Lederberg, Joshua (szül. 1925. máj. 23. Montclair, New Jersey, USA), amerikai mikrobiológus; fő kutatási területe a baktériumok genetikája. Úttörő munkásságáért, a genetikai rekombinációról és a baktériumokban lévő genetikai anyag szerveződéséről tett fölfedezéseiért George Wells Beadle-lel és Edward Lawrie Tatummal megosztva 1958-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. Tatum irányításával végezte tanulmányait a Yale Egyetemen, 1948-ban itt szerzett tudományos (Ph. D.) fokozatot. 1947-től 1959-ig a Wisconsin Egyetemen tanított, ahol orvosgenetikai tanszéket alapított. 1959-től a Stanford Egyetem orvostudományi karán dolgozott, 1962 és 1978 között a Molekuláris Orvostani Laboratórium igazgatójaként. 1978 óta New Yorkban a Rockefeller Egyetem rektora.

Lederberg és Tatum közös kísérleteikben két különböző Escherichia coli baktériumtörzs kevert tenyészetét vizsgálták. Felismerték, hogy a baktériumok között genetikai rekombináció ment végbe, amely egy új, keresztezett törzs kialakulását eredményezte. E felismerést Tatummal közösen tették közzé "Gene Recombination in Escherichia coli" (Génrekombináció Escherichia coli baktériumban; 1946) címmel megjelent cikkükben. Miközben azok a biológusok, akik tagadták az ivarosság létezését a baktériumokban, Lederberg fölfedezését ellenőrizték, Lederberg egyik tanítványával, Norton D. Zinderrel egy szintén meglepő új felismerésről számolt be. Az 1952-ben megjelent "Genetic Exchange in Salmonella" (Genetikai kicserélődés SalmonellaÈû baktériumokban) c. cikkükben leírták, hogy bizonyos vírusok képesek az egyik baktériumegyedből egy másik baktériumba átvinni bakteriális gén(eke)t. A folyamatot transzdukciónak nevezték el. A genetikai kutatásokban a baktériumok e fölfedezések nyomán váltak az ecetlégyhez (Drosophila) vagy a Neurospora penészgombához hasonlóan fontos kísérleti alanyokká. Lederberg ötletes tenyésztési eljárásokkal gazdagította a baktériumgenetika módszertárát.

Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár