História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
 2009  Február
H K Sz Cs P Sz V
       1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28
Előzetes       Olvass el!

Évfordulók:
Emlékeztetők:
A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^        Név:  

2009.
febr. 28.
Simon Norbert halálának 70. évfordulója
Nagyvárad, 1871. márc. 1. - Budapest, 1939. febr. 28.

Mérnök
Oklevelét Budapesten szerezte. Sepsiszentgyörgyön, Segesvárott és Budapesten működött államépítészeti hivatalokban. Út- és hídépítő mérnök, de magasépítési tervezéssel is foglalkozott. Magasépítési munkái: megyei közkórház (Segesvár), járásbíróság (Medgyes), iskolák (Prépostfalva és Jakabfalva). Először szerkesztett és adott ki Magyarországon olyan megyei közúti térképeket, amelyeken az egyes városok és községek egymás közötti távolsága km-ben meg volt jelölve.

Web dokumentumok

2009.
febr. 28.
Körmendy Nándor születésének 115. évfordulója
Celldömölk, 1894. febr. 28. - Budapest, 1969. febr. 24.

Építész
A műegyetemen szerzett építészi diplomát. Első jelentős műve a hárshegyi Idegszanatórium (1928). A két háború közötti időszakban számos templomot tervezett (Csorna, Győr, Komárom, Sopron). Hatott rá az olasz novecento stílusa. Sokoldalú építész volt, iskolákat, kultúrotthonokat, fürdőket, kórházakat és egyéb középületeket is tervezett. Kiemelkedő munkája a Országos Társadalombiztosítási Intézet számára Gerlóczy Gedeonnal közösen tervezett traumatológiai kórháza. 1942-ben megkapta a Kisfaludy Társaság által alapított Greguss Ákos-díjat. 1943-1954-ig az Általános Élelmezésipari Tervező Intézetnél dolgozott, majd a jogutód Élelmezésipari Tervező Intézetnél lett az építészosztály vezetője 1965-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Működésének utolsó szakaszában főleg üzemépületek terveit készítette el.

Web dokumentumok

2009.
febr. 28.
Frémy, Edmond születésének 195. évfordulója
Versailles, Franciaország, 1814. febr. 28. - Párizs, 1894. febr. 3.

Francia kémikus
1831-ben került Joseph-Louis Gay-Lussac laboratóriumába, és különféle oktatói posztok betöltése után lett 1850-ben Gay-Lussac utóda a Párizsi Természetrajzi Múzeum vezető kémikusaként; 1879 és 1891 között igazgatta a múzeumot. Többek között az ozmiumsav, az ózon, az ozmium-, vas-, ón- és ólomvegyületek vizsgálatával foglalkozott. Megkísérelte a szabad fluor elkülönítését, felfedezte a hidrogén-fluoridot és annak számos sóját. Tanulmányozta a levelek és a virágok színezőanyagait, valamint különféle állati eredetű anyagok összetételét. Hozzájárult a vas-, acél-, kénsav-, üveg- és papírgyártás fejlődéséhez és különösen a zsírok elszappanosításának technológiájához. Alumínium-oxid kristályokat próbált készíteni, és sikeresen állított elő rubint.

Web dokumentumok

2009.
febr. 27.
Best, Charles Herbert születésének 110. évfordulója
West Pembroke, Maine, USA, 1899. febr. 27. - Toronto, Kanada, 1978. márc. 31.

Amerikai születésű kanadai fiziológus
Best a Toronto-i egyetemen végezte fiziológiai és biokémiai tanulmányait, majd orvostanhallgatóként tanult tovább. Diák-asszisztensként csatlakozott 1921-ben Frederick Bantinghoz, aki John Macleod laboratóriumában folytatott kísérleteket a hasnyálmirigy által termelt inzulin előállítására. Mivel eredményeik eléggé ígéretesek voltak, Macleod támogatta és segítette a kísérletek folytatását. 1922-ben sikerült inzulint előállítaniuk, ezt követően az inzulin gyártása és alkalmazása is hamar elkezdődött. 1923-ban Banting és Macleod kapta meg az orvosi Nobel-díjat az inzulin felfedezéséért, Banting azonban a rá eső részt megosztotta Best-tel. Best az orvosi diploma és a doktori fokozat megszerzése után Macleod utóda lett a Toronto-i egyetemen, 1931-ben pedig, Banting halála után az egyetemen működő, Banting and Best elnevezésű orvostudományi kutatórészleg vezetője. Továbbra is jelentős sikereket ért el a diabetes gyógyításában, más területeken elért eredményei közül kiemelendő a heparin izolálása és előállítása.

Web dokumentumok

2009.
febr. 27.
Lorenz, Konrad Zacharias halálának 20. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1903. nov. 7. - Bécs, 1989. febr. 27.

Osztrák zoológus, Nobel-díjas
Az ún. klasszikus összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni. Ő maga ezt a kutatási területet 1949-ig "állatpszichológiának" hívta, és a német nyelvterületeken őt tekintik e terület alapító atyjának. 1973-ban Karl von Frisch-el és Nikolaas Tinbergen-el megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott az "egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért". Rupert Riedlel és Gerhard Vollmerrel együtt Lorenz az evolúciós ismeretelmélet egyik megalapozója, az 1941-es "Kant tanítása az a prioriról, a jelen biológiájának tükrében" című folyóiratcikke iránymutatóvá vált ezen a területen. Önmaga által saját főművének tartott "A tükör hátoldala" című könyvében dolgozta ki alaposabban elképzeléseit a genetikus háttérnek és a civilizációnak az emberi tudatra gyakorolt hatásairól. Idősebb korában mint társdalomkritikus közéleti szerepet is vállalt, és Ausztriában a zöld mozgalom egyik vezető alakja lett.

Web dokumentumok

2009.
febr. 26.
Holló István halálának 25. évfordulója
Arad, 1903. júl. 18. - Budapest, 1984. febr. 26.

Gépészmérnök
A budapesti műegyetem elvégzése (1927) után 1950-ig a magyarországi ETERNIT Műveknél a vízellátás-csatornázás vezetéki rendszereinek szakértőjévé vált. 1950-1957 között több minisztériumban illetve főhatóságnál dolgozott főmérnöki beosztásban. 1965-67-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóságon az akkor alakult Vízminőségi Felügyelet első vezetőjeként a hazai felszíni és felszín alatti vizek minőségi számbavételét, besorolását és folyamatos ellenőrzését irányította. Szakirodalmi tevékenységében kiemelkedő.

Web dokumentumok

2009.
febr. 26.
Nyúl Gyula születésének 105. évfordulója
Budapest, 1904. febr. 26. - Budapest, 1960. ápr. 15.

Vegyész- és közgazdasági mérnök
Oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1930-tól a budapesti tudományegyetemen Buchböck Gusztáv mellett volt gyakornok. 1932-től a műegyetemen Varga József irányításával a kémiai technológiai tanszéken dolgozott. A tüzelőszerek, főleg a cseppfolyós motorhajtó anyagok gyártástechnológiájával foglalkozott, majd a lispei, a felső-bihar vármegyei kőolaj és a derna-tatarosi olajos homok feldolgozását végző tanszéki munkát irányította. 1950-től haláláig a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben az Ásványolaj technológiai Osztályvezetőjeként a kőolaj-feldolgozás csaknem minden kérdésével foglalkozott. Kiemelkedő eredményeket ért el a nagylengyeli kőolaj feldolgozása és a bitumengyártás területén. A magyar műszaki nyelv jeles művelője volt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 26.
Császár Ákos születésének 85. évfordulója
Budapest, 1924. febr. 26. - Budapest, 2017. dec. 14.

Matematikus
Nagyapja Császár Károly híres matematikus volt, két nagybátyja Császár Elemér és Császár Ernő neves irodalomtörténészek. Édesapja ifj. Császár Károly és Ákos testvérbátyja civilként a szovjetek általi elhurcoltatás következtében fertőzés áldozataként halt meg. Ákos csak a saját bátor leleményességének köszönhette menekülését. Ákos gimnáziumi tanulmányait a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban végezte, ahol Hadarits Kálmán Vendel matematikatanár (a későbbi Endrédy Vendel főapát) felfedezte Ákos kiugró matematikusi tehetségét. (A nagyapa már Ákos születése előtt 33 évvel meghalt.) Császár Ákos a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán 1947-ben szerzett középiskolai tanári diplomát; 1948-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. A Budapesti Műszaki Egyetemen kapott tanársegédi, majd beosztott tanári állást, és megbízták a gépészkari matematika tanszék vezetésével. Ezután visszakerült volt egyeteméhez (akkor már ELTE), és 1957-ben egyetemi tanári kinevezést nyert. Hosszú élete végéig ott dolgozott tanszékvezetőként illetve professor emeritusként. Számos tudományos címet, kitüntetést nyert el. Fő kutatási területei a valós függvénytan és az általános topológia voltak. Egyik érdeme, hogy a topologikus tér, az uniform tér és a szomszédsági tér fogalmának közös általánosításaként bevezette a szintopogén tér fogalmát, és kidolgozta a szintopogén terek elméletét. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2009.
febr. 26.
Clapeyron, Benoit Paul Emile születésének 210. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1799. febr. 26. - Párizs, 1864. jan. 28.

Francia mérnök, fizikus
1818-ban végzett az École Polytechnique-en. 1820-tól 10 évet Oroszországban töltött. Szentpéterváron alkalmazott matematikát tanítottak és az orosz utak és hidak fejlesztési konstrukciós munkát vezette. Ezt követően került vissza Franciaországba, a vasútépítés mérnöki problémáival foglalkozott. 1836-ban gőzmozdony tervezési specialistaként ment Angliába. Stephenson közelébe került. Később fém hidak tervezésével foglalkozott. 1844-ben professzorrá nevezték ki az École des Ponts et Chaussées-en. 1848-ban a Párizsi Tudományos Akadémia tagja lett. Clapeyron fogalmazta meg Carnot analitikus hő elméletét 1834-ben. Carnot munkája gyakorlatilag ismeretlen volt Clapeyron dolgozata előtt, amelyben a Carnot-ciklus matematikai kifejtést nyert. Róla nevezték el a Clapeyron összefüggést. Neve ott van a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Web dokumentumok

2009.
febr. 26.
Evershed, John születésének 145. évfordulója
Gomshall, Anglia, 1864. febr. 26. - Ewhurst, 1956. nov. 17.

Angol csillagász
Az indiai madrasi obszervatórium igazgatója volt, több expedícióban is részt vett, melyek célja teljes napfogyatkozások megfigyelése volt. 1909-ben fedezte fel a napfoltok közepéből kifelé áramló gázok jelenségét: az Evershed-effektust. 1915-ben egy expedíció során mérésekkel igazolta Einsteinnek a nagy tömegű égitest mellett elhaladó fény hullámhosszának változására vonatkozó előrejelzését. 1918-ban a Royal Astronomical Society aranyérmével tüntették ki, a Holdon az Evershed kráter viseli a nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok

2009.
febr. 25.
Szalay Miklós születésének 85. évfordulója
Budapest, 1924. febr. 25. - Budapest, 1978. jún. 12.

Mérnök, egyetemi tanár
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1946-ban. 1947-51-ben vízügyi szolgálatban Miskolcon, 1951-53-ban a budapesti földalatti vasút építésénél dolgozott, 1953-78-ban a budapesti műegyetem vízgazdálkodási és vízépítési tanszékein oktató. Közben 1962-67-ben a khartoumi (Szudán) műegyetem tanszékvezetője. Hidrológiai, hidraulikai tárgykörökben oktatott. Az UNESCO nemzetközi hidrológus továbbképző tanfolyamának (Bp.) állandó oktatója. Elméleti munkássága során foglalkozott a szivárgások hidraulikájával, az árvízi vésztározással, hő- és anyagtranszporttal. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya elnöke 1974-78-ig.

Web dokumentumok

2009.
febr. 25.
Grastyán Endre születésének 85. évfordulója
Őriszentpéter, 1924. febr. 25. - Pécs, 1988. jún. 17.

Orvos, idegfiziológus, egyetemi tanár
1950-ben szerezte meg orvosi oklevelét a pécsi orvosi karon, 1950-től a pécsi élettani intézet munkatársa. Az 1950-es években jelentős eredményeket ért el az elektrofiziológiában, a magatartás-kutatás területén. A hippocampus működésével foglakozó munkássága úttörő jelentőségű. 1964-ben az USA-ban ösztöndíjas, majd ugyanebben az évben a hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja lett. Az 1970-es években a játék neurobiológiai összetevőivel foglalkozott, erről írta akadémiai székfoglalóját. 1982-től az MTA tagja. Több hazai és külföldi társaság tagja, számos szakmai kitüntetés tulajdonosa.

Web dokumentumok

2009.
febr. 25.
Dobson, Gordon Miller Bourne születésének 120. évfordulója
Windermere, Cumbria, Anglia, 1889. febr. 25. - Oxford, 1976. márc. 11.

Angol fizikus, meteorológus
Cambridge-ben doktorált, majd 1920-ban Oxfordban lett a meteorológia előadója. Meteornyomok vizsgálata alapján elkészítette a tropopauza hőmérsékleti profilját. Kimutatta, hogy a felső légkör fűtésében nagy szerepe van az elnyelt UV-sugárzásnak. Megépítette a róla elnevezett ózon-spektrométert, amely az ózonréteg tanulmányozásának fontos eszköze lett. Számos meteorológiai fogalom (Dobson-egység, Brewer-Dobson cirkuláció) viseli a nevét. A Royal Society tagja volt, 1932-ben Rumford-éremmel tüntették ki. (Piriti János)

Web dokumentumok

2009.
febr. 25.
Arcimovics, Lev Andrejevics (Artsimovich, Lev Andreevich) születésének 100. évfordulója
Moszkva, 1909. febr. 25. - Moszkva, 1973. márc. 1.

Szovjet fizikus
Munkássága a fizika számos területére terjedt ki. Foglalkozott röntgen-sugarakkal, lassú neutron-fizikával, gyors elektronok kölcsönhatásaival, pozitron-annihilációval, mágneses fékezési sugárzással, ion- és elektronoptikával, elektromágneses izotópszeparációval és gázkisülésekkel. A 2. világháború előtt a leningrádi egyetem professzora volt. A háború alatt és az azt követő években Igor Kurcsatovnak, a szovjet atomenergiaprogram vezetőjének munkatársa volt. Élete utolsó húsz évében tudományos érdeklődésének középpontjában a magas hőmérsékletű plazmák fizikája állt. Fáradhatatlan kísérletező volt. 1953-tól a moszkvai egyetem professzora, majd a Kurcsatov Intézet igazgatója lett. Vezetése alatt fejlesztették ki nemzetközi együttműködésben a Tokamak különböző változatait, ezzel érte el első nagy sikereit a fúziós kutatásokban, Érdeklődése messze túlnyúlt a plazmafizikán. Támogatta a nagyenergiájú részecske- és magfizikát, valamint a csillagászatot is. A Szovjetunió Tudományos Akadémia Elnökségének tagja volt. A Holdon egy kráter viseli nevét.

Web dokumentumok

2009.
febr. 25.
Seaborg, Glenn Theodore halálának 10. évfordulója
Ishpeming, Michigan, 1912. ápr. 19. - Lafayette, California, 1999. febr. 25.

Amerikai magkémikus, Nobel-díjas
Berkeley-ben tanult kémiát, majd doktorált 1937-ben, a gyors neutronok vizsgálatából. Ugyanitt lett professzor 1945-ben. Addigra már nagy megbecsülést szerzett a Manhattan projektben, ahol kidolgozta az általa és munkatársa, Edwin M. McMillan által felfedezett 94-es rendszámú elem előállítását. Ezt az elemet, melyet ő nevezett el plutóniumnak, nagyobb mennyiségben a Washington állambeli Hanfordban Wigner Jenő tervei alapján felépített tenyésztő reaktorban állították elő a háború alatt. Plutónium bombával végezték az első atomrobbantást 1945. július 16-án egy sivatagban az amerikai New Mexico államban, és plutónium bombát dobtak le Nagaszakira 1945. augusztus 9-én. Előtte Seaborg is aláírta azt a Szilárd Leó által is támogatott javaslatot, hogy ne lakott területre dobják le Japánban a bombát, csak valahol a tenger felett robbantsák fel, így késztetve megadásra a japán hadsereget. Ma se tudni, hogy eljutott-e ez a levél Truman elnökhöz. Seaborg a továbbiakban szinte valamennyi transzurán elem felfedezésében és előállításában részt vett. Ezeket olykor csak mikrogrammnyi, vagy még kisebb mennyiségben tudták előállítani, ezért speciális módszereket dolgozott ki az új elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatára. A Nobel-díjat McMillan-nel megosztva kapták 1951-ben, a transzurán elemek kémiája terén elért eredményeikért. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 24.
Szentgyörgyi József (Weisz) születésének 185. évfordulója
Erdőszentgyörgy, 1824. febr. 24. - Budapest, 1901. márc. 10.

Orvos, időjárás-kutató
A magyarországi időjárás előrejelzés szorgalmazója. A szabadságharc idején a sárospataki diákok lövészcsapatának hadnagya. Pesten majd Bécsben orvosi és szülészi oklevelet szerzett. 1857-ben az abrudbányai-verespataki bányák orvosa, majd Pesten orvosi kutatásokat folytatott. Ekkor fordult figyelme az időjárás, mint az egészséget befolyásoló tényező kutatása felé. Javaslatot tett, hogy néhány európai államhoz hasonlóan Magyarországon is kezdjék meg a várható időjárás előrejelzését (prognózis-szolgálat). Mivel a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet vezetője ilyen feladatra nem vállalkozott, a Földművelés- ipar-, és kereskedelmi minisztérium 1880-ban külföldi tanulmányútra küldte, majd kinevezték az Időjelző Állomás vezetőjévé, ahol 1887-ig folytatta a nyilvános prognózis-szolgálatot. Bár 1887 végén a Minisztérium megszüntette az Időjelző Állomást, néhány hónap múlva a Meteorológiai Intézet újra indította a rendszeres időjárás előrejelzést. Ebben a munkában azonban már nem vett részt. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 24.
Hankóczy Jenő születésének 130. évfordulója
Szejkepuszta, 1879. febr. 24. - Budapest, 1939. márc. 2.

Mezőgazdasági kutató
Tanulmányait 1899-1900-ban a magyaróvári gazdasági akadémián végezte, ahol 1901-től a növénytermelési tanszéken tanársegéd, 1904-től az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás adjunktusa. Itt kezdte meg búza- és lisztminőségvizsgálatait. 1924-től az Országos Kémiai Intézet igazgatója. 1928-tól az általa szervezett Gabona- és Lisztkísérleti Állomás első igazgatója. 1905-ben találta fel a farinométert, az első olyan műszert, amellyel a tészta, ill. a sikér nyújthatóságát meg lehetett állapítani. Ezt tovább fejlesztve 1912-ben megalkotta a farinográf lisztvizsgáló és minősítő műszert, amely egyidejűleg meghatározza a liszt vízfelvevő képességét, a sikér minőségét, a tésztakialakulás idejét stb. Módszere és találmánya az egész világon elterjedt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 24.
Lichtenberg, Georg Christoph halálának 210. évfordulója
Ober-Ramstadtban (Darmstadt mellett), 1742. júl. 1. - Göttingen, 1799. febr. 24.

Német kísérleti fizikus
Protestáns tiszteletes legkisebb gyermekeként otthon tanult meg írni, olvasni, s csak 10 éves korától kezdve járt nyilvános iskolába. Egyetemre Göttingenben járt, ahol később, 1775-ben, ő foglalhatta el az első német kísérleti fizikai tanszéket. Itt működött élete végéig. 1777-ben felfedezte, hogy szigetelő anyagok (gyanták) felülete mentén átütő elektromos szikra a dielektrikum felületére kent koromban érdekes nyomokat hagy. Ezeket az ágas-bogas fára hasonlító ábrákat - ma fraktálnak mondanánk - azóta Lichtenberg ábráknak nevezik. A szikrákat saját, mintegy 2 méter átmérőjű elektroforja segítségével keltette. Halála után publikált jegyzetei tanúsítják, mennyire invenciózus kísérletező és feltaláló volt. Hazánkban Antolik Károly ismételte meg és fejlesztette tovább Lichtenberg szikrarajzoló kísérleteit, ezek magyarázatául alkotta meg Ernst Mach a hangsebességnél gyorsabban mozgó tárgyak által a levegőben keltett lökéshullámok elméletét. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 23.
Kóta József halálának 30. évfordulója
Pozsony, 1906. júl. 26. - Tatabánya, 1979. febr. 23.

Bányamérnök
Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Bányamérnöki Karán szerezte 1942-ben. Mérnöki működését a tatabányai robbantástechnikai laboratóriumban kezdte. Az ott elért eredményei alapján 1951-ben megbízták a Bányabiztonsági Kutató Intézet megszervezésével. Igazgatósága alatt a megnövekedett intézmény Bányabiztonsági és Robbantástechnikai Kutató Intézetté fejlődött 1955-ben. Munkásságát számos találmány fémjelzi, pl. a millszekundos robbantás és az ehhez szerkesztett robbantógép, a megfelelő fojtástípus kiválasztásának eljárása, a fúrólyukak tökéletes kitöltését biztosító homokpuska. A robbantási tevékenység hatékonyságát növelő eredményeit a bányászaton kívül, az épületrobbantásoknál is hasznosította. Továbbfejlesztette a Davy-féle biztonsági lámpát, megalkotta a robbantással jövesztett kőzet felrakására szolgáló Kóta-féle kisrakodógépet.

Web dokumentumok

2009.
febr. 23.
Szabolcs István születésének 85. évfordulója
Túrkeve, 1924. febr. 23. - Budapest, 1997. aug. 10.

Vegyész, talajkémikus
Diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte. Debrecen, Moszkva, majd Szarvas után Budapestre került, ahol az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese, majd 1959-1980 között igazgatója. Szigorú követelményeivel és elvárásaival kitűnő kutatógárdát gyűjtött és tartott meg; korát megelőzően "nyitott" a világ felé. Életműve, fő kutatási területe a szikes talajok megismeréséhez, osztályozásához, térképezéséhez kapcsolódik. A szikesek osztályozásában a legjelentősebb hazai és nemzetközi kutatók egyike volt, aki az európai szikesek térképezését is koordinálta. Feleségével, kutatótársával, Darab Katalinnal megalkották a "másodlagos szikesedés" elméletét. Nevéhez fűződik a szikes talajok korszerű osztályozási rendszerének kidolgozása. A Nemzetközi Talajtani Társaság Szikes Albizottságának elnökeként, ill. ugyanezen szervezet főtitkár helyetteseként is öregbítette a hazai talajtani kutatás jó hírét. (Szabóné Kele Gabriella)

Web dokumentumok

2009.
febr. 23.
Biesbroeck, George Achille Van halálának 35. évfordulója
Gent, Belgium, 1880. jan. 21. - Tucson, Arizona, USA, 1974. febr. 23.

Belga-amerikai csillagász
1904-től az Uccle-i Belga Királyi Obszervatórium munkatársa, itt nagy gyakorlatot szerzett az égitestek helyzetére és mozgására vonatkozó ún. asztrometriai megfigyelésekben. 1915-ben meghívták az USA Yerkes Obszervatóriumába, 1963-tól, hivatalos nyugdíjazása után, az arizonai Hold- és Bolygó-kutató Laboratóriumban Gerard P. Kuiper munkatársa volt. Hatalmas mennyiségű, pontos mérést végzett a bolygók, kisbolygók és üstökösök égi helyzetéről. Munkája során egy rövid keringésű és 2 nem-periodikus üstököst, valamint 16 új kisbolygót fedezett fel. Legjelentősebb munkája a kettőscsillagok egymás körüli mozgására vonatkozik, számos kettőscsillag keringési idejét az ő mérései alapján sikerült kiszámítani. Több igen csekély fényerősségű csillagot fedezett fel, ezek közt a ma ismert leggyengébb fényerősségű LHS 470 jelűt, amelyet "van Biesbroeck csillagá"-nak is neveznek (fényerőssége a Napénak 350 ezredrésze.) Nevét az 1781.sz kisbolygó, egy holdkráter és 2 üstökös, valamint az Amerikai Csillagászati Egyesület Van Biesbroeck-emlékérme örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 23.
Funk, Kazimierz (Casimir) születésének 125. évfordulója
Varsó, Lengyelország (ebben az időben az Orosz Birodalom része), 1884. febr. 23. - New York, USA, 1967. jan. 19.

Lengyel-amerikai biokémikus
Tanulmányait Berlinben és Svájcban folytatta, a berni egyetemen 1904-ben doktorált szerves kémiából. Először Párizsban, majd Berlinben és Londonban kutatott. 1915-től az Egyesült Államokban kutatott, ahol 1920-ban megkapta az amerikai állampolgárságot. 1923-ban visszatért Lengyelországba, ahol kutatóintézeti igazgató lett, de az instabil politikai helyzet miatt 1927-ben Párizsba távozott, ahol saját kutatólaboratóriumot alapított Casa Biochemica néven. 1939-ben végleg az Egyesült Államokban telepedett le, itt folytatta kutatómunkáját. Eijkman és Hopkins eredményeire támaszkodva 1912-ben sikerült előállítania rizskorpából a beriberi ellenszerét. Ő alkotta meg a "vitamin" szót azokra a tápanyagokra, amelyekre a szervezet egészséges működéséhez az alapvető tápanyagokon (fehérje, zsír, szénhidrát) túl is szükség van. Az anyag, melynek hiánya a beriberit okozza, a B1 vitamin nevet kapta. Funk feltételezte, hogy a skorbutot és a pellagrát a beriberihez hasonlóan valamely vitamin hiánya váltja ki. Publikációi nyomán a biokémiai kutatások irányában világszerte fontos szerephez jutott a vitaminok kutatása. 1936-ban meghatározta a thiamin molekula struktúráját, és elsőként izolálta a nikotinsavat. Jelentős eredményeket ért el a hormonok, a cukorbetegség, a fekélyek és a rák biokémiájával kapcsolatos kutatásokban is.

Web dokumentumok

2009.
febr. 23.
Cormack, Allan MacLeod születésének 85. évfordulója
Johannesburg, Dél-Afrika, 1924. febr. 23. - Winchester, Massachusetts, USA, 1998. máj. 7.

Dél-afrikai születésű amerikai fizikus, egyetemi tanár, Nobel-díjas
1944-ben a Fokvárosi Egyetemen végzett, majd ott és a Cambridge-i Egyetemen tanult tovább. 1950-1956-ig Fokvárosban tanított, s a Harvard Egyetemen eltöltött kutatóév után a Tufts Egyetem fizika tanársegéde lett. Itt főként az elemi részecskék kölcsönhatásait vizsgálta. 1964-ben egyetemi tanár lett, 1968 és 1976 között tanszékvezető. Cormack másodállású fizikusként dolgozott egy kórház radiológiai osztályán, és itt kezdett foglalkozni azzal, hogyan alakul ki a lágyszövetek és a különböző sűrűségű rétegekből álló szövetek röntgenképe. Az 1970-es évek elejére dolgozta ki a számítógépes pásztázás matematikai alapjait. 1979-ben Godfrey Hounsfield társaságában kapta meg a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat egy nagyteljesítményű új vizsgálati eljárás, a számítógépes axiális tomográfia (CAT) kifejlesztéséért.

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Dudith András (Dudics) halálának 420. évfordulója
Buda, 1553. febr. 5. - Breslau, (Wrocław), 1589. febr. 22.

Teológus, matematikus, pécsi püspök
A hitújítás híve lett, az egyházi rendből és a Habsburgok szolgálatából kilépve Lengyelországban telepedett le, ahol megnősült. A kor legtekintélyesebb európai gondolkodói nagyra becsülték. Matematikai - csillagászati írásaiból keveset publikált. Nagy hatású művet írt az üstökösökkel kapcsolatos babonák és tévhitek ellen, amelyet többször újra nyomtattak, és egy évszázad múlva is utánoztak. Tycho Brache geo-heliocentrikus rendszerének első propagálója volt. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Janssen, Pierre Jules César születésének 185. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1824. febr. 22. - Meudon, 1907. dec. 23.

Francia csillagász
Építészetet tanult, de már fiatalon különféle természettudományi kutatómunkákban vett részt. 1857-58-ban Peruban dolgozott a mágneses egyenlítő meghatározásán. 1867-ben az Azori szigeteken mágneses és optikai vizsgálatokat végzett. 1861-től az akkor újdonságnak számító csillagászati színképvizsgálatokkal foglalkozott. 1868-ban ismeretlen spektrumvonalat fedezett fel a Nap színképében. Ezt a vonalat Joseph Lockyer is észlelte, ő nevezte el az új elemet héliumnak. Janssent és Lockyert tekintik a hélium felfedezőjének. 1868-ben sikerült spektroszkópikusan észlelnie a Nap protuberanciáit, amelyeket addig csak teljes napfogyatkozások idején figyelhettek meg. 1874-ben Japánban és 1882-ben Algériában figyelte meg a Vénusz átvonulását. Hat napfogyatkozás-észlelő expedíciót szervezett. 1876-ban az újonnan alapított Meudon-i Asztrofizika Obszervatórium igazgatójának nevezték ki. Javaslatára és terve szerint épült meg 1893-ban a Mont Blanc obszervatórium. 1904-ben jelentette meg hatalmas, 6000 Nap-fényképfelvétel tartalmazó atlaszát. A Rumford-érmek kitüntetettje, az angol Királyi Társaság kültagja, nevét egy hold- és egy Mars-kráter viseli. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Porter, Russell Williams halálának 60. évfordulója
Springfield, Vermont, USA, 1871. dec. 13. - Pasadena, California, 1949. febr. 22.

Amerikai mérnök, amatőr csillagász, felfedező
Mérnöknek tanult a Norwich-i, majd a Vermont-i Egyetemeken. 1891-ben Bostonba költözött, és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) művészetet és építészetet tanult, és később az építészeti tanszék professzoraként oktatott. Szenvedélye volt a sarkköri kutatás, így 6 expedícióban vett részt. 31 évesen csatlakozott a balsorsú Fiala-Ziegler Expedícióhoz, és két telet töltött a legzordabb sarkvidéki körülmények között, a szabadulás legkisebb reménye nélkül. 1928-ban a Caltech (California Institute of Technology) alkalmazásában dolgozott Pasadena-ban. Ide G. E. Hale csillagász meghívására jött, hogy együtt tervezzék a 200 inch-es Palomar teleszkópot. A főiskola területén három olyan építmény (asztrofizikai laboratórium, gépműhely és optikai műhely) tervezésében és kivitelezésben is részt vett, melyek a 200 inch-es teleszkóp létrehozásához elengedhetetlenek voltak. A Palomar teleszkóp ma is a világ egyik legnagyobb tudományos berendezése, és ma is működik.

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Brønsted, Johannes Nicolaus születésének 130. évfordulója
Varde, Dánia, 1879. febr. 22. - Koppenhága, 1947. dec. 17.

Dán fizikai kémikus
Vegyészmérnökként végzett (1899), majd a Koppenhágai Egyetemen doktorált kémiából (1908). Ekkor lett a fizikai kémia és a szervetlen kémia professzora is. Érdeklődése főként az elektrolitoldatok termodinamikájára és kinetikájára irányult. Javasolta a savaknak és bázisoknak a proton átadás folyamatán nyugvó definícióját (egyidőben Th.M. Lowryval, de tőle függetlenül). Elméletet dolgozott ki az ionerősség és az ionok aktivitási koefficiensei közti összefüggésre. Magyarázatot talált az ionerősség reakciókinetikai hatására. Az általa javasolt Bronsted összefüggés kapcsolatot teremt a katalitikus aktivitás és a sav vagy bázis erősség között. (Schiller Róbert)

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Newman, Maxwell Herman Alexander halálának 25. évfordulója
Chelsea, 1897. febr. 7. - Comberton (Cambridge közelében), 1984. febr. 22.

Angol matematikus, kódfejtő
Cambridge-ben tanult, tanulmányait - az I. világháborúban végzett hadi szolgálata miatti megszakítás után - 1921-ben fejezte be. Cambridge-ben tanított, itt hatást gyakorolt Alan Turingra. 1942-ben csatlakozott a Bletchley Parkban működő kódfejtő részleghez, ahol jelentős szerepet játszott a német kódolt üzenetek megfejtésére, a titkos kódok feltörésére szolgáló Colossus számítógép megalkotásában, az ott alkalmazott matematikai és statisztikai módszerek kidolgozásában. Erről a tevékenységről - a kötelező katonai titoktartás miatt - harminc évig nem lehetett nyilvánosan beszélni. A háború után a manchesteri egyetemen lett professzor, itt is együtt dolgozott Alan Turinggal. Szakmai munkáját főleg a kombinatorikus topológia területén végezte. A Royal Society tagja volt 1939-től.

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Hessenberg, Karl halálának 50. évfordulója
Frankfurt am Main, Németország, 1904. szept. 8. - Frankfurt am Main, 1959. febr. 22.

Német matematikus, mérnök
Darmstadtban, a Technische Hochschule-n szerezte mérnöki diplomáját. 1931-32-ben tanársegéd volt a főiskolán, majd különböző villamossági cégeknél dolgozott. 1940-ben védte meg doktori disszertációját lineáris sajátproblémák megoldásáról. Egy ezt követő tanulmányban vezette be a később róla elnevezett Hessenberg-mátrix fogalmát, amely nagy jelentőségre tett szert a numerikus analízis algoritmusaiban.

Web dokumentumok

2009.
febr. 22.
Dulbecco, Renato születésének 95. évfordulója
Catanzaro, Olaszország, 1914. febr. 22. - La Jolla, California, USA, 2012. febr. 19.

Olasz-amerikai orvos, virológus, Nobel-díjas
Olaszországban kezdte pályáját. 1936-ban szerzett doktori fokozatot a torinói egyetemen, s évekig ott oktatott. 1947-ben az Egyesült Államokba utazott és a vírusokat kezdte el tanulmányozni, először S. Luriával az indianai egyetemen, később, 1949-1963 között a California Institute of Technology-n. Itt laboratóriumában dolgozott Howard Temin. 1963-1972 között a Salk Biológiai Kutatóintézet munkatársa lett, ahova 1977-ben kutatóprofesszorként tért vissza, miután öt évig a londoni rákkutató központ igazgatója volt. Az 1950-es években Marguerite Vogttal együtt az elsők között tenyésztett állati vírusokat sejttenyészeten. Azt is vizsgálta, hogyan veszik át egyes vírusok az ellenőrzést a megfertőzött sejt fölött. Felvetette, hogy az ember rákos betegségeit idegen DNS-darabkák reprodukciója okozhatja. Az 1975-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Howard Temin és David Baltimore társaságában a tumorvírusok és a sejtek genetikai anyaga közötti cserehatás területén tett felfedezésért megosztva.

Web dokumentumok

2009.
febr. 21.
Hibner Israel születésének 390. évfordulója
Schneeberg, Szászország, 1619. febr. 21. - Nagyszeben, 1668. júl. 22.

Orvos, csillagász, kalendárium-számoló, rézmetsző
Az erfurti egyetemen tanult, lipcsei és linzi tartózkodás után 1660 körül Eperjesen, majd 1665-ben Nagyszebenben telepedett le. Kalendáriumok szerkesztője, állítólag távcsöves észleléseket is végzett. Ismerte Galilei és Kepler munkáját, de a földközpontú rendszert tanította. Később egy geo-heliocentrikus bolygórendszer modellt dolgozott ki, élete végén az asztrológia híve lett és a világ végét jósolta. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 21.
Tolmár Gyula születésének 100. évfordulója
Budapest, 1909. febr. 21. - Budapest, 1987. jan. 21.

Csillagász, tanár
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait, 1939-ben az Egyetem Csillagászati Intézetének asszisztense, 1940-ben tanársegéd. 1934-től a Budapesti csillagvizsgálóban is dolgozott, ahol a kisbolygók fényképezésével, majd főleg a változócsillagok fotografikus megfigyelésével foglalkozott. 1945-ben civilként hurcolták orosz fogságba. Hazatérve állását megszüntették, ezután az Magyar Állami Földtani Intézetben helyezkedett el.

Web dokumentumok

2009.
febr. 21.
Kollár Lajos halálának 5. évfordulója
Budapest, 1926. jún. 14. - Budapest, 2004. febr. 21.

Építőmérnök, statikus mérnök, egyetemi tanár
A BME Mérnöki Karán 1949-ben szerzett mérnöki oklevelet, ezt követően az egyetem Mechanika Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus lett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc során vállalta az Egyetemi Forradalmi Bizottságban való részvételt, ezért 1957-ben távoznia kellett az egyetemről. Az IPARTERV statikus osztályán csoportvezető volt, majd 1966-tól 1987-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat statikus főmérnöke, 1987-től az IPARTERV és a Tervezésfejlesztési Intézet főmunkatársa volt. A 70-es és 80-as években több külföldi egyetemen volt vendégprofesszor. 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a BME-n, 2000-ben professor emeritus lett. Tartószerkezetek, különösen héjszerkezetek elméletével, statikai és dinamikai problémáival, szilárdsági, méretezési és tervezési kérdéseivel foglalkozott, nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Több jelentős ipari és sportcsarnokot tervezett. 1990-től az MTA levelező, 1995-től rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 21.
Izsák Imre Gyula születésének 80. évfordulója
Zalaegerszeg, 1929. febr. 21. [28.] - Párizs, 1965. ápr. 21.

Csillagász, matematikus
Kiváló matematikai képessége már egyetemi tanulmányai alatt kitűnt, Eötvös kollégista volt. 1951-től az MTA Budapest-svábhegyi csillagvizsgálójának gyakornoka, majd munkatársa volt, ahol a gömbhalmazok változófényű csillagainak feldolgozása mellett főleg az égi mechanika ún. többtestproblémájával foglalkozott. 1953-ban előadó volt a szegedi egyetemen. 1956-ban külföldre távozott, 1957-ben a zürichi Szövetségi Csillagvizsgáló munkatársa volt. Az akkor újdonságnak számító mesterséges-hold pályaszámításaira felfigyelve, az Ohio-i Egyetem meghívására az USA-ban telepedett le, 1959-től a Smithsonian Institute Asztrofizikai Obszervatóriumának (Cambridge, Massachusetts) munkatársa. A műhold pályák változása alapján kidolgozta a Föld gravitációs alakjának pontos meghatározási módszerét. Számításaiból nagy pontossággal megrajzolható a földi gravitációs tér nívófelületének alakja. Kimutatta, hogy a sarkok lapultságának mértéke kissé eltérő, és bebizonyította, hogy az egyenlítőnek lapultsága van. Eredményei világszerte nagy érdeklődést keltettek, számításairól több nemzetközi konferencián beszámolt. Nevét egy, a Hold túlsó félgömbjén lévő holdkráter, az 1546.sz. kisbolygó, és az ELTE Csillagászati tanszék budapesti csillagvizsgálója örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 21.
Walker, Mary Edwards halálának 90. évfordulója
Oswego, New York, USA, 1832. nov. 26. - Oswego, 1919. febr. 21.

Amerikai orvos
Először tanítóként működött, majd beiratkozott a Syracuse Medical College-re, ahol 1855-ben orvosi diplomát szerzett (akkor ez volt az egyetlen intézmény, ahol nők is tanulhattak medikusként). Feleségül ment egy kollégájához, Albert Miller-hez, Mary azonban megtartotta lánykori nevét. Közös praxist nyitottak, amely nem volt nagyon sikeres, mert az orvosnők akkor még nem voltak elfogadottak. A házasság néhány év után felbomlott. A polgárháború kitörésekor Mary jelentkezett az északi (unionista) hadseregbe, ahol először csak ápolónőként foglalkoztatták. 1862-ben nevezték ki katonaorvosnak. 1865-ben Andrew Johnson elnök a Congressional Medal of Honor kitüntetést adományozta neki. Ő volt az első - és azóta is az egyetlen nő - aki ezt megkapta. A háború után Mary írni kezdett és előadókörutakat tartott, témái a nők jogai, az öltözködési reform, egészségügy, aktívan részt vett a politikában is. Mint feminista és szüfrazsett, küzdött a nők választójogáért.

Web dokumentumok

2009.
febr. 21.
Elion, Gertrude Belle halálának 10. évfordulója
New York, USA, 1918. jan. 23. - Chapel Hill, North Carolina, 1999. febr. 21.

Amerikai biokémikus, farmakológus, Nobel-díjas
A Hunter College-ban szerzett biokémiai diplomát 1937-ben. Nők ebben az időben nem kaptak kutatói állást, ezért kémiát tanított egy középiskolában, és emellett laboratóriumi asszisztensként is dolgozott. 1944-ben a Burroughs Wellcome laboratóriumában George H. Hitchings asszisztense, majd a következő négy évtizedben munkatársa lett. Számos gyógyszert fejlesztettek ki, többek között a malária, a leukémia, a köszvény, és más betegségek gyógyítására, valamint immunoszupresszív szereket, melyeknek a szervátültetésben van nagy jelentősége. 1988-ban George Hitchings-szel és Sir James W. Black-kel közösen megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. 1991-ben első nőként kapott helyet a National Inventors Hall of Fame-ben, ugyanebben az évben megkapta az Egyesült Államok legmagasabb tudományos kitüntetését, a National Medal of Science-t.

Web dokumentumok

2009.
febr. 20.
Zipser Keresztély András (Christian Andreas) halálának 145. évfordulója
Győr, 1783. nov. 25. - Besztercebánya, 1864. febr. 20.

Természettudós, tanár
Besztercebányán, Selmecbányán, Pozsonyban végezte tanulmányait. 1803-1807-ig Brünnben tanított. Hazatérve Besztercebányán leánynevelő intézetet alapított, amelyet élete végéig igazgatott, emellett az evangélikus gimnáziumban tanított természetrajzot és ásványtant. 1815-1817 között bejárta és tanulmányozta Lengyelországot és Poroszországot, megfigyeléseit Leonhard Taschenbuchjában közölte. 1817-ben jelent meg Sopronban fő műve, mely a magyar ásvány-földtan első korszakának egyik fontos írása, Magyarország ásvány előfordulásait ismertető forrásmunka. A Magyarhoni Földtani Társulat megalapításának 1847-es kezdeményezője volt, ez hazánk első természettudományi egyesülete, mely azóta is működik. Több német egyetem díszdoktorrá választotta.

Web dokumentumok

2009.
febr. 20.
Zsebők Zoltán halálának 25. évfordulója
Budapest, 1908. jún. 28. - Budapest, 1984. febr. 20.

Orvos, radiológus, egyetemi tanár
Budapesten 1934-ben orvosdoktorrá avatták. 1939-1944 között főorvos a munkácsi és a beregszászi kórházban. 1945 szeptemberében az OTI orvos-aligazgatója, 1945-48-ban a Népjóléti, illetve a Kultuszminisztériumban államtitkár, illetve miniszteri osztályfőnök. Jelentős szerepet játszott a budapesti orvosi kar intézményeinek újjáépítésében. 1948-1962 között docensi beosztásban az I. sz. Sebészeti Klinika épületébe integrált röntgen osztályokat vezette. 1962-től 1978-ig, nyugdíjazásáig a Radiológiai Klinikát irányította egyetemi tanárként. Nevéhez fűződik a korszerű radiológia módszereinek hazai bevezetése. Számos külföldi tudományos társaság választotta tiszteleti tagjává, több hazai és külföldi szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 20.
Borda, Jean Charles de halálának 210. évfordulója
Dax, Franciaország, 1733. máj. 4. - Párizs, 1799. febr. 20.

Francia matematikus, geodéta, tengerészeti hadmérnök
A ballisztikában elért hadmérnöki eredményei alapján 1764-ben a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. Tengerésztisztként részt vett az újonnan feltalált hajó-kronométerek gyakorlati próbáján. 1777/78-ban francia oldalon részt vett az Észak-amerikai függetlenségi háborúban, 1782-ben angol fogságba esett. Miután szabadon engedték, a francia haditengerészet hajóépítésének felügyelője volt. J.-N. Sane-val együttműködve egységes rendszer szerint épült, a korábbiaknál szilárdabb hajótípusokat dolgozott ki. Az ún. méter-fokmérések végrehajtásához jó teljesítményű hordozható szögmérő eszközt tervezett ("Borda-kör"). A Francia Akadémia számára - több személy jelölésének esetére - kidolgozott egy új szavazási módszert, melyet sokszor ma is használnak. Tagja volt a méter definícióját megállapító bizottságnak. Nevét a hidrodinamikában ismert Borda-cső, a termodinamikában a Borda-Carnot egyenlet, valamint egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 20.
Boltzmann, Ludwig Eduard születésének 165. évfordulója
Bécs, Osztrák Császárság, 1844. febr. 20. - Duino, Osztrák-Magyar Monarchia, (ma Olaszország), 1906. szept. 5.

Osztrák fizikus
Bécsben az egyetemen Ettingshausen, Loschmidt, Stefan és Petzval (József) voltak a tanárai. Josef Stefan ismertette meg Maxwell munkájával, ennek nyomán írta meg a gázok kinetikai elméletét kifejtő doktori disszertációját már 1866-ban. Még két évig dolgozott Stefan mellett, majd Grazban nyerte el az elméleti fizikai tanszéket. Itt ismerte meg későbbi feleségét, aki az ő támogatásával végezte el Grazban a matematika-fizika tanári szakot (az egyetemnek akkoriban csak férfi hallgatói voltak). Rövid heidelbergi, berlini és bécsi kitérők után újra Grazba tért vissza, ahol a kísérleti fizikai tanszéket vette át és vezette 14 éven át. Közben elméleti megalapozást adott Stefan kísérletileg megállapított hősugárzás-törvényére, melyet azóta Stefan-Boltzmann törvénynek neveznek. Grazban tanítványa volt Arrhenius és Nernst is. 1890-ben Münchenben, majd három év múlva - Stefan halála után - Bécsben lett az elméleti fizika professzora. Itteni tanítványai közül Lise Meitner és Paul Ehrenfest neve érdemel említést. Ádáz küzdelmet folytatott statisztikus mechanikai elméletének elismertetéséért, e küzdelemben gyakran voltak depressziós rohamai. Az egyik ilyen alkalommal Trieszt mellett az öngyilkosságba menekült. Bécsi síremlékén Boltzmann neve felett olvasható a híres formula: S = k.logW. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 19.
Lakits Ferenc születésének 150. évfordulója
Pécs, 1859. febr. 19. [1850.] - Pécs, 1919. jún. 24.

Matematikus, csillagász, tanár
A budapesti Tudományegyetemet elvégezve Németországban tanult. Hazatérve nem tudott szakképzettségének megfelelő állást találni. 1882-85 közt a budapesti Műegyetemen volt tanársegéd, azután tisztviselői állást vállalt a Postatakarékpénztárban majd a MÁV-nál. A csillagászattal csak szabadidejében foglalkozott. Konkoly-Thege ógyallai csillagvizsgálójában is végzett megfigyeléseket. Jelentős munkát végzett a csillagászati kormeghatározás (asztrokronológia) terén: legfőbb érdeme, hogy a Bizáncban, 891-ben észlelt napfogyatkozás alapján meghatározta a magyar honfoglalás időpontját (895/96). Foglalkozott az ó-orosz krónikákban jelzett holdfogyatkozások időpontjainak számításával és a templomok csillagászati tájolásával. Emellett nagy számú népszerűsítő cikke jelent meg a Természettudományi Közlönyben. Széleskörű tevékenysége alapján 1892-99 között a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlései állandó bizottságának titkára. 11 éven át a Mechanikai és Órásipari Szakiskola tanára. 1898-tól a nemzetközi jellegű 1800-ban alapított Astronomische Gesellschaft tagja. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 19.
Kertész Andor születésének 80. évfordulója
Gyula, 1929. febr. 19. - Budapest, 1974. ápr. 3.

Matematikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. 1960-tól a debreceni KLTE-en az algebrai és számelméleti tanszéket vezette. Az 1962-64-es és az 1968-71-es években a hallei egyetem vendégprofesszora volt. 1968-ban a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina tagja lett. Kutatási területe a modern algebra volt. Korai munkáinak nagy része az Abel-csoportokra vonatkozik, később modulelmélettel foglalkozott, élete utolsó évtizedét főképpen a gyűrűelméleti kutatásoknak szentelte. Jelentősek még halmazelméleti eredményei is, ezek struktúraelméleti kutatásaival állnak szoros kapcsolatban. Értékesek matematikatörténeti munkái.

Web dokumentumok

2009.
febr. 19.
Boussinesq, Joseph Valentin halálának 80. évfordulója
Saint-André de Sangonis, Hérault, Franciaország, 1842. márc. 13. - Párizs, 1929. febr. 19.

Francia matematikus, fizikus
Szegény földműves családból származott. Tanulmányait egy kis falu iskolájában kezdte meg, majd egy papi szemináriumban tette le érettségi vizsgáit. Több éven keresztül tanítóskodott. 1867-ben szerezte meg fizikából és matematikából a Ph. D. fokozatot. 1872-1886 között a Lille-i Egyetem Tudományok szakán professzor. 1886-ban a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. 1896-tól 1918-as visszavonulásáig a Párizsi Sorbonne fizika-, mechanika professzora. Tevékenységével hozzájárult a matematikai fizika majdnem minden ágához. Különösen jelentős eredményeket ért el az elektromágnesség, valamint a hidrodinamikai egyenletek nemanalitikus integrálok kidolgozása terén. Munkássága nemcsak elméleti matematikai megoldásokra korlátozódott, hanem azok gyakorlati alkalmazására is kitért. Nagyszámú munkáját, amit hátrahagyott Poggendorff vette számba III.-VI. köteteiben.

Web dokumentumok

2009.
febr. 19.
Arrhenius, Svante August születésének 150. évfordulója
Vik, Svédország, 1859. febr. 19. - Stockholm, 1927. okt. 2.

Svéd vegyész, fizikus, Nobel-díjas
Legismertebb az elektrolitos disszociáció elméletéről, mely szerint az elektrolitok - bizonyos anyagok, melyek vízben oldva vezetik az elektromosságot - akkor is elektromosan töltött részecskékre, vagyis ionokra különülnek, azaz disszociálnak, ha az oldaton át nem folyik áram. Ma is leggyakrabban idézett eredménye a nevét viselő Arrhenius-egyenlet, amely összefüggést állapít meg a hőmérséklet és a kémiai reakciók sebességi koefficiensei között. A fizikai kémia mellett a természettudományok más területein is tevékenykedett; egyebek mellett tőle származik az üvegház hatás problémája és elnevezése. (Schiller Róbert)

Web dokumentumok

2009.
febr. 18.
Vidéky Emil születésének 130. évfordulója
Budapest, 1879. febr. 18. - Budapest, 1960. nov. 12.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
A budapesti műegyetemen szerzett diplomát. 1901-től Schimanek Emil mellett tanársegéd, 1904-től adjunktus, 1913-tól magántanár és a Fővárosi Iparrajziskola igazgatóhelyettese. Az 1910-es években a felületi feszültség Hertz-féle egyenletei alapján új módszert dolgozott ki a fogaskerekek méretezésére. Az 1920-as években bevezette a fogaskerék-számításba az involut függvénynek elnevezett új szögfüggvényt. A fogkapcsolás kinematikájának vizsgálata során számos korábban tisztázatlan problémát oldott meg. Az első magyar fogaskerék-monográfiák szerzője.

Web dokumentumok

2009.
febr. 18.
Szőts Endre születésének 95. évfordulója
Pankota, 1914. febr. 18. - Budapest, 1984. szept. 1.

Geológus, paleontológus
A budapesti tudományegyetemen 1938-ban doktori diplomát szerzett. Első munkahelye a Földtani Intézet, majd a Magyar-Amerikai Olajipari Rt-nél dolgozott. 1942-ben a Nemzeti Múzeumban őslénytani feldolgozást végzett. 1947-1951 között főként az eocén szénmedencék földtani felépítésével és a képződmények faunájával ismerkedett meg. A Földtani Intézet Múzeumában 1956-ig leginkább paleontológiai munkát végzett. Ezután a franciaországi Régie Autonome des Pétroles vállalat saint-gaudens-i, majd boussens-i laboratóriumában és az ESSOREP vállalatnál geológusmérnök, illetve szakértő 1966 végéig. 1972-től szakfordításokkal foglalkozott. A Société Geologique de France tagja volt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 18.
Hedwig, Johann (János) halálának 210. évfordulója
Brassó, Erdély, Habsburg Birodalom (ma Románia), 1730. dec. 8. - Lipcse, Németország, 1799. febr. 18.

Erdélyi szász orvos, természettudós
Orvosnak tanult a lipcsei egyetemen, de amikor Brassó városa megtagadta tőle az orvosi praxishoz szükséges engedélyt, átnyergelt a botanikára. 1781-ben visszatért Lipcsébe, 1786-ban az orvostudomány, majd 1789-ben a botanika professzora lett. Közben belekezdett a mohák tanulmányozásába, s munkájának eredményét az 1782-83-ban megjelent, kétkötetes Fundamentum Historiae Naturalis Muscorum Frondosorum (A lombosmohák természetrajzának alapjai) c. műben összegezte. Ebben a mohák anatómiájával, megtermékenyítési mechanizmusaival, szaporodásával foglalkozott, továbbá bevezette a mohák újfajta osztályozási rendszerét, amely a spórák (szaporítótestek) eloszlásán alapult. Hedwig volt az első, aki felismerte a mohák valódi szaporítószerveit. Járatos volt a mikroszkóp használatában; több mohát azonosított, mint bármelyik kortársa, s jól illusztrált, információban gazdag könyveket írt róluk.

Web dokumentumok

2009.
febr. 18.
Lie, Marius Sophus halálának 110. évfordulója
Nordfjordeide, Norvégia, 1842. dec. 17. - Christiania (ma Oslo), 1899. febr. 18.

Norvég matematikus
A Christiania-i egyetemen tanult. 1869-ben írt alapvető fontosságú cikkéért párizsi ösztöndíjat nyert el. Itt megismerkedett Felix Klein-nel, akivel évekig együttműködtek. Legfontosabb eredménye a folytonos csoportok elmélete, ezeket ma tiszteletére Lie-csoportoknak nevezik. 1886-ban Lipcsében lett a matematika professzora, itt Friedrich Engellel háromkötetes munkát publikált a transzformációcsoportokról. 1898-ben visszatért Norvégiába, és elfoglalta a Kristiania-i egyetemen számára létrehozott tanszéket, azonban már a következő évben meghalt. Fontosak eredményei a differenciálegyenletek és differenciálgeometria területén is. A Lie-csoport és Lie-algebra igen nagy szerepet játszik az elméleti fizikában.

Web dokumentumok

2009.
febr. 18.
Coggia, Jérome Eugéne születésének 160. évfordulója
Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1849. febr. 18. - Marseille, 1919. jan. 15.

Francia csillagász
Már fiatalon, műkedvelőként észleléseket végzett, 17 éves korától a Marseille-i egyetemi csillagvizsgálójának gyakornoka, majd adjunktusa. Elsősorban a bolygók, kisbolygók és üstökösök megfigyelésével foglalkozott, munkája során 4 új kisbolygót és 8 üstököst fedezett fel. Nevezetessé tette nevét az 1874-ben felfedezett "Coggia-üstökös" (C/1874 H1), amelynek alapos szinkép-megfigyelése jelentős eredményeket hozott az üstökös-fizika terén. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 17.
Quetelet, Lambert Adolphe Jacques halálának 135. évfordulója
Gent, Belgium, 1796. febr. 22. - Brüsszel, 1874. febr. 17.

Belga matematikus, csillagász, statisztikus
Gentben született és ott is tanult, matematikából szerzett doktorátust. Kormányzati és magántámogatók segítségével 1828-ban megalapította a brüsszeli csillagászati obszervatóriumot. Gentben és Brüsszelben tanított matematikát. Szerteágazó tudományos tevékenységet fejtett ki több tudományterületen, a csillagászatban, meteorológiában, statisztikában, kriminológiában és más területeken. Egyike volt az elsőknek, akik statisztikai módszereket alkalmaztak a társadalmi jelenségek, így a bűnözés, öngyilkosság és más jelenségek vizsgálatára. Több statisztikai társaság és folyóirat megalapítója volt. Ő vezette be a testsúly egészséges, vagy kóros jellegének jellemzésére szolgáló, ma is használatos testtömeg-indexet, amelyet róla Quetelet-indexnek is neveznek. A Belga Királyi Akadémia tagja, nevét az 1239.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 17.
Tietze, Heinrich Franz Friedrich halálának 45. évfordulója
Schleinz, Ausztria, 1880. aug. 31. - München, Németország, 1964. febr. 17.

Osztrák matematikus
Bécsben tanult, az 1. világháború után Erlangenben, majd 1935-től 1950-ig Münchenben volt matematikaprofesszor. Fő eredményeit a topológiában és a csoportelméletben érte el. Nevét viseli a Tietze-tétel, a Tietze-transzformáció és a Tietze-gráf.

Web dokumentumok

2009.
febr. 16.
Arany Sándor halálának 25. évfordulója
Mezőtúr, 1899. márc. 4. - Debrecen, 1984. febr. 16.

Talajvegyész, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti műszaki egyetemen végezte, 1923-ban vegyészmérnöki diplomát kapott. Először a debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomáson dolgozott, majd tanársegédként a műegyetemre került Sigmond Elek mellé. 1926-ban Berkeleyben, majd Bonnban W. P. Kelley és H. Kappen mellett a szikes talajokkal és a talajsavanyúsággal kapcsolatos kérdéseket tanulmányozta. Hazatérése után a debreceni Gazdasági Akadémia kémia tanszékét vezette, oktatott a debreceni Tisza István Tudományegyetemen is. 1945 után a Tiszántúli Talajjavító Vállalat talajlaboratóriumát, majd az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet debreceni talajtani osztályát vezette. A szikesedési folyamatok tanulmányozása, a szikes talajok javítása és mezőgazdasági hasznosítása területén végzett munkájával világszerte elismerést szerzett. Megállapította, hogy a termőföld öntözéssel, lecsapolással, valamint mészadagolással javítható. Részletesen vizsgálta a cukorgyári mésziszappal végzett talajjavításoknál lejátszódó kémiai folyamatokat. Aktívan részt vett a nemzetközi tudományos életben.

Web dokumentumok

2009.
febr. 16.
Rheticus, George Joachim (Lauchen, Georg Joachim von) születésének 495. évfordulója
Feldkirch, Ausztria, 1514. febr. 16. - Kassa (ma Kosice, Szlovákia), 1574. dec. 4. [1576. dec. 5.]

Német matematikus, csillagász
Kopernikusz egyetlen személyes tanítványa, a napközpontú világkép terjesztője. Tanulmányait Wittenbergben fejezte be, ahol 1537-ben a matematika tanárává nevezték ki. 1538-ban Nürnbergbe ment a kozmográfus Johannes Schönerhez, majd több tudóst meglátogatva 1539 májusában Frauenburgban (ma: Frombork, Lengyelország) felkereste Nicolaus Kopernikuszt, és két évet töltött mellette. Kopernikusz tanainak terjesztése érdekében egy kisebb munkában foglalta össze a napközpontú rendszer leírását: Narratio prima (Első beszámoló) 1539. 1541-ben közreadta Kopernikusz nagy művének gömbháromszögtani fejezetét. Nagy része volt abban, hogy Kopernikusz nagy műve (De revolutionibus orbium coelestium = Az égitestek körforgásáról) Kopernikusz halála után nyomtatásban megjelent. A Kopernikusz-i rendszer ismertetése mellett jelentős geometriai és matematikai tanulmányokat, valamint térképészeti feladatokat végzett. 1551-52-ben Prágában orvostudományt tanult, 1554-től Krakkóban tanított, 1574-ben orvosként hívta meg egy magyar nemes Kassára, ahol váratlanul elhunyt. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Molnár Ker. János halálának 205. évfordulója
Csécsény, 1728. jún. 12. - Szepesváralja, 1804. febr. 15.

Jezsuita tanár, tankönyvíró
1745-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1759-től tanárként működött az ország számos iskolájában; 1776-ban a budai akadémia igazgatója lett.1788-tól bélakerti apát, 1784-ben mint szepesi kanonok Szepesváraljára vonult vissza s kizárólag irodalomtörténettel foglalkozott. Kora egyik legkiválóbb pedagógusának tekintették: Mint a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom úttörője a tudományos és szépirodalomra egyaránt jelentős hatással volt. 1777-ben megjelent fizikakönyve már nemcsak mint nyelvújítási kísérlet, hanem mint a kor színvonalán álló első magyar nyelvű fizikatankönyv is jelentős.

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Buchböck Gusztáv születésének 140. évfordulója
Pozsony, 1869. febr. 15. - Budapest, 1935. okt. 1.

Kémikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1896-ban bölcsészdoktori oklevelet nyert. Egyetemi hallgató korában mint gyakornok Than Károly intézetében dolgozott, majd ugyanott tanársegéd, 1904-ben az általános kémia magántanára. Németországban tett hosszabb tanulmányútján részt vett a W. Ostwald és W. Nernst által irányított kutatómunkában. 1908-tól a Than Károly volt tanszékének megosztásával létesült III. sz. Kémiai Intézet tanára. Főleg a modern fizikai kémia területén végzett kutatásokat. Különösen hidratációs vizsgálatai és reakciókinetikai kutatásai említendők. 1907-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Galilei, Galileo születésének 445. évfordulója
Pisa, 1564. febr. 15. - Arcetri, 1642. jan. 8.

Itáliai fizikus, matematikus, csillagász, természettudós
Édesapja firenzei zenetudós volt, aki a régi és az új zene konfliktusáról írt párbeszédes formában megfogalmazott művet (dialógust). Ennek sugallatára fogalmazta meg Galilei 1632-ben legnagyobb hatású művét "Dialógus a két legnagyobb világrendszerről" címmel. Ebben az arisztotelészi és a kopernikuszi világrendszerről beszélget Simplicio, a megrögzött Arisztotelész hívő, Sagredo, az intelligens, elfogulatlan érdeklődő és Salviati, aki Galilei álláspontját képviseli. Látszólag a két különböző csillagászati felfogás összebékítése zajlik a négy napon keresztül tartó beszélgetésben, valójában Galilei világosan állást foglal a kopernikuszi rendszer mellett. Ennek nyomán idézték az inkvizíció elé, hiába volt akkor már a római egyház feje Galilei egykori barátja. Életfogytig tartó börtönre ítélték, amit - 70 éves korára tekintettel - firenzei háziőrizetre enyhítettek. Itt írta meg Discorsi... (Tanulmányok...) kezdetű művét. Még megérte, hogy az először olaszul megírt Dialogo...-t 1641-ben latinul is kiadják, az egyház azonban csak a huszadik század végén vonta vissza az ellene hozott ítéletet. Galilei kísérleti fizikusi, csillagászi és természettudósi érdemeit elismerően tárgyalják ma már a tankönyvek és az itt csatolt web dokumentumok is. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Verhulst, Pierre François halálának 160. évfordulója
Brüsszel, Belgium, 1804. okt. 28. - Brüsszel, 1849. febr. 15.

Belga matematikus, statisztikus
Brüsszelben tanult, majd 1825-ben a Gent-i egyetemen doktorált. Ez után visszatért Brüsszelbe, és - egy hosszabb római utazással megszakítva - itt tanított, mint a matematika professzora. Legfontosabb eredménye a populációdinamikában fontos Verhulst-egyenlet.

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Zeuthen, Hieronymous Georg születésének 170. évfordulója
Grimstrup, Nyugat-Jütland, Dánia, 1839. febr. 15. - Koppenhága, 1920. jan. 6.

Dán matematikus
A koppenhágai egyetemen tanult, majd ugyanitt lett professzor. Kutatási eredményeket legfőképpen az algebrai geometria területén ért el. Jelentősek matematikatörténeti munkái, különösen a görög és a középkori matematikára vonatkozólag.

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Wehnelt, Arthur Rudolph Berthold halálának 65. évfordulója
Rio de Janeiro, Brazília, 1871. ápr. 4. - Berlin, Németország, 1944. febr. 15.

Német fizikus
Fizikai tanulmányait Charlottenburgban a Technikai Főiskolán kezdte, majd a berlini Friedrich-Wilhelms Egyetemen folytatta 1893 és 1897 között. 1898-ban Erlangenben megszerezte a Ph. D. fokozatot. Erlangen-Nürnberg Friedrich-Alexander Egyetemen 1901-től előadóként, majd 1904-től a fizika docenseként tanított. 1906-tól professzorként oktatott és kutatómunkát végzett a berlini egyetemen, visszavonulásáig, 1937-ig. 1934-ben a Fizikai Osztály igazgatójává nevezték ki. 1905-ben John Scott éremmel tüntették ki. A röntgensugárzás, a gázkisülések és elektronsugárzás területén ért el eredményeket. 1902-1903-ban feltalálta a róla elnevezett Wehnelt-cilindert, amelyet elektronágyúkban használnak. Nevéhez fűződik még a Wehnelt-megszakító.

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Richardson, Owen Willans, Sir (Williams) halálának 50. évfordulója
Dewsbury, Yorkshire, Anglia, 1879. ápr. 26. - Alton, Hampshire, 1959. febr. 15.

Angol fizikus, Nobel-díjas
A cambridge-i Trinity College hallgatójaként végzett 1900-ban. J.J. Thomson tanítványa lett a Cavendish-laboratóriumban, majd 1906-1913 között Amerikában, a princetoni egyetemen tanított. 1911-ben bebizonyította, hogy az elektronokat a magas hőmérsékletű fémek és nem a levegő bocsátja ki, mint egyesek vélték. Az elektron-kibocsátás sebessége és a fém abszolút hőmérséklete közti összefüggést egyenlettel írta le. Ezt Richardson-törvénynek vagy Richardson-Dushmann-egyenletnek nevezik, és sokat lendített az elektroncsövek kutatásán és fejlesztésén. 1914-ben fizikaprofesszor, majd a londoni King's College kutatási igazgatója lett. A Nobel-díjat 1928-ban kapta "a termikus emisszió jelensége és kivált a nevét viselő törvény felfedezéséért". 1939-ben lovaggá ütötték.

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Voroncov-Veljaminov, Borisz Alekszandrovics (Vorontsov-Velyaminov, Boris Aleksandrovich) születésének 105. évfordulója
Jekatyerinoszlav (ma Dnyipropetrovszk), Ukrajna, 1904. febr. 15. - Moszkva, 1994. jan. 27.

Szovjet-orosz csillagász
A 20. sz. oroszországi csillagászatának kiemelkedő személyisége. A moszkvai egyetemen tanult, az egyetemi obszervatórium munkatársa (1924-től), 1941-43 közt a Kazah Asztrofizikai Intézet vezetője, majd a moszkvai egyetem csillagászat-professzora. A csillagászati ismeretek oktatásának nemzetközileg elismert szakértője, nem csak egyetemi és középiskolai tankönyveket is írt. Jelentősek a csillagászat egyes részterületeit összegező kézikönyvei, pl. a Tejútrendszer gáz-ködeiről (1934), a novákról és gázködökről (1948). Alapvető munkát végzett az egymással kölcsönható csillagrendszerek vizsgálata és katalogizálása terén (1958, 1200 extragalaxist tartalmaz), és a csillagrendszerek alaktanára vonatkozó osztályozása terén (50 000 galaxis alapján). Műveit több nyelvre lefordították, magyar nyelvre is. A kölcsönható galaxisok egy csoportját nevezték el róla. 1947-ben a Pedagógiai Tudományok Akadémiájának tagja. A "Bregyihin emlékérem" kitüntetettje. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 15.
Kendall, Henry Way halálának 10. évfordulója
Boston, Massachusetts, USA, 1926. dec. 9. - Wakulla Springs State Park, Florida, 1999. febr. 15.

Amerikai részecskefizikus, Nobel-díjas
1945-ben a tengerészeti akadémián, majd az Amherst College-ben tanult, 1955-ben a Massachusetts Institute of Technology-ban (MIT) szerzett doktori fokozatot. 1956-61 között a Stanford egyetemen kutatott, majd az MIT-n oktatott, 1967-től, mint professzor. 1964-től Jerome Isaac Friedman és Richard Edward Taylor fizikusokkal együtt vizsgálta a Stanford-i lineáris gyorsítóban az elektronnak a protonokon és kötött neutronokon történő mélyen rugalmatlan szórását. A kísérletek kimutatták, hogy a protonok és neutronok nem tekinthetők az anyag legelemibb építőköveinek, hanem maguk is kisebb alkotórészekből, kvarkokból állnak. Ezzel igazolták Murray Gell-Mann korábbi elméleti feltételezését. Eredményük alapvető jelentőségű volt a részecskefizika kvarkmodelljének fejlődésében. 1990-ben Kendall, Friedman és Taylor megosztott Nobel-díjat ezért a felfedezésért. Kendall alapító tagja és 1973 óta elnöke volt az Union of Concerned Scientists nevű háborúellenes csoportnak, amely ellenezte az Egyesült Államok fegyverkezési terveit, és felhívta a figyelmet az üvegházhatás okozta problémákra. Kendall 1982-től az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja volt. Kendall kiváló hegymászó és búvár volt, búvárkodás közben érte a halál.

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Mitterpacher József születésének 270. évfordulója
Bellye, 1739. febr. 14. - Pest, 1788. márc. 24.

Jezsuita matematikus, egyetemi tanár.
1753-ban belépett a jezsuita rendbe s tanulmányai végeztével tanárként működött. 1768-1773-ban a bécsi Theresianum kormányzója. A rend feloszlatása után a nagyszombati, majd budai, ill. pesti tudományegyetem bölcsészeti karán a matematika (1773-74), majd a matematikus-, ill. mérnökképzés fejlesztése érdekében felállított felsőbb matematika tanszék tanára, mint ilyen az 1782-ben megszervezett Mérnöki Intézet (Institutum Geometricum) egyik legfontosabb tárgyának előadója. Kéziratban maradt munkáját utóda, Pasquich János adta ki. Végrendeletében 200 forintot hagyott a pesti egyetem bölcseleti karára, azon kikötéssel, hogy kamatai szegény beteg katholikus bölcselet-tanulók gyámolítására fordíttassanak.

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Homor István halálának 75. évfordulója
Pásztó, 1849. aug. 5. - Szeged, 1934. febr. 14.

Természettan- és mennyiségtantanár
Egerben járt középiskolába, majd a budapesti egyetemen többek között Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Than Károly, Petzval Ottó előadásait hallgatta. 1873-ban tanári oklevelet szerzett természettanból és mennyiségtanból. Kezdettől fogva a szegedi állami főreáliskolában (a későbbi Baross Gábor reálgimnáziumban) működött, mint a természettan és mennyiségtan tanára, de emellett vegytant, géptant és könyvelést is tanított. Gazdagon felszerelt fizikai szertárat és szaktantermet hozott létre. Egy volt tanítványa értesítette levélben Röntgen felfedezéséről 1895 Karácsonyán, és ő már 1896 január 18-án előállította az X-sugarakat a főreál fizikai szertárában. Egy átvilágított kézről készített fényképe, amely az iskola 1896. évi értesítőjében is megjelent, azóta is szerepel Szegeden, természettudományi kiállításokon. A millenniumi ünnepségekre készülve megírta az iskola történetét. Ernő fiából is fizikatanárt nevelt, ő azonban sajnos elesett az első világháborúban. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Hadley, John halálának 265. évfordulója
Bloomsbury, London, 1682. ápr. 16. - East Barnet, Hertfordshire, 1744. febr. 14.

Angol matematikus, csillagász
Tökéletesítette a Newton-féle tükrös távcsövet, és sorozatban gyártott teleszkópokat, gyakorlatias formába készítette el a tengerészeti tükör-szextánst. A Royal Society tagja. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Cook, James halálának 230. évfordulója
Marton, Anglia, 1728. okt. 27. - Hawaii-öböl, 1779. febr. 14.

Angol felfedező, természetkutató, tengerésztiszt
Hajózási ismereteit a kereskedelmi tengerészetnél tanulta, majd a Királyi Haditengerészet kötelékébe lépve (1776) a ranglétra legalsó fokáról emelkedett tiszti rangra, közben önképzéssel tudományos és térképész-vízrajzi ismereteket is elsajátított. Fontos vízrajzi és földrajzi méréseket végzett a kanadai partokon, a Szt. Lőrinc folyón és Jamaica környékén. A Királyi Társaság megbízásából 1768-71 közt az Endeavour nevű hajó parancsnokaként tudós-expedíciót vezetett Tahitire, a Vénusz bolygó 1769. június 3-i Nap előtti elvonulásának észlelésére, a tudományos megfigyelésekben maga is jelentős részt vállalt; útja során felderítette a Csendes-óceán kevéssé ismert területeit. Második útja során elsőként körülhajózta az Antarktika szabad vizeit, és felmérte Ausztrália északkeleti partvidékét (1772-1775). Harmadik útjának (1776-1779) célja a sokat keresett Északnyugati Átjáró (sikertelen) keresése volt, az északi jégmezők elérése után visszatért a déli óceánra. Cook utazásain csillagász (Ch. Green), botanikus (Solander) és több grafikus-művész is részt vett (máig a leghívebb ábrázolásokat hozták Ausztrália tájairól és élővilágáról). Útjai a modern tudományos expedíciók mintaképévé is váltak. A Királyi Társaság tagjává választotta, emlékét több földrajzi elnevezés (Cook-szigetek, stb.), és a 3061.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Catalan, Eugène Charles halálának 115. évfordulója
Bruges, Belgium, 1814. máj. 30. - Liège, 1894. febr. 14.

Belga matematikus
Az École Polytechnique tanulójaként Liouville osztályába járt, 1835-ben fejezte be tanulmányait. 1838-tól Liouville segítségével korábbi iskolájában kapott állást, ahol geometriát tanított. Sokáig nem engedték ottmaradni, radikálisan baloldali nézetei és politikai aktivitása miatt oktatói karrierje hamar lezárult. Kutatási területe a lánctörtek és a számelmélet. Ő definiálta a később róla elnevezett Catalan-számokat. Az n-edik Catalan-szám azt adja meg, hányféleképpen lehet egy n oldalú szabályos poligont n-2 darab háromszögre felbontani. Catalan előtt már Segner János András megoldotta a problémát, de elegáns bizonyítást ő adott rá először. Híres sejtése a Catalan-sejtés.

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Hankel, Hermann születésének 170. évfordulója
Halle, Németország, 1839. febr. 14. - Schramberg (Tübingen közelében), 1873. aug. 29.

Német matematikus, egyetemi tanár
Riemann, Möbius és Scheibner vezetése alatt matematikát tanult és 1863 Lipcsében doktorált. 1867. rendkívüli tanár lett, mégy ugyanazon évben Erlangenba rendes tanárrá nevezték ki. 1869. pedig Tübingában professzor. Véleménye szerint: "... A matematika par excellence konzervatív tudomány. Hiszen ebben a tudományban, és csak benne, az új sohasem rombolja le a régit. A nem-euklideszi geometria érintetlenül hagyta az antik euklideszi geometriát." A Hankel-függvény, a Hankel-mátrix és a Hankel-transzformáció viseli a nevét.

Web dokumentumok

2009.
febr. 14.
Wilson, Charles Thomson Rees születésének 140. évfordulója
Glencorse, Skócia, 1869. febr. 14. - Carlops (Edinburgh közelében), 1959. nov. 15.

Skót fizikus, Nobel-díjas
Először egy magániskolában, majd a Manchesteri Egyetem elődjében tanult, eleinte orvosnak, emiatt sok biológiát tanult. 1888-ban Cambridge-be ment, ahol érdeklődése a fizika és a kémia felé fordult. Később a Cambridge-i Egyetemen tanított és ott alkotta meg a róla elnevezett ködkamrát a radioaktív sugárzások és töltött részecskék kimutatására. 1927-ben Arthur Compton-nal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott ezért a munkájáért. Egy ideig az Ben Nevis-i obszervatóriumban dolgozott, a ködjelenségekkel kapcsolatos 1894-es megfigyelései vezették a felfedezéséshez.

Web dokumentumok

2009.
febr. 13.
Thamm István születésének 115. évfordulója
Győr, 1894. febr. 13. - Budapest, 1966. dec. 18.

Gépészmérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte. 1940-46-ban a Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT. műszaki igazgatója. E minőségben bevezette a folyami uszályhajók sorozatgyártását és szorgalmazta a dunai hajózásnak gőzüzemről diesel-üzemre való áttérését. 1947-től előbb az Állami Műszaki Főiskolán, majd a budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán adott elő. Úttörő munkát végzett a nagy teljesítményű motorkenőolajok kifejlesztésében. Hazánkban elsők között végzett épületeken rezgéstechnikai méréseket.

Web dokumentumok

2009.
febr. 13.
Száva Nándor halálának 40. évfordulója
Budapest, 1921. aug. 25. - Budapest, 1969. febr. 13.

Vegyész
Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett 1943-ban. 1944-től a Shell Kőolaj Rt. csepeli finomítójában dolgozott, 1947-től a kenőolajgyártás vezetőjeként. 1949-től az Ásványolajipari Központban tevékenykedett. 1957-től az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt feldolgozási főosztályán a műszaki és technológiai osztály vezetője, 1963-tól főosztályvezető volt. 1951 és 1955-ben a Szovjetunióban tanulmányozta a kenőolajgyártási technológiát, illetve a kenőolajadalékok gyártását. Elsősorban a hazai kenőolajgyártás, a kenőolajfeldolgozó ipar fejlesztése és romaskinói olaj feldolgozásának kérdéseivel foglalkozott. Számos előadást tartott, több publikációja jelent meg.

Web dokumentumok

2009.
febr. 13.
Guinand, Pierre Louis halálának 185. évfordulója
Corbatiére, Svájc, 1748. ápr. 24. - Brenets, 1824. febr. 13.

Svájci üveggyártó
Eredetileg műbútorasztalos, műórák harangjainak öntésével is foglalkozott. 1770-es évektől kidolgozta a nagyobb méretű, egyöntetű és szennyezésektől mentes "optikai célokra alkalmas" üvegtömbök előállítását. Kísérleteit Joseph Utzschneider, és a bajor Akadémia is támogatta, a München melletti volt Bencés kolostort bocsátották rendelkezésére. Elsőként sikerült optikailag jó minőségű flintüveg tömböket készítenie a München melletti benediktbeureni hutában, melyekből Josef Fraunhofer (1787-1826) 1807-től minden korábbinál nagyobb és tökéletesebb leképzésű távcső objektíveket készített. Szellemi hagyatéka a franciaországi és angliai optikai üveggyártást is fellendítette. Utóda a Carl Zeiss Művek társ-vállalata, a Schott és Társa üveggyár. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 13.
Taurinus, Franz Adolph halálának 135. évfordulója
Bad König, Németország, 1794. nov. 15. - Köln, 1874. febr. 13.

Német matematikus
Kölnben élt. Hosszabb ideig törekedett Euklidesz ötödik posztulátumának bebizonyítására, végül azonban belátta, hogy lehetséges olyan geometria, melyben a háromszög szögeinek összege kisebb, mint 180 fok, ezt 1826-ban írott könyvében tette közzé. Matematikai elgondolásaitól Carl Friedrich Gauss-szal is levelezett. Bolyai és Lobacsevszkij előfutárának tekinthető.

Web dokumentumok

2009.
febr. 13.
Horn d'Arturo, Guido (d'Arturo, Guido Horn) születésének 130. évfordulója
Trieszt, Osztrák-Magyar Monarchia, (ma Olaszország), 1879. febr. 13. - Bologna, Olaszország, 1967. ápr. 1.

Olasz csillagász, műszeroptikus
A bécsi egyetemen doktorált, majd több itáliai obszervatóriumban dolgozott (Trieszt, Catania, Torino). 1920-tól a bolognai egyetem csillagászat-professzora. 1938-ban a faji törvények miatt elmozdították tanszékéről, ahová 1945-ben helyezték vissza. Irányításával épült a bolognai egyetem Loiano Obszervatóriuma az Appenninekben. Behatóan foglalkozott a csillagászati műszerek optikai sajátságaival. Az 1930-as években felépített egy, kisebb, egybehangolt hatszögű elemekből összeállított nagy mozaik-tükrös teleszkópot, amellyel az egyetlen tömbből csiszolt távcső optikák mérete felülmúlható volt. (Az általa kidolgozott eljárás előfutára a mai kor legnagyobb teleszkópjaiban alkalmazott technikának.) Foglalkozott a napfogyatkozások és bolygó-átvonulások megfigyelési hibáinak meghatározásával. Behatóan tanulmányozta a csillagászat történetét (pl. Galilei távcsöveinek képminőségét), megalapította a bolognai Csillagászati Múzeum-ót. Appenninekben. Sokat tett a műkedvelő csillagászat fellendítéséért, 1931-ben megindította a Coelum c. szakmai folyóiratot. Nevét a 3744.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 12.
Egyed László születésének 95. évfordulója
Fogaras, 1914. febr. 12. - Budapest, 1970. júl. 11.

Geofizikus, egyetemi tanár
Matematika-fizika szakos tanári és matematikából doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Utána néhány évig a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) geofizikai osztályán dolgozott. 1942-50-ig Egerváry Jenő utódaként a budapesti állami felsőipariskolában matematikát tanított. 1949-ben megbízták a geofizikai tanszék megszervezésével, 1956-ban ugyanitt tanszékvezető egyetemi tanár. Mint matematikus főként halmazelmélettel foglalkozott. Geofizikusi pályája a gravitációs és földmágneses mérések eredményeinek korszerű értékelésére vonatkozó kutatásokkal indult. Tanulmányaiban 1953-tól elsősorban a Föld tágulására vonatkozó elméletét ismertette. Tanszékén indult meg Magyarországon a Föld fizikájának szervezett kutatása. Létrehozta az új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, megindította a hazai paleomágneses kutatásokat, továbbá a gravitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatokat. 1966-tól a budapesti tudományegyetem természettudományi karának dékánja. Tagja volt több nemzetközi geofizikai társaságnak és szervezetnek. 1960-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 12.
Liesganig, Joseph születésének 290. évfordulója
Graz, 1719. febr. 12. [13.] - Lemberg (ma Lviv, Ukrajna), 1799. márc. 4.

Osztrák jezsuita matematikatanár, geodéta mérnök, csillagász
A Jézus-társaságba lépve teológiai és matematikai tanulmányok után, 1742-től több jezsuita főiskolán tanított, többek közt Komáromban és Kassán, a gyakorlati matematika (földméréstan) ismeretei alapján a bécsi Jezsuita Csillagvizsgáló főfelügyelője. A rend feloszlatása után (1773) Mária Terézia a birodalom főmatematikusává nevezte ki, majd megbízta Galicia pontos felmérésével. 1761-65 közt a bécsi hosszúsági kör 320 km hosszúságú szakaszát mérte meg Brünn és Varasd között, majd 1769-ben a Magyar Királyság területén Kistelek és Csurog között végzett fokmérést. Az eredményekből a Föld méreteit is levezette. Munkája előkészítette a Habsburg birodalom első, akkor páratlanul alapos katonai térképezését. Pontosan rögzítette a bécsi öl és láb hosszát, amely az egész birodalom egységes mértéke lett. Hell Miksa egyik oktatója, majd később munkatársa volt. Méréseit később Bogdanich Imre ismételte meg és javította. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 12.
Kant, Immanuel halálának 205. évfordulója
Königsberg (ma Kalinyingrád), Poroszország, 1724. ápr. 22. - Königsberg, 1804. febr. 12.

Német filozófus
1740-ben beiratkozott a königsbergi egyetemre, ahol az orvosi és teológiai tanulmányok mellett leginkább a matematika és a metafizika problémái foglalkoztatták. 1755-ben védte meg disszertációját a metafizika elveiről, s ettől kezdve a helyi egyetem magántanáraként dolgozott. Pályáját két nagy korszakra különítik el: az ún. kritika előtti (1746-1760) és a kritikai (1770-1790-es évek közepe) korszakra. A fordulat előtti időszakban Kant a newtoni természetfilozófia és kozmológia kérdéseivel foglalkozott, s ezáltal jutott a később Kant-Laplace elméletnek nevezett elképzelés felismeréséhez. Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton tanait elemezte. Az 1750-es évektől figyelme a leibnizi és wolffi filozófia hatására a metafizika felé fordult.

Web dokumentumok

2009.
febr. 12.
Lenz, Heinrich Friedrich Emil születésének 205. évfordulója
Dorpat, Oroszország (ma Észtország), 1804. febr. 12. - Róma, Olaszország, 1865. febr. 10.

Német születésű orosz fizikus
Az akkor az orosz birodalomhoz tartozó Észtországban, balti német családban született. Szülővárosában tanult fizikát és kémiát. Mint geofizikus, részt vett Otto von Kotzebue (1787-1846) világkörüli expedíciójában 1823 és 1826 között. Tanulmányozta a klimatikus körülményeket, rendkívül pontos méréseket végzett a légnyomásra, a tengervíz sótartalmára, hőmérsékletére és fajsúlyára vonatkozólag. Visszatérése után a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja lett, és 1840-től a Szentpétervári Egyetemen dolgozott. Egy későbbi expedíciója során megmérte a Kaszpi tenger szintjét. 1831-től az elektromágnesességet tanulmányozta. 1833-ban fogalmazta meg a róla elnevezett törvényt, az elektromágnesesség egyik alapvető törvényét. Később felfedezte - Joule-tól függetlenül - a Joule-törvényt is.

Web dokumentumok

2009.
febr. 12.
Darwin, Charles Robert születésének 200. évfordulója
Shrewsbury, Shropshire, 1809. febr. 12. - Downe, 1882. ápr. 19.

Angol természettudós
Először orvoslást tanult Edinburgh-ban, majd teológiát a cambridge-i egyetemen, és egyházi pályára készült. Ám a természeti jelenségek iránti érdeklődése és a kapott felkészítés arra sarkallta, hogy elfogadja a meghívást 1831-ben a Beagle nevű hajóra természetbúvárként egy Föld körüli útra. Öt évvel későbbi visszatérése után közzétette a közben szerzett földtani megfigyeléseiről (például a korallzátonyok képződéséről) a munkáit. A többi feljegyzéseit rendszerezve megalkotta a leszármazással történő fajátalakulások elméletét, amit azután sokáig alakított és fejlesztett (nagyjából 1838-tól 1859-ig); végső formájában ez lett a természetes kiválogatódással (természetes szelekcióval) létrejövő evolúció elmélete. 1859-ben jelentette meg "A fajok eredete a természetes kiválogatódás útján" (On the origin of species by means of natural selection) című művét Alfred Russell Wallace hasonló nézeteinek tudomására jutása után. Három újabb könyvet írt, melyek mind A fajok eredete folytatásai voltak. Életének utolsó évtizedében Darwin főleg botanikai kutatásokat végzett. Gondolatait a genetika és a molekuláris biológia későbbi fejleményei módosították ugyan, munkája azonban máig a modern evolúcióbiológia kiindulópontja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 11.
Haberle Károly Konstantin Keresztély születésének 245. évfordulója
Erfurt, 1764. febr. 11. - Pest, 1832. júl. 1.

Német születésű természetkutató, botanikus, orvos, egyetemi tanár
Több német egyetemen tanult, kezdetben jogot és filozófiát, majd Mainzban természettudományokat hallgatott. Német területeken sok helyen végzett növény-, rovar-, és ásványgyűjtést, majd rendszeres időjárási észleléseket. 1802-1805 közt bejárta Lengyelországot, Sziléziát és Csehországot és nyolc évig Weimarban tartózkodott. A napóleoni háborúk elől Brünnbe, majd Bécsbe ment és 1813 végén Pesten telepedett le. 1815-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természeti osztályának őre, 1817-től a Magyar Királyi Egyetemen a botanika rendes tanára, 1818-tól a Füvészkert igazgatója. Nagy jelentőségű botanikai munkássága. A botanikus-kert állományát 10000 fajtára növelte. Értékesek folyamatos meteorológiai észlelése, három éven át időjárási évkönyvet is kiadott. Feldolgozta a budai időjárási észleléseket. Kidolgozta a szabatos időjárási észlelések rendszerét. Jelentős érdemeket szerzett a magyarországi tudományos vizsgálódás és oktatás korszerűsítése terén. Több tudományos társaság tagjává választotta, róla neveztek el egy balkáni növénynemet. Szülővárosában, Erfurtban utcát neveztek el róla. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 11.
Karai Sándor születésének 150. évfordulója
Szentes, 1859. febr. 11. - Debrecen, 1936. febr. 22.

Matematika- és fizikatanár, főgimnáziumi igazgató
Iskoláit Szentesen kezdte, majd a debreceni főgimnáziumban érettségizett. Nagyon jó tanuló volt, megnyerte a matematika pályázatot, első volt a görög műfordításból is. A budapesti tudományegyetemen és műegyetemen tanult, hallgatója volt a tanárképző intézetnek is. 1883-ban kapta meg matematika-fizika szakos tanári diplomáját. Tanári pályáját Szatmárnémetiben kezdte. 1884-től tanított Debrecenben. Székfoglaló értekezése "A valószínűségszámításról" szólt. 20 évig volt tanár, 17 évig igazgató, 13 évig kollégiumi igazgató. 50 évig munkálkodott a református tanügy előbbrevitelén, a diákok és a tanárok érdekében. 1896-tól 1902-ig a Debreceni Protestáns Lap tanügyi rovatát vezette. Az ő erőteljes szorgalmazására, saját igazgatói működése alatt épült meg 1912-14-ben a református főgimnázium gyönyörű új épülete a Péterfia utcában. Az épületben ma református tanítóképző működik.

Web dokumentumok

2009.
febr. 11.
Gibbs, Josiah Willard születésének 170. évfordulója
New Haven, Connecticut, USA, 1839. febr. 11. - New Haven, 1903. ápr. 28.

Amerikai elméleti fizikus, kémikus
A kémiai termodinamika legkiemelkedőbb tudósa volt. Nevéhez fűződik a kémiai potenciál fogalmának bevezetése. 1876-ban kimutatta, hogy azok a gázok, melyek a velük érintkező folyadék felületi feszültségét csökkentik, a folyadék felületi rétegében nagyobb koncentrációban találhatók meg, mint a folyadék belsejében. A folyadék felületi feszültségét növelő gázok koncentrációja viszont a felületi rétegben kisebb, mint a folyadék belsejében. Ez a törvény érvényes egymással nem keveredő folyadékok érintkezése esetén is. Az általa megalkotott fázisszabályt nem csak gáz- és oldatreakciók egyensúlyánál lehet alkalmazni, hanem pl. cseppfolyós és szilárd halmazállapotú anyagok keverékének reakciójánál is. Nagy érdeme, hogy megmutatta, hogyan lehet alkalmazni a matematikai módszereket a kémiában.

Web dokumentumok

2009.
febr. 11.
Szmirnov, Vlagyimir Ivanovics (Smirnov, Vladimir Ivanovich) halálának 35. évfordulója
Szentpétervár, Oroszország, 1887. jún. 10. - Leningrád, Szovjetunió, 1974. febr. 11.

Orosz matematikus
A szentpétervári egyetemen tanult matematikát. 1912-től Szentpétervárott tanított, majd 1919-től 1922-ig a szimferopoli egyetemen. Ezután visszatért Leningrádba, ahol 1936-ban doktorátust szerzett. A leningrádi egyetemen a matematikai intézet vezetője lett, és a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. 1959-ben újjászervezte a leningrádi Matematikai Társaságot, melyet a 20-as évek végén politikai okokból oszlattak fel. (A Társaság neve 1990 óta ismét Szentpétervári Matematikai Társaság). Eredményeit mind a tiszta, mind az alkalmazott matematika területén érte el, különösen a komplex változós függvények elméletében. Nevéhez fűződik a matematikai statisztikában fontos szerepet játszó Kolmogorov-Szmirnov próba.

Web dokumentumok

2009.
febr. 11.
Chevalley, Claude születésének 100. évfordulója
Johannesburg, Transvaal, Dél-Afrika, 1909. febr. 11. - Párizs, Franciaország, 1984. jún. 28.

Francia matematikus
Az École Normale Supérieure-ön végzett 1929-ben, ezután Emil Artin mellett Hamburgban, majd a Marburg-i egyetemen tanult. Ph.D. fokozatát Párizsban szerezte 1933-ban. A 2. világháború kitörése egy, a Princeton-i egyetemen töltött tanulmányútja idején érte, ezért az Egyesült Államokban maradt, először Princetonban, majd a Columbia Egyetemen tanított. A világháború után a Sorbonne-on pályázott professzori állásra, itt azonban nehézségekbe ütközött, s végül 1959-ben, a VII. párizsi egyetemre nyert professzori kinevezést. Főbb eredményeit a csoportelmélet terén érte el. A Bourbaki-csoport alapító tagja volt. Nevéhez fűződik többek között a Chevalley-csoport, és a Jordan-Chevalley felbontás.

Web dokumentumok

2009.
febr. 10.
Bársony Elemér születésének 130. évfordulója
Keresztes, 1879. febr. 10. - Budapest, 1938. márc. 20.

Gyógyszerész, miniszter, lapszerkesztő, író
1899-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett. 1908-ban a Gyógyszerészi Hetilap szerkesztője. 1914-ben patikajogot kapott Csepelen. 1917-ben szerkesztette a Gyógyszerészeti Szemlét. 1918-ban létrehozta a Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetségét, melynek elnöke volt. 1919. ápr. 1-jén Aradon a Nemzeti Bizottmány tagja, majd a szegedi kormány népjóléti minisztere. Társelnöke a Nemzeti Demokrata Pártnak. 1927-ben a Gyógyszerész Értesítő szerkesztője. 1929-ben a Bp. VI. ker. Teréz krt. 56. szám alatt patikajogot nyert.

Web dokumentumok

2009.
febr. 10.
Horváth Ernő születésének 80. évfordulója
Aszód, 1929. febr. 10. - Miskolc, 1990. máj. 24.

Paleobotanikus, muzeológus
A budapesti tudományegyetemen 1951-ben végzett biológia-földrajz szakon. 1952-től a Természettudományi Múzeum Növénytárában segédmuzeológusként tevékenykedett. 1953-ban került Szombathelyre a Savaria Múzeum természettudományi osztályára, igazgatóhelyettes, majd megbízott igazgató volt. Jelentős ismeretterjesztő tudományos munkásságot fejtett ki, természettudományos kiállításokat rendezett. Munkatársaival megszervezte az Alpokalja természeti képe regionális programja keretében a terület növényi és állatvilágának feldolgozását. Magyarszombatfalvától Kőszegig kutatta a terület növényi és ásványvilágának ritkaságait.

Web dokumentumok

2009.
febr. 10.
Turczi Gyula születésének 80. évfordulója
Ipolypásztó, 1929. febr. 10. - Budapest, 2003.

Matematika- és fizikatanár
Felvidéki születésű, szegény sorsú gyerekként, hányatott és háborús körülmények között végezte el a középiskolát és érettségizett Csurgón, a református gimnáziumban. Osztályfőnöke, Cser Andor javaslatára kapcsolódott be a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenyébe és ért el szép eredményeket. Egykori Eötvös-kollegista igazgatója biztatására 1949-ben az egyetemmel párhuzamosan jelentkezett az Eötvös Collegiumba. A "fejkopogtatáson" meggyőzően szerepelt, Hajós György első helyen ajánlotta felvételét jó és gyors felfogása, átlagot meghaladó matematikai képességei miatt. Matematika-fizika szakos tanári diplomájának megszerzését követően, néhány év múlva az egyetem Analízis II. tanszékén lett oktató. 1966-ban doktorált, aktívan bekapcsolódott a számítástechnika oktatásának megszervezésébe. "Numerikus matematika" előadást tartott programozó matematikus hallgatók számára, "Matematika" jegyzetet írt vegyészhallgatóknak, akkor még szokatlan módon bevéve a jegyzetbe a programozási alapismereteket is. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 10.
Antoniadi, Eugéne Michael (Andoniadis, Eugenios Mihael) halálának 65. évfordulója
Konstantinápoly (ma Isztambul), Oszmán Birodalom, (ma Törökország), 1870. márc. 1. - Párizs, Franciaország, 1944. febr. 10.

Görög születésű francia csillagász
23 éves korában Franciaországban telepedett le, itt kezdetben Camille Flammarion Juvisy-beli magánobszervatóriumában dolgozott. Főleg a bolygók megfigyelésével foglalkozott, korának legjobb észlelései a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz bolygókról tőle származnak. Eleinte maga is észlelni vélte az ún. "Mars-csatornákat", de az 1909. évi bolygó-közelség idején a meudoni 83 cm-es távcsővel végzett megfigyelései alapján elsők közt mutatta ki, hogy az egyenesnek látszó alakzatok valójában kisebb-nagyobb foltok összeolvadó képéből alakulnak ki. 1909-11 között, és 1924-től a Párizs-Meudoni asztrofizikai obszervatórium munkatársa volt. A Nemzetközi Csillagászati Unió megbízásából 1924-ben kidolgozta a Mars alakzatainak nemzetközi nevezéktanát, amely a mai nevek alapjául szolgál. Behatóan foglalkozott a műszer-technikával, és a csillagászat történetével. A Francia Becsületrend tiszti keresztjének kitüntetettje, a Brit Csillagászati Társaság bolygó-szakosztályának 20 évig elnöke volt. Nevét egy Hold-, egy marsbeli kráter, egy Merkúr-völgy, valamint a róla elnevezett képminőség-skála is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 10.
Frenkel, Jakov Iljics (Frenkel, Jacov Il'ich) születésének 115. évfordulója
Rosztov, Oroszország, 1894. febr. 10. - Leningrád, Szovjetunió, 1952. jan. 23.

Szovjet-orosz elméleti fizikus
Az egyik legtöbbet publikáló, nemzetközileg ismert és elismert fizikus volt a Szovjetunióban. Ő vezette be a szolitonok és az excitonok fogalmát a szilárdtest fizikába, kidolgozta a folyadékok kinetikus elméletét, Bohr-ral párhuzamosan megalkotta az atommag cseppmodelljét. Leningrádban a műegyetemen és a tudományegyetemen is tanított. Egy időben az ő szemináriumát látogatta Landau, Gamov és Bronstein is. A második világháború után sokat támadták a Szovjetunióban, főleg filozófusok, mivel kritikátlanul elfogadta, sőt hirdette és tanította a relativitás elméletet és a kvantumfizikát. Többször is arra kényszerítették, hogy önkritikát gyakoroljon, így maradhatott meg az egyetemen. Életéről és munkásságáról fia írt és jelentetett meg egy gazdagon dokumentált könyvet az 1990-es években. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 9.
Gábor Dénes (Gabor, Dennis) halálának 30. évfordulója
Budapest, 1900. jún. 5. - London, Anglia, 1979. febr. 9.

Magyar születésű angol mérnök-fizikus, a holográfia feltalálója, Nobel-díjas
A Markó utcai főreálban Frank János, a szívesen kísérletező fizikatanár tanítványa volt, de egy, a müncheni Deutsches Museumba tett családi kirándulás szerettette meg vele igazán a fizikát. Műegyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és Berlinben fejezte be. Doktori disszertációját a katódsugár oszcillográf érzékenységét növelő találmányára alapozta, majd a Siemens & Halske cégnél és itthon az Egyesült Ízzónál vállalt kutatói, fejlesztői, tanácsadói munkát. A harmincas évek második felében már Angliában dolgozott a plazmalámpán, a lapos képernyőjű televízión, a 3D-s mozi kifejlesztésén, a háború alatt az Anglia fölé berepülő ellenséges gépek felderítésén, a háború után pedig az elektronmikroszkóp leképezésének javításán. Ennek során ismerte fel a holográfia elvét, amit látható fényre csak a lézerek kifejlesztése után lehetett eredményesen alkalmazni. Ezért kapta meg csak 1971-ben az 1948-as találmányáért megérdemelt Nobel-díjat. Egyetemi oktatóként tehetséges fiatalokkal vette körül magát. Nemcsak számos új találmányt szabadalmaztatott, de alapító tagként vett részt az emberiség jövőjéért aggódó Római Klub munkájában is. "A jövő feltalálása" c. könyve 1963-ban jelent meg. 1964-től volt az MTA tiszteleti tagja. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 9.
Hartmann, Georg (Hartman) születésének 520. évfordulója
Eggolsheim, Bajorország, 1489. febr. 9. - Nürnberg, 1564. ápr. 9. [8.]

Német fizikus, mérnök, műszerész
Teológiát és matematikát tanult a kölni egyetemen, itáliai utazásai után 1518-ban Nürnbergben telepedett le. Egyike volt kora legjobb műszerkészítőinek, számos asztrolábiumot, glóbuszt, napórát, tüzérségi szintezőt, irányzót készített. 1544-ben elsőként írta le a később mágneses inklinációnak nevezett jelenséget: az egyensúlyban lévő iránytű vízszintestől való lehajlásának szögét, és azt, hogy ez a jelenség a földrajzi szélességtől is függ. (Piriti János)

Web dokumentumok

2009.
febr. 9.
Temin, Howard Martin halálának 15. évfordulója
Philadelphia, Pennsylvania, USA, 1934. dec. 10. - Madison, Wisconsin, 1994. febr. 9.

Amerikai orvos,genetikus, virológus, Nobel-díjas
Biológusként végzett 1955-ben a Swarthmore College-ben. Ezután a California Institute of Technology-n (Caltech) folytatta tanulmányait, először a kísérletes embriológia, majd Dulbecco laboratóriumában az állati virológia területén. Doktori értekezését a csirkében rosszindulatú daganatot okozó Rous-szarkómavírusról (RSV) írta. 1960-tól haláláig a wisconsini egyetemen dolgozott, 1969-től az onkológia professzoraként. Az RSV-vel végzett kísérletei alapozták meg az általa 1964-ben megfogalmazott DNS-provírus-hipotézist. Ennek helyessége néhány évvel később igazolódott, amikor Temin és tőle függetlenül David Baltimore felfedezte a reverz transzkriptáznak nevezett enzimet. Az általa felállított protovírus-hipotézis szerint a daganatkeltő RNS-vírusok, más néven retrovírusok az egészséges sejtek kromoszómáiban is megtalálhatók, fennmaradásukat a ciklusos DNS-RNS-DNS információátadás lehetősége biztosítja. 1975-ben megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Renato Dulbecco és David Baltimore társaságában a tumorvírusok és a sejtek genetikai anyaga közötti cserehatás területén tett felfedezéseiért.

Web dokumentumok

2009.
febr. 8.
Priestley, Joseph halálának 205. évfordulója
Birstall Fieldhead, Leeds mellett, Yorkshire, Anglia, 1733. márc. 13. - Northumberland, Pennsylvania, USA, 1804. febr. 8.

Angol természetfilozófus, teológus, fizikus, kémikus
1755-ben segédlelkész lett egy független presbiteriánus gyülekezetben. Teológiai fejlődése a család kálvinizmusától a Szentháromság teljes tagadásához vezetett. 1758-ban iskolát nyitott, érdeklődni kezdett a természettudományok iránt, és kísérleti eszközöket készített. Londonban kiváló tudósokkal, köztük Benjamin Franklinnel találkozott. 1766-ban tagjává választotta a londoni Royal Society (Királyi Társaság). 1767-től a gázokat tanulmányozta. Ő volt az első, aki az akkor ismert három gáz (levegő, szén-dioxid, hidrogén) mellett további gázokat fedezett fel és különített el, köztük a nitrogén-oxidokat és a hidrogén-kloridot, valamint az oxigént. 1774-ben Párizsban Lavoisier-val találkozott, és ismertette vele eredményeit, az újonnan felfedezett gáznak Lavoisier adta az oxigén nevet. Priestley - felfedezése ellenére - a flogisztonelmélet híve maradt. A francia forradalomhoz közel álló nézetei miatt 1791 után az Egyesült Államokba kényszerült emigrálni.

Web dokumentumok

2009.
febr. 8.
Mengyelejev, Dimitrij Ivanovics (Mendeleev, Dmitri Ivanovich) születésének 175. évfordulója
Tobolszk, Oroszország, 1834. febr. 8. - Szentpétervár, 1907. febr. 2.

Orosz vegyész
A szentpétervári egyetemen tanult, majd itt is tanított. 1859-ben ösztöndíjjal két évre Heidelbergbe küldték, ahol Bunsen mellett dolgozott. Hazatérése után a kémiai tanszék vezetője lett. 1869-ben jelent meg leghíresebb műve, a "Kémia alapelvei". Ebben vázolta fel a híres periódusos rendszert, melyben a kémiai elemeket foglalta törvényszerűségeik alapján egységes táblázatba. Egy hasonló rendszert vele körülbelül azonos időben a német Lothar Meyer is kidolgozott, Mengyelejev azonban néhány hónappal korábban publikálta eredményeit. Mengyelejev táblázata alapján megjósolta egyes, még nem ismert elemek létezését és tulajdonságait. A rendszer helyessége 1875-ben, a gallium felfedezésével igazolódott. Mengyelejevnek még számos fontos felfedezése volt, többek között a kőolaj- és a kőszénbányászattal kapcsolatban. Nevét őrzi a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú eleme, a mendelévium.

Web dokumentumok

2009.
febr. 8.
Zwicky, Fritz halálának 35. évfordulója
Várna, Bulgária, 1898. febr. 14. - Pasadena, California, USA, 1974. febr. 8.

Svájci-amerikai csillagász
Tanulmányait Zürichben végezte (1920, doktor 1922), 1925-től az Egyesült Államokban, a Kaliforniai Műszaki Egyetem kötelékében dolgozott, a Mt. Wilson és a Mt. Palomar Obszervatóriumok kutatója. 1929-től az elméleti fizika (kristály, folyadék és gázok fizikája), 1942-68 között az asztrofizika professzora. 1934-ben Walter Baadeval tanulmányozta a szupernova-fellángolások (robbanások) jelenségeit és következményükként szupersűrű neutroncsillag keletkezését. Kutatásaikkal 123 extragalaktikus szupernóvát fedeztek fel. Munkatársaival elkészítette a távoli csillagrendszerek és csillagrendszerek halmazainak mintegy 30 000 objektumot felsoroló katalógusát ("Zwicky-katalógus"). Alapvető munkát végzett az extragalaxisok morfológiájának kialakításában. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Hanusz István halálának 100. évfordulója
Vác, 1840. dec. 21. - Kecskemét, 1909. febr. 7.

Piarista természet- és földrajz tanár, szakíró
1864-ben pappá szentelték, 1867-ben kapott tanári oklevelet a pesti egyetemen, 1871-től Kecskeméten, az Állami Főreáliskolában tanított, 1886-tól az iskola igazgatója volt. Közel másfélezer természetrajzi, földrajzi ismeretterjesztő cikke jelent meg a Természettudományi Közlönyben és más lapokban. Tankönyveket is írt. A régi magyarországi időjárási jelenségekre, valamint a 20. századi földrengésekre vonatkozó adatgyűjtései és megfigyelései értékesek. Kecskeméten utcát neveztek el róla. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Hegyfoki Kabos (Hegyfoky) halálának 90. évfordulója
Újleszna, 1847. júl. 8. [7.] - Túrkeve, 1919. febr. 7.

Meteorológus, r. katolikus lelkész
Magyarország éghajlatának korai kutatója. Egerben tanult teológiát, 1871-ben pappá szentelték. Több helyen káplán, majd ugyancsak több helyen, 1891-től Túrkevén plébános. 1883-tól végzett igen gondos meteorológiai megfigyeléseket, Túrkevén saját költségén jól felszerelt időjárási észlelő állomást rendezett be, észleléseinek minősége az előírásos követelményeket jóval meghaladta. (Szélirány-változások, felhők vonulása, zivatarok.) Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet évkönyvei alapján feldolgozta az ország egyes vidékeinek éghajlati elemeit. Tanulmányait főleg az Időjárás c. lapban és a Természettudományi Társulat kiadványaiban közölte. Fontosabbak: a május havi meteorológiai viszonyokról (tavaszi fagyokról, 1886), a zivatarokról (1889). A Magyar Meteorológiai Társaság a kiemelkedő észlelői tevékenység elismeréséül 1934-ben Hegyfoki Kabos Emlékérmet alapított. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Jendrassik György halálának 55. évfordulója
Budapest, 1898. máj. 13. - London, Anglia, 1954. febr. 7.

Gépészmérnök, feltaláló
1916-ban megnyerte az akkor induló fizikai Tanulóversenyt (a mai fizikai Eötvös-verseny elődjét). Addig csak matematikából rendezett az érettségizettek számára Tanulóversenyt a Mathematikai és Physikai Társulat. Jendrassik mögött Szilárd Leó lett a második helyezett. Tanulmányait a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte 1922-ben. A Ganz-gyár tanulmányi osztályába lépett, s itt alkotta meg első találmányát, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli kis Diesel-motort, amelyet Ganz-Jendrassik-motor néven gyártottak. Velük indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. Jendrassik-motorral futottak a Ganz-gyár nagysikerű motorvonatjai, az Árpád-sínautóbusz, valamint az egyiptomi, argentin stb. exportra gyártott motorvonatok. 1927-ben a Ganz-gyár motorszerkesztési osztályának vezetője, 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. 1937-ben jelent meg másik nagy jelentőségű találmánya, a világ első kis gázturbinája (100 LE), melyet három más gázturbina-találmánya követett. Gázturbináinak gyártására Ganz-gyári állását megtartva, megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő KFT-t. Motor- és gázturbinákra vonatkozó magyar szabadalmainak száma megközelíti a 80-at. A 2. világháború után a megkezdett fejlesztőmunkáját a kedvezőtlen politikai és gazdasági környezet miatt nem tudta folytatni, ezért 1947-ben emigrált. Rövid ideig Argentínában élt, majd végül Londonban telepedett le. 1951-ben londoni emigrációjában az államosított Ganz gyár részéről megkeresték szabadalmainak ügyében. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényei alapján azonban addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján.

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Huggins, William, Sir születésének 185. évfordulója
Stoke Newington, London, Anglia, 1824. febr. 7. - London, 1910. máj. 12.

Angol csillagász
A csillagászati spektroszkópia úttörője. 1854-ben londoni otthonában magánobszervatóriumot rendezett be. Kezdetben asztrometriai megfigyeléseket végzett. 1859/60-ban csillagászati spektroszkópiával kezdett foglalkozni. Elsőként mutatta ki, hogy a "ködös" objektumok közül egyesek galaxisok, mások pedig fénylő gáztömegek. Az utóbbiak sugárzásában kimutatta a hidrogént (1864). Először mutatta ki, hogy a fellángoló nova-csillagok hidrogénfelhőt dobnak ki (1866). Az üstökösökben kimutatta szénhidrogének jelenlétét (1868). Elsőként észlelte a csillagok közeledő vagy távolodó mozgását a Doppler-effektus segítségével (1868). A Nap színképében felismerte a kalcium jelenlétét, és folyamatosan sikerült észlelnie a hidrogén vörös fényében a Nap protuberanciáit (Janssen és Lockyer módszerével). Csillag-spektroszkópokat szerkesztett, és elsőként kísérletezett a színképek fényképezésével. Kutatásaiban együttműködő társa volt William. A. Miller kémikus, és 1875-től második felesége, Margaret Lindsay Murray asszony. Számos megtiszteltetésben részesült, a British Association közgyűlésének elnöke (1891), 1900-1905 közt a Royal Society elnöke, 1897-ben lovaggá ütötték, 1902-ben a Becsületrend kitüntetettje. Két alkalommal kapta meg a Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét. A Rumford, Copley és Bruce érmek kitüntetettje. Nevét egy hold- és egy Mars-kráter, valamint a 2635.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Schmidt, Johann Friedrich Julius halálának 125. évfordulója
Eutin Oldenburgi hercegség, (ma Németország), 1825. okt. 25. - Athén, Görögország, 1884. febr. 7.

Német csillagász
A modern Hold- (és bolygó-) térképezés kiemelkedő művelője. Már középiskolásként érdeklődött a csillagászat iránt. Düsseldorfban gyakornok (1845), majd a bonni obszervatóriumban F. W. Argelander mellett dolgozott. Itt kezdett foglalkozni a változó fényességű csillagok észlelésével. 1853-58 közt a morvaországi Unkrechtsberg báró olmützi (ma: Olomouc, Csehország) magán-csillagvizsgálóját vezette. 1858-ban a görög király meghívta az akkor alapított athéni Csillagvizsgáló igazgatójául. Megkezdte a Hold átfogó térképének szerkesztését, 1874-ben megjelent nagy holdtérképe kb. 40,000 alakzatot tüntet fel mérés alapján. Az alakzatok nagy részének elnevezése is tőle származik. Nagy pontosságú bolygórajzai is jelentősek. Behatóan tanulmányozta a Nap jelenségeit és az üstökösök alakját. Foglalkozott a földrengésekkel is. Nevét egy holdkráter, és az 1743.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Gray, Joseph Alexander születésének 125. évfordulója
Melbourne, Ausztrália, 1884. febr. 7. - London, Anglia, 1966. márc. 5.

Ausztrál születésű fizikus
1907-től Rutherford manchesteri laboratóriumában dolgozott, elektronok és röntgensugarak atomokon való szórását vizsgálta, munkája elősegítette a Compton-szórás jelenségének felismerését is. 1912-től a montreali McGill Egyetem, 1924 és 1954 között az Ontario állambeli Queen's University professzora volt. 1922-ben a kanadai, 1932-ben az ausztrál Royal Society tagjává választották. (Piriti János)

Web dokumentumok

2009.
febr. 7.
Rademacher, Hans halálának 40. évfordulója
Wandsbeck, (most Hamburg-Wandsbek), Németország, 1892. ápr. 3. - Haverford, Pennsylvania, USA, 1969. febr. 7.

Német matematikus
Göttingenben tanult, Carathéodory irányítása mellett doktorált 1917-ben. Rövid ideig középiskolákban tanított, 1919-ben a berlini egyetem magántanára lett, 1922-ben pedig Hamburgban rendkívüli tanár. 1935-ben a Breslau-i (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetem rendes tanára lett. Pacifista nézetei miatt csatlakozott a Deutsche Friedensgesellschaft-hoz (Német Béke-társaság). Emiatt, bár nem esett a faji törvények hatálya alá, 1934-ben elmozdították tanári állásából. A Pennsylvania-i egyetemre kapott Rockefeller ösztöndíjjal az Egyesült Államokba utazott, s 1962-ben történt nyugdíjazásáig itt tanított. Nyugdíjazása után két évig a New York University-n, majd a Rockefeller egyetemen tanított haláláig. Főbb kutatási eredményeit a valós függvénytan, a számelmélet és a mértékelmélet területén érte el. Egyik legnevezetesebb eredménye a Dedekind-összegekre vonatkozó törvény általánosítása. Nevét viseli többek között a Rademacher-függvény, a Rademacher-eloszlás.

Web dokumentumok

2009.
febr. 6.
Frivaldszky Imre születésének 210. évfordulója
Bacskó, 1799. febr. 6. - Jobbágyi, 1870. okt. 19.

Orvos, zoológus, botanikus, egyetemi tanár
1814-ben elkísérte Kitaibel Pált, majd Sadler Józsefet hegyaljai gyűjtőkirándulásain. Már ekkor felébredt az érdeklődése a természettudományok iránt. 1814-15-ben Kassán bölcseleti, 1816-tól Pesten orvosi tanulmányokat folytatott, 1823-ban a pesti egyetemen orvosdoktor lett, de tanulmányai közben is főleg zoológiai és botanikai kutatásokat végzett. 1822-ben már az Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában segédőr. Fiatalabb éveiben a botanika, később a zoológia, főleg az entomológia érdekelte. Tíz évig kutatta Magyarország rovarait és csigáit. 1833-45 között több expedíciót szervezett a Balkán faunájának kutatására. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában. Számos hazai és külföldi tudományos társaság választotta tagjai sorába. 1833-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 6.
Ganz Ábrahám születésének 195. évfordulója
Unter-Embrach, Svájc, 1814. febr. 6. [nov.] - Pest, 1867. dec. 16. [15.]

Vasöntőmester, feltaláló, gyáros
Az ács és öntőmesterséget kitanulva tapasztalat gyűjtő vándorútja során számos svájci, német, francia, osztrák és olasz öntödékben dolgozott, majd 1841-ben Pestre érkezett, ahol később a József Hengermalom Társulat Öntödéjének vezetését bízták rá. 1844-ben már önálló öntödéjében dolgozott. Kezdetben a lakosság szükségletét szolgáló termékeket állítottak elő, később kidolgozta a vasúti kocsik kerekének kéregöntési technológiáját, amely nagymértékben hozzájárult a hazai és az európai vasúti fejlesztéshez. Különböző gyártmányaival több világkiállításon nyert díjat, munkássága elismeréseként 1863-ban Pest díszpolgárává választották. Európai hírű gyárában a kiegyezés évében közel 400 dolgozót foglalkoztatott. A magyar nehézipar egyik úttörőjeként tartjuk számon, munkásságával nagymértékben hozzájárult a hazai gépgyártás fejlődéséhez, a nevét viselő különböző cégek gyártmányaikkal világhírnévre tettek szert.

Web dokumentumok

2009.
febr. 6.
Gothard Sándor születésének 150. évfordulója
Herény (ma Szombathely része), 1859. febr. 6. - Herény, 1939. júl. 14.

Csillagász, földbirtokos, mezőgazdász
Bécsben jogi tanulmányokat végzett. Testvérével, Gothard Jenő csillagásszal együtt herényi birtokukon 1881-ben csillagvizsgálót és finommechanikai műhelyt rendeztek be. Fivérével együtt bolygóészleléseket végzett, melyeket a brit Royal Astronomical Society is közölt. Betegsége következtében 1883-ban felhagyott a csillagászati észlelésekkel. A továbbiakban elsősorban a mezőgazdaság korszerűsítésével, annak elméleti kérdéseivel is foglalkozott. A mintagazdasággá fejlesztett családi birtok jövedelméből támogatta fivére csillagászati vizsgálatait. Testvérének halála után (1909) lőfegyverek gyártásával is foglalkozott. Közéleti szerepet is vállalt, országgyűlési képviselő volt. Sok publikációja jelent meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 5.
Szabó Gusztáv születésének 130. évfordulója
Győr, 1879. febr. 5. - Budapest, 1963. júl. 4.

Gépészmérnök, műegyetemi tanár
Mérnöki oklevelet 1900-ban, műszaki doktorátust 1908-ban szerzett. A műegyetemen adjunktus, meghívott előadó 1918-ig, 1951-ig a mezőgazdasági géptan ny. r. tanára és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője, 1936-37-ben a műegyetem rektora volt. 1951-ben részt vett az újonnan felállított vasúti géptan tanszék megszervezésében. Nagy szerepe volt a mezőgazdasági gépbemutatók megszervezésében és a traktorok szántóföldi vizsgálatának bevezetésében, mellyel tudományos-kísérleti alapot biztosított a hazai traktorgyártás fejlesztése számára. Műszaki alkotásai közül említésre méltóak a járművek rugózásának elmélete terén elért eredményei, valamint a Halász-Szabó-féle túlhevítő.

Web dokumentumok

2009.
febr. 5.
Szatala Ödön születésének 120. évfordulója
Görbeszeg, 1889. febr. 5. - Budapest, 1958. jún. 27.

Botanikus
Tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán végezte. 1913-tól a növénytani tanszéken tanársegéd volt; 1916-ban doktorált. A Tanácsköztársaság mellett foglalt állást, ezért 1921-ben állásvesztésre ítélték. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott és csak 1927-ben került vissza a Vetőmagvizsgáló Intézetbe. 1945-ben az intézet igazgatója lett. 1952-től haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárában dolgozott és előadott az egyetemen is. A vetőmagvizsgálat mellett Magyarország és a Balkán zuzmóflórájának feldolgozása terén jelentős munkát végzett. Mintegy száz új zuzmófajt írt le. Az Magyar Nemzeti Múzeum zuzmógyűjteménye mellett több külföldi múzeum gyűjteményét is feldolgozta.

Web dokumentumok

2009.
febr. 5.
Tariska István halálának 20. évfordulója
Kölcse, 1915. jún. 28. - Budapest, 1989. febr. 5.

Orvos, elme- és ideggyógyász, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Miután ideggyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett, Sántha Kálmán mellett végzett neuropathológiai és klinikai neurológiai munkát. 1950-ben az Angyalföldi Elmegyógyintézet igazgatóhelyettes főorvosa lett. Koholt vádak alapján 1951-től 1954-ig börtönbüntetést szenvedett. 1954-ben rehabilitálták. Az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben neuropathológiai laboratóriumot szervezett. 1969-ben az Orvostovábbképző Intézet neurológiai tanszékének vezetőjeként egyetemi tanári kinevezést kapott, emellett az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet főigazgatói munkáját is ellátta. Jelentős volt a klinikai neuropathológia, a lassú vírusbetegségek, a szenilis bántalmak, az alkoholizmus területén kifejtett munkássága, amelyet nemzetközi figyelem is kísért. 1982-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 5.
Waltenhofen, Adalbert Carl von halálának 95. évfordulója
Admontbühel, Ausztria, 1828. máj. 14. - Bécs, 1914. febr. 5.

Osztrák fizikus, matematikus
Bécsben végezte tanulmányait. 1850-1852 között Grazban gimnáziumi tanár volt, 1853-tól 1867-ig az innsbrucki egyetem, majd 1883-ig a prágai műegyetem fizikaprofesszora volt. Bécsben a műegyetemen 1883-ban létrehozták az elektrotechnikai intézetet, ennek első professzora, majd vezetője lett 1899-ig. Tudományos munkássága során leginkább a mágnességtannal, az elektromágneses jelenségekkel foglalkozott. Leghíresebb találmánya a Waltenhofen inga, amellyel az indukált örvényáramok létezését és azok fékező hatását lehet szemléltetni.

Web dokumentumok

2009.
febr. 5.
Hodgkin, Alan Lloyd, Sir születésének 95. évfordulója
Banbury, Anglia, 1914. febr. 5. - Cambridge, 1998. dec. 20.

Angol fiziológus, biofizikus, Nobel-díjas
Cambridge-ben, a Trinity College-ban tanult. Miután a Brit Légügyi Minisztérium számára radarkutatásokat végzett (1939-45), munkáját a Cambridge-i Egyetemen folytatta. Huxley közreműködésével az egyedi idegrostok elektromos és kémiai viselkedését mérte fel. Kísérleti eredményeik (1947) azt mutatták, hogy a nyugalmi szakaszban az ideg membránja csak a kálium belépését engedi meg az ideg belsejébe, izgalmi állapotban viszont a membrán a nátrium számára is átjárhatóvá válik. 1963-ban Andrew Fielding Huxleyval és Sir John Ecclesszel megosztva megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az egyedi idegrostok ingerületeinek továbbításáért felelős kémiai folyamatok felfedezéséért. 1972-ben ütötték lovaggá.

Web dokumentumok

2009.
febr. 4.
Csada Imre Lajos születésének 125. évfordulója
Hódmezővásárhely, 1884. febr. 4. - Budapest, 1955. aug. 17.

Mennyiségtan- és természettantanár, tanárképző intézet igazgatója
A pápai tanítóképző elvégzése után Budapesten szerzett polgári iskolai tanítói, utána az Apponyi kollégiumban tanítóképző intézeti tanári oklevelet. Máramarosszigeten, Modoron, majd Sárospatakon tanított, miközben Debrecenben kiegészítő képzésre járt az egyetemre és 1929-ben itt doktorált mennyiségtanból. Kiegészítő tárgyai elméleti fizika és kozmográfia voltak. 1929-től Cinkotán tanított az állami tanítóképzőben, amelynek végül igazgatója lett. Sárospatakon a kémia szertár őre volt, Cinkotán geometria és fizika tankönyvet, valamint Fizikai gyakorlatok c. segédkönyvet írt a tanítóképzőbe járó 14-18 éves tanulók számára. A második világháború után Csekő Árpáddal, Jeges Károllyal és Öveges Józseffel együtt állított össze két kötetes fizikai kísérletgyűjteményt, amit főleg általános iskolai fizikatanárok tudtak jól használni az akkori ínséges időkben. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 4.
Török István születésének 80. évfordulója
Budapest, 1929. febr. 4. - Budapest, 1981. aug. 13.

Orvos, radiológus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait, mint honvéd kollégista végezte, majd honvédorvos lett Székesfehérváron. 1957-ben elbocsátották a honvédségtől, a budapesti I. sz. Sebészeti Klinika Röntgen Osztályán gyakornok, tanársegéd, adjunktus, docens, majd egyetemi tanár. 1978-tól tanszékvezető, 1979-től a SOTE Radiológiai Klinika igazgatója. Megalapította a sugárvédelmi csoportot, és vezette a mammográfiai állomást is. Elnökségi tagja volt Magyar Radiológiai Társaságnak és a Magyar Orvosok Nukleáris Társaságának is. Nyitott volt más tudományok, így a kísérleti-fonetika felé.

Web dokumentumok

2009.
febr. 4.
Bose, Satyendra Nath (Satyendranath) halálának 35. évfordulója
Calcutta, India, 1894. jan. 1. - Calcutta, 1974. febr. 4.

Indiai matematikus, fizikus
A calcuttai egyetemen végzett, 1916-ban ott tanított, 1921-45 között a daccai egyetemen, majd 1945-56-ig, nyugdíjbavonulásáig újra Calcuttában oktatott. 1924-ben elküldte a Planck-törvényről írott cikkét Albert Einsteinnek, aki azt igen nagyra értékelte. Einstein és Bose továbbfejlesztette a cikkben foglalt gondolatokat, így jött létre a Bose-Einstein statisztika. Dirac alkotta meg a "bozon" elnevezést a Bose-Einstein statisztikát követő részecskékre. Bose nagyszámú, 1918 és 1956 között publikált tudományos dolgozatával hozzájárult a statisztikus mechanika, az ionoszféra elektromágneses tulajdonságai, a röntgen-krisztallográfia, a termolumineszcencia elméletének kidolgozásához és az egyesített térelmélethez.

Web dokumentumok

2009.
febr. 3.
Haynal Imre halálának 30. évfordulója
Beszterce, 1892. nov. 12. - Budapest, 1979. febr. 3.

Orvos, belgyógyász, endokrinológus, egyetemi tanár
1915-ben szerzett orvosi oklevelet Kolozsvárott. Az 1. világháborúban katonaorvosként szolgált az orosz, olasz és albán harctereken. 1919-1920 között Budapesten az I. sz. Kórbonctani Intézetben dolgozott, majd 1920-1934 között a III. sz. belgyógyászati klinikán gyakornok, tanársegéd, adjunktus. 1927-ben a bécsi Gyógyszertani Intézetben, 1927-28-ban a londoni Radiológiai Intézetben töltött tanulmányi időt. 1934-1940 között a budapesti Szent László, 1940-ben a Rókus Kórház belgyógyászati osztályát vezette. 1940-1945 között a kolozsvári tudományegyetem belgyógyászati klinikájának igazgatója, a belgyógyászat r. tanára. 1944-45-ben az orvosi kar dékánja volt. 1944 őszén megtagadta a kolozsvári orvosi kar kitelepítését Nyugatra. 1946-1958 között a budapesti II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára. 1958-ban Gegesi Kiss Pál, az egyetem akkori rektora politikai okokból kényszernyugdíjazta 1956-os szerepvállalása miatt. Tudományos tevékenysége az orvostudomány számos területére kiterjedt, pályája kezdetén főleg keringés-patológiai kérdésekkel foglalkozott, így többek között vizsgálta a hajszálerek beidegzését, a máj-és tüdőkeringés regulációját. Későbbi munkássága során főleg a neuroendokrin reguláció, döntően a hypothalamus-hypophysis kölcsönhatás zavarainak klinikai vonatkozásait, a diagnosztika és terápia lehetőségeit kutatta a hyperthyreosis syndroma és a vérképzés szabályozása területén. A 2. világháború éveiben segítette az üldözötteket. A személyi kultusz évei alatt politikailag szemben állt a rendszerrel. Számos külföldi akadémia és tudományos társaság választotta tiszteleti tagjai sorába. 1945-től az MTA levelező, 1946-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 3.
Radnót Magda halálának 20. évfordulója
Vicsápapáti, 1911. szept. 17. - Budapest, 1989. febr. 3.

Orvos, szemész, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetem orvosi karán 1935-ben szerzett diplomát. 1939-től az Állami Szemkórház főorvosa, 1952-től a budapesti I. sz. Szemklinika professzora. A Magyar Szemorvosi Társaság főtitkára, 1970-től elnöke volt. Érdeklődési területe a fény, a szem és a neuroendocrin rendszer kapcsolatai, a könnyszervek betegségei, de különösen a szemészeti pathológia, histológia és ultrastruktúra területén végzett úttörő munkát. Több mint 300 közleménye és 9 könyve jelent meg e témakörökből. Számos hazai és külföldi szakmai társaság tagja. 1961-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 3.
Mollweide, Karl Brandan születésének 235. évfordulója
Wolfenbüttel, Alsó-Szászország, 1774. febr. 3. - Lipcse, Németország, 1825. márc. 10.

Német matematikus, csillagász
Tanulmányainak befejezése után 1800-1811-ig Halle-ben tanított, majd 1811-től haláláig a lipcsei egyetemen a csillagászat tanára volt, emellett 1814-től a matematika tanára is. 1805-ben publikálta az általa alkotott területtartó vetületet (Mollweide-vetület), amelyet elterjedten használtak világtérképekhez, atlaszokban, és falitérképeken. A trigonometriában nevéhez fűződik a Mollweide-formula.

Web dokumentumok

2009.
febr. 3.
Hagen, Gotthilf Heinrich Ludwig halálának 125. évfordulója
Königsberg, 1797. márc. 3. - Berlin, 1884. febr. 3.

Német fizikus, hidraulikai mérnök
Königsbergben Besseltől matematikát és asztronomiát tanult. 1816-ban Kulmban teljes napfogyatkozást észlelt. 1826-ban Pillauban révépítő felügyelő. 1831-ben az építési bizottság tagja lett és később a tüzér- és mérnökiskolán s az építészeti akadémián vizépítészetet adott elő. 1854-1856-ig az akkori Admiralitásnál a Jade mellett a hadikikötő építésének terveivel és előkészítésével, később pedig annak kivitelezésével foglalkozott 1869-ben. Országos főépítészeti igazgató lett. Nevéhez fűződik az egyenletes keresztmetszetű csőben áramló közegre vonatkozó Hagen-Poiseuille-törvény.

Web dokumentumok

2009.
febr. 3.
Pickering, Edward Charles halálának 90. évfordulója
Boston, Massachusetts, USA, 1846. júl. 19. - Cambridge, 1919. febr. 3.

Amerikai asztrofizikus
A Harvard Egyetemen (Cambridge, Massachusetts) tanult, majd itt is tanított, ezután 10 évig a Massachusetts Institute of Technology-n a fizikaprofesszora volt. 1877-ban a Harvard Egyetem obszervatóriumának igazgatója lett. Legjelentősebb eredményeit a spektroszkópiában és a változócsillag-kutatásban érte el. Jól dolgozó (és rosszul fizetett) diplomás nőkből kutatócsoportot szervezett, itt dolgozott többek között Annie Jump Cannon és Henrietta Swan Leavitt is. Velük kidolgozta a ma is alkalmazott ún. Harvard-féle színkép-típus osztályozási (spektrálklasszifikációs) rendszert. Az általuk szerkesztett Draper-katalógus több mint 200,000 csillag klasszifikációját tartalmazza. Megszerkesztette a csillagok fényességének összehasonlítására szolgáló ún. meridián-fotométert. Fivérével és munkatársával, William Henry Pickeringgel létrehozott egy obszervatóriumot Peruban, így a déli égbolt csillagainak adatait is felvehették katalógusaikba. Spektroszkópiai módszerekkel mutatta ki az ún. szoros kettőscsillagok létezését. Megszerkesztette a csillagok fényességének összehasonlítására szolgáló ún. meridián-fotométert. Az ezzel végzett mérések alapján állították össze az ún. Harvard katalógust, amely több mint 80,000 csillag magnitúdóját tartalmazza. Kétszer tüntették ki a brit Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével, megkapta a Henry Draper- és a Bruce emlékérmet. Nevét egy hold- és egy Mars-kráter, valamint a 784.sz. kisbolygó őrzi, melyeket róla és fivéréről, William Henry Pickeringről neveztek el. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2009.
febr. 3.
Junkers, Hugo születésének 150. évfordulója
Rheydt, Poroszország, 1859. febr. 3. - Gauting (München mellett), 1935. febr. 3.

Német gépészmérnök, feltaláló, repülőgéptervező
Gépészmérnöki diplomát 1883-ban szerzett. Az egyetem elvégzése után apja szövödéjét vezette, majd Aachenben gépgyári konstruktőrként dolgozott. 1887-ben áttelepült Berlinbe, ahol az elektrotechnikában képezte magát tovább. 1888-ban Dessauba, a Continental Gasgesellschaft-hoz szerződött, elektromos áramot fejlesztő nagy gázmotorok tervezésére. Egyebek között gázmotorokat, fűtőkészülékeket, gázüzemű vízmelegítő kályhákat, acélszerkezetű csarnokokat konstruált. Emellett a mérési és vizsgálati módszerek egész sorát fejlesztette ki. Élete során 180 szabadalmát fogadták el. 1895-ben létrehozta a Junkers & Co. céget, amely kezdetben fűtőkészülékeket, később elsősorban repülőgépeket és motorokat fejlesztett és épített. 1897-ben az aacheni egyetem termodinamika professzorává nevezték ki, itt 1912-ig működött. 1915-ben megépítette a világ első, teljesen fémből készült repülőgépét, majd 1919-ben az első - hatüléses - ugyancsak fémből készült utasszállító repülőgépet. Az első világháború alatt 1917-19 között cége egyesült a Fokker repülőgép-gyártó céggel és közösen építettek harci repülőgépeket. 1919-ben a két cég különvált, Junkers cége Junkers Flugzeugwerke AG néven működött tovább. Ez a cég a személy- és a teherszállító repülőgépek területén is a német repülőgépipar fő erőssége volt a két világháború között. Junkers gyárait, üzemeit 1934-ben a nemzeti szocialisták államosították. A Junkers cég vadászgépei és bombázói később nagy szerepet kaptak a második világháborúban, maga Junkers azonban ezeknek a fejlesztésében nem vett részt.

Web dokumentumok

2009.
febr. 2.
Lakatos Imre (Lipsitz) halálának 35. évfordulója
Debrecen, 1922. nov. 9. - London, 1974. febr. 2.

Tudományfilozófus
A debreceni tudományegyetemen szerzett fizika-filozófia tanári diplomát, majd ugyanitt doktorált 1947-ben Karácsony Sándornál. Disszertációjának címe 'A fogalomalkotás szociológiája a természettudományban'. 1949-ben Moszkvában, a Lomonoszov egyetemen az MTA aspiránsaként elméleti fizikai stúdiumokat hallgatott. 1950-től 53-ig Recsken raboskodott. Kiszabadulása után Rényi Alfréd vette védőszárnyai alá és biztosított számára könyvtárosi állást Budapesten, a Marematikai Kutatóintézetben. Itt fordította le Pólya György How to solve it? (A gondolkodás iskolája) c. könyvét. 1956-ban elhagyta az országot. 1960-ban Cambridge-ben filozófiai és tudománymódszertani doktorátust szerzett, majd a London School of Economics filozófiai karán lett professzor. Életeleme volt a vitatkozás, ugyanakkor környezete, mellyel állandó vitában állt, meghatározó módon befolyásolta eszmevilágát. Egyetemista korában olvasmányélményei hatására, meggyőződésből lett a lenini tanok híve, meggyőződésből vált 1945 után sztalinistává, Recsk után reformkommunistává, Angliában pedig konzervatív antikommunistává. Hanák Péter szerint "Lakatos elviselhetetlen jellem volt. A marxizmus-leninizmus ezen csak rontott". Életéről Mérei Anna készített filmet 1999-ben "Ember, vagy ördög - ki volt Lakatos Imre?" címmel. Ellentmondásos személyiségének negatív oldalai erósödtek fel az üldöztetés, majd a Rákosi rendszer idején, míg 1956 után Angliában a filozófia művelésében és oktatásában találta meg szelleme kibontakoztatásának lehetőségét. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2009.
febr. 2.
L'Hôpital, Guillaume François Antoine Marquis de (L'Hospital) halálának 305. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1661. - Párizs, 1704. febr. 2.

Francia matematikus
1696-ban kiadta az első differenciálszámítással foglalkozó tankönyvet. Ez és egy későbbi, analitikus geometriáról szóló könyve a 18. század nagy részében mérvadónak számított. Az első könyv tartalmazza a l'Hospital-szabályt, melyet Johann Bernoulli-nak, tanárának tulajdonítanak, aki állítólag beleegyezett abba, hogy anyagi támogatás fejében az eredményeit ismerteti l'Hospital márkival.

Web dokumentumok

2009.
febr. 2.
Gegenbauer, Leopold Bernhard születésének 160. évfordulója
Asperhofen, Ausztria, 1849. febr. 2. - Giesshübl, 1903. jún. 3.

Osztrák matematikus
Először a bécsi egyetemen tanult, majd a berlini egyetemen Kronecker és Weierstrass tanítványa volt. Három évig a Csernovici egyetemen tanított, ennek az egyetemnek ő volt az első matematikaprofesszora. (Csernovic, amely ma Ukrajnához tartozik, akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt.) Innen az Innsbruck-i, majd a bécsi egyetemre került, Bécsben élt haláláig. A matematika számos területén ért el eredményeket, a számelméletben, és a függvényelméletben, de elsősorban az algebrában. Róla nevezték el a Gegenbauer-polinomokat, az ortogonális polinomoknak egy osztályát.

Web dokumentumok

2009.
febr. 1.
Horváth József születésének 215. évfordulója
Lukácsháza, 1794. febr. 1. - Bát, 1849. máj. 13.

Orvos, író
A pesti egyetemen 1819-ben a bölcsészdoktori oklevelet, 1822-ben az orvosdoktori oklevelet szerzett. 1823-ban Pesten kezdte meg orvosi gyakorlatát. 1829-ben Hont vm. főorvosa lett. A homeopátia híve volt. Sok, elsősorban orvosi, egészségügyi témájú munkát fordított magyar nyelvre, ezek közül a legfontosabb Plinius természettudományi enciklopédiájának első 20 kötete. Orvosi műszavakat és tájszavakat is gyűjtött. 1830-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2009.
febr. 1.
Chrétien, Henri Jacques születésének 130. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1879. febr. 1. - Washington DC, USA, 1956. febr. 6.

Francia csillagász, feltaláló
Legjelentősebb optikai alkotásai az anamorfikus lencserendszerek és a távcsövek Ritchey-Chrétien-szerelése. Az előbbi a szélesvásznú filmek CinemaScope-rendszerének alapja lett, utóbbi a nagy csillagászati teleszkópok esetén jelentett igen jó korrigáltságú, jó leképezésű nagy látómezőt. A Holdon egy kráter viseli a nevét, 1954-ben pedig az Amerikai Filmakadémia Oscar-díját kapta a 20th Century-Fox stúdió képviseletében a CinemaScope-rendszer kidolgozásáért. (Piriti János)

Web dokumentumok
eXTReMe Tracker