História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30      
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Mittag-Leffler, Magnus Gösta
Stockholm, Svédország, 1846. márc. 16. - Stockholm, 1927. júl. 7.

Svéd matematikus
Szokatlan kettős vezetékneve úgy keletkezett, hogy édesapja (Leffler) neve elé odavette édesanyja (Mittag) vezetéknevét is. Uppsalaban végezte el az egyetemet, ugyanitt doktorált 1872-ben. Utána tanulmányutat tett Párizsban, Göttingenben majd Berlinben, ahol Weierstrass tanítványaként vált elismert matematikussá. Főképpen függvénytannal foglalkozott. Felfedezései közül a Mittag-Leffler tétel ma is egyik sarkalatos tétele a függvénytannak. 1881-ben megalapította az Acta Mathematica című folyóiratot. Helsinkiben, majd Stockholmban lett egyetemi professzor, 1883-tól a svéd tudományos akadémia tagja. 1884-ben elintézte, hogy az orosz Szofja Kovalevszkaját is meghívják Stockholmba egyetemi tanárnak, aki ezzel Európában az első női egyetemi professzor lett. Egész életén át a 19. században még kevéssé elismert kutatónőket, női tudósokat támogatta. 1903-ban már a Nobel díjakat kitűző bizottság tagjaként sikerült elérne, hogy Pierre Curie kérésére a felesége, Marie Curie is részese lehessen a megítélt Nobel-díjnak. 1902 óta volt kültagja a Magyar Tudományos Akadémiának, 1910-ben pedig tagja a Bolyai-díjat odaítélő bizottságnak. Stockholmi villáját, benne az egész életében gyűjtött értékes matematikai könyvtárával végrendeletileg a svéd tudományos akadémiára hagyta, megalapítva ezzel a Mittag-Leffler Intézetet. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info