História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
2010.
jan. 31.
Bartel János halálának 65. évfordulója
Kepa Bogumiłowicka, Tarnow mellett, Lengyelország (ebben az időben az Orosz Birodalom része), 1862. dec. 1. - Budapest, 1945. jan. 31.

Gépészmérnök
Diplomáját a lembergi (Lviv) műszaki egyetemen 1885-ben szerezte. Utána I. N. Franke mechanika-professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja meghívta tanársegédjének, 1887-ben a magyaországi korompai vasgyárba került, ahol egy év múlva megbízták a gyár teljes átszervezésével és bővítésével. 1900-ban a korompai, salgótarjáni és ózdi gyárak egyesülésével létrejött Rimamurány-Salgótarjáni Vas- és Acélművek budapesti központjának főmérnöke lett. Az egyesült gyárak kohóinak korszerűsítése céljából tanulmányutakat tett Németországban, Belgiumban, Angliában és maga is végzett vas- és anyagvizsgálatokat.

Web dokumentumok

2010.
jan. 31.
Kulka Frigyes születésének 85. évfordulója
Ipolyság, 1925. jan. 31. - Budapest, 1989. szept. 23.

Orvos, mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti egyetem orvosi karán végezte, orvosi oklevelet 1950-ben szerzett. 1950-1959 kőzött az Országos Korányi TBC Szanatóriumban működött, közben két alkalommal (1951-53-ban és 1955-56-ban) Koreában a Magyar Kórházban dolgozott. 1959-1978 között Szegeden az I. sz. Sebészeti Klinika professzora, 1978-tól a budapesti Orvostovábbképző Egyetem sebészprofesszora. Pályafutása alatt számos tanulmányutat tett Európában és az USA-ban. Sebészi gyakorlata elsősorban a daganatos mellkas sebészeti kérdéseire terjedt ki. Elnöki tisztséget viselt a Magyar Sebész Társaságban és az Európai Sebésztársaságban. Mintegy 170 közleményt jelentetett meg a daganatos, a mellkas- és a sebészeti diagnosztika területéről.

Kulka Frigyes
Web dokumentumok

2010.
jan. 31.
Fagnano, Giovanni Francesco dei Toschi születésének 295. évfordulója
Sinigaglia, Olaszország, 1715. jan. 31. - Sinigaglia, 1797. máj. 14.

Olasz matematikus
Apja, Giulio Fagnano is neves matematikus volt. Giovanni Fagnano egyházi pályára lépett, de foglalkozott matematikával, az apja által is művelt matematikai tárgykörökkel, többek között a háromszögek geometriájával. Nevéhez fűződik az ún. Fagnano-probléma, a hegyesszögű háromszögbe beírható minimális kerületű háromszög meghatározása. Az analízisben a trigonometrikus függvényekkel foglalkozott. Eredményei fontosak, bár nem érik el apja munkáinak színvonalát.

Web dokumentumok

2010.
jan. 31.
Pfeffer, Wilhelm Friedrich Philipp halálának 90. évfordulója
Grebenstein, (Kassel közelében), Németország, 1845. márc. 9. - Lipcse, 1920. jan. 31.

Német botanikus, növényfiziológus
A göttingeni egyetemen doktorált 1865-ben, majd a marburgi és a bonni egyetemen folytatta tanulmányait. Oktatóként dolgozott Bonnban, Baselban, Tübingenben és végül Lipcsében. A sejtek anyagcseréjének tanulmányozása közben 1877-ben féligáteresztő hártyát készített, hogy annak segítségével vizsgálhassa az ozmózis folyamatát. Kidolgozott egy módszert az ozmózisnyomás mérésére. Az ozmózisnyomás terén végzett kutatásai a növényélettan egyik úttörőjévé tették.

Pfeffer, Wilhelm Friedrich Philipp
Web dokumentumok

2010.
jan. 31.
Stibitz, George Robert halálának 15. évfordulója
York, Pennsylvania, USA , 1904. ápr. 20. - Hanover, New Hampshire, 1995. jan. 31.

Amerikai matematikus, feltaláló
A modern digitális számítógépek egyik úttörője. 1930-ban szerzett Ph.D. fokozatot matematikai fizikából a Cornell Egyetemen. 1937-ban a Bell Laboratóriumban dolgozott, és itt épített jelfogókból egy elektronikus kalkulátort, amely bináris összeadásra volt képes. Ennek a "Model K" nevet adta. A Bell Laboratórium erre alapozva 1938-ban kutatási programot indított Stibitz vezetésével. Az így létrehozott ún. Complex Number Calculator-t, amely komplex számokkal tudott műveleteket végezni, 1940-ben mutatták be az American Mathematical Society konferenciáján a Dartmouth College-ben. Stibitz egy telexgépet használt arra, hogy telefonvonalon keresztül utasításokat küldjön a New York-ban lévő géphez. Ez volt az első eset, amikor egy elektronikus számológépet távolról, telefonvonalon keresztül vezéreltek. Stibitz 1964-ben a Dartmouth College oktatója lett, a számítástechnika orvosi alkalmazásaival is foglalkozott. Számos szabadalma volt.

Stibitz, George Robert
Web dokumentumok

2010.
jan. 30.
Haberlandt, Gottlieb Johann Friedrich halálának 65. évfordulója
Mosonmagyaróvár, 1854. nov. 28. - Berlin, Németország, 1945. jan. 30.

Osztrák botanikus
Első botanikai cikke 1874-ben jelent meg, egy évvel azután, hogy felvették a Bécsi Egyetemre, ahol aztán 1876-ban doktori fokozatot szerzett. Ezután a Tübingeni Egyetemre ment, ahol Simon Schwendener irányítása alatt tanult. 1880-ban visszatért Ausztriába, és a grazi Műegyetemen botanikát kezdett tanítani. 1910-ben Haberlandt követte Schwendenert a Berlini Egyetem növényélettani tanszékének élén, s megalapította a Növénytani Kutatóintézetet. Az élettani növényanatómia egyik úttörője, ő vizsgált először növényi sejtkultúrákat.

Haberlandt, Gottlieb Johann Friedrich
Web dokumentumok

2010.
jan. 30.
Incze Gyula halálának 55. évfordulója
Nyújtód, 1903. jan. 15. - Budapest, 1955. jan. 30.

Igazságügyi orvostani kutató, egyetemi tanár
Orvosi oklevelét a szegedi orvosi karon szerezte meg. 1926-1947-ben a szegedi kórbonctani intézetben dolgozott. 1939-ben a törvényszéki orvostan magántanára, 1946-ban rk. tanár, 1947-1955-ben a budapesti orvosi karon a törvényszéki orvostan ny. r. tanára, a törvényszéki orvostani intézet igazgatója. Bevezette az apaság megállapításánál a vércsoportvizsgálatot, a vízbefulladásnál a plankton-vizsgálatot. Ipari áram okozta halálos balesetekkel is foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
jan. 30.
Fuss, Nicolas (Nicolaus) születésének 255. évfordulója
Basel, Svájc, 1755. jan. 30. - Szentpétervár, Oroszország, 1826. jan. 4.

Svájci matematikus
Baselben végezte tanulmányait. Daniel Bernoulli ajánlására kapott 1773-ban titkári állást az akkor Szentpéterváron élő Euler mellett. Euler irányítása mellett biztosítási matematikai problémákat oldott meg. Segített Euler több mint 250 cikkének, tanulmányának publikálásra való előkészítésében. 1774-ben megjelent könyvében összefoglalta Eulernak teleszkópok és mikroszkópok szerkesztésére vonatkozó eredményeit. 1790-től a szentpétervári tengerészeti akadémia matematikaprofesszora, 1800-1826-ig a Szentpétervári Tudományos Akadémia állandó titkára volt. Tevékenységének legfőbb területe a gömbi geometria, trigonometria, és a differenciálgeometria volt. Több díjjal is elismerték munkásságát, többek között 1778-ban a Francia Akadémia díjával.

Web dokumentumok

2010.
jan. 29.
Schmidt Sándor születésének 155. évfordulója
Szeged, 1855. jan. 29. - Budapest, 1904. máj. 16.

Mineralógus, műegyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen és Strassburgban végezte, ahol doktori diplomát szerzett. 1876-1894-ig az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában dolgozott. 1885-től a műegyetem ásvány-földtani tanszékén végzett tudományos és oktatómunkát. 1894-től műegyetemi r. tanár. 1877-1881-ig a Földtani Értesítőt, 1885-től 1894-ig a Természetrajzi Füzeteket szerkesztője. Főleg kristálytannal foglalkozott és ebben ért el jelentős eredményeket. 1891-től az MTA tagja.

Schmidt Sándor
Web dokumentumok

2010.
jan. 29.
Szigeti György születésének 105. évfordulója
Szentes, 1905. jan. 29. - Budapest, 1978. nov. 27.

Mérnökfizikus
A vákuumfizika kiemelkedő művelője. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gáztöltésű egyenirányítók és az elektroncsövek fejlesztésében ért el jelentős eredményeket. A katódsugárcsöveknél az elsők között vizsgálta a működő izzókatód elektronemissziója és a fém kristályszerkezete közötti kapcsolatot. Bay Zoltánnal közös szabadalma (USA) a szilícium- karbidból készült elektrolumineszcens fényforrás (a mai világító diódák őse). Megszervezte és vezette az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetet, ahol a vákuumtechnika, a szilárdtestfizika és a félvezetők hazai alkalmazásához szükséges alapkutatások folytak. 1954-től az MTA tagja.

Szigeti György
Web dokumentumok

2010.
jan. 29.
Juhász Nagy Pál születésének 75. évfordulója
Debrecen, 1935. jan. 29. - Debrecen, 1993. ápr. 5.

Biológus, ökológus, egyetemi tanár
1957-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biológia-kémia szakán végzett. Előbb szülővárosában, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított, majd az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének tanára lett. Elméleti biológiával, biomatematikával, ökológiával, a biológia kultúrtörténetével foglalkozott, Magyarországon az ún. szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője. Jelentős eredményeket ért el a biomatematikai modellezés, az információelmélet biológiai alkalmazásai terén. Alapvetően új eredményeket ért el a biológiai társulások szerkezeti modelljének kidolgozása terén. Nevéhez fűződik az ökológia egységes fogalomrendszerének, módszerelméletének megalapozása. JNP, ahogy emlegetik, egy egész nemzedék számára meghatározó tanítómester, nagy tudású polihisztor volt, aki az ELTE-n jelentős ökológiai és elméleti biológiai tudományos iskolát hozott létre. Az ELTE Biológus Tudományos Diákkör (BTDK) létrehozásában és irányításában jelentős szerepet játszott, egy időszakban tanárelnöke is volt. 1990-től az MTA levelező tagja volt.

Juhász Nagy Pál
Web dokumentumok

2010.
jan. 29.
Kummer, Ernst Eduard születésének 200. évfordulója
Sorau, Brandenburg, Poroszország, 1810. jan. 29. - Berlin, 1893. máj. 14.

Német matematikus, egyetemi tanár
Az algebrai számelmélet kiemelkedő képviselője volt. Pályáját gimnáziumi tanárként kezdte. Ezután rövid ideig a bonni egyetemen tanított, majd 1855-ben Dirichlet katedráját vette át Berlinben. Ekkor lett akadémikus is. Céljául a nagy Fermat-tétel bebizonyítását tűzte ki. 1843-ban már bemutatott egy bizonyítást Dirichlet-nek, de az hibát talált benne. A hibát korrigálandó Kummer megalkotta az ún. ideális számok elméletét, így sikerült a tételt 100-nál kisebb kitevőkre igazolni. Dolgozatával elnyerte a francia akadémia nagydíját.

Kummer, Ernst Eduard
Web dokumentumok

2010.
jan. 28.
Albach József Szaniszló születésének 215. évfordulója
Pozsony, 1795. jan. 28. - Kismarton, 1853. nov. 12.

Természettudományi, földrajzi, egyházi író, botanikus, ferencrendi szerzetes
1810-ben belépett a ferencesek rendjébe. Székesfehérvárott bölcsészetet, Pozsonyban teológiát tanult. Mint korának népszerű hitszónoka több helyen, 1825 és 1838 között Pesten működött, később Kismartonban élt. Sokat foglalkozott természettudományokkal, főleg a botanikával. Növénygyűjteménye és botanikai kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. Egyházi beszédeit tartalmazó műveken kívül megírta és németül kiadta Magyarország földrajzát. Az elemi- és középiskolák számára földrajzkönyvet írt, amit évtizedeken át forgattak a tanulók. Széchenyi István gyóntatója volt.

Albach József Szaniszló
Web dokumentumok

2010.
jan. 28.
Kaán Károly halálának 70. évfordulója
Nagykanizsa, 1867. júl. 12. - Budapest, 1940. jan. 28.

Erdőmérnök
A selmecbányai erdészeti főiskolán nyert oklevelet 1888-ban. 1889-től Besztercebányán állami erdész, 1907-ben erdőmester, 1908-tól a földművelésügyi minisztériumban dolgozott, 1919-ben helyettes államtitkár és az erdő- és faügyek kormánybiztosa, 1924-25-ben, nyugdíjazásáig c. államtitkár. Kezdeményező szerepe volt az Alföld átfogó fásításának megindításában. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése és a természetvédelmi törvény megalkotása. Erdőgazdálkodási programjának megalapozása s az erdőtelepítések lehetőségeinek bizonyítása érdekében úttörő gazdaság- és erdészettörténeti kutatásokat végzett. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és az Országos Erdészeti Egyesületnek. Forrást a Bükkben és kilátót a Széchenyi-hegyen neveztek el róla. 1924-től az MTA tagja.

Kaán Károly
Web dokumentumok

2010.
jan. 28.
Verebély Tibor (Verebélÿ) születésének 135. évfordulója
Budapest, 1875. jan. 28. - Budapest, 1941. márc. 28.

Orvos, sebész, egyetemi tanár
1900-ban a budapesti egyetemen avatták orvosdoktorrá. 1900-tól a kórbonctani tanszéken működött, majd kórházi kórboncnok főorvos, ezután a sebészeti klinikán dolgozott mint tanársegéd, ill. adjunktus Budapesten. 1906-ban a Stefánia-kórház főorvosa, a fertőzéses sebészeti betegségek tanára, 1914-ben a sebészet ny. r. tanár. A III., majd az I. sebészeti klinika igazgatója, 1938-39-ben az egyetem rektora. 1939-től az egyetem képviseletében felsőházi tag. Kutatásokat végzett a daganatok, a csontbetegségek, a lép, hasnyálmirigy, gyomor sebészetével, az alkat sebészi vonatkozásaival kapcsolatosan. Tudományos működésének középpontját a sebészi patológia megszilárdítása képezte. Jelentős iskolát nevelt fel. 1922-től az MTA tagja.

Verebély Tibor (Verebélÿ)
Web dokumentumok

2010.
jan. 28.
Kulin György születésének 105. évfordulója
Nagyszalonta, 1905. jan. 28. - Budapest, 1989. ápr. 22.

Csillagász, tudománynépszerűsítő
A budapesti Tudományegyetemen 1932-ben szerzett diplomát. 1935-47 között a Budapest-svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa. Főmunkaterülete a kisbolygók és üstökösök fotografikus pozíció meghatározása volt. Eközben egy új üstököst (Whipple-Bernasconi-Kulin 1943a = C/1942 C1), több mint 80 kisbolygót fedezett fel, amelyekből 20 kapott végleges sorszámot. Számos pontatlanul ismert aszteroida pályaadatát helyesbítette. Tökéletesítette a pályaszámítás módszerét. Nagy elhivatottsággal foglalkozott a csillagászat népszerűsítésével és a műkedvelő csillagászat szervezésével: 1943-ban a Természettudományi Társulat keretében indította meg az amatőr-alosztályt, 1947-ben a Magyar Csillagászati Egyesületet, amely önálló szervezetként 1949-ig működött, majd 1989-ben újra alakult. Megalapította az ország első nyilvános ismeretterjesztő intézetét, a gellérthegyi Uránia Bemutató Csillagvizsgálót. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. 1963-ban életre hívta a TIT Csillagászat Baráti Körét, számos hazai ismeretterjesztő csillagda alapítását kezdeményezte. Számos könyve közül kiemelkedik A távcső világa c. munka, amely 1942-től (társszerzőkkel) három további, átdolgozott kiadást ért meg. Nevét a 3019.sz. kisbolygó és a Kulin György emlékérem örökíti meg. (Bartha Lajos)

Kulin György
Web dokumentumok

2010.
jan. 28.
Ceulen, Ludolph van születésének 470. évfordulója
Hildesheim, Németország, 1540. jan. 28. - Leiden, Hollandia, 1610. dec. 31.

Német születésű holland matematikus, erődítményépítő
Az eredetileg Ackermann néven született, az ellenreformáció elöl Hollandiába, Delftbe, majd Leidenbe menekült - ezért történt a névváltoztatás, Ceulen Köln városát jelenti flamandul. Hadmérnök volt, de legnagyobb eredményét lázas számolással érte el. Ő volt az, aki az ún. pi szám (a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma) értékét előbb 20, majd 35 tizedesjegyig kiszámolta. Síremlékén látható a nevét híressé tevő tizedes tört első néhány számjegye és a szám azóta a nevét viseli, ezért ez a Ludolph-féle szám. Van Ceulen foglalkozott trigonometriával és transzcendens egyenletek megoldásával is, sőt vívómesterként is jeleskedett. 1600-tól a leideni egyetem matematika professzora volt.

Ceulen, Ludolph van
Web dokumentumok

2010.
jan. 28.
Freundlich, Herbert Max Finlay születésének 130. évfordulója
Charlottenburg, Németország, 1880. jan. 28. - Minneapolis, Minnesota, USA, 1941. márc. 30.

Német vegyész
Erwin Freundlich csillagász bátyja. Anyja skót muzsikuscsaládból származott, fiatal korában Freundlich is zenét és zeneszerzést tanult, de a természettudományok tanulásával nehezen volt összeegyeztethető a napi sokórás gyakorlás. Lipcsében Wilhelm Ostwaldnál tanult, itt is habilitált 1906-ban. 1911-ben a braunschweigi műszaki főiskola tanára lett. Fritz Haber felfigyelt tehetségére és állást ajánlott számára Berlin-Dahlemben a Vilmos Császár Intézet fizikai kémiai részlegében. Itt 1919-től már az intézet igazgatóhelyettese volt. 1932-ben a Leopoldina Akadémia tagjává választotta, ekkor a német kolloid-társaság elnöke is volt. 1933-ban Londonba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Munkássága a kolloidkémia minden területét lefedte, különösen a szolok és gélek viselkedése foglalkoztatta. Ő vezette be a tixotrópia fogalmát, továbbá számos vizsgálatot végzett az anyagok belső súrlódásának és rugalmasságának tárgyában. (Piriti János)

Freundlich, Herbert Max Finlay
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Bolyai János halálának 150. évfordulója
Kolozsvár, 1802. dec. 15. - Marosvásárhely, 1860. jan. 27.

Matematikus
Az egyik legeredetibb gondolkodású magyar matematikus. 12 évesen lett a marosvásárhelyi kollégium tanulója, ahol édesapja tanított és irányította matematikai tanulmányait. 21 évesen kiváló eredménnyel végezte el a bécsi hadmérnöki akadémiát. Az általa abszolút geometriának nevezett elméletet 1832-ben publikálta apjának, Bolyai Farkasnak Tentamen... c műve függelékeként, ezért csak Appendixként emlegetik a matematikai szakirodalomban. Hasonló elméletet dolgozott ki tőle függetlenül Lobacsevszkij, a nála tíz évvel idősebb orosz tudós is, aki a kazányi egyetem tanára, majd rektora volt. A tudománytörténészek ma Bolyai-Lobacsevszkij geometriának nevezik az általuk külön-külön felépített nemeuklideszi, u.n. hiperbolikus geometriát. Bolyai Jánosról nem maradt fenn hiteles portré. A mellékelt képen a két Bolyairól készült szobor látható. (Dr. Radnai Gyula)

Bolyai János
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Linhart György halálának 85. évfordulója
Pest, 1844. jún. 16. - Magyaróvár, 1925. jan. 27.

Botanikus, mezőgazdász, mikológus
A magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézet elvégzése után három évig természettudományokat hallgatott a hallei és a strassburgi egyetemen. Hazatérése után, 1874-ben a magyaróvári gazdasági akadémia növénytantanára lett és az 1884-ben Magyaróvárott megszervezett Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője. 1906-ban megszervezte és 1910-ig vezette a Növényélet- és kórtani Állomást. A mezőgazdasági kísérletügy terén alapvető munkát végzett. Korszerűsítette a vetőmagvizsgálat módszereit. Új csávázási módszert dolgozott ki (Linhart-féle kosaras csávázás). Kidolgozta a répa- és burgonyabetegségek, az üszög és a rozsda elleni védekezést. Egységesítette és átdolgozta a gazdasági akadémiák tanmenetét.

Linhart György
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Konek Frigyes halálának 65. évfordulója
Győr, 1867. szept. 17. - Budapest, 1945. jan. 27.

Vegyész
Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Két évig a grazi egyetemen tanársegéd. 1896-ban a budapesti egyetemen organikus kémiából tanár, majd mint fővegyészt kinevezték az Országos Kémiai Intézet Technológiai osztályának vezetőjévé, később kísérletügyi igazgatóvá. Tudományos munkássága a mezőgazdasági és szintetikus organikus kémia területére terjedt ki. 1918-tól az MTA tagja volt.

Konek Frigyes
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Scheitz Pál születésének 140. évfordulója
Marosvásárhely, 1870. jan. 27. - Budapest, 1912. ápr. 12.

Analitikus-vegyész
Főiskolai tanulmányait Münchenben végezte, ahol W. Miller laboratóriumában dolgozott. A kolozsvári tudományegyetemen 1896-ban lett bölcsészdoktor. 1897-ben Ilosvay Lajos tanársegédje, majd 1906-1911-ig adjunktusa volt, és a kémiai analitikából magántanárrá képesítették. Behatóan foglalkozott a lakmusz színes anyagaival. Az analitikai kémia terén a kék színű molibdénoxidokkal, valamint a tellur és a szelén szétválasztásával foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Veress Pál halálának 65. évfordulója
Kolozsvár, 1893. júl. 19. - Budapest, 1945. jan. 27.

Matematikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten, Göttingenben és Kolozsvárott végezte. Göttingenben tanárai között olyan személyiségek voltak, mint Hilbert és Carathéodory. Bölcsészdoktori szigorlatot 1918-ban tett Kolozsvárott Riesz Frigyesnél és Haar Alfrédnál. 1919-ben a tanári vizsgát is letette. 1920-ban kiutasították Romániából, Budapesten telepedett le. Először állami középiskolai tanárként dolgozott. 1925-26-ban Berlinben tanulmányúton volt. 1928-tól a Tanárképző Intézetbe nevezték ki, az Eötvös Collegiumban pedig felkérték a jelentkezők szóbeli felvételiztetésére, ahogy ott mondták, "fejkopogtatására". 1929-ben Budapesten egyetemi magántanár a valós változójú függvények elmélete tárgykörben. Jelentősek voltak közgazdasági matematika dolgozatai, sokban hozzájárult, hogy a statisztika matematikai diszciplínává vált. Tudományos munkái a matematika és a biztosítási matematika köréből jelentek meg magyar és külföldi folyóiratokban. 1934-ben Kőnig Gyula-díjat kapott. 1936-tól 1939-ig tanár a budapesti tudományegyetem felsőbb geometriai tanszékén. A budapesti ostrom egyik civil áldozata lett.

Veress Pál
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Petrasovits Imre halálának 15. évfordulója
Törökszentmiklós, 1925. nov. 12. - Budapest, 1995. jan. 27.

Jogász, mezőgazdasági mérnök
Pályáját a Mezőgazdasági Igazgatóságon, ill. a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Igazgatási, ill. Öntözési és Talajjavítási Főosztályán kezdi. Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet (ÖRKI) igazgatóhelyettese, az FM Öntözési Igazgatósága vezetője. Az Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) egy. tanára, az általa megszervezett Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék tanszékvezetője, a Kar dékánja, majd az egyetem rektora. 1972-től FAO szakértőként dolgozott Olaszországban, Afganisztánban, Libanonban és Szíriában. Tudományos pályafutása során elsősorban a vízgazdálkodással, öntözéssel, azon belül ezen tudományterületeknek a növénytermesztéshez való kapcsolatával, ökológiai hatásaival foglalkozott. A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Bizottság alelnöki tisztségét is betöltötte. Mind hazai, mind nemzetközi szinten a tudományterület igen elismert szakértője volt. (Szabóné Kele Gabriella)

Petrasovits Imre
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Bernoulli, Nicolaus II születésének 315. évfordulója
Basel, Svájc, 1695. jan. 27. - Szentpétervár, Oroszország, 1726. júl. 29.

Svájci matematikus
Johann Bernoulli fia, Daniel Bernoulli fivére. Filozófiát és jogot végzett a baseli egyetemen. Itáliai utazása után 1716-17-ben Bernben jogot oktatott. 1725-ben Nagy Péter cár meghívására a szentpétervári akadémia tanára lett. Tanszékét halála után Leonhard Euler vette át, a Bernoulli fivérek ajánlásával. Legfontosabb matematikai eredményeit az ortogonális trajektóriák, a Riccati-differenciálegyenlet vizsgálata és a valószínűségszámítás területén érte el.

Bernoulli, Nicolaus II
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Brisbane, Thomas Makdougall, Sir halálának 150. évfordulója
Largs, Ayrshire, Skócia , 1773. júl. 23. - Largs, Ayrshire, 1860. jan. 27.

Angol csillagász
Előkelő skót család gyermeke, az edinburghi egyetemen matematikát és csillagászatot tanult, 1789-től az angol hadseregben, a Brit birodalom számos területén katonáskodott. 1805-ben visszavonult birtokaira, ahol csillagvizsgáló obszervatóriumot rendezett be, itt navigációs célú méréseket végzett. 1821-ben Wellington ajánlására kinevezték Ausztrália Új-Dél-Wales tartományának kormányzójává. A tartomány gazdasági megerősítésére törekedett, nem mindig sikerrel. Megalapította Parramattában az első állandó ausztráliai obszervatóriumot. Két asszisztense, Carl Ludwig Rümker és James Dunlop segítségével végzett mérései alapján adták ki 1835-ben a déli ég 7358 csillagának pontos helyzetét tartalmazó Brisbane Katalógus-t. 1825-ben obszervatóriumot, és pozíciós mérésekkel foglalkozott. A londoni és az edinburghi Királyi (Tudományos) társaságok tagjává választották, 1828-ban a londoni Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével, az oxfordi és a Cambridge-i egyetemek tiszteletbeli doktori címmel tüntették ki. Nevét az ausztráliai Brisbane folyó és Brisbane város, valamint egy holdkráter viseli. (Bartha Lajos)

Brisbane, Thomas Makdougall, Sir
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Blau, Marietta halálának 40. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1894. ápr. 29. - Bécs, 1970. jan. 27.

Osztrák fizikus
A bécsi egyetemen tanult matematikát és fizikát, 1919-ben doktorált. Származása és női mivolta miatt nehezen fogadta el a korabeli tudományos világ. Különböző ösztöndíjakból több intézetet látogatott sorra, pl. Göttingenben Pohl, Párizsban Marie Curie mellett is dolgozott. 1923-tól fizetés nélküli munkatársként dolgozhatott a bécsi akadémia Rádium Intézetében. Hertha Warmbacherrel kifejlesztettek egy módszert, amellyel alfa-részecskék és protonok pályáinak detektálása és energiájuk meghatározása volt lehetséges fotoemulzióban. Eközben 1937-ben felfedezték azt a jelenséget, amelynek során nagyenergiájú kozmikus részecskék egy atommaggal ütközve részecskék sokaságát ("csillagot") létrehozva hagynak nyomot az emulzióban. A fotoemulziós módszer felhasználásával tett felfedezéseiért Cecil Powell amerikai fizikus kapott 1950-ben Nobel-díjat (Erwin Schrödinger a két osztrák fizikusnőt is a díjra jelölte). Bécs német megszállása után külföldre menekült, Einstein segítségével a mexikói műegyetemen kapott állást, 1944-ben az Egyesült Államokba költözhetett, ahol végül a Miami Egyetemen dolgozott. 1960-ban tért vissza Bécsbe, ahol - ismét fizetés nélkül - folytatta a 22 évvel azelőtt félbehagyott munkát. Egy munkacsoportot vezetett, ahol a CERN részecskenyom-felvételeinek elemzésével foglalkoztak. 1962-ben megkapta az osztrák Schrödinger-díjat, de az akadémiának soha nem lett tagja. (Piriti János)

Blau, Marietta
Web dokumentumok

2010.
jan. 27.
Robinson, Raphael Mitchel halálának 15. évfordulója
National City, California, USA, 1911. nov. 2. - Berkeley, California, 1995. jan. 27.

Amerikai matematikus
Kaliforniában a Berkeley Egyetemen végezte matematikai tanulmányait. Itt szerezte meg Ph.D. fokozatot, majd 1973-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Berkeley Egyetemen tanított matematikát. Nyugdíjasként is aktív kutató maradt. Munkássága során elsősorban a matematika alapjainak körébe tartozó kérdésekkel foglalkozott. Fontos eredményeket ért el a matematikai logika, halmazelmélet, számelmélet és kombinatorika területén. Nevét viseli az általa bevezetett Robinson-aritmetika. Tarskival közösen publikált eredményei fontosak az eldönthetőség vizsgálatában. A számítógépeknek a számelméletben való korai alkalmazói közé tartozott: 1952-ben számítógép segítségével állította elő az akkor ismert legnagyobb Mersenne-primszámokat. Előállította a síknak egy nemperiodikus csempézését. 1941-ben megnősült. Felesége Julia Robinson, a Berkeley Egyetemen az ő tanítványa volt, majd tanártársa lett.

Robinson, Raphael Mitchel
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Skollanics József Ferenc születésének 290. évfordulója
Oszlop, 1720. jan. 26. - ?, 1785. nov. 22.

Orvos
Orvosi oklevelét 1747-ben Bolognában szerezte meg. 1758-tól Pozsony város orvosa volt. Szakmai munkájának elismeréseként, mint a Magyar Királyi Egészségügyi Bizottság orvos tagja működött 1763-tól, majd 1765. május 20-án a tanácsnoki címet is elnyerte. 1770-ben királyi tanácsos. Az elmebajok lázkezelésének első hazai művelője. Könyvében összeállította az orvosok, sebészek, gyógyszerészek és bábák jogait és kötelességeit.

Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Varga Lajos születésének 120. évfordulója
Désakna, 1890. jan. 26. - Sopron, 1963. máj. 10.

Zoológus
A kolozsvári egyetemen 1910-14-ben Apáthy István mellett volt gyakornok. Részt vett az 1. világháborúban. 1917-ben a soproni honvéd főreáliskolában lett tanár, 1919-ben a szegedi egyetemen magántanárrá képesítették hidrobiológiából. 1938-tól egyetemi ny. rk. tanár. 1957-től az MTA Talajbiológiai Kutató Laboratóriuma soproni kirendeltségének vezetője, az Erdőmérnöki Főiskola tanszékvezető tanára, 1961-ben a Hidrológiai Társaság Schafarzik Ferenc emlékérmével jutalmazta. Külföldön is elismert kutatója volt a vizek és talajok kerekes férgeinek és egyéb alacsonyrendű állati lényeinek. Különösen úttörő munkát végzett a Fertő tó mikroszkopikus állatvilágának megismertetésében. 1940-től tagja az MTA-nak, 1949-ben kimondottan politikai okok miatt megfosztották az akadémiai tagságtól.

Varga Lajos
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Palotás László születésének 105. évfordulója
Érsekújvár, 1905. jan. 26. - Budapest, 1993. szept. 13.

Építőmérnök, egyetemi tanár
1928-ban szerzett mérnöki oklevelet a műegyetemen. 1928-1936 között tanársegéd a II. sz. Hídépítéstani Tanszéken, ezt követően a KPM Közúti Hídosztályán dolgozott. Főmérnöki beosztással kezdte, majd miniszteri tanácsosi beosztásban fejezte be. Ezt követően állami vállalatok (ÁMTI, ÉTI, Földalatti Vasút) megszervezését bízták rá. 1949-ben ő irányította a Lánchíd újjáépítését. Másodállásban mindig oktatott, 1949-1951. tanévekben az ÉKME Mechanikai Tanszékén volt megbízott tanszékvezető, 1952-1957. között a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemen tanszékvezető volt. Végül 1954-ben kinevezték a II. sz. Hídépítéstani Tanszékre beosztott, 1957-től tanszékvezető egyetemi tanárnak. 1963-tól a tanszék kettévált és az Építőanyagok Tanszéknek lett a vezetője. Az általa művelt széles területen (keretszerkezetek, vasbeton statika, vasbeton szilárdságtan, építőanyagok, betontechnológia) új eredményeket ért el, ezeket előadásokban, szakcikkekben, könyvekben ismertette. Különösen elismerést váltott ki az általa szerkesztett és részben írt 5 kötetes, kétszer kiadott Mérnöki Kézikönyv. 1991-ben az MTA levelező, 1992-től rendes tagja volt.

Palotás László
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Briggs, Henry halálának 380. évfordulója
Worley Wood, Yorkshire, Anglia, 1561. febr. 23. - Oxford, 1630. jan. 26.

Angol matematikus
Cambridge-ben 1581-ben szerzett diplomát és itt kezdett tanítani. 1596-1620-ig a geometria professzora volt a Gresham College-ben, Londonban, majd a geometria professzora lett Oxfordban. Miután megismerte Napier logaritmustáblázatát, felkereste Napiert. Konzultációjuk során alakult ki a logaritmus ma használt definíciója, amely a tízes alapot használja. 1617-ben, Napier halálának évében Briggs megjelentette az első logaritmustáblát, amely az 1-1000-ig terjedő számok 8-jegyű logaritmusát tartalmazta, 1624-ben pedig további, 30000 szám 14-jegyű logaritmusát tartalmazó táblázatot. A tízes alapú logaritmust sokáig Briggs-féle logaritmusnak nevezték.

Briggs, Henry
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Wepfer, Johann Jakob halálának 315. évfordulója
Schaffhausen, Svájc, 1620. dec. 23. - Schaffhausen, 1695. jan. 26.

Svájci gyógyszerész, farmakológus, anatómus
Gyógyszerészetet tanult Strasbourgban, Baselben és Paduában. 1647-ben visszatért Schaffhausen-be, ahol gyógyszerészként és orvosként, fejedelmi és főúri családok háziorvosaként is működött. Elsőként vizsgálta az apoplexia patológiai jeleit, és feltételezte, hogy azt agyvérzés okozza. Alapvető művében az agyi erek igen alapos anatómiai leírását adta meg. Ugyancsak elsőként kísérletezett állatokon, hogy egy gyógyszer hatásait vizsgálja. Jelentős vizsgálatokat végzett mérgező hatású növények, így a bürök és sisakvirág hatásáról. A kísérleti toxikológia és farmakológia egyik megalapozójának is tekintik.

Wepfer, Johann Jakob
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Cacciatore, Niccolò születésének 240. évfordulója
Casteltermini, Szicília, 1770. jan. 26. - Palermo, 1841. jan. 28.

Olasz csillagász
A palermoi egyetemen végzett tanulmányai után, 1798-ban Giuseppe Piazzi mellett az akkor létesített palermói obszervatórium asszisztense lett. 1817-ben az obszervatórium igazgatójává nevezték ki. Nagy szerepe volt a Palermói Csillagkatalógus adatainak felmérésében és kiadásában. Pontos számításokat végzett az 1807. és 1809. évi üstökösök mozgásáról. Egyik legjelentősebb eredménye volt 1826-ban az NGC 6541. jelű gömbhalmaz felfedezése. Megkezdte a részletes meteorológiai megfigyeléseket, foglalkozott a földrengésekkel, megtervezte az egyik első pontos földrengésjelző műszert. Az 1820. évi levert szicíliai forradalom során a csillagvizsgálót súlyos károk érték, ő azonban a csillagvizsgálót nagy energiával újjáépítette. 1810-ben a szicíliai Térképészeti Hivatal vezetője, a londoni Királyi Csillagászati Társaság tagja, a palermói Tudományos Akadémia titkára volt. Nevét az általa tervezett szeizmoszkóp viseli. Saját nevének latinos alakját (Nicolaus Venator) a Delfin csillagkép alfa és béta jelű csillagainak elnevezésébe rejtette el: Sualocin és Rotanev. (A Cacciatore olasz főnév jelentése: vadász, latinul: venator.) (Bartha Lajos)

Cacciatore, Niccolò
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Cayley, Arthur halálának 115. évfordulója
Richmond, Surrey, Anglia, 1821. aug. 16. - Cambridge, Cambridgeshire, 1895. jan. 26.

Angol matematikus
A cambridge-i Trinity College-ban tanult. Matematikai diplomája megszerzése után jogot tanult, majd Londonban ügyvédkedett. Közben matematikával is foglalkozott, és eljárt Dublinba Hamilton előadásait hallgatni a kvaterniókról. 1863-ban feladja ügyvédi hivatását és Cambridge-ban lesz egyetemi tanár. Harminc éven keresztül ad elő matematikát és nagy szerepe van az angol matematika újabb fellendülésében. Euler és Cauchy után Cayley a matematikatörténet legtermékenyebb alakja. A publikálást még egyetemista korában kezdte és élete végéig folytatta. Fő érdeklődési területe az algebra volt. Tőle származik az absztrakt csoport és a mátrix fogalma. Ő alapozta meg a mátrixelméletet és új szakaszt nyitott a determinánsok elméletében. Jelentős munkát végzett az analitikus geometriában, a görbék és a felületek elméletében, a partíciók vizsgálatában és a függvényelméletben. Létrehozta az invariánselméletet. A nemeuklideszi geometria legismertebb modellje a Cayley-Klein-féle. A véges struktúrák tanulmányozásában nélkülözhetetlen a Cayley-féle művelettáblázat.

Cayley, Arthur
Web dokumentumok

2010.
jan. 26.
Plaskett, Harry Hamley halálának 30. évfordulója
Toronto, Kanada, 1893. júl. 5. - Oxford, Anglia, 1980. jan. 26.

Kanadai-angol asztrofizikus
Apja, John Henry Plaskett a torontói Egyetem műszerésze volt, majd utóbb, elvégezve az egyetemet, csillagász lett, 1917-től a Victoriában (Brit Columbia) működő Dominion Astrophysical Observatory első igazgatója volt. Harry Plaskett a torontói Egyetemet elvégezve az 1. világháborúban a Kanadai Hadtest tüzérségénél szolgált, majd 1919-ben ugyancsak a Victoria Dominion Observatory munkatársa lett. 1928-ban a Harvard Egyetemen az asztrofizika tanára, 1932-től 1960-ig az Oxfordi Egyetem csillagászat professzora volt. Főleg színképelemzéssel foglalkozott, legjelentősebb eredményeit a Nap színképe finomszerkezetének vizsgálatával érte el. A 2. világháború idején hadi szolgálatot teljesített, a brit légvédelem tisztje volt, 1940-1944 között a brit légierő szolgálatában a légi navigáció fejlesztésén dolgozott. A londoni Királyi Csillagászati Társaság aranyérmének kitüntetettje, nevét (apjával közösen) a Hold túlsó oldalának egyik krátere, és a 2905.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Plaskett, Harry Hamley
Web dokumentumok

2010.
jan. 25.
Fászl István Sándor halálának 110. évfordulója
Kőszeg, 1838. febr. 6. - Sopron, 1900. jan. 25.

Ornitológus, bencés tanár
1861 és 1867 között Kőszegen gimnáziumi tanár, majd 1867-1896-ig a soproni bencés főgimnáziumban a vegytant, mennyiségtant, rajzot, földrajzot, ásvány-, állat- és növénytant oktatta. Az iskola mintegy 1000 tételt számláló madárgyűjteményét szinte maga gyűjtötte és preparálta. A Fertő madárvilágának egyik első, jelentős kutatója. Két európai hírű ornithológust nevelt: Chernel Istvánt és Csörgey Tituszt, akik tanítványai voltak a soproni gimnáziumban.

Fászl István Sándor
Web dokumentumok

2010.
jan. 25.
Vályi Gyula születésének 155. évfordulója
Marosvásárhely, 1855. jan. 25. - Kolozsvár, 1913. okt. 13.

Matematikus, egyetemi tanár
Kolozsvárott 1877-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Két évig ösztöndíjjal a berlini egyetemen tanult; itt kezdte meg önálló kutatásait. 1881-ben Kolozsvárott egyetemi magántanár, 1884-ben az elméleti fizika, majd az elemi mennyiségtan professzora. 1911-ben meggyengült látása miatt nyugdíjazását kérte. Tudományos munkássága az analízis, a geometria és a számelmélet területére vonatkozik, elévülhetetlen érdemeket szerzett Bolyai János Appendixének megismertetése terén. 1891-től az MTA tagja.

Vályi Gyula
Web dokumentumok

2010.
jan. 25.
Pacséry Imre halálának 30. évfordulója
Őrszállás, 1900. dec. 10. - Budapest, 1980. jan. 25.

Orvos, iparegészségügyi szakértő
Orvosi oklevelét 1924-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. 1924-28-ban az OTI orvosa. 1928-29-ben Rockefeller-ösztöndíjjal kutatásokat folytatott a Harvard Egyetemen, ahol 1929-ben iparegészségügyi oklevelet szerzett. 1934-ben megszervezte és vezette az Ólomvizsgáló Állomást. 1934-49-ben az általa szervezett OTI Iparegészségügyi Osztály vezetője. 1946-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett a szegedi tudományegyetemen. 1950-1972-ig az Országos Munkaegészségügyi Intézet osztályvezetője. Fő kutatási területe: foglalkozási ártalmak, különösen az ólom, az aromás nitro- és amino-vegyületek, foglalkozási eredetű rákmegbetegedések, iparágak egészségügye, műanyag eredetű egészségügyi ártalmak. Szakfolyóiratokban 60 tudományos közleménye jelent meg.

Web dokumentumok

2010.
jan. 25.
Horváth Csaba születésének 80. évfordulója
Szolnok, 1930. jan. 25. - New Haven, Connecticut, USA, 2004. ápr. 13.

Magyar-amerikai vegyészmérnök
Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát 1952-ben. A forradalom leverése után először Németországba, majd az Egyesült Államokba került, a Yale Egyetemnek lett professzora. Számos szakmai elismerésben és kitüntetésben részesült: egyebek között a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává (1990), a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává (1986), az Egyesült Államok Mérnök Akadémiájának rendes tagjává (2004) választották. A Journal of Chromatography A különszámot szentelt az emlékének 2005-ben. Egyik legfontosabb eredménye a nagynyomású (más néven: nagyteljesítményű) folyadék kromatográfia (angol rövidítése: HPLC) módszerének megalkotása volt. A fordított fázisú folyadék kromatográfia (RPLC) elméletében is lényeges eredményeket ért el. Mind kísérleti, mind elméleti munkássága meghatározó volt ezeken a területeken. (Schiller Robert)

Horváth Csaba
Web dokumentumok

2010.
jan. 25.
Koch, Niels Fabian Helge von születésének 140. évfordulója
Stockholm, Svédország, 1870. jan. 25. - Danderyd, Stockholm, 1924. márc. 11.

Svéd matematikus
Mittag-Leffler tanítványa volt a Stockholm-i egyetemen, itt szerzett 1892-ben doktorátust matematikából. Több számelméletről szóló írása jelent meg. 1901-ben fontos eredményt közölt a máig bizonyítatlan Riemann-sejtéssel kapcsolatban. 1904-ben elsőként írta le a róla elnevezett fraktálgörbét, amelyet Koch-csillag, vagy Koch hópehely néven említenek. 1911-től a matematika professzoraként Mittag-Leffler utóda volt a Stockholm-i egyetemen.

Koch, Niels Fabian Helge von
Web dokumentumok

2010.
jan. 25.
Tyihov, Gavril Adrianovics (Tikhov, Gavriil Adrianovich) halálának 50. évfordulója
Szmolevicsi, (Minszk mellett), Belorusszia, 1875. máj. 1. - Moszkva, Szovjetunió, 1960. jan. 25.

Szovjet-orosz csillagász
A moszkvai egyetemen folytatott tanulmányait követően a párizsi Sorbonne-on tanult. Pierre Janssen mellett a meudoni obszervatóriumban, majd 1906-tól 1941-ig a Pulkovói Központi Obszervatóriumban dolgozott. Elsősorban fényességmérési és színképelemzési tanulmányokat folytatott. 1909-ben kezdte meg a Mars bolygó észlelését, különböző színszűrőkkel, majd egy általa kifejlesztett spektrográffal. 1919-ben a petrográdi Egyetemen tanított asztrofizikát. Elsőként alkalmazta a színszűrőket fénymérésre, és ez úton a csillagok hőmérsékletének meghatározására. Megszervezte a Központi Obszervatórium Asztrobotanikai osztályát. Az 1941. évi napfogyatkozást Alma-Atából észlelte, ezután az Alma-Ata-i asztronautikai intézet vezetője volt. A földi és a feltételezett Mars-beli növényzet fényvisszaverésének összehasonlítására a Pamír fennsík éghajlati körülményei közt élő növényzet optikai sajátságait vizsgálta. Következtetéseit utóbb erősen elutasító kritikák érték. 1927-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémia tagjává választották, nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és a 2250.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Tyihov, Gavril Adrianovics (Tikhov, Gavriil Adrianovich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 24.
Hollósy Jusztinián Ernő halálának 110. évfordulója
Nagyszombat, 1819. dec. 26. - Celldömölk, 1900. jan. 24.

Bencés csillagász
1835-ben lépett be a bencés rendbe, ahol a Jusztinián nevet vette fel. Győrben bölcseleti tanfolyamot végzett, Bakonybélben tanári oklevelet nyert. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. A rend több középiskolájában tanított. Győrben öt évet töltött kezdő tanárként. Soproni tanár korában a természettudományok, különösen a természettan művelésére szánta el magát. Magyarra fordította, s 1855-ben kiadta Schabus Jakab iskolakönyvét "Könnyenérthető alapelemei a természettannak alsó reál- és gimnáziumi iskolák számára" címen. A természettudományba való elmélyedés, a folyamatos ismeretgyűjtés eredményeként megírta Népszerű csillagászat című művét, amelyet az Akadémia díjjal jutalmazott. Nevéhez fűződik a zárda és az abban működő iskola létrehozása 1891-ben. Róla nevezték el az apátsági székház előtt s a templom körül lévő teret. 1863-tól az MTA tagja.

Hollósy Jusztinián Ernő
Web dokumentumok

2010.
jan. 24.
Méhes Zoltán születésének 140. évfordulója
Csallóköznyék, 1870. jan. 24. - Budapest, 1940. máj. 19.

Mérnök, vasúti mérnök, műegyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1895-ben. Ugyanez évtől magánmérnöki gyakorlatot folytatott. 1897-től mint tanársegéd, majd mint adjunktus, 1906-tól meghívott előadóként vett részt a műegyetemi oktatásban. 1925-től 1940-ig az út- és vasútépítéstan tanszék vezetője. Részt vett az uzsoki és az ausztriai alpesi vasút építésében s számos kisvasút és bányavasút tervét készítette el. Elsősorban a vasúti biztosító- és jelzőberendezések terén volt elismert szaktekintély. 1917-től 1932-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet igazgatója.

Web dokumentumok

2010.
jan. 24.
Tandori Károly halálának 5. évfordulója
Újvidék, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1925. aug. 23. - Szeged, 2005. jan. 24.

Matematikus, egyetemi tanár
Tanulmányait a szegedi egyetemen kezdte meg, matematika-fizika szakon. Kiváló tanárai voltak matematikából, Kalmár László, Riesz Frigyes és Szőkefalvi-Nagy Béla. Nagyon hamar eldőlt, hogy őt legjobban a matematika érdekli, s azon belül is a matematikai analízis. Már egyetemi évei alatt díjtalan gyakornok volt a Bolyai Intézetben. 1948-ban kapta meg matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelét, s mindjárt felvették tanársegédnek az Intézetbe. Az 1950-es évek elején három évet a Műegyetemen töltött Alexits György mellett, mint aspiráns. Az ortogonális polinomok szerinti sorfejtések elméletében jeles eredményeket ért el. A továbbiakban Szegeden a Bolyai Intézet adjunktusaként dolgozott, kutatott és oktatott. 1962-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Jelentős eredményeket ért el a matematikai analízis klasszikus kérdésköreiben, tudományos eredményeit rendszeresen közreadta az Acta Scientiarum Mathematicarum-ban német nyelven. Számos tanítványt és matematikai kutatót nevelt. Az 1972-ben alapított Analízis Alkalmazásai tanszéket vezette 1972-1995-ig, 1975 és 1981 között a Természettudományi Kar dékáni feladatait is ő látta el, 1987-1990-ig vezette a tanszékcsoportot. Számos tudományos tisztséget töltött be. 1965-től az MTA tagja.

Tandori Károly
Web dokumentumok

2010.
jan. 24.
Auwers, Georg Friedrich Julius Arthur von halálának 95. évfordulója
Göttingen, Németország, 1838. szept. 12. - Berlin, 1915. jan. 24.

Német csillagász
A gothai csillagvizsgáló munkatársa, 1866-tól a berlini Akadémiai Obszervatórium kutatója, majd igazgatója. Magas színvonalra emelte a pozíciós asztronómia (égitestek helyzetének mérése) módszereit, kidolgozta, a ma is folyamatosan mért ún. fundamentális csillagok rendszerét, (FK jegyzékek), amelyek a további égi pozíció mérések alapjául szolgálnak. A csillagok sajátmozgásából meghatározta a távcsővel közvetlenül nem észlelhető Szíriusz és Proküon kísérőinek mozgását. Az 1874 és 1882. évi Vénusz-átvonulások észlelője és számolója, elsőnek számolta a Nap parallaxisát kisbolygó mérésekből. A berlini Akadémia titkára, 1881-89 közt a nemzetközi jellegű Astronomische Gesellschaft elnöke, a francia Tudományos Akadémia tagja. Nevét egy holdkráter, valamint a 11760.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Auwers, Georg Friedrich Julius Arthur von
Web dokumentumok

2010.
jan. 23.
Bodócs István halálának 45. évfordulója
Kecskemét, 1887. jún. 6. - Győr, 1965. jan. 23.

Fizikus, meteorológus, matematika- és fizikatanár
Mennyiségtan-természettan szakos oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1909-től az ógyallai obszervatóriumban napfoltok, változó csillagok, üstökösök megfigyelésével, fénytani problémákkal foglalkozott. 1927-ben a győri leánygimnázium, majd a reáliskola tanára lett. 1925-től a Meteorológiai Intézet győri állomását vezette. Helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Tanulmányai a Földrajzi Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben, a Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapokban, a Witterungsberichte aus Ungarnban, a Meteorológiai Intézet évkönyveiben, növényfenológiai megfigyelései a Phenologische Mitteilungenben jelentek meg. Több, az ifjúság technikai művelődését és készségét szolgáló, ma is használatos könyv írója. 1961-ben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat "Mikola Sándor-díját" kapta.

Web dokumentumok

2010.
jan. 23.
Noszky Jenő, ifj halálának 40. évfordulója
Késmárk, 1909. ápr. 15. - Budapest, 1970. jan. 23.

Geológus
1927-ben a debreceni tudományegyetemre iratkozott be. Természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelének megszerzése után, bécsi tanulmányútján fejezte be Telegdi-Róth Károly mellett megkezdett doktori értekezését a Bakony krétaképződményeiről. Ezután a debreceni egyetemen tanársegéd, majd a Magyar Állami Földtani Intézetben geológus (1936-tól). Igazgatója volt a Földtani Intézetnek (1953-1956). A Bakony és a magyar mezozoikum kiváló ismerője; mintegy 50 kéziratos jelentése és igen sok szakvéleménye mellett térképlapok sorát és 36 szakcikket publikált. Ezek legnagyobb része az Észak-Bakony tektonikájának, jura-kréta rétegsorai részletes tagolásának, mangánérc- és bauxittelepek rétegtani helyzetével foglalkozik. Eredményesen kutatott Nézsa és Jászó környékén, a Réz-hegységben, a vargyasi széntelepek környékén, a Mecsekben, a Tokaji és a Kőszegi hegységben is. Elismert térképező volt. Id. Noszky Jenő fia.

Noszky Jenő, ifj
Web dokumentumok

2010.
jan. 23.
Ritter, Johann Wilhelm halálának 200. évfordulója
Samitz bei Haynau, Szilézia, 1776. dec. 16. - München, Bajorország, 1810. jan. 23.

Német fiziko-kémikus
1791-1795-ig a sziléziai Liegnitzben volt gyógyszerész, a Jénai Egyetemen tanult orvostudományt, és itt tanított. 1800-ban, néhány hónappal azután, hogy William Nicholson angol kémikusnak sikerült a vizet elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontania, Ritter megismételte a kísérletet, de az elektródokat úgy rendezte el, hogy a két gázt külön-külön fel tudja fogni. Nem sokkal ezután felfedezte a galvanizálást. 1801-ben meglepő jelenséget tapasztalt: az ezüst-klorid, amely fény hatására elbomlik, sokkal gyorsabban bomlott el, amikor a spektrum ibolyán túli, láthatatlan és így ismeretlen sugárzásának tették ki. Ritter elsősorban az elektromosságot és az elektrokémiát tanulmányozta. 1801-ben - még mielőtt Thomas Johann Seebeck felfedezte volna a termoelektromosság jelenségét - termoelektromos áramokat észlelt.

Ritter, Johann Wilhelm
Web dokumentumok

2010.
jan. 23.
Abbe, Ernst Karl születésének 170. évfordulója
Eisenach, Szászország, 1840. jan. 23. - Jéna, Németország, 1905. jan. 14.

Német matematikus, fizikus
A jénai és a göttingeni egyetemeken tanult, Göttingenben doktorált 1861-ben. 1863-tól a jénai egyetemen tanított, 1870-ben lett a fizika és matematika professzora, 1878-ban a csillagászati és a meteorológiai obszervatórium igazgatója. 1866-ban Carl Zeiss felkérte Abbét néhány komolyabb optikai probléma megoldására. 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. Abbe megalkotta az apokromatikus lencserendszert mikroszkópok számára, ez a fény elsődleges és másodlagos színbeli torzulását egyaránt megszünteti. Abbe 1891-ben létrehozta a Karl Zeiss Alapítványt kutatási és szociális célokra. Az elméleti optikában elért elvi és gyakorlati eredményei jelentős előrelépést hoztak a mikroszkóptervezésben és a nagyítás határainak világosabb megértésében (pl. 1870-ben ő vezette be a kondenzorlencse használatát, hogy erős, egyenletes megvilágítást kapjon). Felfedezte a ma Abbe-féle szinuszfeltételnek nevezett optikai képletet.

Abbe, Ernst Karl
Web dokumentumok

2010.
jan. 23.
Gutenberg, Beno halálának 50. évfordulója
Darmstadt, Németország, 1889. jún. 4. - Pasadena, California, USA, 1960. jan. 23.

Német-amerikai geofizikus, szeizmológus
Göttingenben szerzett doktorátust geofizikából 1911-ben. Emil Wiechert mellett a szeizmológiában ért el fontos eredményeket. Kettejükről nevezték el a földmagot és földköpenyt elválasztó réteget. Az 1. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, a világháború után több pályázat ellenére sem sikerült komolyabb egyetemi pozíciót szereznie. A családi gyár vezetése mellett foglalkozott szeizmológiával. 1926-ban a frankfurti egyetemen kapott alacsonyabb beosztású oktatói megbizatást. 1930-ban elfogadta a California Institute of Technology (Caltech) meghívását Pasadena-ba. Charles Francis Richterrel együtt végzett kutatásokat a földrengési hullámok terjedésére és a Föld belső felépítésére vonatkozóan. Richterrel együttműködött a Richter-skála kidolgozásában. A Caltech-et a világ vezető szeizmológiai központjává tette. Fontos a földrengésekre vonatkozó, általuk kimondott Gutenberg-Richter törvény. (Bartha Lajos)

Gutenberg, Beno
Web dokumentumok

2010.
jan. 23.
Zacharias, Jerrold Reinach születésének 105. évfordulója
Jacksonville, Florida, USA , 1905. jan. 23. - Belmont, Massachusetts, 1986. júl. 16.

Amerikai kísérleti fizikus, oktatási szakember
New Yorkban, a Columbia Egyetemen kezdett mérnöki tanulmányait másodéven fizikusira cserélte fel. Szilárdtest fizikai témából diplomázott, de utána I.I.Rabi mágneses rezonancia kutatásaihoz csatlakozott, miközben tanári állást vállalt egy középiskolában. 1937 nyarán Rabi irányításával sikerült meghatározniuk a gallium és az indium atommagok mágneses momentumát, ezt nevezte Zacharias jó humorral "indium nyárnak". A világháború alatt Bostonban, az MIT-n Rabi által vezetett Sugárzási Laboratóriumban titkos radarkutatást végzett a haditengerészet számára. A háború után itt, a Massachusetts Egyetemen lett a fizika professzora, és létrehozta a Magfizikai Laboratóriumot, ahol Rabi ötlete alapján elkészítették a világ első céziumos atomóráját. 1954-ben kiállt Oppenheimer mellett, a kiváló fizikus politikai meghurcolása során. Az elfogult sajtó összeesküvést emlegetett, és négy fizikus (Zacharias, Oppenheimer, Rabi és Charles Lauritsen ) nevének kezdőbetűiből a ZORC nevet kombinálta ki, amely egy pokolbéli főisten neve volt az akkor divatos ponyvairodalomban. Zacharias 1955-ben, 50 éves korában tehát témát váltott: az amerikai középfokú fizikaoktatás reformját szerette volna elindítani. Az 1957-es "szputnyiksokk" hatására ez a kezdeményezése erős hátszelet kapott az Egyesült Államok kormányzata részéről. Az MIT professzorai (Zacharias, Friedman), kiváló középiskolai tanárok, filmesek és tanszergyártók összefogásából létrehozott PSSC (Physical Science Study Commitee) reform néhány év alatt nemcsak Amerikában, de az egész világon megújította nemcsak a fizika, de más tantárgyak (kémia, matematika) programját is. Zacharias tanári munkáját végül "Oersted medállal", fizikusi munkáját pedig "Rabi jutalommal" ismerték el. (Dr. Radnai Gyula)

Zacharias, Jerrold Reinach
Web dokumentumok

2010.
jan. 22.
Klatt Virgil halálának 75. évfordulója
Temesvár, 1850. aug. 30. - Pozsony, 1935. jan. 22.

Kísérleti fizikus, főreáliskolai tanár
Temesváron született, azonban már gyerekkorában Pozsonyba került. Itt érettségizett a katolikus főgimnáziumban, majd a bécsi egyetemen diplomázott matematika-fizika szakon 1871-ben. A tanári oklevelet csak hét évvel később szerezte meg, de már kezdettől fogva - csaknem ötven éven át - a pozsonyi főreáliskolában tanított. A fizika előadó mellett műhelyt rendezett be, itt kísérletezett legjobb tanítványaival, köztük Philipp Lenarddal együtt. A foszforeszcenciát kutatta, bizonyos vegyületeknek azt a tulajdonságát, hogy hosszan tartó fénykibocsátásra képesek. Kimutatta, hogy az atomi szennyezéseknek van jelentős szerepük a kristályok foszforeszcenciájában. 1904-ben jelent meg Lenarddal közös tanulmányuk az alkáli földfémek foszforaival végzett vizsgálataikról. Az első világháború után megalakuló Csehszlovákiában már se állás, se nyugdíj nem jutott a számára. (Dr. Radnai Gyula)

Klatt Virgil
Web dokumentumok

2010.
jan. 22.
Riesz Frigyes születésének 130. évfordulója
Győr, 1880. jan. 22. - Budapest, 1956. febr. 28.

Matematikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten, Zürichben, a politechnikumon és Göttingenben végezte. Itthon nagy hatással volt rá Kőnig Gyula és Kürschák József, Göttingenben pedig David Hilbert és Hermann Minkowski. 1902-ben szerzett doktori címet. Középiskolai tanárként működött 1904-től Lőcsén, 1908-tól Budapesten. 1911-től a kolozsvári egyetem tanára. Az első világháború után rövid ideig Budapesten, azután 1945-ig Szegeden kapott katedrát. Munkatársával, Haar Alfréddal néhány év alatt a szegedi egyetemet matematikai centrummá fejlesztette. 1922-ben ők indították meg az "Acta Scientiarum Mathematicarum" című folyóiratot. Az 1925-26-os tanévben és 1945-ben az egyetem rektora volt. 1945 végén a budapesti tudományegyetem hívta meg egyik matematikai tanszékére. Ő volt a funkcionálanalízis egyik megteremtője. Kimagasló eredményeket ért el az integrálegyenletek elméletében. A szubharmonikus függvények fogalmának általánosításával a potenciálelmélet új irányát teremtette meg (Riesz-potenciálok). Jelentősen előre vitte az analitikus függvények elméletét is. Hozzájárult az operátorok spektrálelméletének olyan mérvű általánosításához, amely lehetővé tette a kvantummechanikai alkalmazást. Eredményesen foglalkozott a topológiával és az elméleti fizikában jelentős ergodelmélettel. A legáltalánosabban ismert eredménye a Riesz-Fischer-tétel. Tőle származik a topológikus terek axiomatikus megfogalmazása. Fejér Lipóttal közösen bizonyította a konform leképezések alaptételét a legrövidebb módon. Számos kitüntetés birtokosa. 1916-tól az MTA tagja. Riesz Marcell matematikus bátyja.

Riesz Frigyes
Web dokumentumok

2010.
jan. 22.
Szórády István halálának 20. évfordulója
Gyula, 1926. jan. 26. - Szeged, 1990. jan. 22.

Orvos, gyermekgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár
A szegedi tudományegyetem orvosi karán 1950-ben szerezte meg orvosi oklevelét. 1948-1950-ig az egyetem Gyógyszertani Intézetében, utána 1964-ig az orvostudományi egyetem gyermekklinikáján dolgozott. 1954-ben szakvizsgát tett a csecsemő- és gyermekbetegségek tárgykörből. 1964-től Szeged Város Tanácsa Gyermekkórházának igazgató főorvosa. Tudományos munkáját a Gyógyszertani Intézetben Jancsó Miklós, a gyermekklinikán Waltner Károly irányításával végezte. Munkásságának tárgya kezdetben a vitaminológia volt. A hatvanas évek második felétől a klinikai farmakológia és farmakogenetika került tudományos munkásságának középpontjába. Számos publikációja jelent meg bel- és külföldön. Részt vett orvostudományi kiadványok szerkesztésében, magyar és külföldi orvosi társaságok tagja volt. Finnországban két alkalommal hosszabb ideig mint ösztöndíjas dolgozott.

Web dokumentumok

2010.
jan. 22.
Ampére, André Marie születésének 235. évfordulója
Lyon, Franciaország, 1775. jan. 22. [20.] - Marseille, 1836. jún. 10.

Francia fizikus, matematikus
1802-ben Bourg-en-Bresse városban a kerületi központi iskola fizikatanára lett. Ebben az évben, Lyonban kinyomatta a szerencsejátékok új elméletéről szóló könyvét, ami annyira megtetszett Lalande és Delambre matematikusoknak, hogy 1805-ben Párizsba hívták az École Polytechnique repetítorának. Itt volt a fizika professzora 1809-től. 1824-ben megkapta a Collége de France kísérleti fizikai tanszékét. Az elektrodinamika egyik megalapítója. Elsőként talált az elektromosság mérésére alkalmas módszereket. Róla nevezték el az elektromos áramerősség mértékegységét.

Ampére, André Marie
Web dokumentumok

2010.
jan. 22.
Hughes, David Edward halálának 110. évfordulója
London, Anglia, 1831. máj. 16. - London, 1900. jan. 22.

Angol születésű amerikai mérnök, feltaláló
Londonban született, azonban hétéves korában szüleivel az Egyesült Államokba vándorolt ki. Tehetséges zenész volt, 1850-ben a Bardstown-i főiskolán professzor először zenetanár lett, ugyanitt 1851-ben a természettudományok tanára. 1854-ben azonban lemondott tanári állásáról, hogy teljesen a távírással kapcsolatos eszközök fejlesztésével foglalkozhasson. 1855-ben kapott szabadalmat egy elektromos betűnyomó távíróra, amely egy forgó kerék peremén elhelyezett betűkkel a szöveget papírszalagra nyomtatta. 1857-ben bemutatta Angliában is, ahol azonban nem váltott ki kellő érdeklődést. Ezért Franciaországba utazott, ahol készülékét elfogadták, és hamarosan itt és a legtöbb európai országban kiterjedtem alkalmazták. Számos kitüntetésben és elismerésben részesült. 1878-ban továbbfejlesztette az Edison által feltalált szénmikrofont, ezzel a gyengébb hangokat is hallhatóvá tette. 1879-ben, Hertzet és Marconit megelőzve megfigyelte, hogy elektromágneses hullámok útján is lehetséges energiaátvitel, de ez a felfedezése nem keltett kellő figyelmet.

Hughes, David Edward
Web dokumentumok

2010.
jan. 22.
Paschen, Louis Carl Heinrich Friedrich születésének 145. évfordulója
Schwerin, Németország, 1865. jan. 22. - Potsdam, 1947. febr. 25.

Német fizikus
Strassbourgban és Berlinben végezte egyetemi tanulmányait. Münsterben a Catholic Academy fizikai intézetében kezdett dolgozni, majd több munkahelyen is dolgozott fizikai intézetekben és egyetemeken. Kutatási területe az atomspektroszkópia és a sugárzás kvantumelmélete volt. 1889-ben meghatározta a gáznyomás és az átütési feszültség kapcsolatát. Kísérletileg kimutatta a Wien-féle sugárzási törvényt. 1908-ban a Balmer-formula érvényességét kiterjesztette az ultraibolya tartományra is, ahol kimutatta az ún. Paschen szeriesz létezését. Kísérletileg meghatározta a Rydberg-állandó értékét. Értékes vizsgálatokat végzett az elektromosság, hőtan és fénytan körében. Kiváló kísérleti eredményeihez hozzásegítették a saját készítésű eszközei is.

Paschen, Louis Carl Heinrich Friedrich
Web dokumentumok

2010.
jan. 21.
Enyedi Béla születésének 125. évfordulója
Budapest, 1885. jan. 21. [1884.] - Budapest, 1945. dec. 22.

Építőmérnök, statikusmérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1906-ban, műszaki doktorátust szerzett 1910-ben. 1906-ban a MÁV szolgálatába lépett. 1913-1914-ben szerkesztette a Betonszemle c. folyóiratot. 1918-ban önálló tervezőirodát nyitott. A statikailag többszörösen határozatlan szerkezetek erőjátékának meghatározására grafikus módszert dolgozott ki, melyet a számítási eljárásokkal együtt alkalmazott. Úttörő munkát végzett a tartórács-elmélet kialakításában és gyakorlati alkalmazásában. Több gyárépület, valamint az aradi pályaudvar és a szombathelyi víztorony vasbetonszerkezetének tervezője. Ő tervezte az első hazai acélvázas lakóépületet 1930-ban és az első hegesztett tetőszerkezetet. Széles körű és jelentős szakirodalmi munkásságából több tanulmánya és önálló munkája német és francia nyelven is megjelent.

Web dokumentumok

2010.
jan. 21.
Biesbroeck, George Achille Van születésének 130. évfordulója
Gent, Belgium, 1880. jan. 21. - Tucson, Arizona, USA, 1974. febr. 23.

Belga-amerikai csillagász
1904-től az Uccle-i Belga Királyi Obszervatórium munkatársa, itt nagy gyakorlatot szerzett az égitestek helyzetére és mozgására vonatkozó ún. asztrometriai megfigyelésekben. 1915-ben meghívták az USA Yerkes Obszervatóriumába, 1963-tól, hivatalos nyugdíjazása után, az arizonai Hold- és Bolygó-kutató Laboratóriumban Gerard P. Kuiper munkatársa volt. Hatalmas mennyiségű, pontos mérést végzett a bolygók, kisbolygók és üstökösök égi helyzetéről. Munkája során egy rövid keringésű és 2 nem-periodikus üstököst, valamint 16 új kisbolygót fedezett fel. Legjelentősebb munkája a kettőscsillagok egymás körüli mozgására vonatkozik, számos kettőscsillag keringési idejét az ő mérései alapján sikerült kiszámítani. Több igen csekély fényerősségű csillagot fedezett fel, ezek közt a ma ismert leggyengébb fényerősségű LHS 470 jelűt, amelyet "van Biesbroeck csillagá"-nak is neveznek (fényerőssége a Napénak 350 ezredrésze.) Nevét az 1781.sz kisbolygó, egy holdkráter és 2 üstökös, valamint az Amerikai Csillagászati Egyesület Van Biesbroeck-emlékérme örökíti meg. (Bartha Lajos)

Biesbroeck, George Achille Van
Web dokumentumok

2010.
jan. 21.
Linnik, Jurij Vlagyimirovics (Linnik, Yuri Vladimirovich) születésének 95. évfordulója
Belaja Cerkov, Ukrajna, 1915. jan. 21. - Leningrád, 1972. jún. 30.

Orosz matematikus
Apja csillagász, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja volt. Ő maga Leningrádban tanult, 1938-ban végzett és a leningrádi egyetemen kezdett dolgozni. A 2. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1944-től haláláig a leningrádi egyetem matematikaprofesszora volt, egyidejűleg a Steklov Intézetben is dolgozott. A matematika különböző területein ért el jelentős eredményeket, fejlesztett ki új módszereket, elsősorban a számelmélet, valószínűségszámítás és matematikai statisztika területén. Tanítványai közül számos jelentős matematikus került ki, így az ő aspiránsa volt Rényi Alfréd. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja volt, munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. Nevét viseli a számelméletben a Linnik-tétel.

Linnik, Jurij Vlagyimirovics (Linnik, Yuri Vladimirovich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 20.
Király József Pál születésének 200. évfordulója
Nyíregyháza, 1810. jan. 20. - Kismarton, 1887. ápr. 26.

Természettudomány- és nyelvtanár, gimnáziumi igazgató
1830-ban a pozsonyi evangélikus nevelőintézet vezetője, 1831-ben ugyanott az ev. líceum tanára. 1834-35 közt Bécsben folytatta tanulmányait. 1842-től a selmecbányai evangélikus líceumban tanított, nyelvet és természettudományokat. 1853-tól a soproni gimnázium igazgatója. A magyar tanítóképzés fejlesztése terén jelentős érdemei vannak.

Király József Pál
Web dokumentumok

2010.
jan. 20.
Csányi Dániel születésének 190. évfordulója
Nagybánya, 1820. jan. 20. - Debrecen, 1867. jan. 20.

Matematikus, mérnök, tanár
A bécsi műegyetemen és a pesti Mérnöki Intézetben tanult. Az 1843-i országgyűlésen Széchenyi István titkára. Mérnöki gyakorlatát a Tisza-szabályozásnál kezdte, 1849-ben műszaki tisztként Klapka megbízásából Komárom erődítési munkálatait vezette, amiért 12 évi várfogságra ítélték. Matematikai munkásságát derékba törte a szabadságharcban való részvétele miatt reá mért börtönbüntetés. A fogság alatt és után is állandóan írt, főként matematikai analízissel foglalkozott. 1861-től a felsőbb mértan és csillagászat tanára a debreceni főiskolán. 1863-tól az MTA tagja.

Csányi Dániel
Web dokumentumok

2010.
jan. 20.
Szegő Gábor születésének 115. évfordulója
Kunhegyes, 1895. jan. 20. - Palo Alto, California, USA, 1985. aug. 7.

Matematikus
1912-ben a Mathematikai és Physikai Társulat tanulmányi versenyének győztese. Ebben az évben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Legjelentősebb tanárai Fejér Lipót, Bauer Mihály, Kürschák József és Beke Manó voltak. 1913 és 1914 nyarát Németországban töltötte, az előbbit a berlini, utóbbit a göttingeni egyetemen. 1915-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1918-ban még katonaként doktorált Bécsben. 1919-20-ban Kürschák József mellett tanársegéd a műegyetemen. 1921-ben Berlinbe költözött, ahol magántanár lett, majd 1926-ban a königsbergi egyetem professzorává nevezték ki. Zsidó származása miatt 1934-ben kénytelen elhagyni Németországot. Pólya György és J. D. Tamarkin amerikai matematikus segítségével St. Louis Washington Egyetemén kapott fizetés nélküli állást. Ekkor különböző közadakozásokból és alapítványokból származó pénzből tartotta fenn magát. 1938-ban tanszéket kapott Stanfordban, tisztét 1953-ig töltötte be. Tagja volt az amerikai művészeti és tudományos akadémiának, tiszteleti tagja a bécsi Tudományos akadémiának és az MTA-nak.

Szegő Gábor
Web dokumentumok

2010.
jan. 20.
Balogh Tamás (Thomas), baron halálának 25. évfordulója
Budapest, 1905. nov. 2. - London, 1985. jan. 20.

Magyar születésű angol közgazdász, gazdaságpolitikus
A budapesti tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett, majd 1927-től a berlini egyetemen, 1928-30-ban a Harvard egyetemen volt ösztöndíjas. 1930-tól Angliában élt, 1939-ig banktisztviselő volt. 1939-1973-ig az oxfordi Balliol College oktatója, 1960-1973 között az oxfordi egyetemen közgazdaságtant adott elő. 1964-67-ben a brit munkáspárti kormány gazdasági tanácsadója, 1968-ban Harold Wilson brit miniszterelnök gazdasági tanácsadója volt. 1974-75-ben energiaügyi miniszter. Számos országban (Algéria, India, Jamaica, Málta, Mauritius stb.) volt gazdasági tanácsadó az 1950-60-as években. 1968-ban örökös főrendi rangot kapott és az angol parlament felsőházának tagja lett. 1979-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává fogadta. Közreműködött a brit munkáspárt államosítási és gazdaságfejlesztési programjának kidolgozásában. Foglalkozott a fejlődő országok problémáinak gazdasági összefüggéseivel. 1979-től az MTA tiszteleti tagja volt.

Balogh Tamás (Thomas), baron
Web dokumentumok

2010.
jan. 20.
Rózsa Pál születésének 85. évfordulója
Budapest, 1925. jan. 20. - Budapest, 2011. máj. 10.

Gépészmérnök, matematikus, egyetemi tanár
1949-ben a műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1949-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen lett tanársegéd a Borbély Samu által vezetett Matematikai Intézetben, 1951-1955 között az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetében volt Egerváry Jenő aspiránsa, később tudományos munkatárs, illetve főmunkatárs, 1960-1963 között Egerváry utódjaként a Mátrixelmélet és alkalmazásai csoport vezetője volt. 1963-1968 között a Központi Fizikai Kutató Intézet Matematikai Főosztályát irányította. 1968-ban egyetemi tanárrá és a BME Építőmérnöki Kar Matematika Tanszéke vezetőjévé nevezték ki. 1978-ban átkerült a Villamosmérnöki Karra, ahol 1982-1990 között a Matematika Tanszéket vezette. 1995-ben történt nyugdíjazása óta a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének volt emeritus professzora. Kutatási tevékenységének középpontjában a mátrixelmélet és a numerikus módszerek, továbbá ezek műszaki alkalmazásai álltak. Mintegy 120 publikációjának több, mint a fele az elméleti fizika, a műszaki mechanika, a hidak és szerkezetek mechanikája témakörökkel foglalkozik, de számos dolgozata van más műszaki témában is. Ő kezdeményezte a Bolyai János Matematika Társulat "Numerikus módszerek" nemzetközi konferenciasorozatát. Több, mint 50 konferencián volt előadó, gyakran meghívott előadó. Mérnök, matematikus és fizikus hallgatók generációit tanította, számos jegyzet, tankönyv szerzője. Több amerikai és nyugat-európai egyetemen volt vendégprofesszor.

Rózsa Pál
Web dokumentumok

2010.
jan. 20.
Benedetti, Giovanni Battista (Giambattista) halálának 420. évfordulója
Velence, Itália, 1530. aug. 14. - Torinó, 1590. jan. 20.

Olasz matematikus
A pármai herceg udvarában matematikusként alkalmazták, majd 1567-től haláláig Savoya hercegének tanácsadója, udvari filozófusa volt Torinóban. Matematikai képzettsége segítette abban, hogy megelőzte Galileit a szabadesésről vallott gondolataival. Hidrosztatikai meglátásaival Stevin, a perspektív ábrázolásban pedig Guido Ubaldo del Monte előfutára volt. A napórák készítéséről és használatáról szóló könyve a legátfogóbb tanulmány volt abban az időben. A képalkotással már 1585-ös könyvében is foglalkozott. Figyelemre méltó zenei ismeretei is voltak. 1563-ban egy levelében konszonáns hangzatokról, az azokat előállító levegőrezgésekről, hanghullámokról értekezett. Mechanikai gondolatai közül említésre méltó, hogy ismerte az emelőtörvényt, a centrifugális erőt, s kimondta: ha a centrifugális erő megszűnik, akkor az adott test a körpálya érintőjének irányában mozog tovább.

Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Friesenhof Gergely, báró születésének 170. évfordulója
Szentpétervár, Oroszország, 1840. jan. 19. - Ószéplak, 1913. júl. 17.

Meteorológus
1872-ben kezdett meteorológiával foglalkozni nedanóci birtokán és az itt létesített kis megfigyelőállomást fejlesztette később Ószéplakon a Nyitra völgyi obszervatóriummá. Talajhőmérsékleti és sugárzási megfigyelései az agrometeorológia alapját rakták le hazánkban. Elsősorban a zivatarokat és a légköri optikai jelenségeket tanulmányozta és értékes adatokat szolgáltatott a meteorológia számára. Saját kiadásában szerkesztette az Időjárási naptárt, 1884-től pedig a Wetterkalendert. Az első meteorológiai szakfolyóirat, a Laubfrosch megalapítása is nevéhez fűződik (1888). Utóbb Az Időjárás c. szaklap szerkesztője volt. Értékes szakkönyvtárát és műszertárát a Meteorológiai Intézetre hagyományozta.

Friesenhof Gergely, báró
Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Bartsch Samu halálának 115. évfordulója
Igló, 1845. szept. 29. - Baja, 1895. jan. 19.

Zoológus
Eperjesen teológiai, 1868-70-ben Berlinben és Tübingenben természettudományi tanulmányokat végzett és doktori oklevelet szerzett. 1870-ben a nyíregyházi, 1871-ben a bajai tanítóképző tanára, 1878-ban ennek igazgatója lett. Madártani és tanügyi cikkei szakfolyóiratokban jelentek meg. Fő kutatási területe az egysejtűek voltak, ezeken kívül a kerekes férgek.

Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Kosutány Tamás halálának 95. évfordulója
Nyírlugos, 1848. márc. 7. - Budapest, 1915. jan. 19.

Agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró, egyetemi tanár
A keszthelyi gazdasági tanintézet elvégzése után, 1870-ben a hallei egyetemen folytatta agrárkémiai tanulmányait. 1903-ban az Országos Kémiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója és a műegyetemen a mezőgazdasági kémiai technológia meghívott előadója volt. Úttörő munkát végzett a hazai búza és liszt minőségének tudományos vizsgálata terén és széles körű felvilágosító tevékenységet fejtett ki a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztése érdekében. Foglalkozott szőlészettel, jelentősek kémiai, bor- és szeszipari, bakteriológiai kutatásai is. Cserháti Sándorral együtt indította meg és 1883-1904-ben szerkesztette a Mezőgazdasági Szemlét, s ugyancsak Cserhátival írta az első magyar trágyázástani zsebkönyvet is. Számos tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban.

Kosutány Tamás
Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Wittmann Ferenc születésének 150. évfordulója
Hódmezővásárhely, 1860. jan. 19. - Budapest, 1932. márc. 23.

Fizikus, műegyetemi tanár
Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen végezte. 1878-ban a műegyetem kísérleti fizika tanszékén tanársegéd, 1892-ben a technikai fizika rk., 1895-ben r. tanára. 1919-ben a budapesti Tanárképző Intézet igazgatóhelyettese. Húros és Braun-csöves oszcillográfot készített. Úttörőek a váltakozó áramok időbeni lefolyására vonatkozó kutatásai. A róla elnevezett oszcilloszkóp feltalálója. Behatóan foglalkozott a rádiótechnika kérdéseivel is. 1908-tól az MTA tagja.

Wittmann Ferenc
Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Endrédy Kálmán Vendel (Hadarits) születésének 115. évfordulója
Fertőendréd, 1895. jan. 19. - Pannonhalma, 1981. dec. 29.

Cisztercita matematika- és fizikatantanár
1939-ben Hadaritsról Endrédyre magyarosította a nevét. 1917-ben belépett a ciszterci rendbe, 1919-ben pappá szentelték. 1920-ban a budapesti egyetemen matematika-fizika szakon diplomát szerzett. 1920-1939 között a rend budai gimnáziumában matematika- és fizikatanár. Sárközy Pállal és Lovas Ambróval átdolgozta Mérey Gyula mennyiségtani tankönyveit. Utolsó tanári évében, 1938-1939-ig gimnáziumi igazgató és házfőnök is volt. 1939 tavaszán, a magyarországi ciszterciek Zircen megválasztották apátjuknak. 1950-ben, amikor a kormányzat felszámolta a szerzetesrendeket, letartóztatták, embertelen kínzásoknak vetették alá. majd 1951-ben a Grősz József kalocsai érsek ellen indított koncepciós perben 14 évi szabadságvesztésre ítélték. 1956. nov. 1-én szabadult, majd fél évre ismét börtönbe került. 1957-től élete hátralévő részét Pannonhalmán a szerzetesek szociális otthonában töltötte. Zircen az apátsági templomba temették.

Endrédy Kálmán Vendel (Hadarits)
Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Tarján Imre halálának 10. évfordulója
Szabadka, 1912. júl. 26. - Budapest, 2000. jan. 19.

Biofizikus, kristályfizikus, egyetemi tanár
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban Horváth Gyula tanítványa volt. 1939-41 között Gyulai Zoltán tanársegédje volt a debreceni egyetemen. Néhány évig középiskolában tanított, a 2. világháborúban több ízben katonai szolgálatot kellett teljesítenie. 1950-től egyetemi tanár volt, 1982-ig a budapesti orvostudományi egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének igazgatója. Mind a biofizikában, mind a kristályfizikában nemzetközileg elismert eredményei voltak, tudományos iskolát teremtett. Tudományos eredményeit akadémiai tagsággal és számos kitüntetéssel, többek között Kossuth- és Állami Díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, Akadémiai Aranyéremmel ismerte el a hazai tudományos közélet. 1976 és 1990 között, 14 éven át ő volt az MTA III. (matematikai és fizikai) osztályának elnöke. Emlékére kísérleti fizikából rendeznek minden évben versenyt egykori középiskolájában, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban.

Tarján Imre
Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Rosseland, Svein halálának 25. évfordulója
Kvam, Hardanger, Norvégia, 1894. márc. 31. - Oslo, 1985. jan. 19.

Norvég asztrofizikus
Az osloi egyetemen tanult, 1920-ban Niels Bohr mellett dolgozott. Elsőként foglalkozott a Bohr-féle atommodell alkalmazásával a csillagok fizikai sajátságainak leírásában, ezzel a munkájával a modern elméleti asztrofizika egyik megalapozója. Elméleti asztrofizika c. munkája (1936) a korszerű asztrofizika fontos kézikönyve volt. Az oslói napfizikai obszervatórium megalapítója, az elméleti asztrofizikai intézet vezetője. A 30-as években jelentős szerepet játszott az ún. Osloi differenciálanalizátor megépítésében, amely abban az időben a világon a legnagyobb ilyen berendezés volt. A Szent Olaf Rend kitüntetettje, nevét az 1646.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Rosseland, Svein
Web dokumentumok

2010.
jan. 19.
Ramsey, Frank Plumpton halálának 80. évfordulója
Cambridge, Anglia, 1903. febr. 22. - London, 1930. jan. 19.

Angol matematikus
A John Maynard Keynes Cambridge-i filozófus és közgazdász köréhez tartozó fiatal kutatók talán legtehetségesebbike volt. Számos különböző tudományban alkotott maradandót: a filozófiában, a közgazdaságtanban, a logikában és a matematika elméleti megalapozásában. A nevét viselő Ramsey tételt egyetlen tisztán matematikai tárgyú dolgozatában közölte, de ennek hátterében is az a századelő legkiválóbb elméit foglalkoztató kérdés állt, hogy létezik-e egy általános eljárás, mellyel minden matematikai állítás vagy formula igazsága eldönthető. Bár Ramsey tételének segítségével igazolható volt, hogy bizonyos nagyon speciális formájú állítások eldönthetőek, hamarosan kiderült, hogy nincs "univerzálisan jó algoritmus". A kérdéskörből az utóbbi harminc évben Ramsey-elmélet néven a kombinatorika egészen új, önálló fejezete nőtt ki, új tudományág született: a kombinatorikus geometria. Amikor Szekeres 1932-ben újra felfedezte Ramsey tételét, Ramsey már nem élt. Erdős és Szekeres korszakos jelentőségű dolgozata nagyban hozzájárult a Ramsey-tétel népszerűsítéséhez.

Ramsey, Frank Plumpton
Web dokumentumok

2010.
jan. 18.
Hültl Hümér halálának 70. évfordulója
Felsőbánya, 1868. júl. 14. - Budapest, 1940. jan. 18.

Orvos, sebész, egyetemi tanár
Hültl Dezső bátyja.1891-ben a budapesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1910-1918-ban az István, majd a Rókus Kórház sebész főorvosa. 1901-ben a sebgyógyítás tana magántanára, 1917-ben a gyakorlati sebészet rk. tanára. 1935-től felsőházi tag, az Orvosszövetség elnöke, az orvosi segélyegylet megszervezője. Nevéhez fűződik a modern sebészet több eszközének (maszk, gumikesztyű, a bőr jódozása) bevezetése. 1905-ben Fischer Péter mérnökkel megszerkesztette a gyomorvarrógépet, amelyet 1906-ban szabadalmaztattak, 1910-ben világszabadalmat is nyert.

Hültl Hümér
Web dokumentumok

2010.
jan. 18.
De la Rue, Warren (Rue, Warren de la) születésének 195. évfordulója
Guernsey, Anglia, 1815. jan. 18. - London, 1889. ápr. 19.

Angol vegyész, csillagász
Londonban és Párizsban tanult, fiatalon üzletemberként tevékenykedett, eközben azonban fizikai és kémiai kísérleteket végzett. 1840-ben légritka teret tartalmazó üvegbúrába zárt, villanyárammal izzított platinaszál alkalmazásával elsőként készített nagy fényerősségű izzólámpát. 1850-ben 13 hüvelykes nyílású csillagászati távcsövet készíttetett, amely segítségével kitűnő rajzokat készített az égitestekről. Úttörő volt a fényképezés csillagászati, elsősorban napfizikai alkalmazásában. Nedves kollódium-emulzió alkalmazásával elsőként készített jó holdfényképeket. 1854-ben fotografikus napteleszkópot (fotoheliográfot) szerkesztett, műszerével a Kew-i, majd a Greenwich-i Királyi Obszervatóriumban 1882-ig rendszeresen fényképezték a Napot. Az 1860. július 18-i napfogyatkozáskor elsők közt örökítette meg fényképen a Nap-perem protuberanciáit. 1862-83 közt a gázokban történő elektromos kisüléseket vizsgálta. Az angol Kémikusok Egyesületének két ízben, a Királyi Csillagászati Társaságnak 1864-66 közt elnöke. A Királyi Társaság a Királyi éremmel (1862), a Csillagászati Társaság aranyéremmel (1864) jutalmazta munkáját. Nevét az 5597. sz. kisbolygó és egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)

De la Rue, Warren (Rue, Warren de la)
Web dokumentumok

2010.
jan. 18.
Frankland, Edward, Sir születésének 185. évfordulója
Churchtown, Lancashire, Anglia, 1825. jan. 18. - Golaa, Norvégia, 1899. aug. 9.

Angol vegyész
Gyógyszerésztanoncként tanulta meg a kémiai kísérletezést. Később a Marburgi Egyetem laboratóriumaiban tanult, itt doktorált (Ph.D.) 1849-ben. A manchesteri Owens College első kémiaprofesszora lett 1851-ben, majd 1863-ban, Michael Faradayt követve, a londoni Royal Institution of Great Britain kémiaprofesszora lett. 1865-ben kezdte meg húszéves tevékenységét a Királyi Bányászati Iskolában. Az 1850 táján elinduló kutatások vezették el ahhoz a felismeréshez, hogy valamely elem egy atomja egy másik elem atomjai közül csak korlátozott számúval képes vegyülni. 1852-ben megalkotta a vegyértékfogalmat, a modern szerkezeti kémia alapfogalmát. 1868-ban a folyók szennyeződésével foglalkozó második királyi bizottság tagjává nevezték ki, hatalmas mennyiségű információt tárt fel a folyók szennyezettségével és a víz tisztításával kapcsolatban. 1868-ban Joseph Norman Lockyerrel működött együtt azokban a vizsgálatokban, amelyek nyomán Lockyer felfedezte a héliumot a Nap atmoszférájában.

Frankland, Edward, Sir
Web dokumentumok

2010.
jan. 18.
Ehrenfest, Paul születésének 130. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1880. jan. 18. - Amsterdam, Hollandia, 1933. szept. 25.

Osztrák-holland elméleti fizikus
Egyetemistaként a bécsi műszaki egyetemről járt át a tudományegyetemre, hogy Boltzmann előadásait hallgathassa. Végül is Göttingenben fejezte be egyetemi tanulmányait. Itt ismerkedett meg egy Oroszországból jött matematikus hallgatónővel, későbbi feleségével, aki azután Ehrenfest-Afanaszjeva néven lett ismert a világban. 1906-ban Bécsben doktorált, majd 1907-től 1912-ig Szentpéterváron működött, sikeresen létrehozva egy tehetséges fiatalokból álló elméleti fizikai iskolát. 1912-től Leidenben lett állandó professzor, Lorentz utóda az egyetemen. Einstein nem ismert nála jobb fizikatanárt, Bohr állította, hogy rengeteget tanult az általa feltett kérdésekből, Oppenheimertől Fermiig a világ legjobb fizikusai töltődtek fel nála értékes gondolatokkal. A fázisátalakulások vagy az adiabatikus invariánsok elmélete, a relativitáselmélettel kapcsolatban felvetett kérdései, paradoxonai híven őrzik nevét a fizikában. Elsők között vetette fel a termodinamikai és a közgazdasági modellek lehetséges analógiáját. Magyarországon Fényes Imre honosította meg Ehrenfest nézeteit. (Dr. Radnai Gyula)

Ehrenfest, Paul
Web dokumentumok

2010.
jan. 18.
Butenandt, Adolf Friedrich Johann halálának 15. évfordulója
Bremerhaven-Lehe, Németország, 1903. márc. 24. - Munich, 1995. jan. 18.

Német biokémikus, Nobel-díjas
A marburgi és a göttingeni egyetemen tanult, utóbbi helyen szerezte meg a doktori címet, 1927-ben. Ezután Göttingenben, majd a danzigi (ma: Gdansk, Lengyelország) Műszaki Főiskolán tanított, és 1936-ban a Kaiser Wilhelm Intézet (a későbbi Max Planck Intézet) igazgatója lett. Max Planck Társaság elnöki tisztét 1960-tól 1972-ig töltötte be. 1929-ben, csaknem egyidőben az amerikai E.A. Doisyval, elkülönítette a női ösztrogén hormont, majd az androszteron nevű férfihormont, végül pedig a progeszteront, a terhesség hormonját. Felfedezésével utat nyitott a fogamzásgátló tabletta megalkotása előtt. Sok kutatást végzett a nemi hormonok kölcsönhatásával és potenciális rákkeltő hatásával kapcsolatban. A kortizon ipari előállítása nagyrészt Butenandt hormonkutatásaira vezethető vissza. Leopold Ruzickával együtt elnyerték az 1939-es kémiai Nobel-díjat a nemi hormonokkal kapcsolatos munkásságukért. Bár Butenandtot a német kormány arra kényszerítette, hogy visszautasítsa a díjat, azt 1949-ben végül mégis átvehette.

Butenandt, Adolf Friedrich Johann
Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Alpár Ignác születésének 155. évfordulója
Pest, 1855. jan. 17. - Zürich, Svájc, 1928. ápr. 27.

Műépítész
Kőművesinas volt, majd Hauszmann Alajos tanítványa lett. Berlinben szerzett oklevelet. Hazatérte után 1882-89 között Steindl Imre, majd Hauszmann mellett tanársegéd. 1890-től kizárólag önálló tervezéssel foglalkozott. A késői eklektikus stílus mestere. Hírnevét középületei alapozták meg. Megyeházák (Segesvár, Kolozsvár, Déva, Nyíregyháza stb.), tanintézetek (Eötvös-kollégium stb.), templomok, fürdőépületek (Herkulesfürdő), színházak (Kassa), bankok (a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete, a Tőzsdepalota, stb.), biztosítóintézetek (Anker stb.) mellett a budapesti városligeti tó partján emelt ún. "Vajdahunyad vára" épületcsoportot (ma Mezőgazdasági Múzeum) tekintik fő művének. A 19. század végi nagy iskolaépítési lázban számos gyönyörű iskolát tervezett és legtöbbször kikérte a tanári testület véleményét is a tervezéskor, még az építkezés megkezdése előtt. Egyik jól sikerült ilyen középiskola volt a "VI. kerületi főreál" a Városligetnél, a mai Rippl-Rónai utcában. Az iskola legkorábbi nevezetes tanulói között volt Szilárd Leó és Németh László is. Később ebből lett a Kemény Zsigmond reálgimnázium, majd a Kvassay Jenő műszaki szakközépiskola. 1958-ban az Építőipari Tudományos Egyesület Alpár Ignác emlékérmet alapított, amelyet évenként adományoznak a kiemelkedő tevékenységet elért építészeknek.

Alpár Ignác
Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Hallóssy Ferenc halálának 40. évfordulója
Budapest, 1880. dec. 31. - Budapest, 1970. jan. 17.

Vízépítő mérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen 1913-ban szerezte. Az 1. világháborús frontszolgálatról hazatérve a Budapest Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő kormánybiztosságához került építésvezetőnek. A munkálatok befejeztével a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott mint a tervezési és építési osztály vezetője. 1945-től a vízügyi szolgálat vezetőjeként irányította az újjáépítés munkáját és a siófoki vízlépcső építésének befejezését. 1951-től a Mélyépítési Tervező Intézetben, utóbb az Építéstudományi Intézetben dolgozott, a műtárgyak alapozásával kapcsolatos kutatásokat vezette. A halászat és a haltenyésztés kérdéseivel is foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Szeniczei Lajos halálának 50. évfordulója
Budapest, 1898. jan. 27. - Budapest, 1960. jan. 17.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
Oklevelét 1922-ben a budapesti műegyetemen nyerte. 1953-tól a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodáinak, utóbb az Általános Gépipari Tervező Irodának tanácsadó mérnöke. 1953-1958-ig a Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karán Sopronban, 1959-től Miskolcon a gépelemek tárgyat adta elő. 1950-54-ben a fogaskerekek és hajtóművek magyar szabványainak előkészítésén dolgozott. Hazánkban elsőként tárta fel az általános fogazások kérdéskörét. A csúszáskiegyenlítés alapgondolata, a fogazási tartományok függvénytani elemzése, a csigahajtás elméleti és gyártási problémáinak vizsgálata, a kúpkerekek szilárdsági számításainak új módszere jellemzi elsősorban munkásságát.

Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Benedek István születésének 95. évfordulója
Budapest, 1915. jan. 17. - Velence, Olaszország, 1996. jún. 9.

Orvos, író, orvostörténész
A Benedek Elek unokájaként és Benedek Marcell fiaként is ismert fiatalember a pesti orvoskaron szerzett diplomát, s már egyetemistaként a Szondi-tanítványok között találjuk. (Szondiról sok értékes publikációja látott napvilágot.) Ezt követően a csepeli kórház általános orvosaként működött. 1945-47-ben Kolozsvárott tanított az egyetemen, mégpedig a bölcsészethez tartozó pszichológiára nyert egyetemi tanári kinevezést. 1948-ban jelent meg Az ösztönök világa című műve. Budapestre visszatérve 1948 és 1952 között az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosa lett, 1952-ben pedig az intapusztai munkaterápiás intézet igazgatójává nevezték ki, ahol munkával, szabadsággal és emberséges bánásmóddal gyógyított. Itt dolgozott egészen 1958-ig, s írt kötetet ezekről az éveiről, s kezdeményezéseiről 1957-ben Aranyketrec címmel. Az ezt követő években pszichiáterként dolgozott a Fehérvári úti rendelőintézetben, a XII. kerületben pedig kulturális tanácsadó, majd a Hegyvidék című periodika alapítója volt. 1971-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Társszerzője volt a négykötetes akadémiai Orvosi lexikonnak. Kötetei jelentek meg a francia felvilágosodásról, a lamarckizmusról, a darwinizmusról és az orvostudomány története számos fejezetéről. Semmelweis életművének egyik legjelesebb hazai kutatója volt. Népszerű kézikönyve A tudás útja címmel jelent meg. 1992-ben Széchenyi-díjat kapott. (Dr. Gazda István)

Benedek István
Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Bauhin, Gaspard születésének 450. évfordulója
Basel, Svájc, 1560. jan. 17. - Basel, 1624. dec. 5.

Svájci orvos, anatómus, botanikus
A páduai egyetemen Aquapendentei Hieronymus Fabricius itáliai anatómus növendéke volt 1577-1578 között. Tudományos munkássága főként a baseli egyetemhez kötődik, ahol 1581-ben orvosdoktor lett, majd a görög nyelv, az anatómia, a botanika és az orvostudomány professzorává nevezték ki. Az elsők között írta le a vékony- és vastagbél határán levő ileocoecalis (Bauhin-) billentyűt. A 16. századi itáliai botanikus, Andrea Cesalpino botanikai osztályozásának alapelveit továbbfejlesztve Bauhin volt az első, aki világosan körülhatárolta a növényfajokat és nemzetségeket (fajcsoportokat). Hírneves munkája a Pinax theatri botanica (Növények képes bemutatása; 1623), amely a legsikeresebb korai kísérlet az összes ismert növényfaj elnevezésére és rendszerezésére. Kb. 6000 növényfajt sorol fel és ír le, bevezetve a nemzetség- és fajnév alkalmazásával történő elnevezés gyakorlatát (binominális nómenklatúra), ami később a neves botanikus John Ray és Linné munkásságával teljesedett ki.

Bauhin, Gaspard
Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Frènicle de Bessy, Bernard halálának 335. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1605. - Párizs, 1675. jan. 17.

Francia matematikus
Jogtanácsosként dolgozott egy párizsi bíróságon, de kitűnő amatőr matematikus volt. Levelezett Descartes-tal, Huygens-sel, Mersenne-nel, Fermat-tal. Fermat személyes jóbarátja is volt. Levelezésük témája főként matematikai problémák felvetéséből és azok megoldására vonatkozó elképzeléseikből állt. A Frènicle standard forma - a bűvös négyzetek standard ábrázolása - róla kapta elnevezését. Matematikusi munkájának fő területe a számelmélet volt. 1973-ban posztumusz elismerésben részesítette az Amerikai Matematikai Társaság a strukturális kombinatorika területén végzett munkásságáért.

Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Ray, John halálának 305. évfordulója
Black Notley, Essex, Anglia, 1627. nov. 29. [1628.] - Black Notley, 1705. jan. 17.

Angol természettudós, botanikus
Nyelvjáráskutatást végzett, 1674-ben adta ki "A Collection of Words not Generally Used" című szótárát, amely nem általánosságban használt, hanem tájszavak gyűjteménye. Ez a munka annyira fölkeltette az érdeklődést a nyelvjárások iránt, hogy rövid időn belül tíz kiadása jelent meg, s a népnyelv tanulmányozása felé fordította a nyelvésztársadalom tudományos kutatását is. A tudományos életben az osztályozást John Ray és Carl Linné vezette be a 17.-18. sz. fordulóján, a biológiában.

Ray, John
Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Sestini, Benedict halálának 120. évfordulója
Firenze Olaszország, 1816. márc. 21. - Frederick, Maryland, USA, 1890. jan. 17.

Olasz jezsuita matematikus, csillagász
A római Jezsuita Kollégiumban végzett tanulmányai után a vatikáni Csillagvizsgáló asszisztense, 1844-től a felsőbb matematika tanára a Collegium Romanumban. Az 1848. évi forradalom miatt el kellett hagynia Rómát. Amerikában, a rend által vezetett Georgetown College-ben tanított, majd 1869-ben a Maryland-állambeli Woodstockban alapított egyházi iskolát, amelyet 1885-ig vezetett. Fő tevékenysége egy egyházi szervezet vezetése és folyóiratának szerkesztése volt. E mellett folyamatosan matematikát is tanított és tankönyveket írt. Legjelentősebb csillagászati munkája a csillagok színének katalógusa (1844-46), amelyet a vatikáni obszervatórium 1911-ben újra kiadott. Ez a munka előkészítése a későbbi csillag-színkép katalógusoknak, és fontos forrása a csillagok színváltozás-vizsgálatának. A georgetowni Obszervatóriumban pontos napfolt-rajzokat készített. Megfigyelte az 1878. évi teljes napfogyatkozást Denverben (Colorado állam). A washingtoni (D. C.) Szent Alajos templom tervezője. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
jan. 17.
Kohlrausch, Friedrich Wilhelm Georg halálának 100. évfordulója
Rinteln, Németország, 1840. okt. 14. - Marburg, 1910. jan. 17.

Német fizikus
Rudolf Kohlrausch fia, Wilhelm Kohlrausch testvére. Erlangenben és Göttingenben tanult. 1867-ben Göttingenben, 1870-től Zürichben, Dramstadtban, Würzburgban, majd Strassburgban volt a fizika professzora. Würzburgban utóda Wilhelm Conrad Röntgen volt. Fő kutatási területe az elektrokémia volt, az elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálatában ért el jelentős eredményeket, nevéhez fűződik az ionok független vándorlásának törvénye is (1873). 1870-ben adta ki fizikatankönyvét (Leitfaden der Praktischen Physik), amely számos átdolgozás után a német nyelvterület egyik legjelentősebb kísérleti fizika tankönyveként 24 kiadást ért meg. (Piriti János)

Kohlrausch, Friedrich Wilhelm Georg
Web dokumentumok

2010.
jan. 16.
Krenner József Sándor halálának 90. évfordulója
Buda, 1839. márc. 2. [3.] - Budapest, 1920. jan. 16.

Mineralógus, műegyetemi tanár
Ifjú korában Eötvös Loránd nevelője volt. A természettudományi doktorátust Tübingenben szerezte meg. 1866-tól az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának múzeumi őre, 1894-től igazgatója. 1870-1894-ig a műegyetem ásvány- és kőzettan tanszékének tanára, 1894-1913-ban a budapesti tudományegyetemen az ásvány-kőzettani intézet vezetője volt. Számos új ásványfajt fedezett fel, határozott meg és írt le. Ő foglalkozott először a kriolitokkal, nagy érdeme az anglesitekkel és tellúrvegyületekkel kapcsolatos régi hibás megállapítások kijavítása. 1877-ben Nagyág aranybányájában új arany-ezüst tellúrércet fedezett fel, amelyet róla Krenneritnek neveztek el. A magyar geológia és ásványtan nagy mecénásáról, Semsey Andorról nevezte el az 1881-ben felfedezett Semseytet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólomezüst-antimon-kénvegyületet, az Andoritot. Eötvös nevét viseli az által felfedezett Lorandit. 1874-től az MTA tagja.

Krenner József Sándor
Web dokumentumok

2010.
jan. 16.
Boháček Ottokár születésének 140. évfordulója
Sedec, Csehország, 1870. jan. 16. - Budapest, 1937. okt. 1.

Gépészmérnök
A prágai Műszaki Főiskola elvégzése után a bécsi Vulkán Gépgyárban mint tervező mérnök dolgozott. 1894-ben jött Magyarországra, a Gutjahr és Müller malomipari gépgyárban előbb műszaki szerkesztő, 1912-től műszaki igazgató 42 évig volt a Vulkán Gépgyár Rt. alkalmazásában. Főbb alkotásai a portálmaró, az Erzsébet-híd vasszerkezetének a megmunkálására szükséges gépek.

Web dokumentumok

2010.
jan. 16.
Gombocz Endre István halálának 65. évfordulója
Sopron, 1882. jún. 9. - Budapest, 1945. jan. 16.

Botanikus
Soproni középiskolai diákévek után 1900-ban lett Budapesten Eötvös-kollégista egyetemi hallgató. Természetrajz-kémia szakos tanári oklevelét 1905-ben, bölcsészdoktori oklevelét 1908-ban szerezte meg. 1906 és 1919 között az Országos Nőképző Egyesület Zöldfa (ma Veres Pálné) utcai felsőbb leányiskolájában és leánygimnáziumában tanított, közben, 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen kinevezték a botanikatörténet magántanárává. 1919-1929-ig a budapesti Erzsébet Nőiskola városligeti tanárképző főiskoláján tanított, 1922-től mint a növénytan rendes tanára. 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának munkatársa lett, s itt dolgozott egészen 1942. évi nyugdíjazásáig, 1939-től igazgatóként. Budapest második világháborús ostroma során halt meg, egy bombatalálat oltotta ki az életét. 1939-től az MTA levelező tagja volt.

Gombocz Endre István
Web dokumentumok

2010.
jan. 16.
Bochart de Saron, Jean-Baptiste-Gaspard születésének 280. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1730. jan. 16. - Párizs, 1794. ápr. 20.

Francia matematikus, csillagász
A Louis Le Grand jezsuita kollégiumban tanult, majd jogászként a ranglétrát bejárva 1789 februárjában a párizsi parlament elnöke lett. 1790-ben a parlament feloszlatása ellen tiltakozókkal együtt őt is letartóztatták, majd 1794-ben kivégezték. Fontos tudományos eredményei a csillagászathoz köthetők. Számos igen jó minőségű optikai eszközt készített, jelentős gyűjteményében pedig a legjobb európai gyártók (pl. az angol Dollond és Ramsden) műszerei voltak megtalálhatóak. Ezeket csillagász barátai használhatták, pl. Charles Messier, aki 15 üstököst fedezett fel, és az első ködfolt-katalógust készítette. Messier megfigyelései alapján Bochart számította az üstökösök pályáit, kidolgozott egy numerikus módszert, amely segítségével néhány megfigyelés után már meghatározható volt egy égitest pályája. 1781-ben a William Herschel által felfedezett égitest pályájának számítása közben ismerte fel, hogy nem üstökösről, hanem a Naprendszer új bolygójáról van szó, amely később az Uránusz nevet kapta. Jó anyagi helyzete megengedte számára, hogy a mecénásként tudományos művek kiadását (pl. Laplace munkáját) is támogassa. 1779-ben az Akadémia tiszteleti tagjává is megválasztották. (Piriti János)

Web dokumentumok

2010.
jan. 16.
Wilson, Robert Rathbun halálának 10. évfordulója
Wyoming, USA, 1914. márc. 4. - New York, 2000. jan. 16.

Amerikai fizikus
A Berkeley egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot 1940-ben Ernest O. Lawrence mellett. Ezután a Princeton-i egyetemen kidolgozta az ún. Isotron módszert az uránizotópok szétválasztására. A Manhattan Project-ben ő volt a legfiatalabb csoportvezető. A 2. világháború után azok közé a tudósok közé tartozott, akik ellenezték az atomenergia háborús célokra való felhasználását. Rövid ideig a Harvard egyetemen, majd a Cornell Egyetemen dolgozott. 1967-ben a National Accelerator Laboratory igazgatójává nevezték ki. A laboratórium később a Fermilab nevet vette fel. 1978-ban lemondott igazgatói megbízatásáról, és a chicagoi egyetem professzora lett. 1982-84-ig, visszavonulásáig a Columbia egyetem professzora volt. Számos tisztséget viselt és számos kitüntetésben részesült. Tudományos eredményei mellett jelentős szobrászati alkotások létrehozása is fűződik nevéhez.

Wilson, Robert Rathbun
Web dokumentumok

2010.
jan. 16.
Dahlquist, Germund születésének 85. évfordulója
Uppsala, Svédország, 1925. jan. 16. - Stockholm, 2005. febr. 8.

Svéd matematikus
1942-ben kezdte matematikai tanulmányait a stockholmi egyetemen. Egyik tanára, Harald Bohr nagy hatással volt rá a matematikai érdeklődése irányválasztásában. 1949-ben tanulmányait megszakítva a Svéd Számítógép Bizottságban kezdett dolgozni, ahol az első svéd elektronikus számítógép, a BESK fejlesztésében is részt vett. Emellett Carl-Gustaf Rossby-val a numerikus időjárás-előrejelzést is kidolgozták. 1958-ban visszament a stockholmi egyetemre és megvédte Ph.D. fokozatát Fritz Carlsson és Lars Hörmarder irányítása mellett. Ennek a munkának a része, hogy bevezette a logaritmikus normát, amit vele párhuzamosan, és tőle függetlenül az orosz matematikus, Sergej Lozinski is ugyanebben az időben vezetett be. 1963-tól ő az első svéd numerikus analízis professzor. Közreműködésével alapították meg a BIT-et, az első északi numerikus analízis folyóiratát. 1965-ben a Királyi Svéd Mérnöki Tudományos Akadémia tagjává választották. 1988-ban a SIAM John von Neumann Lecture díjjal ismerték el munkásságát, 1995-ben megalapították a Germund Dahlquist-díjat kiemelkedő fiatal informatikai kutatók elismerésére.

Dahlquist, Germund
Web dokumentumok

2010.
jan. 15.
Küzdényi Szilárd halálának 65. évfordulója
Gerendás, 1867. okt. 22. - Budakeszi, 1945. jan. 15.

Mérnök
A szikjavítás egyik jelentős hazai úttörője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. A szolnok-csongrádi Tisza-balparti ármentesítő társulat mérnöke, majd igazgató mérnöke volt. Eredményes kísérleteket végzett a szikesek vízgazdálkodással és fizikai úton való javítása terén. A sekély termőrétegű szikes talajokon sikeresen alkalmazta találmányát, a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gépet.

Web dokumentumok

2010.
jan. 15.
Tarnóczy Tamás születésének 95. évfordulója
Hőlak-Trencsénteplic, Trencsén vm., 1915. jan. 15. - Budapest, 2007. szept. 14.

Fizikus, akusztikus
A Vág melletti kisvárosból származó fiú Budapesten végezte középiskoláit, majd Szegeden az egyetemet, matematika-fizika szakon. Már középiskolában szorgalmas megoldója volt a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknak, az egyetemen pedig tagja az Eötvös Loránd Kollégiumnak. 1940-től lett Bay Zoltán tanársegéde a műegyetemen, majd 1943-ban doktorált Békésy György akusztikai témavezetésével a tudományegyetemen. Ettől kezdve élete végéig az akusztika maradt kedvenc kutatási területe. Az ötvenes években már akusztikai és ultrahang kutató csoportot vezetett, Ultrahangok c. könyvét 1963-ban adták ki. Érdeklődésének középpontjában a beszédkutatás állt, de szívesen kirándult ehhez kapcsolódóan más területekre is. Zenei akusztika c. könyve 1982-ben, Teremakusztika c. könyve 1986-ban jelent meg. Az akusztikusok nemzetközi együttműködését tevékenyen támogatta. Több akusztikai konferenciát és egy 1500 fős nemzetközi akusztikai kongresszust szervezett Budapesten. 1991-ben Kempelen Farkas díjjal, 1999-ben Békésy György arany emlékéremmel tüntették ki. (Dr. Radnai Gyula)

Tarnóczy Tamás
Web dokumentumok

2010.
jan. 15.
Prout, William születésének 225. évfordulója
Horton, Gloucestershire, Anglia, 1785. jan. 15. - London, 1850. ápr. 9.

Angol vegyész, orvos
Gyakorló orvosként vegyészettel is foglalkozott. Vegyi elemzéssel igazolta, hogy a gyomornedv savanyúságát a sósav okozza. A sósav arányának ingadozása különböző gyomorbajok oka, illetve tünete lehet. Legismertebb a róla elnevezett hipotézis, amelyet 1815-ben fogalmazott meg. Mivel az akkor ismert atomsúlytáblázatok alapján úgy találta, hogy minden más elem atomsúlya a hidrogén atomsúlyának egész számú többszöröse, feltételezte, hogy minden atom hidrogénatomokból épül fel. A 19. században ezt követően végzett atomsúlymérések a hipotézist nem igazolták. Prout hipotézise azonban, ha eredeti formájában nem is volt helyes, fontos meglátást tartalmazott az atomok szerkezetére vonatkozólag, és termékenyítőleg hatott a 20. század atomelméleteire. 1920-ban Rutherford Prout tiszteletére adta az általa felfedezett elemi részecskének a proton nevet. Prout foglalkozott a barométer tökéletesítésével is.

Prout, William
Web dokumentumok

2010.
jan. 15.
Kovalevszkaja, Szofja Vasziljevna (Kovalevskaya, Sofia Vasilyevna) születésének 160. évfordulója
Moszkva, Oroszország, 1850. jan. 15. - Stockholm, Svédország, 1891. febr. 10.

Orosz matematikus
A matematikával apja jegyzeteiből ismerkedett meg - titokban. Oroszországban nem tanulhatott tovább, mert nő nem lehetett egyetemi hallgató. 1868-ban névházasságot kötött Waldemar Kovalevszki-val, a későbbi híres paleontológussal. Így kijuthatott férjével együtt Heidelbergbe 1869-ben. Itt matematikai és fizikai előadásokat hallgatott. 1870-ben Berlinbe ment és egy dolgozatával elnyerte a tekintélyes Weierstrass támogatását. Négyévi tanulás után Kovalevszkaja három dolgozatot mutatott be a göttingeni egyetemen a parciális differenciálegyenletekről. Ezek olyan színvonalasak voltak, hogy az egyetem kivételt tett vele: nők ugyan nem tehettek nyilvános vizsgát, de megadták neki a doktori címet e nélkül. 1874-ben visszatért Oroszországba, de a külföldi hírnév és Csebisev támogatása is kevés volt ahhoz, hogy hazájában magiszteri vizsgát tehessen, vagy taníthasson. 1884-ben elfogadta a stockholmi egyetem meghívását. Egyike a matematikatörténet kiemelkedő nőalakjainak, az analízis számos területén fejtett ki eredményes munkásságot. Legnagyobb tudományos sikerét 1888-ban érte el. Elnyerte a francia akadémia pályázatának első díját.

Kovalevszkaja, Szofja Vasziljevna (Kovalevskaya, Sofia Vasilyevna)
Web dokumentumok

2010.
jan. 15.
Virtanen, Artturi Ilmari születésének 115. évfordulója
Helsinki, Orosz Birodalom (ma Finnország), 1895. jan. 15. - Helsinki, 1973. nov. 11.

Finn vegyész, Nobel-díjas
1919-ben a helsinki egyetemen szerzett Ph. D. fokozatot kémiából. 1919-ben egy nagy tejipari laboratóriumban kezdett dolgozni, amelynek 1920-ban igazgatója lett. 1921 és 1924 között tanulmányait folytatva fizikai kémiát, talajkémiát és mikrobiológiát tanult a Münsteri Egyetemen (ETH) és a Stockholmi Egyetemen. 1923-ban Hans von Euler-Chelpinnel dolgozott együtt Svédországban. 1924-ben a Helsinki Egyetem előadója lett. 1930-ban megalakult az egyetem Biokémiai Intézete, Virtanen itt dolgozott haláláig. 1931-ben a biokémia professzora lett a Helsinki Műszaki Egyetemen, majd a Helsinki Egyetemen 1939-ben. 1925-1932 között nagyjelentőségű új eljárást dolgozott ki a takarmányok tartósítására (AIV-módszer), mely nagyrészt megőrizte a takarmány minőségét és vitamintartalmát. 1945-ben kémiai Nobel-díjat kapott a mezőgazdaságban és táplálkozástudományban elért kutatási eredményeiért és találmányaiért. 1948-ban a Finn Tudományos Akadémia elnökévé választották.

Virtanen, Artturi Ilmari
Web dokumentumok

2010.
jan. 14.
Holmes, Arthur születésének 120. évfordulója
Gateshead, Anglia, 1890. jan. 14. - London, 1965. szept. 20.

Angol geológus, a geokronológia úttörője
Londoni egyetemistaként elvégezte az első pontos radiometriai kormeghatározást az urán-ólom radioaktív bomlási sor alapján. Eredményét 1911-ben publikálta. 1913-ban jelent meg A Föld kora című alapvető munkája, amelyben a geológiai kormeghatározáshoz előnyben részesítette a radioaktív módszereket a korábbiakkal (pl. a Föld kihűlésére alapozottakkal) szemben. 1917-ben doktorált, majd 1920-ban egy burmai olajtársaság vezető geológusa lett, 1924-ben tért vissza Angliába, miután a cég tönkrement. A Durham Egyetemre nevezték ki, 1943-tól az edinburgh-i egyetem geológia tanszékét töltötte be. 1944-ben publikálta A Fizikai geológia alapjai című alapvető művét. Ebben többek között a kontinensvándorlás Wegener-féle akkor még vitatott elméletét támasztotta alá, megadva a mechanizmus lehetséges energiaforrását és működésének módját. 1942-ben a Royal Society tagja lett, a Marson egy kráter őrzi a nevét. (Piriti János)

Holmes, Arthur
Web dokumentumok

2010.
jan. 14.
Feller, William (Vilibald, Vilim) halálának 40. évfordulója
Zágráb, Osztrák-Magyar Monarchia. (ma Horvátország), 1906. júl. 7. - New York, USA, 1970. jan. 14.

Horvát-amerikai matematikus
Matematikai tanulmányait a zágrábi egyetemen kezdte, majd Göttingenben folytatta, itt szerzett doktorátust Courant vezetése mellett 1926-ban. A kieli egyetem docense volt 1933-ig, a nácik hatalomrakerülése után Koppenhágába távozott. Néhány évig különböző skandináviai egyetemeken működött, többek között Riesz Marcellel is együtt dolgozott. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. Itt a Brown University, majd a Cornell University, 1950-ttől haláláig a princetoni egyetem professzora volt. Legfőbb tevékenységi területe a matematikai analízis és a valószínűségszámítás volt. 1939-ben az ő kezdeményezésére indult a Mathematical Reviews folyóirat, amelynek egyik első szerkesztője volt. A valószínűségszámításról írt bevezető könyve alapműnek számít. Nevéhez fűződik a sztochasztikus folyamatok elméletében jelentős Feller-folyamat, illetve a Feller-folytonos folyamat fogalma.

Feller, William (Vilibald, Vilim)
Web dokumentumok

2010.
jan. 13.
Kövessi Ferenc halálának 65. évfordulója
Érolaszi, Bihar vm., 1875. márc. 18. - Budapest, 1945. jan. 13.

Növényfiziológus, biológus, egyetemi tanár
Tanulmányait a debreceni gazdasági tanintézetben kezdte, majd a párizsi Sorbonne-on folytatta, ahol 1901-ben szerzett doktorátust. Utóbb itt, majd a budapesti egyetemen fizikát, kémiát és matematikát hallgatott. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve szőlészeti felügyelő, majd 1904-től a selmecbányai erdészeti akadémia növénytani tanszékének tanára. Jelentős érdemeket szerzett a tanszék mellett szervezett kutatóintézet létrehozásával és Sopronba való áttelepítésével. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának megalakításától, 1934-től a növényélettan és -kórtan ny. r. tanára. Pályája kezdetén főleg szőlészeti kérdésekkel, később, pedig elméleti biológiai kutatásokkal, illetve növényfiziológiával és mikrobiológiával foglalkozott. Az életjelenségek lefolyásának matematikai összefüggéseit kutatva a biofizika alaptörvényeinek meghatározására törekedett. Ennek során a zöld növények és egysejtűek életjelenségeinek (táplálkozás, növekedés, szaporodás) leírására elméletileg levezetett és kísérletileg igazolt matematikai formulákat állapított meg.

Kövessi Ferenc
Web dokumentumok

2010.
jan. 13.
Tibor Mátyás halálának 15. évfordulója
Szentmihályfalva, Sáros megye, (ma ©ariąské Michal'any, Szlovákia), 1902. febr. 23. - Budapest, 1995. jan. 13.

Jezsuita matematika- és fizikatanár, csillagász
1920-ban belépett a jezsuita rendbe. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, csillagászatból doktorált 1932-ben. 1936-tól 1940-ig a vatikáni obszervatóriumban, Castelgandolfoban dolgozott. Jelentős eredményeket ért el a Tejútrendszer szerkezetére vonatkozóan. Kettőscsillag- és kisbolygó-megfigyeléseket is végzett. 1940-től Kassán a Hittudományi Főiskolán matematikát és fizikát tanított, az 1945/46-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékének asszisztense volt. 1947-től az 1950. évi államosításig a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója volt. Itt újból csillagpárok mérésével foglalkozott. 1950-től a csillagászati munka minden lehetőségétől megfosztották. 1947-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1992-ben a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. (Bartha Lajos)

Tibor Mátyás
Web dokumentumok

2010.
jan. 13.
Szmodits Kázmér (Szmodics) halálának 25. évfordulója
Kolozsvár, 1908. ápr. 11. - Budapest, 1985. jan. 13.

Építészmérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1930-ban. Az óbudai Hídtervezési Irodánál, majd a Budapest Fővárosi Városrendezési Magánépítési Ügyosztálynál statikus. 1948-tól a Budapest Városi Tanácsi Vállalat statikai osztályának vezetője 1953-1972-ig az Építéstudományi Intézet osztályvezetője, majd tanácsadója. Kutatási területe az épületszerkezetek, panelházak mechanikája. Számos új méretezési eljárást dolgozott ki.

Szmodits Kázmér (Szmodics)
Web dokumentumok

2010.
jan. 13.
Szép Jenő születésének 90. évfordulója
Budapest, 1920. jan. 13. - Budapest, 2004. okt. 18.

Matematikus, egyetemi tanár
A budapesti Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban érettségizett, ahol akkor Faragó Andor is tanított. Matematika- fizika szakos tanárként végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1943-ban, de már 1941-től Fejér Lipót és Kerékjártó Béla mellett gyakornokoskodott. 1945 re készült el doktori disszertációja (Két alcsoport szorzatára felbontható csoportokról), melyet 1946-ban sikeresen megvédett. A budapesti, majd a szegedi Tanárképző Főiskolán tanított, ez utóbbi helyen1949-1961 a matematika tanszék vezetője volt. 1961-ben jött vissza Budapestre, ahol a Közgazdasági Egyetem matematika tanszékének vezetője, majd 1976-tól a Matematikai és Számítástudományi Intézet igazgatója lett. Aktív egyetemi tanárként dolgozott 1993-as nyugdíjazásáig. Kutatásai kiterjedtek a játékelmélet és a közgazdasági alkalmazott matematika különböző területeire. Intézményvezetőként szoros kapcsolatot épített ki külföldi egyetemekkel, számos helyre kapott vendégprofesszori meghívást. Egy olasz professzor közreműködésével 1990-ben alapította meg a Pure Mathematics and Applications c. nemzetközi matematikai folyóiratot, amely máig a Corvinus Egyetem nemzetközileg referált tudományos kiadványa. Az egyetemen ma már tanterem viseli a nevét, 2009. óta pedig évente egy-egy kiváló fiatal gazdaságmatematikai kutató, PhD hallgató nyerheti el a "Szép Jenő díj"-at, melyet családja támogatásával alapítottak az ő emlékére. (Dr. Radnai Gyula)

Szép Jenő
Web dokumentumok

2010.
jan. 13.
Waage, Peter halálának 110. évfordulója
Hitter szigete (most Hidra), Norvégia, 1833. jún. 29. - Christiania (ma Oslo), 1900. jan. 13.

Norvég vegyész
A Christiania-i (ma Oslo-i) egyetemen először orvostudományt tanult, majd átváltott kémiára és krisztallográfiára. Külföldi tanulmányútja után 1866-ban a kémia professzorává nevezték ki a Christiania-i egyetemen. Cato Guldberggel együtt 1864 és 1867 között több cikkben is megfogalmazták a tömeghatás törvényét. Dolgozataik azonban nem váltak ismertté, és más szerzők, például Ostwald és van't Hoff a törvény speciális eseteire közöltek összefüggéseket anélkül, hogy ismerték volna az ő munkájukat. Guldberg és Waage 1879-ben újra összefoglalva német folyóiratban közölte korábbi eredményeit. A szakma végül elismerte elsőbbségüket és a tömeghatás törvénye Guldberg és Waage nevével szerepel a tankönyvekben.

Waage, Peter
Web dokumentumok

2010.
jan. 13.
Harrison, Ross Granville születésének 140. évfordulója
Germantown, Pennsylvania, USA, 1870. jan. 13. - New Haven, Connecticut, 1959. szept. 30.

Amerikai zoológus
A Yale Egyetemen az összehasonlító anatómia és a biológia professzora volt 1907-38 között, s ő vezette a zoológiai tanszéket. Ő dolgozta ki az első sikeres állati szövettenyészeteket, és a szervátültetési módszereknek is az egyik úttörője volt. Sejttenyésztési módszere döntő fontosságú biológiai alkalmazások kiindulópontja lett, felhasználták például a rákkutatásban és a gyermekbénulás elleni oltóanyag kifejlesztésében. A szövetdarabkák kimetszésére is feltalált különböző eszközöket, s ez lehetővé tette számára az embriókon végzett szövetátültetések hatásainak vizsgálatát. Harrison kísérletei fényt derítettek a gerincesek aszimmetriájának szabályaira, továbbá bebizonyították, hogy a végtagok az embrió középső sejtrétegéből, a mezodermából fejlődnek ki. A kísérletek, ill. azok módszerei teremtették meg számos későbbi, igen hasznos embriológiai kísérlet feltételeit is. Miután tanári állásából nyugdíjba vonult, a Nemzeti Kutatási Tanács elnökeként dolgozott tovább.

Harrison, Ross Granville
Web dokumentumok

2010.
jan. 12.
Ranschburg Pál halálának 65. évfordulója
Győr, 1870. jan. 3. - Budapest, 1945. jan. 12.

Orvos, elme- és ideggyógyász, pszichológus, egyetemi tanár
Budapesten szerzett orvosi oklevelet, tanulmányait Lipcsében egészítette ki. Pályafutásának kezdetén a budapesti elmeklinikán működött. 1899-ben megalapította a klinika mellett az első pszichofizikai laboratóriumot, 1915-től a poliklinika ideggyógyász főorvosa volt. 1928-ban címzetes rendkívüli tanár a budapesti egyetemen. 1928-ban megalapította a Magyar Pszichológiai Társaságot, melynek három évig elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke volt. Párhuzamosan mindvégig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára volt. Kiemelkedőek a különböző típusú fogyatékos és ép gyermekeken végzett figyelem-, emlékezet-, érzelemvizsgálatai, a számoló-, olvasóképesség, írás-, rajzolásvizsgálatok eredményei. A gyermekkori olvasás-, írás- és számolászavarokról közölt adatai és következtetései nemzetközileg elismertek. Számos mérési eljárást és készüléket dolgozott ki a szellemi működés vizsgálatára. Az elmebeli tévedések mechanizmusának magyarázatára felállította az ún. gátlási tételt, amely a nemzetközi szakirodalomban Ranschburg-jelenség, vagy Ranschburg-gátlás néven ismert. A kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia megteremtője Magyarországon.

Ranschburg Pál
Web dokumentumok

2010.
jan. 12.
Fermat, Pierre de halálának 345. évfordulója
Beaumont-de-Lomagne, Franciaország, 1601. aug. 17. - Castres, 1665. jan. 12.

Francia matematikus, fizikus, jogász
Toulouse-ban a városi közigazgatás jogásza volt, csak szabad idejében foglalkozott matematikával. Eredményeiből keveset publikált, azokat inkább korának számos nevezetes matematikusával folytatott levelezéséből ismerjük. Sok esetben tételeit bizonyítás nélkül írta le, és később mások adtak rájuk egzakt bizonyítást. Pascallal folytatott levelezésének eredménye a valószínűségszámítás megalapozása lett. Fermat rakta le a modern számelmélet alapjait és megfogalmazta a koordinátageometria alapjait Descartes-ot megelőzően. A differenciálszámítás egyik előkészítője volt. Amatőr létére a 17. század egyik legnagyobb francia matematikusának tekintjük. Legfontosabb eredményei: az optikai Fermat-elv, a számelméletben az ún. kis Fermat-tétel és a nagy Fermat-tétel, amelyet a matematikusok háromszáz éven keresztül sikertelenül próbáltak bizonyítani. A tételt végül Andrew Wiles bizonyította be 1995-ben.

Fermat, Pierre de
Web dokumentumok

2010.
jan. 12.
Robbins, Herbert Ellis születésének 95. évfordulója
New Castle, Pennsylvania, USA, 1915. jan. 12. - Princeton, New Jersey, 2001. febr. 12.

Amerikai matematikus
A Harvard egyetemen tanult, itt doktorált 1938-ban. 1939-től 1941-ig a New York University-n oktatott. Ez idő alatt írták meg Courant-tal "Mi a matematika?" című népszerűsítő könyvüket, mely számtalan kiadást ért meg, sok nyelvre lefordították, így magyarra is. Ez idő alatt kapta a megbízást, hogy az egyetemen valószínűségszámítást és statisztikát oktasson. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített egészen 1946-ig. Ezután meghívást kapott a University of North Carolina egyetemére, ahol 1950-ben nevezték ki professzornak. Ezután még több egyetemen tanított, végül 1976-tól 1985-ig a Columbia egyetemen volt professzor. Nyugdíjbavonulása után még 1997-ig a matematikai statisztika professzora volt a Rutgers egyetemen. Fő területe a valószínűségszámítás és statisztika volt, de jelentős eredményeket ért el a gráfelméletben is. Több tétel és lemma, valamint feltételezés fűződik a nevéhez.

Robbins, Herbert Ellis
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Jedlik Ányos István születésének 210. évfordulója
Szimő, Komárom vm., 1800. jan. 11. - Győr, 1895. dec. 13.

Bencés fizikus, egyetemi tanár
Ma már Zemnének hívják és Szlovákiához tartozik az a magyar falu, ahol Jedlik Ányos született és ahol mind a mai napig szeretettel őrzik emlékét. Szobra van itt is, Budapesten a tudományegyetemen is, ahol 40 éves korától 78 éves koráig volt a 'Természet- és erőműtan" (értsd: fizika és mechanika) tanszék tanára, és Győrben is, ahol rövid ideig tanított, és ahol nyugdíjas éveit töltötte. 1848-ban - a forradalom idején! - ő volt a pesti bölcsész kar dékánja, 1863/64-ben az egész egyetem rektora. Ő írta az első magyar nyelvű egyetemi tankönyvet fizikából (Súlyos testek természettana, 1850) és számos magyar nyelvű szakkifejezést vezetett be. Első komoly találmánya szódavízgyártó készüléke volt 1826-ban, majd az első elektrodinamikai elven működő villanymotor 1828-ban. Előbbiért a mai magyar szikvízgyártók tisztelik, akik a Jedlik Ányos Lovagrendet alapították meg, utóbbiért a villamosmérnökök, akik ezért, valamint az öngerjesztés elvének, az ún. dinamóelvnek a felfedezéséért az ország első elektrotechnikusának tartják. Eötvös Loránd neki adta át az 1. sz. tagsági igazolványt az általa alapított Mathematikai és Physikai Társulatban. Ma már Csepelen gimnázium, Győrben szakközépiskola és több városban utca viseli a nevét. Mérnököket és fizikusokat tömörít a Jedlik Ányos Társaság, fizikaversenyt neveztek el Jedlik Ányosról Győrben és Nyíregyházán. Emlékének megőrzéséért Eötvös Lorándon kívül a 19. században Bartoniek Géza, Hankó Vilmos, Heller Ágost, Klupathy Jenő, a 20. században Ferenczy Viktor, Holenda Barnabás, Király Árpád, Mayer Farkas tettek sokat. (Dr. Radnai Gyula)

Jedlik Ányos István
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Luppis János (Giovanni) halálának 135. évfordulója
Fiume, 1813. aug. 27. - Milánó, Olaszország, 1875. jan. 11.

Feltaláló, fregattkapitány, fegyvergyáros
Az osztrák-magyar haditengerészetben volt tiszt. Az 1860-as évek elején készítette találmányát, az önálló hajtású torpedó első, kezdetleges változatát, amely lényegében rugós szerkezettel hajtott csónak volt, orrában lévő, kis ütésre is robbanó szerkezettel. A hadügyminisztériumtól eleinte nem kapott támogatást, ezért kapcsolatba lépett Robert Whitehead angol feltalálóval (aki később a Népszigeti hajógyárat alapította). Fiumében állították elő közös munkájuk eredményeként 1866-ban a torpedó továbbfejlesztett változatát, amely már hatékony fegyver volt. Ez jelentős sikert hozott, számos országba szállítottak. Találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott.

Luppis János (Giovanni)
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Kruesz Krizosztom (János, Károly) halálának 125. évfordulója
Völgyfalva, Sopron vm., 1819. jan. 21. - Sopron, 1885. jan. 11.

Bencés természettantanár, természettudományi író, pannonhalmi főapát
1835-ben lépett a Benedek-rendbe, és Győrben, majd Bakonybélben tanult bölcseletet és teológiát. A budapesti egyetemen nyert bölcsészdoktori oklevelet. 1843-ban pappá szentelték. Előbb a pozsonyi gimnáziumban, aztán Győrben tanított. 1848-ban mint a pozsonyi akadémia természettantanára, a magyar nemzeti mozgalom mellett foglalt állást. 1861-ben a pozsonyi gimnázium igazgatója lett. 1865-től pannonhalmi főapát. Pannonhalmán tanárképzőt szervezett, újjáépítette a székesegyházat. Mint főapát, tagja volt a főrendiháznak. 1878-tól az MTA tagja.

Kruesz Krizosztom (János, Károly)
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Manninger Gusztáv Adolf születésének 130. évfordulója
Sopron, 1880. jan. 11. - Debrecen, 1954. szept. 15.

Mezőgazdász, egyetemi tanár
Magyaróváron, a Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. A diploma megszerzése után, 1901-től különböző uradalmakban gyakornok, intéző, főintéző, majd 1918-tól a németbólyi és fürgedi Montenuovo birtokok jószágkormányzója volt. 1947-1954 között egyetemi tanárként növénytermesztést oktatott Debrecenben. Mezőgazdasági tevékenységének fontos eredményei a bólyi gazdálkodásához kötődik. Kidolgozta az okszerű talajművelési (sekély művelési) rendszert a talaj nedvességének és a talajélet élő közösségének megvédése érdekében. A sekély művelési rendszerének lényege a mélyszántás esetenkénti alkalmazása, száraz időjárás esetén a talaj sekély tárcsázása és az így megművelt területek hengerrel történő azonnali lezárása. Szorgalmazta a magyar korai, minőségi Bánkuti 1201-es búzafajta nagy területeken történő termesztését. Ez a búzafajta a koraiságával a rozsdagomba fertőzést is elkerülte, ami 1930-as években előforduló rozsdagomba járványok idején, nagy jelentőséggel bírt a búzatermés sikeres betakaríthatósága szempontjából. Nemesített borsót, lent és az első magyar silókukorica fajta is nevéhez fűződik. Talajművelési és növénytermesztési elveinek és módszereinek széles körben való terjesztésével hazánkban és külföldön is elismertté vált. (Manninger Sándor)

Manninger Gusztáv Adolf
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Székely Mihály születésének 125. évfordulója
Szarvas, 1885. jan. 11. - Budapest, 1959. ápr. 3.

Gépészmérnök, repülőgépszerkesztő, pilóta
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Az 1910-ben Budapesten rendezett nemzetközi repülőversenyen saját szerkesztésű gépén alkalmazott oldalegyensúlyozó berendezésével díjat nyert. 1911-ben állami ösztöndíjjal a repülőgéptechnikában akkor legfejlettebbnek számító Franciaországban tanulmányúton volt. Ugyanez évben pilótavizsgát tett, több díjat nyert, majd az osztrák Autoplan Werke vállalat berepülő pilótájának szerződtette. Nevéhez fűződik az első magyar távrepülés Bécs-Budapest-Bécs útvonalon 1911. júl. 19-én. Ugyancsak ő szállított először légi úton 1911-ben napilapot s egyéb sajtóterméket a fővárosból vidékre. Az 1. világháborúban pilótaképző tanfolyamot vezetett, 1918-tól a Magyar Repülőgépgyár RT. mérnöke volt. A háború után gépjárműszerkesztéssel foglalkozott; az 1950-es évek második felében a Járműfejlesztési Intézetben dolgozott.

Székely Mihály
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Kotsis Iván halálának 30. évfordulója
Arad, 1889. dec. 15. - Budapest, 1980. jan. 11.

Építészmérnök, egyetemi tanár
A budapesti műegyetem építészeti osztályán 1911-ben kapott építészmérnöki oklevelet, utána ösztöndíjjal az olasz és a német építészetet tanulmányozta. Még ez évben tanársegéd, majd adjunktus lett a műegyetem újkori építészeti tanszékén. 1918-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1922-től az épülettervezési tanszéken oktatott, 1927-1949-ig egyetemi tanárként működött. 1950-1966 között a Középülettervező Vállalat építésze volt. Életművében egyaránt kiemelkedő építésztervezői tevékenysége és pedagógusi munkája. Tervezői pályája kezdetén még neobarokk stílusban tervezte épületeit, az 1. világháború után azonban már modern építészeti felfogásban alkotott. Oktatói munkájában is a reális modern építészet ismereteit oktatta tanítványainak. Ő tervezte többek között a zalaegerszegi plébániatemplomot, a balatonboglári templomot, a székesfehérvári városházát, a Városligetben az - 1951-ben Rákosi Mátyás utasítására lebontott - Regnum Marianum templomot. Rekonstrukciói: az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Erkel Színház. 1945-től az MTA tagja, 1951-ben Ybl-díjat kapott.

Kotsis Iván
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Nagy László halálának 40. évfordulója
Budapest, 1924. dec. 24. - Budapest, 1970. jan. 11.

Fizikus
1948-tól a Bolyai Népi Kollégium tagja és a budapesti tudományegyetem hallgatója. Matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1951-ben. Az egyetem természettudományi kara tanulmányi osztályának vezetője 1949-1950-ig, az MTA III. Osztályának szaktitkára 1950-1952-ig. 1953-tól Jánossy Lajos mellett aspiráns a KFKI-ban. Megszervezte a KFKI Magfizikai Főosztályát. Kezdetben a kozmikus sugárzás záporainak lágy komponensét vizsgálta, majd az ún. Rossi-görbe kísérleti alapjait tárta fel. 1956-tól az új atomreaktor mellett dolgozott, ahol előbb lassú-neutronok spektroszkópiai, majd maghasadási vizsgálatának előkészítésén dolgozott. Számos kitüntetésben részesült.

Nagy László
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Földes Péter születésének 80. évfordulója
Budapest, 1930. jan. 11. - Budapest, 1982. nov. 28.

Vegyészmérnök, egyetemi tanár
1952-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet a BME-n. Ezután a Leningrádi Technológiai Intézetben védte meg kandidátusi disszertációját. Hazatérése után a BME vegyipari műveletek és gépek tanszékén helyezkedett el, 1977-től tanszékvezetőként tevékenykedett. Egyetemi munkája mellett 1957-58-ig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében, a kísérleti atomreaktor kémiai osztályon, 1960-ban a Berentei Vegyiműveknél, 1964-65-ig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíjasaként Münchenben, 1963-71-ig az MTA Automatizálási Kutató Intézetben dolgozott. Tudományos munkásságának középpontjában a desztillációs eljárások vizsgálata állt, de foglalkozott uránércextrakcióval, fluidágyas ioncserével, abszorpciós eljárásokkal, s a radioaktív szennyvizek bepárlásával

Földes Péter
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Monte, Guidobaldo Marchese del születésének 465. évfordulója
Pesaro, Olaszország, 1545. jan. 11. - Montebaroccio, 1607. jan. 6.

Olasz matematikus, filozófus, csillagász
Nemesi családból származott. A páduai egyetemen tanult, majd katonaként részt vett a török elleni magyarországi harcokban. Birtokára visszatérve matematikával és mechanikával foglalkozott. A perspektíváról írott könyve fontos előrehaladást jelentett a perspektíva elméletének tisztázásában. Korának számos matematikusával állt levelezésben, így Galileo Galileivel is, akinek barátja és támogatója volt. Galilei az ő segítségével nyerte el 1589-ben a pisai, majd 1592-ben a páduai egyetem tanszékét.

Monte, Guidobaldo Marchese del
Web dokumentumok

2010.
jan. 11.
Hartmann, Johannes Franz születésének 145. évfordulója
Erfurt, Szászország, 1865. jan. 11. - Göttingen, 1936. szept. 13.

Német csillagász
Lipcsében doktorált 1891-ben, majd ugyanitt az AG nagy csillagkatalógusának elkészítésében működött közre. 1896-tól H. C. Vogel asszisztense lett a potsdami asztrofizikai obszervatóriumban, később professzori címet kapott. Nagy jelentőségű a spektroszkópia nemzetközi standard hullámhossz-rendszerének kidolgozásában játszott szerepe, valamint a csillagászati optikák és spektroszkópiai eszközök fejlesztése. Nevét több eszköz (spektrográf, mikrofotométer, spektrokomparátor), továbbá a nagy csillagászati objektívek tesztelésére kidolgozott alapvető módszere őrzi. Megfigyelési eredményei alapján elsőként következtetett a csillagközi anyag létezésére. 1909-től a göttingeni, 1921-től az argentin La Plata obszervatórium igazgatója volt, ez idő alatt három kisbolygót fedezett fel, és az Eros kisbolygó földközelsége idején, a Nap parallaxisának új, pontos értékét határozta meg. 1934-ben tért vissza Göttingenbe. (Piriti János)

Hartmann, Johannes Franz
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Weiss Ferenc Xaver (Franciscus) halálának 225. évfordulója
Nagyszombat, 1717. márc. 16. - Buda, 1785. jan. 10.

Jezsuita matematikus és csillagász
Tanulmányait Nagyszombatban végezte, előbb jezsuita iskolákban tanított. 1752-ban a nagyszombati egyetem matematikatanára. Megbízták az egyetem csillagvizsgálójának megszervezésével, majd kinevezték igazgatóvá (1765). A nagyszombati csillagvizsgálót a 18. sz. derekának egyik legjobban felszerelt obszervatóriumává fejlesztette. A jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatása után királyi csillagász. Az egyetem Budára telepítésekor, 1777-ben a budai várban az obszervatórium létrehozója, majd igazgatója, ebben Hell Miksa tanácsadóként segítette. Főleg asztrometriai észlelésekkel foglalkozott. A Jupiter holdjainak helyzetére és a napfogyatkozásokra vonatkozó mérései a maga korában igen jelentősek voltak, különösen a földrajzi hosszúságok meghatározásában. Megindította a rendszeres időjárás megfigyeléseket, és földmágneses méréseket végzett. Nagy érdeme, hogy tehetséges csillagász nemzedéket nevelt ki (Bruna Ferenc, Taucher Ferenc, Sajnovics János stb.). 1759-70 közt önálló rendszeres kiadványként megjelentette a nagyszombati észleléseket: "Observationes Astronomicae Annorum ... in Observatorio Collegii Acad. Soc. Jesu Tyrnaviae ..." címen. Cikkei a bécsi és berlini évkönyvekben is jelentek meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Wagner Dániel (Wágner) halálának 120. évfordulója
Breznóbánya, 1800. - Budapest, 1890. jan. 10.

Gyógyszerész, vegyész
Az első magyar gyógyszerészdoktor. 1821-ben gyógyszerésztanfolyamot végzett Pesten, majd tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta, ahol 1825-ben a magyarok közül elsőként a gyógyszerészet doktorává avatták. 1834-ben gyógyszertárat és kémiai laboratóriumot alapított Pesten, 1848-ban pedig egészségügyi tanácsos és a gyógyszerészeti ügyek alapítója lett. Magyarországon ő honosította meg a törvényszéki kémiai elemzéseket. Alapító tagja volt a Természettudományi Társulatnak.

Wagner Dániel (Wágner)
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Warga János (Szigeti) halálának 135. évfordulója
Kovácsvágás, 1804. jan. 8. - Nagykőrös, 1875. jan. 10.

Mennyiségtan- és természettantanár
A sárospataki főiskolán végzett bölcsészeti, jogi és teológiai tanulmányokat. 1831-32-ben a kollégium mennyiségtan- és természettantanára. Szemere Bertalannal megalapította a Sárospataki Nyelvmívelő Társulatot, majd szerkesztette a Parthenon c. irodalmi folyóiratot. 1833-tól Nagykőrösön tanár, tanszékének elfoglalása előtt a berlini egyetemen a matematika és fizika mellett neveléstant és filozófiát is hallgatott. Egyike volt Hegel első magyarországi követőinek és első azok között, akik Kazinczy nyelvújító mozgalmának eredményeit és a reformkori irodalmat tanítványaikkal megismertették. 1837-től sürgette a magyar tanítóképzés ügyének rendezését, 1839-ben a nagykőrösi gimnáziumot tanítóképző osztályokkal bővítette és 1855-ben megszervezte az önálló tanítóképzőt. 1835-től az MTA tagja.

Warga János (Szigeti)
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Tangl Károly halálának 70. évfordulója
Pest, 1869. okt. 14. - Budapest, 1940. jan. 10.

Fizikus, egyetemi tanár
Már egyetemi hallgatóként bekapcsolódott Eötvös Loránd korai gravitációs kísérleteibe, az új, akkoriban felépült D épületben. Eötvös mellett lett tanársegéd, potenciálelméleti kutatásai a torziós ingával folyó mérések kiértékelését segítették. 1895-ben doktorált, 1903-ban sikerrel pályázta meg a kolozsvári kísérleti fizika tanszéket, ahol azután folyadékok és gázok dielektromos tulajdonságait kutatta. Innen 1917-ben a budapesti műegyetemre, majd 1921-ben a tudományegyetemre került, az Eötvös halálával megüresedett tanszékre. Az ő intézetében indult meg a kozmikus sugárzások kutatása Magyarországon. 1935-től volt az MTA III. osztályának elnöke. Figyelemmel kísérte és ha kellett, önzetlenül támogatta kiváló tanítványait. Kolozsváron id. Szalay Sándor, Nagy L. József, Pogány Béla, Ortvay Rudolf, Gyulai Zoltán, a műegyetemen Lánczos Kornél, a tudományegyetemen Békésy György, Szalay Sándor, Barnóthy Jenő és Forró Magda voltak felfedezettjei, legtehetségesebb tanítványai. (Dr. Radnai Gyula)

Tangl Károly
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Magyari Endre születésének 110. évfordulója
Arad, 1900. jan. 10. - Budapest, 1968. ápr. 9.

Gépészmérnök, postamérnök
A híradástechnika és az elektroakusztika kiváló művelője. A hazai rádióhálózat kiépítésének műszaki munkáiban úttörő szerepe volt. 1957-ben elsőként foglalkozott Magyarországon a Posta Kísérleti Intézetében műholdak rádiós megfigyelésével. Nevéhez fűződik egy gravitációs elmélet kidolgozása, amelynek bizonyítására az 1961. febr. 15-i napfogyatkozás alkalmával végzett kísérletet. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központi Asztronautikai Szakosztályának alapító tagja volt.

Magyari Endre
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Károlyi Antal halálának 40. évfordulója
Csempeszkopács, 1906. júl. 17. - Szombathely, [Budapest] 1970. jan. 10. [1969. dec. 7.]

Építész
A budapesti műegyetemen 1924-1928 között végezte tanulmányait. Tíz éven át Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgozott. 1939-1948 között magánépítészként tevékenykedett, ekkori munkái: a budapesti Tímár utcai lakótelep, a pécsi OTI -lakótelep, majd a 2. világháború után a szófiai Magyar Nagykövetség. 1949-től a Magasépítési Tervező Intézet csoportvezetője, 1951-től a Középülettervező Vállalat műteremvezetője, 1952-től a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat főépítésze volt. Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai, a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. 1953-ban Ybl díjat kapott. Nevéhez fűződik a Vígszínház újjáépítése, a várpalotai kultúrház. Szombathelyi épületek egész sorát tervezte, elindította a Derkovits-lakótelep építkezését és 1954-től kezdve tervezte Szombathely rekonstrukcióját. Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, az Építészeti Tanácsnak, tanára a MÉSZ mesteriskolájának. 1971-óta utca viseli a nevét.

Károlyi Antal
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Schur, Issai születésének 135. évfordulója
Mogiljov, Oroszország, (ma Belorusszia), 1875. jan. 10. - Tel Aviv, Palesztina, 1941. jan. 10.

Orosz-német matematikus
Oroszországban született. Egyetemi tanulmányait Németországban, Berlinben folytatta. 1903-ban a Berlini Egyetem oktatója, majd 1911-1916 a Bonni Egyetem matematikaprofesszora volt. 1916-ban visszatért Berlinbe, ahol 1919-ben professzorrá nevezték ki, ezt a pozíciót egészen 1935-ig megtartotta. Ekkor Németország faji törvényei miatt le kellett mondania tanszékéről, majd 1938-ban a Porosz Akadémiában betöltött tagságáról is. 1939-ben Palesztinába vándorolt ki, itt halt meg 1941-ben. Legfontosabb eredményeit az algebrában, ezen belül a csoportok reprezentációelméletében érte el. Nevéhez fűződik a Schur-lemma, és a Schur-dekompozíció.

Schur, Issai
Web dokumentumok

2010.
jan. 10.
Landszberg, Grigorij Szamuilovics (Landsberg, Grigory Samuilovich) születésének 120. évfordulója
Vologda, Oroszország, 1890. jan. 10. - Moszkva, Szovjetunió, 1957. febr. 2.

Szovjet fizikus
1913-ban végzett a Moszkvai Egyetemen, majd ugyanitt dolgozott, 1923-tól professzorként. 1928-ban L. Mandelstammal felfedezték a fotonok rugalmatlan szórását kristályokban. Ezt tőlük függetlenül C. Raman is felfedezte, és mivel előbb publikálta, Raman-szórás néven vált közismertté. Úttörő munkát végzett a szerves molekulák spektroszkópiájának, és általában az atomi és molekuláris spektrálanalízisnek a területén. Optikai és bevezető elméleti fizikai tankönyveit sokáig használták. (Piriti János)

Landszberg, Grigorij Szamuilovics (Landsberg, Grigory Samuilovich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 9.
Fraunhoffer Lajos születésének 145. évfordulója
Kiskomlós, 1865. jan. 9. - Budapest, 1947. dec. 17.

Meteorológus
Az egyetemet Budapesten, Berlinben és Lipcsében végezte matematika-fizika szakon. 1889-ben a Meteorológiai Intézet szolgálatába lépett mint kalkulátor. Utóbb asszisztens, adjunktus, majd 1912-ben az intézet aligazgatója lett. 1896-1926-ig szerkesztette az Időjárási jelentések Magyarországról, ill. a Budapesti időjárási havi jelentéseket. Különös figyelmet fordított a rendkívüli időjárási jelenségek vizsgálatára, tudományos dolgozatainak többsége is ezzel a témakörrel foglalkozott.

Web dokumentumok

2010.
jan. 8.
Fényi Gyula születésének 165. évfordulója
Sopron, 1845. jan. 8. - Kalocsa, 1927. dec. 21.

Jezsuita csillagász, tanár
Innsbruckban tanult. 1871-től a kalocsai Érseki Főgimnázium fizikatanára volt. 1877-ben szentelték pappá. 1880-1882 között a kalocsai Haynald Obszervatóriumban Karl Braun tanítványa és asszisztense volt. 1885-ig pozsonyi tanár, ezután 1913-ig a kalocsai Obszervatórium igazgatója, nyugalomba vonulása után 1917-ig folytatta észleléseit. Kalocsán elsősorban a protuberanciák megfigyelésével foglalkozott, e téren nemzetközi hírnevet szerzett. Különösen jelentősek a protuberanciák mozgási sebességére és alakváltozásaira, valamint a térbeli és időbeli változásaikra vonatkozó adatsorozatai. Észleléseit a Haynald Obszervatórium Publikációiban, és számos szakfolyóiratban adta ki. Szórványosan üstökös és meteor észleléseket is végzett. Elsőként észlelt spektroszkópikusan egy napkitörést. Foglalkozott meteorológiával, magyarázatot keresett a sztratoszféra kialakulására, valamint a naptevékenység és a felsőlégkör összefüggéseire. Számos tudományos társaság választotta tiszteletbeli és vezetőségi tagjai sorába. 1916-tól az MTA tagja.

Fényi Gyula
Web dokumentumok

2010.
jan. 8.
Szekeres Kálmán halálának 70. évfordulója
Nagyvárad, 1859. szept. 27. - Budapest, 1940. jan. 8.

Mennyiségtan- és természettantanár, főreáliskolai igazgató
Középiskolai tanári diplomáját a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen szerezte. 1881-ben doktorált matematikából. Pályáját Rozsnyón kezdte, majd Szolnokon folytatta. Innen Sopronba került, ahol a főreáliskolában - a mai Széchenyi István Gimnázium elődjében - szervezte meg a fizikai laboratóriumot és itt dolgozta át Fehér Ipoly két kötetes Kísérleti fizika tankönyvét, melyet azután Fehér-Szekeres tankönyvként emlegettek és használtak az egész országban. A kilencvenes évek közepétől Budapesten, a Markó utcai főreálban tanított, többek között Mendlik Ferenc, Müller József, Reif Jakab és Závodszky Adolf kollegájaként. 1906-ban lett a budapesti II. kerületi főreál - a mai Toldy Ferenc Gimnázium elődje -igazgatója. Az általa vezetett tantestületben tanított többek között Hankó Vilmos, Kresznerics Károly és Németh József, Németh László író édesapja. (Maga Németh László is itt végezte el a középiskola utolsó két osztályát.) 1910-ben részt vett Brüsszelben az első nemzetközi radiológiai kongresszuson. Nyugdíjazása után huga, Szekeres Margit magán-leányiskolájában tanította kedvenc tantárgyait. Nemcsak jó tanárnak, de jó tollú írónak is számított az ismeretterjesztő szakirodalomban. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2010.
jan. 8.
Magyary-Kossa Gyula születésének 145. évfordulója
Debrecen, 1865. jan. 8. - Keszthely, 1944. jún. 21.

Farmakológus, orvostörténész
1889-től gyakornok, majd tanársegéd a budapesti egyetem gyógyszertani tanszékén. 1894-ben a méregtan magántanára. 1896-tól a botanika és gyógyszertan tanára az Állatorvosi Főiskolán. Tanulmányokat írt a morfinról, a mérges növényekről, a mérgezések diagnosztikájáról, a gyógyszereknek lehűtött testrészekre gyakorolt hatásáról. Jelentősek gazdag adatanyagot feltáró orvostörténeti kutatásai, amelyek alapján 1921-ben az egyetemi rk. tanári címet kapta. 1920-tól az MTA tagja.

Magyary-Kossa Gyula
Web dokumentumok

2010.
jan. 8.
Misángyi Vilmos születésének 130. évfordulója
Pécs, 1880. jan. 8. - Teisbach, 1948. ápr. 19.

Gépészmérnök, műegyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1903-ban. A maradandó alakváltozásokról c. értekezésével 1907-ben műszaki doktori oklevelet nyert. Mint MÁV főfelügyelőt hívták meg 1924-ben - Rejtő Sándor utódaként - a műegyetem mechanikai technológiai tanszékére. 1927-től az Anyagvizsgálók Közlönye szerkesztője volt. Számos tanulmánya és több önálló munkája jelent meg a hazai és külföldi szaksajtóban. Az 1944-45-ös tanévben mint a Műegyetem rektora a nyilas kormány utasítására a Műegyetemet nyugatra akarta telepíteni. A tanári kar ellenállása miatt ez meghiúsult. A diákok és tanárok egy részét katonai behívóval kitelepítették Németországba, hogy a háború után legyen, aki újjáépíti az országot. Misángyi Vilmos diákjaival együtt távozott Németországba. A gépész- és vegyészmérnök hallgatókat Drezdába irányították, ahol átélték Drezda bombázását. Ezután Bajorországban - amennyire a háborús körülmények engedték - az oktatás folytatódott.

Web dokumentumok

2010.
jan. 8.
Mauchly, John William halálának 30. évfordulója
Cincinnati, Ohio, 1907. aug. 30. - Ambler, Pennsylvania, 1980. jan. 8.

Amerikai fizikus, mérnök
Fizikusként szerzett doktori fokozatot, Philadelhia-ban tanított fizikát. 1941-ben a Pennsylvania-i Egyetemen részt vett egy Eckert által tartott elektronikai kurzuson. Mauchly tervezetet dolgozott ki mai terminológiával - elektronikus számítógép létrehozására, amelyben felhasználta John V. Atanasoff elgondolásait is. Az amerikai hadsereg támogatásával építették meg az ENIAC számítógépet, elsősorban ballisztikai feladatok megoldására. 1945-ben Neumann János meglátogatta az ENIAC építését, s ennek során megfogalmazta a tárolt programú számítógép elvét. Az ENIAC első változata 1945-ben működött. Eckert és Mauchly újabb számítógép, az EDVAC tervezésébe kezdett. 1946-ban Mauchly-val közös céget alapítottak, megépítették az első UNIVAC számítógépet. A céget azonban pénzügyi nehézségek miatt kénytelenek voltak eladni. Mauchly a továbbiakban újabb cégeket is alapított, majd több cégnél működött, mint számítástechnikai szakértő. 1973-ban a Honeywell cég megtámadta Eckert-tel közös szabadalmukat, s a bíróság egy - szakmai körökben máig vitatott végzésben Atanasoff-ot nyilvánította a számítógép feltalálójának. Mauchly számos kitüntetésben és díjban részesült a számítógépek fejlesztésében végzett úttörő munkájáért.

Mauchly, John William
Web dokumentumok

2010.
jan. 7.
Cserna János (Udvardy Cherna János) születésének 215. évfordulója
Zámoly, Fejér vm., 1795. jan. 7. [1799.] - Heves, 1890. okt. 25.

Mezőgazdasági mérnök
Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte s oklevelének megszerzése után 1821-ben uradalmi mérnök lett. Később Fejér, majd Heves vármegye mérnöke. Magyar nyelvű műszaki irodalmi munkássága, különösen a reformkor szellemében írt mezőgazdasági mérnöki kézikönyvei úttörő jelentőségűek. 1832-től az MTA levelező tagja.

Cserna János (Udvardy Cherna János)
Web dokumentumok

2010.
jan. 7.
Dallos József (Josef) születésének 105. évfordulója
Budapest, 1905. jan. 7. - London, Anglia, 1979. jún. 27.

Szemorvos
Budapesten szerezte orvosi oklevelét, majd Londonban telepedett le, ahol tökéletesítette a kontaktüveget. A budapesti I. sz. szemészeti klinika laboratóriumában végzett kísérleteinek eredménye volt az az üvegtechnikai eljárás, amely lehetővé tette a mintára pontosan simuló vékony üvegkagylók előállítását. Ehhez 1932-ben alkalmas anyagot talált, a Poller-féle negocollt, amelynek nagyüzemi előállítását is megszervezte. 1934-ben világszabadalmat szerzett az új kontaktüvegre.

Dallos József (Josef)
Web dokumentumok

2010.
jan. 7.
Groombridge, Stephen születésének 255. évfordulója
Goudhurst, Kent, Anglia, 1755. jan. 7. - London, 1832. márc. 30.

Angol csillagász
A greenwichi Királyi Obszervatóriumban csillagkatalógust állított össze, amelyet róla neveztek el. Az Északi-sark 50o-os környezetén belül több mint 4000 olyan csillagnak az adatait közölte, a korábbiaknál nagyobb pontossággal, amelynek a látszó magnitúdója 9-nél nagyobb. A katalógus csak halála után jelent meg.

Groombridge, Stephen
Web dokumentumok

2010.
jan. 7.
Mescserszkij, Ivan Vszevolodovics (Meshchersky, Meshcherskiy Ivan Vsevolodovich) halálának 75. évfordulója
Arhangelszk, Oroszország, 1859. aug. 10. - Leningrád, (ma Szentpétervár), 1935. jan. 7.

Orosz matematikus
1882-től a pétervári egyetem tudományos munkatársa volt, majd 1902-től ugyancsak Pétervárott a műszaki főiskola mechanika professzora. A változó tömegű testek dinamikáját tárgyaló, 1897-ben megjelent fő művében, majd néhány további könyvében is számos olyan feladatot oldott meg, amelynek később, a rakétatechnológia területén lett fontos alkalmazása. Eredményei nagyjelentőségűek az üstökös mozgásának tárgyalásában is. 1914-ben írott mechanika-tankönyve 26 kiadást ért meg, a 26. kiadás 1960-ban angol nyelvre fordítva is megjelent. Egy holdkrátert neveztek el róla.

Mescserszkij, Ivan Vszevolodovics (Meshchersky, Meshcherskiy Ivan Vsevolodovich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 6.
Horváth Árpád halálának 20. évfordulója
Győr, 1907. aug. 3. - Budapest, 1990. jan. 6.

Vegyészmérnök, technikatörténész, ifjúsági író
1941-ben műszaki doktorátust szerzett. Számos vállalatnál dolgozott vegyészmérnökként, középiskolai tanárként is működött. Regényes történetekben dolgozta fel több híres magyar tudós, feltaláló életét. Sok műszaki témájú, érdekes ismeretterjesztő könyvben technikai alkotások összefoglaló történetét írta meg, elsősorban diákok számára. Több csillagászati tárgyú ismeretterjesztő könyvet is írt. Termékeny, a választott témában elmélyedő, sokoldalú szerző volt.

Horváth Árpád
Web dokumentumok

2010.
jan. 6.
Mészöly Gyula születésének 100. évfordulója
Suhopolje, Verőce vm. (ma Horvátország), 1910. jan. 6. - Kecskemét, 1974. márc. 18.

Biológus, növénynemesítő
Oklevelet a budapesti Kertészeti Tanintézetben szerzett 1935-ben. 1936-tól a bajai kertészeti középiskolában tanított. 1942-ben kapott megbízást a Kertészeti Kísérleti Telep megszervezésére, melynek csaknem 30 évig volt igazgatója. 1961-től a kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója. 1946-ban kezdte el a konzervipari paradicsomfajták nemesítését. 1956-ban sikerült előállítania Európában először a Lycopersicon peruvianummal életképes fajhibridet. 1964-ben a korai, exporttermesztés céljára alkalmas fajtajelöltjeiből négyet fajtaminősítésre jelentett be. Széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki, több tudományos bizottságnak és társaságnak volt tagja, ill. elnöke. Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője 1957-1972-ben. 1967-től az MTA tagja.

Mészöly Gyula
Web dokumentumok

2010.
jan. 6.
Zeuthen, Hieronymous Georg halálának 90. évfordulója
Grimstrup, Nyugat-Jütland, Dánia, 1839. febr. 15. - Koppenhága, 1920. jan. 6.

Dán matematikus
A koppenhágai egyetemen tanult, majd ugyanitt lett professzor. Kutatási eredményeket legfőképpen az algebrai geometria területén ért el. Jelentősek matematikatörténeti munkái, különösen a görög és a középkori matematikára vonatkozólag.

Zeuthen, Hieronymous Georg
Web dokumentumok

2010.
jan. 6.
Cserenkov, Pavel Alekszejevics (Cherenkov, Pavel Alekseyevich) halálának 20. évfordulója
Novaja Csigla, Oroszország, 1904. júl. 28. - Moszkva, Szovjetunió, 1990. jan. 6.

Szovjet fizikus, Nobel-díjas
1928-ban végzett fizika-matematika szakon a voronyezsi egyetemen. 1930-tól a leningrádi Fizikai Intézetben volt aspirantúrán. 1932-től Szergej Vavilov akadémikus mellett dolgozott, majd 1935-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyevről elnevezett Fizikai Intézetében dolgozott Moszkvában. Kutatási területe a fizikai optika, atomfizika és a nagyenergiájú részecskék fizikája volt. 1953-tól a kísérleti fizika professzora. 1959-től a Fizikai Intézet Atomfizikai Laboratóriumát vezette. 1964-ben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1970-ben pedig az akadémia rendes tagja lett. 1934-ben észlelte először a róla elnevezett jelenséget, amelyet ma Cserenkov-effektusként ismerünk. 1958-ban Igor Tammal és Ilja Frankkal megosztott Nobel-díjat kapott a Cserenkov-sugárzás jelenségének vizsgálatáért és értelmezéséért. Három ízben tüntették ki állami díjjal.

Cserenkov, Pavel Alekszejevics (Cherenkov, Pavel Alekseyevich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 5.
Andrássy István halálának 120. évfordulója
Lövéte, 1802. nov. 25. - Gyulafehérvár, 1890. jan. 5.

Csillagász, kanonok
1848 - 49 közt Budán majd Bécsben csillagászatot tanult, 1851-től a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár és csillagvizsgáló vezetője csillagász kanonok, helyreállította és gyarapította a szabadságharc idején károkat szenvedett csillagvizsgálót, rendszeres időmérést és meteorológiai megfigyeléseket végzett 1860-ig.

Web dokumentumok

2010.
jan. 5.
Alliquander Ödön halálának 20. évfordulója
Zalatna, 1914. nov. 14. [10.] - Budapest, 1990. jan. 5.

Bányamérnök, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán 1936-ban szerzett doktori címet, a soproni Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1940-ben bányamérnöki oklevelet. Pályafutását 1940-ben a Magyar-angol Olaj Rt.-nél (MAORT) Bázakerettyén kezdte. 1944-ben Nagykanizsán az igazgató tanácsadója volt. 1945-ben a fúrási üzemek újraindításán tevékenykedett, 1948-ig a dunántúli terület fúrási felügyelője volt. 1957-től 1964-ig a Kőolajipari Tröszt, majd az OKGT Fúrási Főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1950-től részt vett az olajmérnök képzésben, kezdetben meghívott előadóként tanított Sopronban, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnök karán a mélyfúrás egyetemi tanára volt. Díszdoktorává választotta a Freiburgi Bányászati Akadémia. 1989. nov. elején a Nehézipari Műszaki Egyetemen vette át a Signum Aureum Universitatis kitüntetést. Tudományos tevékenységét többszáz publikáció, könyv és szakcikk fémjelzi.

Alliquander Ödön
Web dokumentumok

2010.
jan. 5.
Born, Max halálának 40. évfordulója
Breslau, Németország, (ma: Wroclaw, Lengyelország), 1882. dec. 11. - Göttingen, 1970. jan. 5.

Német-angol fizikus, matematikus, Nobel-díjas
1905-től Hilbert asszisztense a göttingeni egyetemen, 1912-től itt oktató, ekkor Kármán Tódorral együttműködve fontos eredményeket értek el a kristályok dinamikai elméletében. 1921-től 1933-ig a göttingeni egyetemen az elméleti fizika professzora volt. 1922-ig tanársegéde volt Bródy Imre, akivel korábbi, Kármán Tódorral közösen végzett kutatásait folytatta. Megadta a hőmennyiség nagyon pontos definícióját, és így a termodinamika első főtételét matematikailag kielégítőbben fogalmazta meg. Bevezette a Born-közelítésnek nevezett számítási módszert az atomi részecskék szóródásával kapcsolatos problémák megoldására. Ő és J. Robert Oppenheimer dolgozták ki a molekulák elektronszerkezetével foglalkozó kvantumkémiai számítások egyszerűsítését is (Born-Oppenheimer közelítés, BO). 1925-ben a Heisenberg által írt kvantumelméleti alapvető cikk publikálása után ezt Heisenberggel és Pascual Jordannal együtt továbbfejlesztették, kidolgozták a mátrixmechanikát. 1933-ban származása miatt megfosztották professzori állásától, Angliába távozott, ahol először a Cambridge-i egyetemen tanított, majd 1936-tól 1953-ig az edinburghi egyetem professzora volt. 1954-ben fizikai Nobel-díjat kapott a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért, Walther Bothe-vel megosztva.

Born, Max
Web dokumentumok

2010.
jan. 5.
Parenago, Pavel Petrovics (Petrovich) halálának 50. évfordulója
Jekatyerinodar (ma: Krasznodar), Oroszország, 1906. márc. 20. - Moszkva, Szovjetunió, 1960. jan. 5.

Szovjet-orosz csillagász
A moszkvai egyetemet elvégezve a moszkvai Csillagászati- Geodéziai Intézetben, 1934-től a Sternberg Csillagvizsgálóban dolgozott, 1938-tól a moszkvai egyetem tanára. A csillagok fotometriai sajátságaival és Tejútrendszerbeli mozgásával foglalkozott, majd a Napnak a környező csillagokhoz viszonyított mozgását határozta meg. Nagy jelentőségű a változófényű csillagokról, Borisz V. Kukarkinnal együtt összeállított részletes katalógusa, amelynek első kiadása, három kötetben 1937-47 között jelent meg (Obsevo Kataloga Peremennüh Zvezd, I-III). 1948-ban Nemzetközi Csillagászati Unió megbízásából készült el újabb, kibővített kiadása "General Catalogue of Variable Stars" címmel. 1953-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiája (SzUTA) Csillagászati Bizottságának megszervezője. A SzUTA a Bregyihin-emlékéremmel jutalmazta, nevét a 2484.sz. kisbolygó örökíti meg. (Bartha Lajos)

Parenago, Pavel Petrovics (Petrovich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 4.
Dimény Pál (Dimién, Dimjén) halálának 290. évfordulója
Kolozsvár, 1655. körül - Kolozsvár, 1720. jan. 4.

Unitárius orvos, iskolaigazgató
Kolozsvári tanulmányai végeztével a leydeni egyetemen tanult, ahol 1689-ben doktori vizsgát tett. 1690-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol az iskola igazgatói állást foglalta el. Átélte az ó-vári iskola elvételét, a piactéri iskola leégését és az egyház vagyonának elvesztését. Átvészelte a kuruc-labanc háborúk viszontagságait, az 1710. évi és az 1712. évi pestist. Megfordult Hollandiában és Bécsben. Hollandiában az egyházi épületek felújítására adományokat gyűjtött. Bécsben az iskola megmentésén fáradozott. 30 évig állt az iskola élén. Kora keresett orvosa is volt. A leydeni egyetemen, doktori disszertációjában az emberi test megteremtéséről, megnövekedéséről és megszűnéséről értekezett. Elkötelezett híve volt a kísérleti orvosi tudománynak.

Web dokumentumok

2010.
jan. 4.
Kenézy Gyula születésének 150. évfordulója
Hajdúszoboszló, 1860. jan. 4. - Debrecen, 1931. nov. 26.

Orvos, nőgyógyász, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, és a diploma megszerzése után néhány évig Budapesten dolgozott. Debrecenben előbb gyakorló orvos, később Debrecen város tiszti főorvosa lett. Mint tiszti főorvos megszervezte a 80 ágyas Bábaképző Intézetet. Kiharcolta az Állami Gyermekmenhely felépítését, ahol később átmeneti elhelyezést kapott az egyetem gyermekklinikája. Az ő javaslatára hozott határozatot a Városi Tanács egy felállítandó egyetem támogatására. 1906-ban Kenézy kezdeményezésére Egyetemi Bizottságot létesítettek, amelynek vezetésével őt bízták meg. Irányításával kezdődött el a klinikák és az elméleti intézetek tervezése és építése. Kenézy pontos tervet dolgozott ki egy négykarú egyetem szervezésére. 1914-ben pedig a Debreceni Egyetem első egyetemi ny. rendes tanárává nevezték ki. Az 1918/19-es tanévben az orvoskart képviselő dékáni feladatkörrel is megbízták. Az 1919/20-as tanévben pedig a Tudományegyetem rektora volt. 1924-ben a Debreceni Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 1930-ig a Szülészeti Klinika igazgatója volt. 1987-ben, a klinika fennállásának 60 éves jubileumi ünnepsége alkalmából. Róla nevezték el a DOTE könyvtárát, és 1988-ban az ő nevét vette fel a Hajdú-Bihar Megyei Kórház is.

Kenézy Gyula
Web dokumentumok

2010.
jan. 4.
Jánosi Imre halálának 90. évfordulója
Szolnok, 1883. nov. 5. - Budapest, 1920. jan. 4.

Tanár, obszervátor
A Földrengési Számolóintézet munkatársa, obszervátor az 1900-as évek elején a kiskartali Podmaniczky-csillagvizsgálóban. 1905-től a Budapesti Földrengésvizsgáló Intézet és a Földrengési Számolóintézet munkatársa az 1. világháborúig. Számos jól megírt ismeretterjesztő cikke jelent meg az Uránia c. havi folyóiratban, főleg csillagászati témákról. Szakcikkei az Időjárásban (szeizmológiai tárgyból) és a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség (Comptes Rendus...) konferencia-köteteiben. (Bartha Lajos)

Jánosi Imre
Web dokumentumok

2010.
jan. 4.
Istvánffy Edvin (Rainer) születésének 115. évfordulója
Párkány, 1895. jan. 4. - Budapest, 1967. jún. 3.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
1922-ben a budapesti műegyetemen szerzett oklevelet. 1928-tól a Standard Villamossági Gyár mérnöke, 1938-ban műszaki igazgatója volt. 1945 után az általános fejlesztési osztály, 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kutatólaboratóriumának vezetője volt. 1952 és 1958 között a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, majd főosztályvezetője. 1949-ben az Állami Műszaki Főiskola tanára, majd a Műszaki Egyetem meghívott előadója. 1958-tól a Budapesti műegyetemen a mikrohullámú híradástechnika tanszékére egyetemi ny. r. tanárnak nevezték ki. Egyike volt a hazai rádiótechnika jelentős úttörőinek. Irányításával épült a 120 kW-os lakihegyi adóállomás és antenna, továbbá a vidéki reléadók. Nagy szerepet játszott az első hazai rádiólokátorok megtervezésében s általában a mikrohullámú ipar megalapozásában és kifejlesztésében. Élete utolsó éveiben főként az antennák műszaki problémái foglalkoztatták. 15 éven át vett részt a mérnök generáció nevelésében.

Istvánffy Edvin (Rainer)
Web dokumentumok

2010.
jan. 4.
Henry, Paul-Pierre halálának 105. évfordulója
Nancy, Franciaország, 1848. aug. 21. - Párizs, 1905. jan. 4.

Francia távcsőoptikus, csillagász
A francia Becsületrend Lovagja, a londoni Királyi Csillagászati Társaság külső tagja. Testvérével, Prosper Henry-vel állandóan együttműködve készítette a kiváló minőségű csillagászati tükröket és lencséket, és jelentős munkát végeztek az égbolt fotografikus feltérképezésén. 1868-tól a párizsi Nemzeti Obszervatórium munkatársa, előbb a Chacornac-féle ekliptikai csillagtérkép vizuális felmérésén dolgoztak, az 1870-es évektől. Saját műhelyükben kiváló távcső-lencséket és tükröket készítettek, amelyekkel elsősorban az égitestek fényképezésére törekedtek. Nevükhöz fűződik több franciaországi "óriás refraktor" objektívjének készítése, 1876-ben elkészítették a 33cm-es, nagy területet jól leképező fényképező lencséjüket, amely az 1887-ben megkezdett nemzetközi fotografikus égbolt térképezés (Carte du ciel) "alapműszere" lett. Fotografikusan számos addig ismeretlen objektumot fedeztek fel, pl. a Plejádok (Fiastyúk) csillaghalmazát körülvevő halvány köd-felhőt. Testvéréhez hasonlóan 7 aszteroida felfedezése kötődik nevéhez. (Bartha Lajos)

Henry, Paul-Pierre
Web dokumentumok

2010.
jan. 4.
Edgerton, Harold Eugene halálának 20. évfordulója
Fremont, Nebraska, USA, 1903. ápr. 6. - Cambridge, Massachusetts, 1990. jan. 4.

Amerikai mérnök
A stroboszkóp feltalálója. 1931-ben doktorált a MIT-en, doktori munkájában szinkronmotorok vizsgálatához fejlesztette ki a stroboszkópot. Később számos újítást végzett a rövid fényimpulzusokkal történő fényképezés terén is. A negyvenes években alapított cégének fontos szerepe volt a nukleáris robbanások folyamatának fotókon való rögzítésében az ötvenes-hatvanas években. Jelentős találmányai közé tartozik a víz alatti szonár-technológia kifejlesztése is, melynek segítségével számos történelmi hajóroncsot fedeztek fel, vagy pl. Jacques Cousteau expedícióin az óceán aljzatának feltérképezésében látták hasznát. Élete során számos kitüntetést kapott a Royal Photographic Society érmétől (1934) a National Medal of Science-ig (1973). Szereplésével készült és jórészt az ő munkájáról, a stroboszkopikus fényképezésről szóló Quicker'n a Wink c. rövid dokumentumfilm 1941-ben elnyerte az amerikai filmakadémia Oscar-díját is. (Piriti János)

Edgerton, Harold Eugene
Web dokumentumok

2010.
jan. 3.
Szilágyi Tönkő Márton halálának 310. évfordulója
Borzás, Szilágy vm., 1642. - Debrecen, 1700. jan. 3.

Főiskolai természettantanár, református püspök
A debreceni kollégium elvégzése után, 1666 és 1669 között holland egyetemeken tanult. Leidenben 1669-ben bocsátotta nyilvános vitára a descartes-i elveknek megfelelő értekezését. 1670-től a debreceni kollégiumban Komáromi Csipkés György utódjaként a bibliai nyelvek és a filozófia tanára lett. Heidelbergben 1678-ban jelent meg előadásaiból készített műve, a Philosophia ad usum scholarum praesertim Debrecinae applicata (Filozófia az iskolák, elsősorban a debreceni használatára alkalmazva). Könyvében filozófián a természettudományok összességét érti, s a mű a karteziánus ismeretelmélet (metafizika) és természettan szemléletét tükrözi. Írásában modern természettudományos ismereteket nyújt. A fizikával foglalkozó részek értékét növeli, hogy a magyar szakirodalomban először szólt a mágnesség és az elektromosság jelenségéről. Tankönyve több mint fél évszázadon át - Maróthi György felléptéig - maradt használatban. Később a dogmatika tanára lett, s eleinte Amesius tanait hirdette, majd a nagy hollandiai teológus, Cocceius felfogását és módszereit is terjesztette. 1699-ben püspökké választották, ám emellett megtartotta tanári állását is.

Web dokumentumok

2010.
jan. 3.
Pollack Mihály János (Pollák) halálának 155. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1773. aug. 30. - Pest, 1855. jan. 3. [5.]

Építész
Apja és bátyja is építőmester volt, mellettük sajátította el a mesterséget. Bécsben a Képzőművészeti Akadémián tanult, majd a milánói dóm építésén dolgozott. 1798-ban Pesten telepedett le. Az érett klasszicista építészet képviselője volt. Jelentős épületeivel, valamint közéleti tevékenységével, a Szépítő Bizottmány tagjaként, hozzájárult a pesti városkép kialakításához, befolyást gyakorolt a városrendezési tervekre. Fontosabb épületei: Pesten a Deák-téri evangélikus templom, a Ludovika Akadémia, a Szép-utcai Almássy-palota, a Pesti Vigadó (1849-ben elpusztult) épülete, a budai Sándor-palota (ma a köztársasági elnök rezidenciája). Számos vidéki kastélyt is tervezett, így a dégi Festetics-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József nádor (a 2. világháborúban elpusztult) alcsúti kastélyát. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete. A tahitótfalusi temetőben nyugszik, síremlékét Ybl Miklós tervezte.

Pollack Mihály János (Pollák)
Web dokumentumok

2010.
jan. 3.
Eberhard, Paul Alexander Julius Gustav halálának 70. évfordulója
Gotha, Németország, 1867. aug. 10. - Potsdam, 1940. jan. 3.

Német csillagász
1892-ben Münchenben doktorált Hugo von Seeligernél, majd több német obszervatórium után 1898-től 1932-ig (nyugdíjazásáig) a potsdami csillagvizsgáló obszervátora, 1916-tól professzora volt. Nevét a ritka elemek spektroszkópiája terén és a fotografikus fotometriában elért eredményei tették ismertté. A Handbuch der Astrophysik (Az asztrofizika kézikönyve) egyik szerkesztőjeként a "Fotografikus fotometria" és a "Csillagspektroszkópia és a radiális sebességek meghatározása" fejezeteket írta. (Piriti János)

Eberhard, Paul Alexander Julius Gustav
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Simonkai Lajos halálának 100. évfordulója
Nyíregyháza, 1851. jan. 9. - Budapest, 1910. jan. 2.

Botanikus
Borbás Vince mellett a 19. sz. második felének legnagyobb magyar flórakutatója. Az eperjesi gimnáziumban Hazslinszky Frigyes tanítványa, ő kedveltette meg vele a botanikát. 1870-től a pesti egyetemen természetrajzot hallgatott, 1872-ben Jurányi Lajos tanársegédje a növénytani tanszéken. 1874-ben tanári oklevelet szerzett, 1879-ben doktorált. 1875-től a nagyváradi, 1880-tól a pancsovai, 1881-től az aradi, 1891-től a budapesti VII. ker. főgimnázium természetrajztanára volt. 1892-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. A növényföldrajz mellett főleg növényrendszertani kérdésekkel foglalkozott, így megírta Magyarország tölgyeinek, hársfáinak, zanótjainak, szilfáinak, juharfáinak, ribizkéinek stb. monográfiáit 1888-1908 között. Ő dolgozta fel kritikailag Erdély flóráját, ez a könyve a század legjobb magyar flóraműve. Hatalmas herbáriumát (22 000 faj és változat) a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki.

Simonkai Lajos
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Fábián Gáspár születésének 125. évfordulója
Székesfehérvár, 1885. jan. 2. - Budapest, 1953. jan. 13.

Építész
A budapesti műegyetemen tanult. Előbb Aigner Sándor és Kauser József mellett dolgozott, majd két évig Nagy Virgil műegyetemi tanár tanársegédje volt. Több iskolát, kórházat, templomot épített történelmi stíluselemekkel (jászapáti gimnázium, a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, az angyalföldi, szekszárdi és nyíregyházi közkórházak, a székesfehérvári Prohászka-emléktemplom stb.). Szakirodalmi tevékenységet is folytatott.

Fábián Gáspár
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Ortvay Rudolf halálának 65. évfordulója
Miskolc, 1885. jan. 1. - Budapest, 1945. jan. 2.

Fizikus, egyetemi tanár
Budapesten és Göttingenben járt egyetemre, majd Kolozsváron doktorált fizikából. Tangl Károly segítségével nyert ösztöndíjat Debye-hoz Zürichbe és Sommerfeldhez Münchenbe. Kolozsváron, majd a trianoni döntést követően Szegeden lett az elméleti fizika tanára. Ismét csak Tangl Károly segítségével került 1928-ban Budapestre, egyetemünk elméleti fizika tanszékére. Elsősorban az ő érdeme, hogy a magyar elméleti fizika felzárkózott a világszínvonalhoz. Szoros kapcsolatot tartott a külföldi egyetemeken működő magyar fizikusokkal. Fizikai kollokviumokat szervezett a legmodernebb elméletek megtárgyalására, ezekre hazahívta előadónak Neumann Jánost, Wigner Jenőt, Lánczos Kornélt, Teller Edét, Tisza Lászlót. "Az anyag korpuszkuláris elmélete" c. egyetemi tankönyve, amely az akkor még csak 1-2 éve felfedezett kvantummechanika szellemében íródott, 1927-ben jelent meg. Rendkívül olvasott, széles látókörű ember volt, aki a fizika mellett a matematika, a csillagászat, a biológia, a filozófia de még az archeológia területén is élvezettel kalandozott. (Dr. Radnai Gyula)

Ortvay Rudolf
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Mados László (Kotzmann) halálának 65. évfordulója
Beregszász, 1901. febr. 26. - Budapest, 1945. jan. 2.

Talajvegyész, műegyetemi tanár
1926-ban vegyészmérnöki, 1929-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. Sigmond Elek mellett tanársegéd, majd adjunktus. Közben 1935-36-ban az egyiptomi kormány megbízásából megszervezte a kairói Mezőgazdasági Múzeum mezőgazdasági ipari, talaj- és trágyázástani osztályát és tanulmányozta az egyiptomi talajviszonyokat és öntözési eljárásokat. Hazatérése után műegyetemi magántanár és Sigmond Elek halála után a talajtan meghívott előadója. 1943-tól az újonnan szervezett talajtan tanszék ny. r. tanára. Tudományos munkássága a talajtan minden területére kiterjedt. Működése kezdetén főleg a humusz sajátosságaival és szerepével foglalkozott, majd a bázis-elnyelés jelenségével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel, és tömegvizsgálatokra alkalmas módszert dolgozott ki a talajok adszorpciós telítetlenségének meghatározására. Részt vett az ország talajtani térképezésének megkezdésében és foglalkozott a talajok vízháztartásának vizsgálatával. A Magyar Talajtani Társaság egyik alapítója és első elnöke 1943-ban.

Mados László (Kotzmann)
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Hatchett, Charles születésének 245. évfordulója
London, 1765. jan. 2. - London, 1847. márc. 10.

Angol vegyész, gyáros
1801-ben felfedezte a nióbiumot, amelyet kolumbiumnak nevezett el - mert a British Múzeum gyűjteményében szereplő, kolumbit nevű ásványban találta meg. Több ásvány viseli a nevét: az Ausztráliában felfedezett hatchettin vagy hatchettit és az Egyesült Államokban, North Carolinában talált hatchettolit. Apja halála után felhagyott az ásványtannal, és a családkocsigyártó vállalkozásában dolgozott.

Hatchett, Charles
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Snyirelman, Lev Genrihovics (Shnirelman, Lev Genrikhovich) születésének 105. évfordulója
Gomel, Belorusszia, 1905. jan. 2. - Moszkva, Szovjetunió, 1938. szept. 24.

Szovjet matematikus
Már gyermekkorában kiderült, hogy nagyon tehetséges matematikában. 16 éves korára már a Moszkvai Egyetem hallgatója. Oktatói: Kinchin, Luzin és Urysohn. Még egyetemi hallgatóként algebrai, geometriai és topológiai kutatásokba kezdett, de az eredményeit ekkor még nem tartotta publikálásra méltónak. 1929-ben kinevezést kapott a Don Politechnic Institute matematikai tanszékének vezetésére Novocserkaszk-ban. Egy évvel később a Moszkvai Egyetemen tanított, majd 1931-ben Göttingenbe ment továbbképezni magát. Moszkvába visszatérve az egyetemen tanított. 1933-ban a Szovjet Tudományos Akadémia tagjává választotta. Egy évvel később az Akadémia Matemetikai Intézetében dolgozott. 34 éves korában meghalt, de ilyen rövid élet alatt is jelentős eredményeket ért el a számelmélet területén. A Goldbach-sejtésről, mi szerint minden 5-nél nagyobb természetes szám előállítható három prímszám összegeként, Shnirelman új elképzeléssel állt elő, bebizonyította, hogy minden természetes szám előállítható véges számú prímszám összegeként.

Snyirelman, Lev Genrihovics (Shnirelman, Lev Genrikhovich)
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Herbig, George Howard születésének 90. évfordulója
Wheeling, West Virginia, USA, 1920. jan. 2. - Honolulu Oahu, Hawaii, 2013. okt. 12.

Amerikai csillagász
Berkeley-ben doktorált 1948-ban majd a Lick Obszervatórium munkatársa lett. 1987-től a Hawaii Egyetm professzora volt. Szakterülete a csillagok fejlődésének korai szakasza volt, legismertebb felfedezése a Herbig-Haro-objektumok néven ismert csillagkeletkezési régiók. Jelentős eredményeket ért el a csillagközi anyag abszorpciós tulajdonságainak vizsgálatai során is. 1980-ban elnyerte a Bruce-érmet, az (11754) Herbig kisbolygó viseli a nevét. (Piriti János)

Herbig, George Howard
Web dokumentumok

2010.
jan. 2.
Asimov, Isaac születésének 90. évfordulója
Petrovicsi, Szovjetunió, 1920. jan. 2. - New York, USA, 1992. ápr. 6.

Orosz születésű amerikai biokémikus, ismeretterjesztő, irodalmi alkotó
(Eredeti családi neve Ozimov, Iszak Ljudovics, születésének pontos dátuma kétséges a héber, pravoszláv és Gergely-naptárak eltérése következtében.) Hároméves volt, amikor családja az USÁ-ba emigrált. A Columbia Egyetemen szerzett diplomát, a Ph.D. fokozatot - a II. világháborús szolgálatát követően 1948-ban kapta meg. A Bostoni Egyetem orvosi fakultásán tanított, de 1958-tól irodalmi tevékenységének jövedelméből élt. 1979-ben az egyetemtől professzori címet kapott. Már fiatalon megmutatkozott irodalmi tehetsége, első novellái 1939-ben jelentek meg. A szépirodalmi értékű modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtője, különösen a robotika, emberek és robotok viszonya foglalkoztatta. Széleskörű tudományos ismereteit eredetien, és mély humánus tartalommal értékesítette írásaiban Megfogalmazta a szakmai körökben is méltányolt "robotika három alaptörvényé"-t. Emellett számos természettudományi tankönyv, enciklopédia és ismeretterjesztő munka szerzője. Mintegy 500 mű szerzője és szerkesztője, rövid írásainak száma eléri a 9000-t. Számos munkáját magyar nyelvre is lefordították. Legnevezetesebb a "Birodalom", a "Galaktikus Birodalom", az "Alapítvány" és a "Robot" sorozata. Számos szépirodalmi és tudományos kitüntetésben részesült, több egyetem tiszteletbeli doktora. Nevét az 5020.sz. kisbolygó viseli. (Bartha Lajos)

Asimov, Isaac
Web dokumentumok

2010.
jan. 1.
Várallyay György, id. születésének 110. évfordulója
Kisgeresd, 1900. jan. 1. - Mosonmagyaróvár, 1954. aug. 7.

Vegyész, agrokémikus
1928-1930-ig az Országos Chemiai Intézet Talajtani Osztályán dolgozott, ahol a 'Sigmond-iskola tagjaként korszerű agrokémiai ismereteket szerzett. Innen került a Soproni, majd a Debreceni Vegykísérleti Állomás Laboratóriuma élére. 1936-ban Mosonmagyaróvárott az Országos Növénytermesztési Kísérleti Intézetnek lett munkatársa, majd vezetője. A talaj ún. könnyen oldható ("felvehető") tápanyagtartalmának vizsgálata, egész életművében központi helyet foglalt el és vezérfonalként húzódott végig. Meghatározó szerepe volt trágyázási szaktanácsadási rendszerek tudományos alapjainak kidolgozása. Eredményesen harcolt a savasságot tompító, a talajsavanyodást megelőző vagy mérséklő meszezés országos akcióvá fejlesztéséért és állami támogatásáért. A több ismétléses kisparcellás szabadföldi kísérletek, ill. kísérletsorozatok beállításával hazánkban ő honosította meg a szabadföldi trágyázási kísérletek modern, ma is alkalmazott módszertanát. (Szabóné Kele Gabriella)

Várallyay György, id.
Web dokumentumok

2010.
jan. 1.
Wigner Jenő Pál halálának 15. évfordulója
Budapest, 1902. nov. 17. - Princeton, New Jersey, USA, 1995. jan. 1.

Magyar születésű amerikai fizikus, Nobel-díjas
A budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium tanulója volt. 1925-ben doktorált kémiából a berlini Technische Hochschulén, ezt követően több német egyetemen, majd 1928-30-ig a Technische Hochschulén tanított. 1930-ban az USA-ba hívták és ettől fogva Princetonban dolgozott, néhány rövid időszakot leszámítva. Meghatározó szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. Egy évvel a neutron felfedezése után, 1933-ban írt tanulmányában megmutatta, hogy a neutronok és a protonok között ható erőnek nagyon rövid hatótávolságúnak kell lennie. Kimutatta azt is, hogy a magerők függetlenek az elektromos töltéstől. 1963-ban Nobel-díjat kapott az atommagok és az elemi részek elmélete terén elért eredményeiért, Maria Goeppert Mayerrel és J.H.D. Jensen-nel megosztva.

Wigner Jenő Pál
Web dokumentumok

2010.
jan. 1.
Lee, Benjamin Whiso születésének 75. évfordulója
Szöul, Korea, 1935. jan. 1. - Kewanee, 1977. jún. 16.

Koreai-amerikai elméleti fizikus
Még diákként emigrált az Egyesült Államokba, ott folytatta egyetemi tanulmányait. A Miami Egyetemen bachelor, a Pittsburgh-i Egyetemen master, a Pennsylvania Egyetemen 25 éves korában Ph.D. fokozatot szerzett. Több egyetemen és a princetoni Institute for Advanced Studies-ban a fizika professzoraként dolgozott. 1971-től a Fermi National Accelerator Laboratory-ban dolgozott, az elméleti fizikai osztály vezetője volt, egyszersmind a chicagoi egyetem professzora is. Elsősorban részecske-fizikával, a gyenge kölcsönhatásokkal és a szimmetriaelvekkel foglalkozott. 1977-ben autóbalesetben vesztette életét.

Lee, Benjamin Whiso
Web dokumentumok

2010.
jan. 1.
Vaiana, Giuseppe Salvatore születésének 75. évfordulója
Prizzi (Palermo), Olaszország, 1935. jan. 1. - Palermo, 1991. aug. 25.

Olasz asztrofizikus
A röntgencsillagászat egyik létrehozója. A palermói Egyetem fizikai tanszékén szerzett diplomát. Az égitestek röntgensugárzása kutatásában, és műszereinek kifejlesztésében szerzett érdemeket. Elsősorban a Nap, főleg a napkorona röntgensugárzásával foglalkozott. 1964-től az Egyesült Államokban egy nagy kutató-fejlesztő vállalat röntgencsillagászati csoportjának munkatársaként az 1973-ban kezdődött Skylab program röntgencsillagászati műszereinek egyik fejlesztője. A csillagok röntgensugárzásának tanulmányozására 1978-ben felbocsátott Einstein-űrobszervatórium adatai feldolgozásának egyik vezetője. 1976-tól a palermói egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatója, majd 1988-tól az önállóvá vált intézet igazgatója is. Az intézet ma az ő nevét viseli. A NASA, az USA Űrkutatási Hivatala a "Különösen kiemelkedő tudományos teljesítményért" éremmel (Exceptional Scientific Achievement Medal) tüntette ki 1974-ben. (Bartha Lajos)

Vaiana, Giuseppe Salvatore
Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info