Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Lederman, Leon Max New York, USA, 1922. j�l. 15. - Rexburg, Idaho, 2018. okt. 3. Orosz sz�rmaz�s�, amerikai fizikus, Nobel-d�jas A Columbia Egyetemen doktor�lt 1951-ben, majd ugyanott dolgozott, 1958-t�l a fizika professzorak�nt. 1979-t�l 1989-ig a Fermilab igazgat�ja volt, ezut�n az Illinois Institute of Technology professzora volt. 1956-ban R. Garwin �s R. Weinrich t�rsas�g�ban k�s�rletileg kimutatt�k a gyenge k�lcs�nhat�s parit�ss�rt�s�t, a publik�ci�val azonban megv�rt�k Chien-Shiung Wu eredm�nyeit, �s a k�t cikk egym�s mellett jelent meg a Physical Review-ben. 1962-ben Jack Steinbergerrel �s Melvin Schwartz-cal neutr�n�nyal�bot �ll�tottak el�, �s felfedezt�k a m�on-neutr�n�t, meg�llap�tva, hogy a t�lt�tt leptonok mindegyik�hez m�s-m�s neutr�n� tartozik. 1977-ben a Fermilab egyik k�s�rlet�ben felfedezt�k az els�, b-kvarkot tartalmaz� r�szecsk�t. Lederman jelent�s tev�kenys�get fejtett ki a tudom�nypolitika �s az oktat�s moderniz�l�s�nak ter�let�n is, 1991-t�l az American Association for the Advancement of Science eln�ke is volt. Magyarul Az isteni a-tom c�mmel jelent meg a k�s�rleti r�szecskefizik�r�l, �s �ltal�ban a fizikai kutat�s mindennapjair�l sz�l�, �letrajzi jelleg�, j� humorral meg�rt k�nyve. 1988-ban fizikai Nobel-d�jat kapott Jack Steinbergerrel �s Melvin Schwartz-cal megosztva "a neutr�n�nyal�b m�dszer�rt, �s a m�onneutr�n� felfedez�s�vel a leptonok dublet szerkezet�nek kimutat�s��rt". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok