Földrajz-és természettudós, pedagógus
A Magyar Földrajzi Társulat alapítója. Piarista novíciusként több gimnáziumban tanított, majd a rendbõl kilépve a bécsi tudományegyetemen természettudományokat tanult (1856-61). Ezután Kolozsvárt, majd 1864-tõl Pesten tanár. 1877-tõl az Állami Felsõ Leányiskola igazgatója. Fõleg földrajzzal foglalkozott, tankönyvei évtizedekig használatban voltak. A Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója (1872), és fõtitkára 1904-ben, a Földrajzi Közlemények megindítója és elsõ fõszerkesztõje. 1867-ben megindította a széles olvasóközönség számára szerkesztett Természet c. folyóiratot. Elsõsorban a földrajzi expedíciók ismertetésével és eredményeiknek értékelésével foglalkozott. Nagyszámú ismeretterjesztõ írással népszerûvé tette a földrajztudományt. Magyar nyelvû földgömböket szerkesztett. Számos nemzetközi értekezleten képviselte a Magyar tudományt. Az 1875. évi párizsi Nemzetközi Földrajzi Konferencián munkásságát kitüntetéssel jutalmazták. (Bartha Lajos)