História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
   1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Richardson, Owen Willans, Sir (Williams)
Dewsbury, Yorkshire, Anglia, 1879. ápr. 26. - Alton, Hampshire, 1959. febr. 15.

Angol fizikus, Nobel-díjas
A cambridge-i Trinity College hallgatójaként végzett 1900-ban. J.J. Thomson tanítványa lett a Cavendish-laboratóriumban, majd 1906-1913 között Amerikában, a princetoni egyetemen tanított. 1911-ben bebizonyította, hogy az elektronokat a magas hőmérsékletű fémek és nem a levegő bocsátja ki, mint egyesek vélték. Az elektron-kibocsátás sebessége és a fém abszolút hőmérséklete közti összefüggést egyenlettel írta le. Ezt Richardson-törvénynek vagy Richardson-Dushmann-egyenletnek nevezik, és sokat lendített az elektroncsövek kutatásán és fejlesztésén. 1914-ben fizikaprofesszor, majd a londoni King's College kutatási igazgatója lett. A Nobel-díjat 1928-ban kapta "a termikus emisszió jelensége és kivált a nevét viselő törvény felfedezéséért". 1939-ben lovaggá ütötték.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info