Mérnök-matematikus, feltaláló, egyetemi tanár
Mérnöki oklevelét a pesti egyetem mérnöki intézetében nyerte 1828-ban. 1828-1835-ig Pest város mérnöke volt. Közben megszerezte matematikából a bölcsészdoktori oklevelet is. 1832-től a pesti egyetemen matematikát és mechanikát adott elő. 1835-ben az egyetem tanárává nevezték ki. 1836-ban a bécsi egyetem hívta meg, itt 1837-1877-ig matematikát adott elő. Tudományos munkássága a matematikán kívül a mechanika, ballisztika, a fénytan és hangtan széles területeire is kiterjedt. Nevét elsősorban a nagy fényerejű akromatikus fényképészeti lencséi tették ismertté. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetrikai méréseket végzett. A fényképezés terén kifejtett úttörő munkásságának emlékét őrzi az osztrák közoktatásügyi minisztérium által alapított Petzval-érem, mellyel 1928 óta a tudományos fényképezés terén kimagasló eredményeket jutalmazzák. Optikai kutatásainak eredménye még 1847-ből származó fényszórója. A Holdon egy 150 km átmérőjű kráter viseli a nevét. Petzval Ottó bátyja. 1873-tól az MTA tagja.