látogatott haza először. A budapesti műszaki egyetemen egyik legjelentősebb találmányáról, egy elektronikus szabályozóról, az Optimizer-ről tartott bemutatót és előadást. A dízelmotor fejlesztés egyik legkiválóbb egyénisége.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 12.
Lower, William, Sir halálának 395. évfordulója
Cornwall, Anglia, 1570. - Dyfed, Wales, 1615. ápr. 12.

Angol csillagász
1607-ben megfigyelt egy üstököst (melyet később Halley-ről neveztek el), és később arra következtetett, hogy görbült pályája Kepler törvényeit követi, tehát az üstökösök nem a légkör jelenségei, mint ahogyan akkor gondolták. Ez volt az egyik első hivatkozás a Kepler-törvényekre. Thomas Harriot nyomán számos távcsöves megfigyelést is végzett a Holdról, nagyjából Galilei felfedezéseivel egyidőben. 1601-től a Parlament tagja volt, 1603-ban lovagi rangot kapott. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 12.
Youden, William John születésének 110. évfordulója
Townsville, Ausztrália, 1900. ápr. 12. - Washington, D.C., USA, 1971. márc. 31.

Ausztrál születésű amerikai vegyészmérnök, statisztikus, matematikus
Szülei Nagy-Britanniából költöztek Ausztráliába. Youden csak hétéves volt, amikor a család kivándorolt az Egyesült Államokba. Tanulmányait itt végezte, kémiát tanult a rochesteri egyetemen, majd a Columbia Egyetemen szerzett kémiai doktorátust. Ezután a Boyce Thompson növénytani kutatóintézetben dolgozott, mint fizikai kémikus. A biológiai kísérletek tervezésével kapcsolatos problémák irányították figyelmét a matematikai statisztika felé. 1937-ben írott cikkében új módszert javasolt biológiai kísérletek tervezésére és kiértékelésére. Az általa bevezetett elrendezést később Youden-négyzetnek nevezték el, és kiterjedten alkalmazzák mezőgazdasági és orvosi kísérletek tervezésére. A 2. világháború alatt az amerikai légierő számára új statisztikai módszereket dolgozott ki bombázások pontosságának növelésére. 1948-tól a National Bureau of Standards vezető munkatársaként foglalkozott statisztikai módszerek fejlesztésével.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 11.
Terlanday Emil János halálának 95. évfordulója
Kinorány, 1866. aug. 27. - Esztergom, 1915. ápr. 11.

Bencés természetrajz- és földrajztanár
Pannonhalmán teológiát, a budapesti tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakot végzett 1888-ban. Kőszegen, Sopronban, a pannonhalmi főiskolán, majd Esztergomban tanított. Munkáiban a jégbarlangok keletkezésével és a kristályok, illetve testek szerkezetével foglalkozott. Számos művet jelentett meg magyar és német nyelven.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 11.
Gillyén József születésének 140. évfordulója
Szatmárnémeti (ma Satu Mare, Románia), 1870. ápr. 11. [1871] - Budapest, 1918. aug. 26.

Hidrológus, folyammérnök
Oklevelét a budapesti kir. József Műegyetem mérnöki karán 1895-ben szerezte, majd a szatmári (1896-1903), az aradi folyammérnöki hivatalnál (1904-08) dolgozott. 1909-1912 között a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályán teljesített szolgálatot, és tanulmányban dolgozta fel a - nemzetközi viszonylatban is korán: a század első éveiben berendezett - hidrológiai kísérleti területeken végzett észlelések eredményeit. Gyakorlati feladatai a korszerű folyamszabályozási módszerekre irányították figyelmét, és először alkalmazta hazánkban H. Girardon elveit. 1913-ban a Felső-Duna induló kisvízi szabályozásához, a pozsonyi folyammérnöki hivatalba helyezték át, majd rövidesen műszaki tanácsosi rangban a hivatal főnökévé nevezték ki.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 11.
Kesztyűs Loránd (Kesztyüs) születésének 95. évfordulója
Sarkad, 1915. ápr. 11. - Debrecen, 1979. aug. 17.

Orvos, immunológus, egyetemi tanár
Orvosi oklevelét Debrecenben szerezte 1939-ben. Az egyetem Élettani és Általános Kórtani Intézetében díjas gyakornok, majd tanársegéd, 1945-47-ben adjunktus. 1948-tól az önállósult Kórélettani Intézet igazgatója, egyetemi tanár. 1950-51-ben az egyetem Orvostudományi Karának, majd az önállóvá vált Debreceni Orvostudományi Egyetem dékánja, 1959-63-ban és 1967-73-ban rektora. Tudományos kutatásai során foglalkozott a nyálelválasztás mechanizmusával, az antihormonokkal, az idegrendszer és az immunitás problémáival. 1962-78 között az Űrkutatási Kormánybizottság Orvosbiológiai szakbizottságának tagja, majd elnöke. 1971-ben létrehozta a Magyar Immunológiai Társaságot, amelynek 1978-ig elnöke volt. 1967-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 11.
Schwabe, Samuel Heinrich halálának 135. évfordulója
Dessau, Anhalt, 1789. okt. 25. - Dessau, 1875. ápr. 11.

Német gyógyszerész, amatőr csillagász
Gyógyszerészként kezdte tevékenységét, de később csak csillagászattal foglalkozott. 1826-tól 1843-ig rendszeresen megfigyelte a Napot, mivel egy feltételezett bolygót keresett. Feljegyezte a megfigyelhető napfoltok adatait. Ennek alapján arra a feltételezésre jutott, hogy a napfoltok száma 10-11 éves ciklussal változik, ezt 1843-ban közölte. Ennek alapján a svájci Rudolf Wolf hosszú időszakra visszamenőleg megvizsgálta a naptevékenység adatait és megszervezte a nemzetközi nap-észlelő hálózatot. 1851-ben Alexander v. Humboldt műve ugyancsak felhívta a figyelmet Schwabe eredményeire, ettől kezdve számos kutató tanulmányozta a naptevékenység ciklusait. Schwabe megállapította, hogy a Szaturnusz por-gyűrűjének körvonala nem kör, hanem ellipszis alakú. Fontos megfigyeléseket tett a Jupiter nagy vörös foltjával kapcsolatban is. Feljegyzéseit az angol Királyi Csillagászati Társaságra hagyta. A Royal Astronomical Society a nagy aranyéremmel tüntette ki, nevét egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 11.
Meyer, Julius Lothar halálának 115. évfordulója
Varel, Németország, 1830. aug. 19. - Tübingen, 1895. ápr. 11.

Német kémikus
Mengyelejevtől függetlenül kidolgozta a kémiai elemek periódusos osztályozását. Eredetileg orvosnak tanult, majd 1859-ben természettudományok tanításával kezdte pályáját, különféle posztokat töltött be, mielőtt a Tübingeni Egyetem kémiaprofesszora lett. Die modernen Theorien der Chemie (A kémia modern elméletei; 1864) c. könyvében előzetes sémát közölt az elemek atomsúly szerinti elrendezéséről, elemezte az atomsúlyok és az elemek tulajdonságai közti összefüggéseket. Ezt a nagyhatású művet többször kibővítették, sokszor kiadták. 1868 körül kiterjesztette táblázatát, ez sok tekintetben hasonló volt Mengyelejev 1869-ben közölt táblázatához, azonban Meyer csak 1870-ben jelentette meg saját változatát. Diagramja bemutatta az "atomtérfogatok" és rendszámok kapcsolatát, világosan kiemelve az elemek periodikus kapcsolatait. Meyer nem tartott számot az elsőbbségre, és elismerte, hogy Mengyelejevtől eltérően ő nem merte megjósolni a fel nem fedezett elemek létezését. A kémia sok területével foglalkozott, de tevékenységének nagy része az elemek osztályozásához kapcsolódott.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 11.
Sinton, William Merz születésének 85. évfordulója
Baltimore, Maryland, USA, 1925. ápr. 11. - Flagstaff, Arizona, 2004. márc. 16.

Amerikai fizikus, csillagász
Az infravörös mérések úttörője. 1949-ben a Johns Hopkins Egyetemen kezdett hozzá a bolygók és a Hold infravörös hőmérséklet méréséhez, ezt a vizsgálatot jelentősen tovább fejlesztve a Harvard Egyetemen, a Lowell Obszervatóriumban, 1965-től Hawaiiban folytatta. 1956-58 között mérései alapján azt feltételezte, hogy a Marson növényi élet található. Későbbi vizsgálatok ezt nem igazolták. Meghatározta a Hold felület alatti mélyebb rétegeinek hősugárzás-változását, a Mars napi hőmérsékletingadozását, majd a Vénusz felhőzetének, és mélyebb légrétegeinek hőmérsékletét. Hawaii-ban a Mauna Kea Obszervatóriumban megszerkesztette az első számítógépvezérlésű távcsövet. Elsőként sikerült a Naptól távoli bolygók infravörös hősugárzás-térképét elkészítenie. Közreműködött a Mars-, Vénusz- és Jupiter-szondák tervezésében és adataik értékelésében. Nevét a 4333.sz. kisbolygó és egy Mars-kráter őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 10.
Zelovich Kornél halálának 75. évfordulója
Dömös, 1869. márc. 11. - Budapest, 1935. ápr. 10.

Mérnök, műegyetemi tanár
Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1891-ben. 1892-ben Kherndl Antal mellett tanársegéd. 1894-ben MÁV-mérnök, 1898-ban vasúti és hajózási biztos. 1910-ben MÁV igazgatóhelyettes, 1914-től a műegyetemen a közlekedésügy és vasútépítéstan tanára. 1921-1923-ig a műegyetem rektora volt. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki, többek között számos technikatörténeti mű szerzője. 1921-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 10.
Cabibbo, Nicola születésének 75. évfordulója
Róma, Olaszország, 1935. ápr. 10. - Róma, 2010. aug. 16.

Olasz fizikus
1953-ban végzett a római Sapienza Egyetemen. 1963-tól a CERN-ben dolgozott, 1966-tól Rómában volt az elméleti fizika professzora. 1983 és 1992 között a Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet igazgatója volt, ekkor épült a Gran Sasso Laboratórium. 1963-ban a gyenge kölcsönhatás során végbemenő bomlásokat vizsgálva észrevette, hogy az erős kölcsönhatástól eltérően más kvarkkombinációknak kell részt venniük, ezzel számos kísérlet eredményét magyarázhatta. A Cabibbo-Kobajasi-Maszkava elmélet feltételezte három kvarkcsalád létét. Sok fizikus véleménye, hogy Kobajasi és Maszkava mellett a 2008-as Nobel-díj Cabibbot is megillette volna. További munkái a neutrínóoszcillációval és a kvark-gluon plazma kimutatásával foglalkoztak. Tudományos iskolateremtő munkássága a háború utáni olasz elméleti fizika megújulását is jelentette, számos tanítványa vált sikeres kutatóvá. 1993-tól haláláig a Pápai Tudományos Akadémia elnöke volt. E minőségében többek között az egyház által korábban elkövetett hibák feldolgozásának elősegítéseként támogatta Giordano Bruno rehabilitációjának kérdését is. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 9.
Sillay Vilmos (Straka) halálának 25. évfordulója
Mecsekszabolcs, 1895. júl. 30. - Budapest, 1985. ápr. 9.

Bányamérnök
Oklevelét Sopronban a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte meg 1923-ban. A pécsi Szent István Akadémián és külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatok után átszervezte a bányamentő szolgálatot, elsőként alkalmazott a mecseki szénbányászatban réselőgépeket és mollíves acélbiztosítást. 1940-ben már az egész szabolcsi bányakerület felelős vezetője lett, és sikeresen korszerűsítette a bányabeli szállítási rendszereket. 1946-ban Budapestre helyezték, 1953-tól a Bányászati Mélyépítő Vállalat, majd a Bányászati Aknamélyítő Tröszt műszaki osztályvezetője. Elsőként honosította meg a pécsi, komlói, tatabányai és oroszlányi szénbányászatban a szálló szénpor lekötését szénfalátitatással, nagynyomású injektálás segítségével.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 9.
Seebeck, Thomas Johann születésének 240. évfordulója
Tallin, Észtország, Orosz Birodalom, 1770. ápr. 9. - Berlin, Poroszország, (ma Németország), 1831. dec. 10.

Német fizikus
Berlinben és a Göttingeni Egyetemen tanult orvostudományt. 1802-ben szerezte meg orvosi diplomáját Göttingenben, a kutatás kedvéért azonban lemondott az orvosi pályáról. 1814-ben a berlini akadémia tagja lett. 1816-ban neki ítélték az akadémia azévi díját a mechanikai feszültség alá helyezett üvegben észlelhető polarizáció tanulmányozásáért. Számos fém mágnesezhetőségét vizsgálva fedezte fel a vörös izzásra hevített, mágnesezett vas szokásostól eltérő viselkedését, amely a ma már hiszterézisként ismert jelenséghez vezet. Különböző fémpárokkal és vezetőkkel végzett kísérletei nyomán derült ki, hogy a vezető anyagok termoelektromos sorba rendezhetők. Legjelentősebb felfedezése a termoelektromos Seebeck-effektus.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 9.
Prout, William halálának 160. évfordulója
Horton, Gloucestershire, Anglia, 1785. jan. 15. - London, 1850. ápr. 9.

Angol vegyész, orvos
Gyakorló orvosként vegyészettel is foglalkozott. Vegyi elemzéssel igazolta, hogy a gyomornedv savanyúságát a sósav okozza. A sósav arányának ingadozása különböző gyomorbajok oka, illetve tünete lehet. Legismertebb a róla elnevezett hipotézis, amelyet 1815-ben fogalmazott meg. Mivel az akkor ismert atomsúlytáblázatok alapján úgy találta, hogy minden más elem atomsúlya a hidrogén atomsúlyának egész számú többszöröse, feltételezte, hogy minden atom hidrogénatomokból épül fel. A 19. században ezt követően végzett atomsúlymérések a hipotézist nem igazolták. Prout hipotézise azonban, ha eredeti formájában nem is volt helyes, fontos meglátást tartalmazott az atomok szerkezetére vonatkozólag, és termékenyítőleg hatott a 20. század atomelméleteire. 1920-ban Rutherford Prout tiszteletére adta az általa felfedezett elemi részecskének a proton nevet. Prout foglalkozott a barométer tökéletesítésével is.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 9.
Cantor, Moritz Benedikt halálának 90. évfordulója
Mannheim, Baden, (ma Németország), 1829. aug. 23. - Heidelberg, 1920. ápr. 9.

Német matematikus, matematikus történész
Heidelbergben tanult, többek között Gauss tanítványa is volt. Itt is szerzett doktori fokozatot 1851-ben. Rövid berlini kitérő után 1853-ban visszatért Heidelbergbe és itt tanított egész további életében. Fő területe a matematika története volt, főműve egy nagy, négykötetes matematikatörténet, mely a kezdetektől 1799-ig terjedő időszakot dolgozta fel. Az első 3 kötetet maga Cantor írta, a negyedik kötetet társszerzők bevonásával szerkesztette. Georg Cantorral nem volt rokonságban, köztük csak névazonosság volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 9.
Löffler, Friedrich August Johannes halálának 95. évfordulója
Frankfurt an der Oder, Poroszország, 1852. jún. 24. - Berlin, 1915. ápr. 9.

Német bakteriológus
A würzburgi egyetemen és a Berlini Friedrich Wilhelm Egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat. Orvosi diplomáját 1874-ben Berlinben kapta meg, és miután egy ideig katonaorvosként szolgált, Berlinben Robert Koch mellett a Birodalmi Egészségügyi Hivatal munkatársa lett 1879-1884-ig. 1888-tól a Greifswaldi Egyetemen a higiénia professzora, majd ugyanott rektor volt. 1913-ban a berlini Fertőző Betegségek Robert Koch Intézetének igazgatójává nevezték ki. Edwin Klebsszel 1884-ben fölfedezte a diftéria kórokozóját a Klebs-Löffler-bacilust. Émile Roux-val és Alexandre Yersinnel egyidőben megállapította a diftériatoxin létezését. Kimutatta, hogy bizonyos állatok immunisak a diftériával szemben, ennek a fölfedezésnek igen fontos szerepe volt abban, hogy Emil von Behring kifejlesztette a diftéria-antitoxint. Löffler fölfedezte a sertésorbánc és a sertéspestis okát, majd Wilhelm Schütz-cel együtt azonosította a takonykór kórokozóját. Paul Frosch-sal kimutatta, hogy a száj- és körömfájást vírus okozza és kidolgozta a betegség ellenszérumát.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 9.
Steinmetz, Charles Proteus születésének 145. évfordulója
Breslau, Poroszország (ma Wroclaw, Lengyelország), 1865. ápr. 9. - Schenectady, New York, USA, 1923. okt. 26.

Német születésű amerikai villamosmérnök, matematikus
A breslaui egyetemen tanult elektrotechnikát. Politikai okokból Svájcba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Ferromágnességgel, a mágneses hiszterézis kutatásával foglalkozott, ami a transzformátorok vasmagjának tulajdonságai miatt volt fontos, de nagy területek bevilágítására alkalmas ívlámpákat is tervezett. Elméleti munkásságában kiemelkedő jelentőségű a váltakozóáramú hálózatok matematikai leírása, a komplex számításmód bevezetése. A "Schenectady Varázsló" tankönyveiből amerikai elektromérnökök generációi tanultak. Nevét viseli az aszinkronmotorok Steinmetz-kapcsolása is. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 8.
Széchenyi István, gróf halálának 150. évfordulója
Bécs, 1791. szept. 21. - Döbling, 1860. ápr. 8.

Politikus, kultúr- és tudománypolitikus, mecénás
A "legnagyobb magyar". Szerteágazó katonai, politikai, közgazdasági tevékenységet fejtett ki. 1825-ben egy évi teljes jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Magyarország műszaki, technikai fejlődéséhez, külföldi utazásainak tapasztalatait felhasználva korszakos jelentőségű módon járult hozzá. Ő hozta be az országba az első gőzgépet. Kezdeményezője volt a vasútépítésnek, a folyami és balatoni gőzhajózásnak, a Duna hajózhatóvá tételének, a Tisza szabályozásának, az első állandó Duna-híd, a ma nevét viselő Széchényi Lánchíd megépítésének. 1833-tól 10 éven keresztül az Al-Duna szabályozását irányította József nádor megbízásából, hajózhatóvá tette a Vaskapu-szorost. 1848 áprilisától szeptemberig, a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere volt, ekkor idegrendszerének összeomlása miatt egy döblingi szanatóriumba került. Itt 1860-ban "a jelek szerint Széchenyi István öngyilkos lett". Fia Széchenyi Béla, gróf.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 8.
Asbóth Emil halálának 75. évfordulója
Újarad, 1854. máj. 23. - Budapest, 1935. ápr. 8.

Gépészmérnök, műegyetemi tanár
Mérnöki oklevelét Zürichben szerezte, gyakorlati mérnöki tevékenységét Augsburgban kezdte. 1878-tól a rigai műegyetemen, 1880-tól a zürichi műegyetemen konstruktőrként alkalmazták. 1882-től a budapesti műegyetemen kinevezik a gépszerkezettan tanszék helyettes vezetőjének. 1883-tól nyilvános rendes tanára a műegyetemnek. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz-gyár igazgatója, majd később vezérigazgatója lesz. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 8.
Graham, Andrew születésének 195. évfordulója
Fermanagh, Írország, 1815. ápr. 8. - Cambridge, Anglia, 1908. nov. 5.

Ír csillagász
Az írországi Markree Csillagvizsgáló (Sligo-megye) munkatársa, 1848-56 között főleg az ő munkája alapján készült el a 60000 csillag pontos helyzetét tartalmazó Markree Katalógus, amely az Ekliptika övezetének halvány csillagait tartalmazza. Hatalmas jegyzéke biztosabbá tette az addig ismeretlen új, halvány kisbolygók fellelését. Ő fedezte fel a kilencedik kisbolygót (Metis), az aszteroida kutatás új hullámának egyik kezdeményezője. 1864-1903 közt a Cambridge Egyetemi Obszervatórium első asszisztense, itt kiterjesztette a katalógust az ekliptikától délre levő csillagokra is. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 8.
Baldwin, Frank Stephen halálának 85. évfordulója
New Hartford, Connecticut, USA, 1838. ápr. 10. - Denville, New Jersey, 1925. ápr. 8.

Amerikai matematikus, számológép-tervező
Tanulmányait New Yorkban folytatta. Apja betegsége miatt meg kellett szakítania, hogy apja építészeti irodáját átvegye. Számos találmánya közül legnevezetesebb a korábbi Leibniz-féle mechanikus kalkulátor továbbfejlesztésével létrehozott mechanikus kalkulátor, melyre 1872-ben nyújtott be szabadalmi kérelmet, gépéből azonban csak kis darabszámot tudott értékesíteni. Európában az ezzel egy időben hasonló elvek alapján Odhner által kifejlesztett kalkulátor terjedt el. 1912-ben Jay R. Monroe-val társult, a továbbfejlesztett kalkulátor ekkor már sikert aratott.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 7.
Torkos Justus János halálának 240. évfordulója
Győr, 1699. dec. 17. - Pozsony, 1770. ápr. 7.

Orvos, kémikus
Orvostudományt és gyógyszerészetet tanult Besztercebányán Moller Károly Ottónál. Tanulmányait Halléban 1724-ben fejezte be. Katonaorvosi szolgálat után 1726-tól Komárom, 1727-től Esztergom vármegye, 1740-től haláláig Pozsony városi orvosa. Több egészségügyi, járványtani, balneológiai és helyismereti tanulmánya jelent meg. A hazai gyógyvizek elemzése és ismertetése terén úttörő munkát végzett. Ő állította össze az első hazai gyógyszerész-árszabványt is, amely az orvosok, a sebészek, a gyógyszerészek, a bábák és a fürdősök kötelességeit és jogait is felsorolja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 7.
Korb Flóris Nándor születésének 150. évfordulója
Kecskemét, 1860. ápr. 7. - Budapest, 1930. szept. 16.

Építész
A berlini Königliche Preussische Bauakademie-n végezte tanulmányait. Hazatérve Hauszmann Alajos tervezőirodájának munkatársa lett, itt több fontos tervezésben (New York palota) jelentős szerepe volt. 1893-ban Giergl Kálmánnal együtt önálló tervezőirodát nyitott. Fontosabb munkáik a millenniumi kiállítás több épülete, a Zeneakadémia, a Klotild-paloták, számos klinika Budapesten, Debrecenben és Kolozsvárott, a kolozsvári egyetemi könyvtár. Több munkájukban (Zeneakadémia, városligeti híd, szegedi víztorony) Zielinski Szilárddal működtek együtt. Az 1910-es évek elején Giergl Kálmán kivált közös irodájukból, de több épület tervezésén a későbbiekben is együtt dolgoztak. 1924-ben Greguss-díjat kapott, az angol Királyi Építésztársaság tagjává avatta.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
Hültl Dezső születésének 140. évfordulója
Felsőbánya, 1870. ápr. 6. - Budapest, 1945. júl. 11. [1946.]

Építész, műegyetemi tanár
Hültl Hümér öccse. Oklevelének megszerzése után hazai tervezőirodákban és külföldi utazásokon nyert szakmai gyakorlatával korán önállósult. 1906-ban Berniniről írt értekezésével hazánk első építészdoktora lett, 1913-tól 1940-ig a műegyetem mű- és díszépítéstani tanszékének tanára, 1930-1932-ben rektora volt, az építészképzés megreformálását szorgalmazta. Művei a történelmi új reneszánsz, méginkább az újbarokk stílus képviselői (volt Pajor-szanatórium, volt Gazdák Biztosító épülete, Mester utcai kereskedelmi iskola, zugligeti templom és rendház; piarista rendház és gimnáziuma stb.). A 30-as évektől a hagyományos stílust modern funkcionalista elvekkel igyekezett egyeztetni (Péterfy Sándor utcai kórház, 1934, a Főváros Autóbusz Üzem garázsa stb.). 1931-től 1939-ig a felsőház tagja volt. 1931-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
Mohácsy Mátyás (Mahács) halálának 40. évfordulója
Békéscsaba, 1881. márc. 12. - Budapest, 1970. ápr. 6.

Kertészmérnök, főiskolai tanár
Oklevelet a Kertészeti Tanintézetben szerzett 1900-ben. 1901-től kisebb megszakításokkal 1911-ig külföldön tett tanulmányutakat (Svájc, Anglia, Franciaország, USA). 1912-től a Kertészeti Tanintézetben gyümölcstermesztési gyakorlatvezető volt, 1914-től a Földmívelésügyi Minisztérium kertészeti ügyosztályára helyezték, majd Máramaros vm.-i gyümölcsösökben a növényvédelmet és gyümölcsértékesítést irányította. 1920-tól a Kertészeti Tanintézet gyümölcstermesztési előadója volt. 1928-ban a Kertészeti Tanintézetben tanár, 1930-tól az intézmény igazgatója. 1943-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola r. tanára, 1954-től az Agrártudományi Egyetem gyümölcstermesztési tanszékének vezetője. 1948-1949-ben az egyetem rektora volt. Korának legfejlettebb kertészeti tudományával bővítette az üzemi termelési ismereteket. Kezdeményezte Budatétényben a Kertészeti Kutató Intézet kifejlesztését. A Kertészeti Egyetem a kertészeti és szőlészeti tudományok díszdoktora címet adományozta neki.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
Hodierna, Giovanni Battista (Odierna, Gioanbatista, Giambattista) halálának 350. évfordulója
Ragusa, Itália, 1597. ápr. 13. - Palma di Montechiaro, Szicília, 1660. ápr. 6.

Itáliai csillagász
Tudományos ismereteit önképzéssel szerezte. Montechiaro herceg udvari káplánja és csillagásza volt. Elsőként kutatta fel rendszeresen távcsővel és vette jegyzékbe a ködös objektumokat (csillaghalmazok, fénylő ködök, csillagrendszerek). 40 ködös objektumot vett jegyzékbe, ezek közül 9 a saját felfedezése. Később ezeket mások újra felfedezték. Maga készítette mikroszkópokkal végzett vizsgálatokat, többek között tanulmányozta a vipera méregfogait. Időjárási megfigyeléseket is végzett. Nagyszabásúra tervezett csillagatlasza befejezetlen maradt. Először készített efemerisz-számításokat a Galilei-féle Jupiter-holdakra vonatkozólag. Munkája feledésbe merült, írásait az 1980-as években fedezték fel ismét. Nevét a 21047.sz. kisbolygó örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
Jäger, Gustav születésének 145. évfordulója
Schönbach, Osztrák-Magyar Monarchia, 1865. ápr. 6. - Bécs, Ausztria, 1938. jan. 21.

Osztrák fizikus
A bécsi egyetemen tanult, ahol magántanárként 1891-től Josef Stefan majd Ludwig Boltzmann asszisztense lett. 1897-től az egyetem elméleti fizika professzora, 1905-től a Technische Hochschule professzora, később rektora volt. 1918-tól a bécsi egyetem elméleti fizika intézetének vezetője volt. Szerteágazó munkásságának legjelentősebb része a folyadékok és a gázok kinetikus elméletének kidolgozásához való hozzájárulása volt, e munkáját Boltzmann is nagyra értékelte. A folyadékokban és gázokban mozgó szilárd testekre ható ellenállásról írott munkája a motoros repülés megvalósításához is adott elméleti alapokat. Jelentős eredményeket ért el az akusztikában, az optikában és a fényképezés területén is. Tudományos munkája mellett jelentős pedagógiai tevékenysége is, Bevezetés az elméleti fizikába című nagyszabású műve (1898) több generáción át használatos volt. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
McClung, Clarence Erwin születésének 140. évfordulója
Clayton, California, USA, 1870. ápr. 6. - Swarthmore, Pennsylvania, 1946. jan. 17.

Amerikai zoológus
A Kansasi Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, s később ugyanott professzor, majd az orvosképző intézet dékánja lett. 1912-től 1940-ig, nyugdíjazásáig a Pennsylvaniai Egyetem zoológiai laboratóriumát vezette. Az örökléssel kapcsolatos zoológiai kutatásai során 1901-ben elsőként vetette fel, hogy az utódok nemét egy, általa "kiegészítő kromoszómá"-nak nevezett kromoszóma határozza meg. Ő fogalmazta meg elsőként, hogy a kromoszómák hordozzák az örökletes tulajdonságokra vonatkozó információkat, a kromoszómák egymástól különböznek, és az individuális kromoszómák a tulajdonságok egy meghatározott halmazát hordozzák. A nemi kromoszómák fölfedezése, Gregor Mendel ebben az időben újrafelfedezett eredményeivel együtt jelentős lendületet adtak az öröklődés kutatásának.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
Orlov, Alekszandr Jakovlevics (Orlov, Aleksandr Yakovlevich) születésének 130. évfordulója
Szmolenszk, Oroszország, 1880. ápr. 6. - Kijev, Szovjetunió, (ma Ukrajna), 1954. jan. 28.

Szovjet-orosz csillagász
Szentpéterváron tanult, majd Párizsban, Lundban és Göttingenben ösztöndíjjal tett tanulmányutat. 1911-ben az USA Yerkes Obszervatóriumában fotografikus üstökös vizsgálatokat végzett. A pulkovói, tartui, ogyesszai obszervatóriumokban dolgozott, 1944-től a kijevi obszervatórium igazgatója. Üstökös-kutatásokkal és gravitációs vizsgálatokkal foglalkozott. Igen értékesek arra vonatkozó eredményei, hogy a Nap és a Hold milyen hatást fejt ki a Föld alakjának változására (1915). Legjelentősebb munkáját az üstökösök fényességmérésére vonatkozóan végezte. Kidolgozta az üstökösök fénymérésből levezethető fizikai sajátságainak számítási módszereit. Az Ukrajnai Tudományos Akadémia elnöke volt. Nevét a 2724.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 6.
Danjon, André-Louis születésének 120. évfordulója
Caen, Franciaország, 1890. ápr. 6. - Párizs, 1967. ápr. 21.

Francia csillagász, műszertervező, tudományszervező
1919-től az akkor Franciaországhoz csatolt strasbourgi Obszervatórium újjászervezésével bízták meg, melynek 1930-tól az igazgatója volt. Ő maga a szférikus csillagászattal foglalkozott, az intézetnek asztrofizikai irányzatot adott. Egyik legjelentősebb találmánya az ún. prizmás asztrolábium, vagy Danjon-féle asztrolábium néven ismert eszköz, az égitestek nagy pontosságú helyzetmeghatározása, ill. a földrajzi koordináták mérése céljából. Egyszerű, ma általánosan alkalmazott becslési skálát alkalmazott a holdfogyatkozások idején a Holdra vetülő föld-árnyék sötétségének meghatározására, ezt ma Danjon-skálának nevezik. 1935-ben a strasbourgi Egyetem tanára, 1945-től 1953-ig a Párizs-Meudon-i Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója volt. Kezdeményezésére létesült az első francia rádiócsillagászati észlelő állomás Meudon-ban. Kezdeményezte a távcsövek leképezésének fokozását, az akkor alkalmazott elektron-sokszorozóval, a műszert André Lallemand valósította meg. A francia Természettudományi Akadémia tagja volt, az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével jutalmazták. Nevét egy holdkráter és az 1594.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 5.
Istvánffi Gyula, (Schaarschmidt) születésének 150. évfordulója
Kolozsvár, 1860. ápr. 5. - Budapest, 1930. aug. 16.

Botanikus, mikológus, egyetemi tanár
Tanulmányait a kolozsvári és a bonni egyetemen végezte. 1881-ben Kolozsvárt bölcsészdoktori, 1882-ben tanári oklevelet szerzett. 1881-től a kolozsvári egyetem növénytani tanszékén tanársegéd, 1883-ban magántanár lett. 1889-ben az Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője. 1897-től a kolozsvári egyetem ny. r. tanára. 1898-tól az általa megszervezett Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet vezetője. 1915-től 1927-ig a budapesti műegyetemen a növénytan ny. r. tanára. Eleinte sejt- és szövettani kérdésekkel, majd a moszatok és gombák vizsgálatával, a szőlőbetegségek kutatásával foglalkozott. Elsők között dolgozta ki a peronoszpóra elleni küzdelem módszereit, előrejelző módszere külföldön is közismertté vált. 1902-ben és 1905-ben a francia tudományos akadémia Thore-díját nyerte el. Élete utolsó éveiben a kukoricaszárból és nádból való cellulózgyártással kísérletezett, az eljárást külföldön szabadalmaztatta. Több külföldi társaság és akadémia tagja volt. 1901-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 5.
Erdélyi Mihály halálának 20. évfordulója
Győr, 1908. jan. 2. - Budapest, 1990. ápr. 5.

Orvos, radiológus
A budapesti orvosegyetemen 1932-ben szerzett diplomát. 1932-ben a II. sz. Sebészeti Klinikán lett sebész és röntgen szakorvos. 1938-tól 1966-ig a klinika sebészeti osztályát vezette. 1952-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1966-ban egyetemi tanári kinevezéssel az Orvostudományi Továbbképző Röntgenológiai, valamint az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet igazgatója volt. Főszerkesztője volt a Radiológiai Közlöny c. folyóiratnak.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 5.
Szele Tibor halálának 55. évfordulója
Debrecen, 1918. jún. 21. - Szeged, 1955. ápr. 5.

Matematikus, egyetemi tanár
1934-ben elnyerte a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok első díját, majd érettségiző korában, 1936-ban az Eötvös-verseny első díját. 1941-ben a debreceni egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett és a szegedi egyetem elméleti fizikai intézetében lett tanársegéd, de itt is elsősorban matematikai problémákkal foglalkozott. 1942-ben a gráfelmélet köréből elkészítette doktori értekezését, doktorrá avatására 1946-ban került sor. 1946-tól a szegedi Bolyai Intézet munkatársa, 1950-ben megbízott tanszékvezető, 1952-ben egyetemi tanár. Munkásságának fő területe az absztrakt algebra és ezen belül elsősorban az Abel-féle csoportok elmélete volt. Munkássága nagy hatással volt az újabb hazai algebrai kutatások fellendítésére.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 5.
Soós Ferenc születésének 75. évfordulója
Miskolc, 1935. ápr. 5. - Miskolc, 2021. jún. 17.

Matematikatanár, mérnök, író, természetjáró
A miskolci református gimnáziumba járt, majd 1958-ban matematika-fizika tanári diplomát szerzett Budapesten. Utána Miskolcon tanított gimnáziumban, ipari technikumban. 1965-tól a Tüzeléstechnikai Kutatóintézetben dolgozott; a lángvizsgálatokról szóló doktori értekezését az ELTÉ-n védte meg 1972-ben. 1980-tól a Miskolci Egyetemen, majd nyugdíjazása után a jezsuita gimnáziumban, végül a református gimnáziumban tanított. "A számítástechnikai kultúrának a tanuló ifjúság körében való elterjesztéséért, az oktatás területén végzett munkájáért részesült Kalmár díjban." Két önéletrajzi-történelmi könyve az interneten szabadon elérhető. A fraktálok kutatásában is jeleskedett. Negyvenöt éves koráig aktív tájékozódási futó versenyző volt; a kilencvenes évekig a miskolci egyetemi természetjáró szakosztályt vezette. Karitatív és közéleti tevékenysége is jelentős; kiérdemelte a Szent Gellért-díjat is. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 5.
Bertrand, Joseph Louis François halálának 110. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1822. márc. 11. - Párizs, 1900. ápr. 5.

Francia matematikus
1862-től az École Polytechnique és a Collège de France tanára volt. 1856-tól a párizsi Tudományos Akadémia tagja, és 26 éven keresztül titkára volt, majd 1884-től a Francia Akadémia tagja. A matematika számos területén alkotott, így a számelmélet, differenciálgeometria, valószínűségszámítás, a termodinamika, valamint a közgazdaságtan matematikai elmélete területén. Számos tankönyvet is írt. Prímszámokra vonatkozó sejtését, mely szerint minden 2-nél nagyobb egész szám, és annak kétszerese között van legalább egy prímszám, később Csebisev bizonyította be. Több valószínűségszámítási paradoxon megfogalmazása is fűződik a nevéhez, valamint a közgazdaságtanban az oligopólium jellegű piaci magatartásra vonatkozó játékelméleti Bertrand-paradoxon.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 4.
Teleki Ferenc, gróf születésének 225. évfordulója
Beszterce, 1785. ápr. 4. - Paszmos, 1831. dec. 16.

Matematikus, költő
Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte 1799-1804 között, majd Kolozsvárott jogot hallgatott. Matematikában Sipos Pál tanítványa. 1808-ban Göttingenben folytatott matematikai tanulmányokat, 1812-ben az addigi nehézkes szögmérő készülékek helyett egy kézben tartható szögmérőt talált fel. Készülékét a bécsi Voigtländer cég gyártotta. Döbrentei Gábor buzdítására verseket is írt, melyek 1816-tól kezdve hazai folyóiratokban jelentek meg. 1831-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 4.
Rozinek Artúr halálának 45. évfordulója
Ruma, 1884. márc. 20. - Budapest, 1965. ápr. 4.

Gépész- és elektromérnök
Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte. Pályája kezdetén külföldi cégeknél elsősorban gőzturbinák szerkesztésével foglalkozott. Ez időre esik a gőzturbinák megszaladás elleni automatikus védelmére vonatkozó találmánya, melyet Stodola zürichi professzor alapvető jelentőségű könyvében ismertetett. 1923-1945-ig a Magyar Általános Kőszénbányák (MÁK) műszaki igazgatója. Bányászati erőművek tervezésével, létesítésével és fejlesztésével foglalkozott. Többek között megépítette, majd kétszeresére bővítette a tatabányai alumíniumkohót. Munkásságának súlypontja az energetika, közelebbről a tüzeléstechnika területére esik. A bányák addig eladhatatlan aprószénkészletének értékesítéséhez sikeres kazántípust szerkesztett központi fűtés céljára. Élete fő műve Szikla Gézával együtt kidolgozott találmánya, a Szikla-Rozinek néven ismert lebegtető rendszerű tüzelőberendezés. 1945-ben a prágai műegyetem műszaki doktorává avatta.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 4.
Retezár Árpád születésének 115. évfordulója
Bécs, 1895. ápr. 4. - Veszprém, 1974. máj. 25.

Vegyészmérnök
Vegyészmérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Az egyetem kémiai technológiai tanszéken tanársegédként kezdett dolgozni. 1931-töl az iparban, kezdetben a dorogi szén- és kátrányfeldolgozó üzemben, majd 1932-ben az újonnan létesült Péti Nitrogén Művekhez került. Itt az üzemi kutatólaboratórium vezetőjének, később műszaki vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki. A 2. világháború után a Tőzegkutató Intézetben, később a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézetben dolgozott. 1954-től a veszprémi vegyipari egyetem ásványolaj- és széntechnológiai tanszékén adjunktus, 1957-től tanszékvezető docens lett. 1960-ban vonult nyugdíjba. Kutatómunkáját a budapesti műegyetemen Varga József mellett a kőszénkátrányok hidrogénezésével kezdte. Varga munkatársaként a bauxit-cementgyártás kidolgozásában vett részt. Foglalkozott a nitrogénipar vizsgálati módszereinek kérdéseivel, barnaszenek humin-anyagtartalmának szerkezet felderítésével. Módszert dolgozott ki alkoholból katalitikus úton történő etiléngyártásra. Több szabadalmazott eljárást dolgozott ki.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 4.
Vermes Miklós halálának 20. évfordulója
Sopron, 1905. ápr. 3. - Budapest, 1990. ápr. 4. [5.]

Fizikus, gimnáziumi tanár
Sopronban érettségizett, az evangélikus líceumban. Eötvös kollégistaként szerzett három (matematika, fizika, kémia) szakos tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Fizikából doktorált 1930-ban. Tanári egyénisége a Fasori Evangélikus gimnáziumban bontakozott ki, ahol 15 évet töltött el - köztük a második világháború embert próbáló éveit is. 1952-ben ezt az iskolát is megszüntették, ekkor a csepeli Jedlik Ányos gimnáziumba helyezték át, itt tanított élete végéig. Rendkívül termékeny szakíró és tankönyvíró volt, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Középiskolás tankönyvei ma is kedveltek. Az egyetemen meghívott előadóként tartott népszerű előadásokat a fizika tanításának módszertanából. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke, kereken négy évtizeden át az Eötvös-verseny versenybizottságának vezetője volt. Szívesen vitte tanítványait kirándulni, túrázni. A nehéz terepekre legszívesebben barátjával, volt évfolyamtársával, Kunfalvi Rezsővel látogatott el. Mindketten szerettek fényképezni és szenvedélyesen szerettek tanítani, diákokkal foglakozni. Fizikát és emberi tartást lehetett tanulni tőlük. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 4.
Magnus, Heinrich Gustav halálának 140. évfordulója
Berlin, 1802. máj. 2. - Berlin, 1870. ápr. 4.

Német kísérleti fizikus, kémikus, egyetemi tanár
Ugyanabban az évben született, mint Kossuth Lajos, vagy Bolyai János. Őt azonban sem a politika, sem a matematika nem kötötte le, csak a kísérletező természettudomány. 25 éves korában doktorált Berlinben kémiából, majd Stockholmban töltött egy évet Berzelius laboratóriumában. A következő évben Párizsban kutatott Gay-Lussac mellett. Hazatérve Berlinbe és felvérteződve a kísérleti kémia és fizika akkor legmodernebb módszereivel, csakhamar Európa élenjáró laboratóriumát hozta létre Berlinben az egyetemen. Gazdag örökségét is ennek a laboratóriumnak a felszerelésére költötte. Már 38 éves korában a porosz tudományos akadémia tagja volt. Világos és kísérleti demonstrációkkal gazdagon kísért előadásaira özönlöttek a berlini egyetemi hallgatók. A legjobbak számára otthon külön heti kollokviumokat tartott aktuális természettudományos kérdésekről. Tanítványának mondhatta többek között Clausiust, Helmholtzot és Wiedemannt. Tanári munkássága követendő például szolgált Laue számára a berlini egyetemi kollokviumok folytatására, fenntartására. (Ennek példájára jöttek létre az Ortvay-kollokviumok Budapesten.) Egyik fontos felfedezése Magnus-effektusként vonult be a szakirodalomba, a Magnus-Haus pedig ma is a német fizikai társulat reprezentatív székháza Berlinben. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 3.
Czeizel Endre születésének 75. évfordulója
Budapest, 1935. ápr. 3. - Budapest, 2015. aug. 10.

Orvos-genetikus, tudományának szervezője és népszerűsítője, öröklődés-kutató
Középiskolában nemcsak a tanulásban, de a sportban is kiválónak bizonyult. Az orvosegyetemre is sportkapcsolatai révén jutott be. Az egyetem elvégzése után kutató orvosként helyezkedett el és mellékállásban szülészorvosként tevékenykedett. Itt végzett munkája vezette a genetika területére. Harmincegy éves korában lett kandidátus, negyvenhárom évesen akadémiai doktor. Vezette a születési rendellenességek országos nyilvántartását, ezt a tevékenységét külföldön is nagyra értékelték. Közben számos cikket publikált színvonalas angol nyelvű folyóiratokban, itthon pedig a televízióban vezette Az öröklődés titkai, majd pedig a Születésünk titkai, a Jövőnk titkai és további nagy sikert aratott sorozatokat. Hatvanhárom éves korában ment nyugdíjba, ettől kezdve zsenik, híres művészek, tudósok életét kezdte el kutatni, és a tehetségek felismeréséről, gondozásáról írt könyveket, kezdve Szent-Györgyi Albertnél és a magyar Nobel-díjasoknál, folytatva a festőknél, költőknél, matematikusoknál, míg végül halála előtt egy évvel jelent meg a zeneszerzőkről szóló könyve. Tartalmas élete során számos elismerésben részesült és széles körű népszerűségnek örvendett. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 3.
Watson, William születésének 295. évfordulója
London, Anglia, 1715. ápr. 3. - London, 1787. máj. 10.

Angol orvos, tudós
Elsősorban botanikával foglalkozott, Linné híve volt, ő ismertette meg Linné osztályozási rendszerét Angliában. Róla nevezték el az írisz-félék közé tartozó Watsonia nemzetségcsoportot. Nevezetesek fizikai kísérletei, amelyekkel az elektromosság természetét vizsgálta. Ennek során továbbfejlesztette a leydeni palackot azáltal, hogy külső és belső felületét ólomlemezzel vonta be.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Daday Jenő halálának 90. évfordulója
Búzamező, 1855. máj. 24. - Budapest, 1920. ápr. 2.

Zoológus, hidrobiológus, műegyetemi tanár
Természetrajzi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ahol 1878-ban bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett, 1878-1885-ben egyetemi tanársegéd, 1882-től a kolozsvári, 1888-tól a budapesti egyetem magántanára. 1885-1886-ban a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott, 1887-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának segédőre, majd őre. 1902-től a műegyetem állattani tanszékén ny, r. tanár. Kiterjedt, munkássága igen sok adatot hozott napvilágra, főleg a belvizek, édesvizek állatvilágáról. Jelentős kezdeményező munkát végzett a magyar állattani irodalom ismertetése terén. 1889-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Gerő Loránd halálának 65. évfordulója
Szeged, 1910. szept. 2. - Focsani, Románia, 1945. ápr. 2.

Gépészmérnök, molekulaspektroszkópus
Már középiskolás korában szorgalmas megoldója volt a Faragó Andor által indított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknak. 1928-ban elsőéves mérnökhallgatóként megnyerte az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Tanulóversenyét fizikából. Az egyetem elvégzése után a Schmid Rezső vezette molekulaspektroszkópiai kutatásokba kapcsolódott be a műegyetem fizika tanszékén. 25 éves korában kész volt doktori disszertációja: "Új módszer perturbációk felismerésére a molekulák színképén". A következő években már ő segített többek között Bozóky Lászlónak és Brody Évának doktori disszertációjuk elkészítésében. Még Gáspár Rezső is köszönetet mondott a munkájához nyújtott segítségért 1946-ban, amikor pedig Gerő Loránd már nem is élt. A nyilasok elől még sikerült elrejtőznie, a malenkij robotot azonban már nem tudta elkerülni. Szovjet fogolytáborban halt meg. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Bodó Zalán halálának 20. évfordulója
Olasztelek, 1919. okt. 25. - Budapest, 1990. ápr. 2.

Fizikus, mérnök
1938-ban megnyerte a Matematikai és Fizikai Társulat matematikai Eötvös-versenyét. 1943-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd gyakornok az egyetem villamos művek tanszékén. 1945-ig a Magyar Siemens Művek Gépgyárában próbatermi mérnökként dolgozott. 1945-től az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutató laboratóriumában dolgozott, amely 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet III. sz. laboratóriuma, majd 1953-ban a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre Laboratóriuma lett. Ennek a kutató laboratóriumnak volt a tudományos osztályvezetője. 1962-1966-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, 1966-tól az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete tudományos tanácsadója volt. 1947-től a szilárd testek fizikájával foglalkozott, speciálisan a fluoreszkáló és félvezető anyagok tulajdonságainak vizsgálatával. 1953-ban új módszert dolgozott ki a fluoreszkáló porok kvantumhatásának mérésére. Munkatársai közreműködésével négy bejelentett szabadalmat szerzett. Alapító tagja volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat félvezető fizikai szakcsoportjának. 1959-től 1988-ig a Középiskolai Matematikai Lapok fizikai rovatánál a szerkesztő bizottság vezetője volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Triesnecker, Francis von Paula születésének 265. évfordulója
Kirchberg, Ausztria, 1745. ápr. 2. - Bécs, 1817. jan. 29.

Osztrák jezsuita csillagász
A nagyszombati egyetem csillagásza volt. 1780-tól Hell Miksa asszisztense, majd 1792-től utódja volt a bécsi csillagvizsgáló igazgatói székében. Vezetése alatt épült az új obszervatórium. Egyik fő tevékenysége a Bécsi Efemeridák szerkesztése és kiadása volt, amely a táblázatok mellett önálló dolgozatokat is közölt. Itt jelent meg pl. Fixlmillner első tanulmánya az újonnan felfedezett Uránusz pályájáról. Geodéziai munkái során számos helység pontos földrajzi koordinátáit adta meg, és elkészítette Alsó-Ausztria új térképét is. Sok magyar csillagásszal is kapcsolatban állt, pl. Bécsben Tittel Pál is tanítványa volt. A Holdon egy kráter őrzi nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Sternberg, Pavel Karlovics, (Shternberg, Pavel Karlovich) születésének 145. évfordulója
Orel, Oroszország, 1865. ápr. 2. - Moszkva, 1920. febr. 1.

Szovjet-orosz csillagász
1887-től a moszkvai Egyetemi Csillagvizsgáló munkatársa, 1914-ben a moszkvai Egyetem Csillagászati intézetének professzora, 1916-17-ben az obszervatórium igazgatója. Előbb a bolygók pályaháborgásának kérdésével foglalkozott, majd jelentős munkát végzett a kettőscsillagok helyzetének fotografikus mérése, és a fényképezés asztrometriai alkalmazása terén. Fiatal éveitől a baloldali mozgalmak tevékeny résztvevője, majd a bolsevik párt vezető tagja, Trockij és Lenin barátja. Szibériában részt vett Kolcsak fehér hadseregének szétverésében. Tiszteletére nevezték el a moszkvai csillagvizsgálót Sternberg Obszervatóriumnak. Nevét egy holdkráter és a 990.sz. kisbolygó örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Alfvén, Hannes Olof Gösta halálának 15. évfordulója
Norrköping, Svédország, 1908. máj. 30. - Djursholm, 1995. ápr. 2.

Svéd plazmafizikus, Nobel-díjas
A kozmikus elektrodinamika kutatási területének kidolgozója. A csillag-légkörök, és a csillagokból kilépő plazmafelhők mágneses és elektromos jelenségeinek elméleti kidolgozásával az ún. magnetohidrodinamika megalapítója. 1937-ben kezdte tanulmányozni az elektromosan vezető "folyadékok" és a mágneses terek kölcsönhatását, és megalkotta a plazmafizika tudományterületét (a definíció is tőle származik), amelynek jelentőségét kozmikus méretekben először ismerte fel. Az általa kidolgozott magnetohidrodinamika (MHD) alapján rámutatott, hogy a Napból (és általában a csillagokból) folyamatos plazma áramlás indul ki, amelynek igen jelentős a kölcsönhatása a környező égitestek (pl. a Föld) mágneses terével. Kidolgozta a földkörüli plazma-övezetek és a sarkifény, az üstökös-csóvák szerkezetének, valamint a Tejútrendszer mágnesesterének elméletét. Jelentősen tovább fejlesztette a bolygók kialakulásának feltevését. A Svéd Királyi Akadémia és számos külföldi akadémiának is tagja volt, az amerikai Bruce- és Franklin-, az orosz Lomonoszov-érem tulajdonosa, 1970-ben a fizikai Nobel-díjjal jutalmazták megosztva Louis Néel-lel. Nevét a plazma jelenségek "Alfvén-hullám" elnevezése, valamint az 1778.sz. kisbolygó is megörökíti. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 2.
Johnson, Harold Lester halálának 30. évfordulója
Denver, Colorado, USA, 1921. ápr. 17. - Mexico City, Mexikó, 1980. ápr. 2.

Amerikai csillagász
A világháború idején a radar fejlesztésén dolgozott, majd csillagászatot tanult Berkeley-ben a Kalifornia Egyetemen. Már 1948-ban fotolemezek elektronikus kimérésével foglalkozott, Élete során számos módszert dolgozott ki az égitestek fényességének minél pontosabb mérése érdekében. Legjelentősebb munkájaként a Lowell Obszervatóriumban 1953-ban vezette be a csillagászatban azóta standardnak számító UBV fotometriai rendszert, amelyet később az infravörös tartományra is kiterjesztett (UBVI-rendszer) (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
ápr. 1.
Zsigmondy, Richard Adolf születésének 145. évfordulója
Ausztria, Bécs, 1865. ápr. 1. - Németország, Göttingen, 1929. szept. 23.

Magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas
A bécsi politechnikumon, majd Münchenben tanult, elektrokémiát és szerves kémiát. 1889-ben az erlangeni egyetemen doktorált szerves kémiából. 1891-92-ben a fizikus A. Kundt asszisztense lett. 1893-97-ig Grazban tanított, itt habilitálták magántanárrá is 1893-ban. 1897-1907 között a jénai egyetemen adott elő, egyidejűleg a jénai Schott-üveggyár számára is végzett kutatásokat. 1907-től haláláig a göttingeni egyetemen a szervetlen kémia professzora. Munkásságának középpontjában a kolloidkémia, főleg az anorganikus kolloidkémia volt. 1903-ban H. Siedentopffal közösen elkészítette az ultramikroszkópot, a kolloidoldatok egyik legfontosabb vizsgálóeszközét. Ennek segítségével döntő fontosságú megállapításokat tett a kolloidok természetéről, részecskeeloszlásáról, a szolok és gélek szerkezetéről és állapotváltozásairól. 1924-ben választották a bécsi akadémia levelező tagjává, később pedig más tudományos testületek is számos kitüntető címet adományoztak neki. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Mindkét szülője révén magyar származású volt, beszélt is magyarul, azonban, mivel élete és teljes munkássága a német nyelvterülethez kapcsolódik, nem sorolhatjuk a magyar tudósok közé.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 1.
Bartucz Lajos születésének 125. évfordulója
Szegvár, 1885. ápr. 1. - Budapest, 1966. jún. 3.

Antropológus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1908-ban antropológiából bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1914-ben a budapesti tudományegyetem Embertani Intézetének adjunktusa. A Tanácsköztársaság idején a munkásegyetemen tartott előadásai miatt állásától megfosztották, csak 1926-ban jutott antropológusi munkakörhöz a Néprajzi Múzeumban, 1935-ben megbízott igazgatója. 1940-től a szegedi egyetem ny. r. tanára. 1949-1959 között egyúttal a budapesti egyetemen is tartott előadásokat. 1959-től a budapesti egyetem Embertani Intézetének vezetője. Széles körű tudományos munkásságának súlypontja a népvándorlás és a honfoglalás kori leletekre jut. Az élők körében végzett vizsgálatai a magyarság etnikai csoportjainak megismerésében jelentősek. Nevéhez fűződik többek közt Martinovics Ignác és forradalmár társai budai sírhelyének felkutatása és maradványaik azonosítása. 1923-ban megindította és szerkesztette az Anthropológiai Füzeteket. Tevékeny részt vett az Alföldi Tudományos Intézet megszervezésében s annak első igazgatója volt.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 1.
Bókay Zoltán halálának 55. évfordulója
Budapest, 1885. szept. 9. - Budapest, 1955. ápr. 1.

Gyermekgyógyász, egyetemi tanár
Bókay Árpád fia. Orvosi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte 1908-ban; 1907-től a kórbonctani intézetben gyakornok, majd tanársegéd. 1909-től a Stefánia gyermekkórházban működött. 1918-ban az egyetemi gyermekklinikára került. 1926-ban egyetemi c. rk. tanár, 1930-tó1 1947-ig a debreceni egyetemen ny. r. tanár, a gyermekklinika vezetője. 1951-től haláláig Budapesten a IX. kerületi Poliklinikán mint főorvos teljesített szolgálatot. A meningitis tuberculosa liquor diagnosztikájával foglalkozott. 1911-től a budapesti Pátria szabadkőműves páholy tagja. Több dolgozata foglalkozik az agyhártyagyulladások megkülönböztető kórisméjével.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 1.
Mohr, Georg születésének 370. évfordulója
Koppenhága, Dánia, 1640. ápr. 1. - Kieslingswalde (ma Sławnikowice), Lengyelország, 1697. jan. 26.

Dán matematikus
Tanulmányait Hollandiában, Franciaországban és Angliában folytatta. 1672-ben megjelent könyvében bebizonyította, hogy minden euklideszi szerkesztés elvégezhető csupán körzővel. Műve azonban nem vált ismertté, csak 1928-ban bukkantak rá. A tételt 1727-ben Mascheroni tőle függetlenül újból felfedezte, az ő neve alatt vált ismertté. A tételt ma kettejükről Mohr-Mascheroni-tételnek nevezik.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 1.
Aitken, Alexander Craig születésének 115. évfordulója
Dunedin, Új-Zéland, 1895. ápr. 1. - Edinburgh, Skócia, 1967. nov. 3.

Új-zélandi matematikus
A skóciai Edinburgh Egyetem hallgatója volt, majd élete legnagyobb részét is itt töltötte. Fiatal korában atlétabajnok volt. Brilliáns memóriával rendelkezett. A pi első 700 - más források szerint 2000 - jegyét fejből tudta. Kutatási területei a következők voltak: numerikus módszerek, algebra (determinánsok, szimmetrikus csoportok), statisztika, sajátérték-problémák, számítási algoritmusok. 1995-ben, halálának századik évfordulóján évente kiosztandó Aitken-díjat alapított az Új-zélandi Matematikai Társaság.

Web dokumentumok

2010.
ápr. 1.
Barbier, Daniel halálának 45. évfordulója
Lyon, Franciaország, 1907. dec. 10. - Marseilles, 1965. ápr. 1.

Francia csillagász
Hosszúperiódusú kettőscsillagok statisztikus analízisével foglalkozott, majd csillagok fotometriájának évtizedes programjába kezdett. Publikációiban a csillagok légkörének összetételére, a Föld felső légkörének vizsgálatára vonatkozó eredményeit adta közre. Daniel Chalonge-val az ózonréteg magasságát 50-80 kilométerben határozták meg. A Holdon a Barbier-kráter viseli a nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok
eXTReMe Tracker