A 18. század derekán a nagyszombati egyetem természettudomány oktatóinak szemléletében (és ezzel együtt nyilván az előadott tananyagban is) határozott és meglepően gyors változást tapasztalunk. A korábbi jezsuita tanügyi előírás szerint kötelező arisztoteliánus fizikát alig néhány év alatt felváltja a cartesianus (descartes-i) és newtoni szemlélet közti vita ismertetése alkalmanként a kettő közötti kompromisszum keresése -, és végül a newtoni fizika válik uralkodóvá.

Ennek a "korszakváltás"-nak előfutára és megindítója a sokoldalú, nagy tudású és széles látókörű Kéri (vagy Kéry) Borgia Ferenc. Emellett azonban K. B. F. az első magyarországi természetkutató, aki sikeresen kísérletezett tükrös távcső előállításával (e téren ugyancsak megelőzve Bécset, Prágát vagy Grazot), mégpedig olyan eredménnyel, hogy teleszkópjai külföldön is megbecsültek voltak.

K. B. F. munkásságának értékelésénél azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Jézus-társaságnál szokásos rendszer szerint gyakran rendelték át egyik főiskoláról a másikra, és tantárgyait is évfolyamonként változtatta. Így valóban csak szabad idejében foglalkozhatott az őt érdeklő kérdésekkel és kísérletekkel. Tudományos és technikai eredménye így fokozott megbecsülést érdemel.

K. B.. F. fiatal koráról kevés ismeretünk van. Kisnemesi család gyermekeként 1719-ben kérte felvételét a jezsuita rendbe. Filozófiát a nagyszombati egyetemen, teológiát ugyanitt, majd Bécsben tanult. A filozófiai és teológiai doktorátust megszerezve tantárgyai és beosztása is kezdetben sűrűn változott: Szakolcán görög nyelvet, Nagyszombaton filozófiát, majd teológiát adott elő. Egy évig Grazban, a következő esztendőben már Bécsben volt a papnövendékek tanulmányi felügyelője, majd egy évig bécsi könyvcenzorként is működött. Ekkor újból Magyarországra helyezték: Budán, Kassán és Nagyszombatban a papnevelde elöljárója volt.

Úgy látszik, rendje már ekkor is nagyra becsülte, mert a Jézus-társaság 19. általános rendi gyűlésére a magyar rendházak képviseletében ők küldték Rómába. Hazatérve a nagyszombati papnövendékek felügyelőjéül nevezték ki. Ekkor már K. B. F. volt az 1752-1756 közt felépült nagyszombati egyetemi csillagvizsgáló társigazgatója is.

K. B. F. először 1736-ban, majd 1738-ban tanított matematikát a nagyszombati egyetemen. Rektori tisztséget először 1752-54 között, majd 1762-64-ben viselt. Első rektorságának idejére esik a maga korában rendkívül jól felszerelt egyetemi csillagvizsgáló alapítása, és nagyon valószínű, hogy ebben K. B. F.-nek is nagy szerepe volt. Csillagászattal egyébként már korábban is foglalkozott, és értekezést írt az 1729-30-ban megfigyelt üstökösről. (Dissertatio astronomica de cometa viso 1729. et 1730., Tyrnaviae, 1736. - A tanulmány sajnos ma már fellelhetetlen.)

Kimondottan fizikai tárgyú négy dolgozata közül három (különálló, de tárgyában kapcsolódó) "dissertatio" a mechanikával, míg a negyedik a fénnyel foglalkozik. Az 1752 és 1756 között megjelent értekezéseket Zemplén Jolán méltatta részletesen. K. F. B. igen nagy tárgyismerettel és egyéni szemlélettel tárgyalja a mechanika akkoriban vitatott kérdéseit, feltevéseiben Descartes filozófiája és éterhipotézise, illetve Newton felfogása és a távolbalátó erő feltevése közt ingadozva. Végső következtetéseiben a cartesiánus nézet felé hajlik, bár annak nem egy feltevését és következtetését mint elfogadhatatlant, elveti.

K. B. F. munkásságának azonban maradandóbb értékét képviselik távcsőépítői eredményei. Talán a híres angol tükrös távcsövek magas ára és nehéz beszerzési lehetősége késztette őt arra, hogy maga kísérletezzen homorú távcsőtükrök fémanyagának előállításával és csiszolásával. Kísérletei, amelyekkel az 1730-as évektől foglalkozott, oly sikeresek voltak, hogy kortársai és a későbbi jezsuita szerzők is a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg munkájáról.

Főbb munkái

Dissertatio physica. De corpore generatim deque oppositio vacuo. Tyrnaviae, 1752.; Dissertatio physica. De motu corporum. Tyrnaviae, 1753.; Dissertatio physica. De causis motuum in corporibus. Tyrnaviae, 1754.

Irodalom

FEJÉR, G.: Historica Academia Scientiarum Pazmaniae Bp.,1835.; GÁLOS R.: K. F. távcsövei. TTK 1932/5.; RAPAICS R.: K. F. távcsövei. Uo. 1932/8.; KOSÁRY D.: Bev. a magyar tört. forrásaiba. II. Bp., 1954.; BARTHA L.: A nagyszombati egyetem csillagvizsgálója. Föld és Ég, 1983/6.