KORB FLÓRIS NÁNDOR (Kecskeremét, 1860. ápr. 7. - Budapest, 1930. szept. 16)

A berlini Königliche Preussische Bauakademie elvégzése után a Kayser-Grossheim irodában dolgozott egy évig. Ott ismerkedett meg Martin Dülferrel, akivel kapcsolatban maradt később is. Hazatérése után Hauszmann Alajos irodájába került, amelynek később vezetője is lett. Hauszmann munkatársait, így őt is valódi alkotótársként kezelte, aki ekkoriban kezdett szorosabban együtt dolgozni a Hauszmann-iroda egy másik tehetséges tagjával, Giergl Kálmánnal. Hauszmann több fontos épület tervezésének nagy részét bízta kettőjükre, többek között a New York-palota és az Igazságügyi palota esetében, de más épületeknél is fontos szerepet játszhattak. 1893-ban önállósította magát és társas viszonyba lépett Giergllel. Első nagyobb szabású művük a Pesti Hírlap budapesti palotája volt 1894-ben. 1894-1895 között épült fel a Kossuth Lajos utca 22. alatt található Weiner- és Grünbaum-féle üzletbérház, valamint a Kossuth Lajos utca 10. szám alatti lakó- és üzletház. Együtt tervezték az 1896-os ezredéves kiállítás több, azóta elpusztult pavilonját: a kiállítási jegyirodát, az Aranykönyv pavilont, az Urkány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt., a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű pavilonját, a Bányászati és Kohászati Csarnokot, valamint a Horvát-szlavon Műcsarnokot. 1897-től ők folytatták a kolozsvári egyetem klinikai épületeinek építkezését. Az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél kialakított Kígyó téren három nagyméretű bérház tervezése fűződik a nevükhöz. Egyrészt az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két ikerpalota, amely 1901-ben, másrészt az úgynevezett Király-bérház, amely 1902-ben épült. Mindhárom épület díszítése barokkos, rokokós. A földszinten és a félemeleten elegáns üzletek, kávéházak és irodák, a felső szinten bérlakások kaptak helyet, csakúgy mint a korábban említett üzlet- és bérházak esetében. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904-1907 között kivitelezett épület tekinthető fő művüknek. Az épület átmenet a késői historizmusból a szecesszióba. Ez a keveredés mind a külsőben, különösen a főhomlokzaton és annak szobrászati díszítésében, mind a belsőben kimutatható. A belsőépítészeti kialakítás és annak a társművészetekkel való kapcsolata azonban már egységesebben mutat a szecesszió felé. Az épület műszaki újdonsága a Zielinski Szilárd által tervezett nagy fesztávú vasbeton szerkezetek alkalmazása. 1906 után K. F. N. és Giergl különváltak, de továbbra is együttműködtek alkalmanként. A kolozsvári Egyetemi Könyvtár tervezésére kiírt tervpályázatot ugyan nem ők nyerték meg, de a kiviteli megbízást mégis ők kapták 1904-1906 között. 1907-1908 között készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd 1908--1909 között az Üllői úti Sebészeti és Belklinika. 1909-ben kezdett hozzá Korb a szegedi kórház, majd klinika tervezéséhez. 1910-ben tervezte a kecskeméti Kereskedelmi Iparhitel intézet és Népbank iroda- és bérházát. K. F. N. 1911-ben kapott megbízást a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól a debreceni egyetem terveinek elkészítésére, amit Giergllel közösen végzett el. Az építés 1914-ben kezdődött, s attól kezdve egészen haláláig ezen dolgozott.

Irodalom