Vegyészmérnök, egyetemi tanár
Vegyészmérnöki oklevelet a budapesti mûegyetemen 1924-ben szerzett, az egyetem szerves kémiai tanszékén Zemplén Géza mellett volt tanársegéd, majd adjunktus. 1938-tól vezette az újonnan alakult textilkémiai tanszéket rendkívüli, 1940-tõl ny. r. tanárként, ezt 1947-ben szerves kémiai technológiai tanszékké szervezte át. 1943-44-ben a mûegyetem dékánja, 1946-49-ben és 1957-61-ben rektora volt. A hazai polimerkémia úttörõje és megteremtõje volt. Kialakította a katalitikus folyamatok kutatásának hazai iskoláját. Elsõként oktatta egyetemi szinten a textilkémia mellett a mûanyagok kémiáját, a szerves vegyipari, gyógyszeripari alapvetõ folyamatokat, a katalitikus folyamatok vegyipari alkalmazását. Különös fontosságot tulajdonított annak, hogy a gyártási folyamatokban ne csak a fõtermékek, hanem a teljes anyag és melléktermék hasznosítása valósuljon meg. Számos tudományos egyesület elnökségi tagja volt.