História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Rayleigh, John William Strutt, Baron (Lord Rayleigh)
Langford Grove, Essex, Anglia, 1842. nov. 12. - Witham, 1919. jún. 30.

Angol fizikus, Nobel-díjas
A cambridge-t Trinity College hallgatójaként már 23 éves korában megírta és megvédte doktori disszertációját - matematikából. Ezután olyan fizikai problémák felé fordult, melyek megoldásához komolyabb matematikai felkészültség kellett. Ezért kezdett el foglalkozni a legkülönbözőbb hullámjelenségekkel, miközben kiterjedten végzett laboratóriumi kutatásokat és tartott jobbnál jobb egyetemi és ismeretterjesztő előadásokat. Nem csodálkozhatunk, hogy Maxwell után ő lett Cambridge-ben a Cavendish Laboratórium igazgatója, Tyndall után a Royal Institution vezetője, majd a Royal Society titkára, később elnöke, mellette a cambridge-i egyetem rektora. Fiatal, huszonéves tanítványával közösen publikálták a Rayleigh-Jeans törvényt, amely tökéletesen illeszkedett a fekete test elektromágneses sugárzásának nagy hullámhosszú tartományaira. 1904-ben Rayleigh fizikából, Ramsay kémiából kapott Nobel-díjat közös kutatási eredményükért, az argon felfedezéséért. Rayleigh nevét őrzi a gázmolekulák fényszórásának a frekvencia negyedik hatványával való arányossága, az ún. Rayleigh szórás is. Ahogy Kelvint Thomsonnak, úgy Rayleigh-t Strutt-nak hívták eredetileg, de a Strutt név ma már csak a fizikatörténészek számára hangzik ismerősen. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info