KÜHNE EDE (Hamburg, 1839. máj. 16. - Moson, 1903. dec. 13.)

Tanulmányait Kölnben végezte. 1860-1862 között a berlini Schwarzkopf-féle vasöntöde és gépgyár technikai irodájában dolgozott, mint műszaki rajzoló. 1862-ben érkezett hazánkba, s a mosoni Pabst és Krauss-féle mezőgazdasági gépjavítóban vállalt munkát. A műhelyben a javítások mellett külföldi tervezésű mezőgazdasági gépeket állítottak elő.

1863-ban Ludwig Róberttel megvették ezt a műhelyt. K. E. rövidesen több termékét, így a lóvontatta vetőgépet is továbbfejlesztette. 1866-ban Bécsben az üzem termékei tíz arannyal járó I. díjat és nagy ezüstérmet kaptak. Szakmai hozzáértése és szorgalma volt a vállalkozás kezdeti sikereinek alapja. Az üzem a sorvetőgépek mellett gyártotta például a javított hohenheimi ekét, a Vidats-féle ekét, a mosoni rostát, járgányokat és az amerikai répavágót is.

1869-ben K. E, lett az üzem egyedüli tulajdonosa. Új műhelyeket és öntödét létesített, gőzerőt alkalmazott; s egy évtized alatt üzeme országos jelentőségű mezőgazdasági gépgyárrá fejlődött. 1874-ben megszületett a merítőkorongos „Hungaria Drill” lófogatú sorvetőgép, mely egyben a vetés gépesítésének hazai kezdetét is jelentette. A gyár terméke volt az arató- és fűkaszáló gép, az amerikai lógereblye, a kétlovas szállítható cséplőkészlet is.

Kühnének, a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtőjének következetes gyártmányfejlesztő munkája azt eredményezte, hogy a gyár termékei 1869-1875 között 39 alkalommal kaptak rangos érem- és oklevél kitüntetést. Az 1878-as párizsi világkiállításon a „Hungaria Drill” sorvetőgép I. díjként megítélt ezüstérmet kapott. Az 1885-ös budapesti országos általános kiállításon a gyár mintegy 90-féle mezőgazdasági géppel vett részt. 1890-ben a bécsi kiállításon a tízezredik „Hungaria Drill” mellett bemutatták a továbbfejlesztett „Hungaria Balance Drill” vetőgépet is.

K. E. iparágteremtő, alkotó tevékenységét, szorgalmát 1873-ban koronás arany érdemkereszttel, 1879-ben a Ferenc József-rendjel lovagkeresztjével, s 1896-ban pedig a III. osztályú Vaskorona Rendjellel értékelték és jutalmazták.

Irodalom

Illustriertes Preis-Verzeichnis sowie Beschreibung der landwirtschaftlichen Maschinen und Geräthe aus der k.k. landespriv. Fabrik von Kühne und Ludwig (Vormals Pebst und Krauss) zu Wieselburg in Ungarn. Wien, 1865.; SÁRKÖZI Z.- SZIGETVÁRI L.-SZILÁGYI G.: A százéves mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története. Bp., 1959.; Kühne-gépgyár kézirattára - Gyál.

Gajdos Gusztáv