Perzsa matematikus, fizikus, asztronómus, filozófus, költõ
Több kiváló tudósnál eltöltve egy-két évet, foglalkozott a Korán különbözõ olvasataival és magyarázataival, majd az arab nyelvvel és irodalommal, késõbb pedig a teológiát, a jogtudományt, a logikát, az orvostudományt és a filozófiát tanulmányozta, de legkedvesebb területe a matematika volt, elméletileg és a csillagászatban alkalmazva. Málik sáh fõtanácsosa lett, s az õ segítségével bekerült a királyi udvarba, ahol orvosként, csillagászként és csillagjósként nyert alkalmazást, noha - mint komoly tudós - nem hitt a jóslatokban és a babonákban. Nizámu-l-Mulk nagy pártfogója volt a tudományoknak, õ alapította meg a bagdadi Nizamíjje-egyetemet és a nisápuri fõiskolát, amely mellé obszervatóriumot is építtetett. A nisápuri fõiskola tanárává és az obszervatórium vezetõjévé barátját, Omárt nevezte ki. 1074-ben Málik sáh elhatározta, hogy megreformáltatja a naptárt, s a feladattal a tudós csillagászt bízta meg, aki egy bizottság segítségével öt évi munka után készült el az új naptárral. Harmadfokú egyenleteket oldott meg azáltal, hogy egy körrel metszett egy parabolát, bevezette a racionális számok fogalmát. Csillagászati táblázatokat állított össze.