Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Lechner �d�n Pest, 1845. aug. 27. - Budapest, 1914. j�n. 10. �p�t�sz A berlini �p�t�sz akad�mi�n v�gzett, majd it�liai tanulm�ny�tra indult P�rtos Gyul�val. Hazat�rve egy�tt nyitottak tervez�irod�t. B�rh�zaik a n�met akad�mizmus st�lus�ban k�sz�ltek. 1874-1878 k�z�tt Franciaorsz�gban sz�mos m�eml�k restaur�l�s�ban vett r�szt. Tervei alapj�n k�sz�lt a szegedi v�rosh�za, a szegedi Mik�-h�z. Ezek m�g a historiz�l� st�lust k�pviselik, de m�r megjelent k�s�bbi m�v�szet�nek t�bb jellemvon�sa, �gy a n�pi ornamentika haszn�lata is. A szecesszi� magyarorsz�gi v�ltozat�nak legeredetibb mestere. A keleti (perzsa �s indiai) �p�t�szeti elemekb�l �s a magyar ornamentik�b�l saj�tos magyar st�lust akart teremteni. El�szeretettel alkalmazta �p�letein a majolikad�sz�t�st (Kecskem�t, V�rosh�za). Budapesten l�that� kiemelked� alkot�sai az Iparm�v�szeti M�zeum, a F�ldtani Int�zet �s a Posta-takar�kp�nzt�r palot�ja.
	Web dokumentumok