História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Baeyer, Adolf von
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el!NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Baeyer, Johann Friedrich Wilhelm Adolf von
Berlin, 1835. okt. 31. - Starnberg, München közelében, 1917. aug. 20.

Német kémikus, Nobel-díjas
Matematikát és fizikát tanult Berlinben, majd Heidelbergben Bunsen mellett kémiát tanult. Berlinben doktorált 1858-ban. 1860-ban a berlini kereskedelmi akadémián tanított, majd a Strasbourg-i egyetemen lett professzor 1871-ben. 1875-ben a müncheni egyetemen lett a kémia professzora. Jelentős eredményeket ért el a szerves kémia számos területén. Fontosak a húgysavszármazékokkal, poliacetilénekkel és az oxóniumsókkal kapcsolatos vizsgálatai, valamint a ftaleinszínezékek felfedezése. Ő fedezte fel a húgysav egyik származékát, a barbitursavat, a barbiturátokként ismert altató- és nyugtatószerek alapvegyületét. 1870-ben szintetizálta az indigót, ezzel megnyitotta az indigó ipari előállításának lehetőségét. Az elméleti kémiában jelentős a gyűrűs szénvegyületek, illetve a szénvegyületekben előforduló hármas kötésekre adott magyarázata (Spannungstheorie). Ötvenedik születésnapján nemesi rangra emelték, 1905-ben kémiai Nobel-díjban részesült.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  NEW >  História - Tudósnaptár Copyright info