História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
     1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Achard, Franz Carl (Karl)
Berlin, Poroszország, 1753. ápr. 28. - Konary, Szilézia, (ma Lengyelország), 1821. ápr. 20.

Porosz természettudós, kémikus, fizikus, biológus
Az európai cukorrépa-termesztés és cukorgyártás megteremtője. Ősei Poroszországba emigrált francia hugenották voltak. Berlinben született és ott tanult kémiát és fizikát. Andreas Marggraf munkatársaként 1776-tól a berlini Tudományos Akadémia fizikai osztályán kezdett dolgozni. A biológia mellett több tudományterülettel is foglalkozott például a galvanizmussal, a kísérleti fizikával, az elektromossággal és készített egy optikai távírót is. 1780-tól II. Frigyes porosz király megbízásából a dohánytermesztés lehetőségeinek kutatásába fogott. Jelentős eredményeket ért el kutatásai során, ezért Frigyes 500 tallér éves életjáradékkal jutalmazta meg. Marggraf halála után 1782-től őt nevezték ki fizikai osztály igazgatójának. 1784-től a magas cukortartalmú répa termesztésével foglalkozott. Sikerült egy 5-6% cukortartalmú répát nemesítenie, amelyből aztán az úgynevezett fehér sziléziai cukorrépa, a mai cukorrépa-fajták őse származott. A ma ismert összes cukorrépafajta azokból a növényekből származik, amelyeket húsz éven keresztül Kaulsdorfban nemesített. Legjelentősebb eredménye, hogy 1799-ben ipari eljárást dolgozott ki a répacukor kinyerésére. Felfedezése a cukorgyártás ipari méretű előállításában nagy szerepet kapott, II. Frigyes 1801-ben a világ első cukorgyárát a sziléziai Cunermiban (ma Konary Lengyelország) építette meg. A tudós itt hunyt el 1921. április 20-án. Munkásságából 218 tanulmánya maradt fenn. Emlékét őrzi a berlini Cukormúzeum és Konaryban a cukorgyár romjai is emlékhelyként látogathatóak. (Pintér Endre)

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info