Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2024. j�l. 3.	Farkasdy Zolt�n hal�l�nak 35. �vfordul�ja Budapest, 1923. febr. 7. - Budapest, 1989. j�l. 3. �p�t�szm�rn�k, egyetemi tan�r K�z�piskolai tanulm�nyait a budapesti Fasori Evangelikus Gimn�ziumban v�gezte. A M�szaki Egyetem tan�rainak j�volt�b�l, a h�bor� ut�ni �jj��p�t�s �rdek�ben 1944 �sz�n k�zel hatvan �p�t�szhallgat� utazhatott el Magyarorsz�gr�l, t�bb professzoruk k�s�ret�ben, hogy frontszolg�lat helyett beh�vott katonak�nt is tov�bbtanulhassanak. A Hall�ban, majd D�ni�ban tanul� hallgat�k k�z�tt volt Farkasdy Zolt�n is. 1945-ben, �p�t�sz diplom�j�nak megszerz�se ut�n k�t �ven �t D�ni�ban b�v�tette ismereteit olyan neves mesterekn�l, mint p�ld�ul Jorn Utzon, a vil�gh�r� sidney-i opera k�s�bbi tervez�je. Hazat�rte ut�n tapasztalatainak j� ideig nem sok haszn�t vehette: a szocre�l lett az egyetlen megengedett st�lusir�nyzat az �p�t�szetben is. Farkasdy Jan�ky Istv�nnal k�z�sen tervezte az �jonnan l�tes�tett miskolci Neh�zipari M�szaki Egyetem �p�leteit, majd a budapesti M�egyetem Stoczek utcai tanulm�nyi �p�let�t. P�ly�j�nak fontos teljes�tm�nye volt a budai V�rban megval�sult fogh�jbe�p�t�s. Az �p�letek egy r�sze elismer�st, egyes elemei vit�t v�ltottak ki. 1970-t�l kezdve k�zel k�t �vtizedet a tan�t�snak szentelt a M�egyetem K�z�p�let-tervez�si tansz�k�n.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 3.	Jones, William hal�l�nak 275. �vfordul�ja Llanfihangel Tre'r Beirdd, Anglesey szigete, Wales, 1675. - London, Anglia, 1749. j�l. 3. Walesi matematikus Akad�miai karriert nem futott be. Haj�kon, valamint londoni k�v�h�zakban tan�tott matematik�t, majd nemesi csal�dokn�l is mag�ntan�t�k�nt m�k�d�tt. F��ri t�mogat�i seg�ts�g�vel �llami tisztvisel�i �ll�sokhoz is jutott. Kor�nak sz�mos neves matematikus�val ker�lt ismerets�gbe. Kiterjedt levelez�st folytatott t�bbekkel, �gy Sir Isaac Newtonnal, akinek egyes m�veit � adta ki nyomtat�sban. Gazdag matematikai k�nyvt�rat �s sok k�ziratot hagyott maga ut�n. � javasolta a k�r ker�lete �s �tm�r�je k�z�tti ar�ny jel�l�s�re a g�r�g π bet� bevezet�s�t.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 2.	Adorj�n J�nos hal�l�nak 60. �vfordul�ja Sorkit�tfalu, 1882. jan. 1. - Budapest, 1964. j�l. 2. G�p�szm�rn�k Oklevel�t Stuttgartban szerezte 1903-ban, hol G. Daimler tan�tv�nya �s p�rtfogoltja volt. 1906-1909 k�z�tt P�rizsban az aut�iparban m�k�d�tt, s az akkor kibontakoz� francia aviatika hat�s�ra kezdett rep�l�ssel foglalkozni. Hazat�rve - Magyarorsz�gon els�nek - megtervezte �s hazai c�gekkel elk�sz�ttette rep�l�g�p�t �s g�p�nek motorj�t. G�p�vel 1909. dec.-ben R�koson t�bb sikeres felsz�ll�st v�gzett. 1910 �sz�n a Helios gar�zs �ltal alap�tott Bl�riot-pil�taiskola vezet�s�t vette �t, majd 1912-t�l az aut�szakm�hoz t�rt vissza. T�bb �vtizeden �t a budapesti Mercedes-k�pviselet �zemvezet�je volt. A 2. vil�gh�bor� ut�n az Ikarus Aut�buszgy�r m�rn�kek�nt sz�mos �j�t�ssal j�rult hozz� az �zem korszer�s�t�s�hez �s gy�rtm�nyai fejleszt�s�hez.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 1.	Fusz K�roly Adolf (Fuss Fu� Karl) hal�l�nak 150. �vfordul�ja Nagyszeben, 1817. okt. 23. [29.] - Sz�sz�jfalu, 1874. j�l. 1. Fizikatan�r, entomol�gus, evang�likus lelk�sz Teol�gi�t �s term�szettudom�nyokat Berlinben tanult. 1837-ben j�tt haza, tov�bb foglalkozott term�szettudom�nyokkal, 1846-t�l a Bruckenthal K�nyvt�rban dolgozott, egyidej�leg a nagyszebeni gimn�zium fizikatan�ra volt. N�h�ny bar�tj�val 1849-ben megalap�totta a Siebenb�rger Verein f�r Naturwissenschaften nagyszebeni tudom�nyos t�rsulatot, amelynek t�bb �ven �t titk�ra, majd eln�ke volt. K�l�n�sen Erd�ly rovarfajainak �sszegy�jt�s�vel foglalkozott, sz�mos utaz�st tett Erd�ly k�l�nb�z� r�sz�ben. 1866 elej�n Holcm�nyba v�lasztott�k meg papnak, m�g abban az �vben v�rosi lelk�sz lett Nagyszebenben. A b�csi zool�giai �s botanikai, a stettini entomol�giai, a regensburgi zool�giai, valamint a hallei term�szettudom�nyi t�rsulatok tagjaik sor�ba v�lasztott�k. 1850-t�l az erd�lyi honismertet� t�rsulatnak v�lasztm�nyi tagja volt.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 1.	Irk K�roly hal�l�nak 100. �vfordul�ja Csern�tfalu, 1882. aug. 27. - Budapest, 1924. j�l. 1. Vegy�sz Tanulm�nyait a kolozsv�ri, majd a budapesti egyetem k�miaszak�n v�gezte. 1907-1909-ig tan�rseg�d a kolozsv�ri gazdas�gi akad�mi�n, 1909-t�l a kolozsv�ri gy�gyn�v�nyk�s�rleti �llom�s vegy�sze. 1915-t�l a f�ldm�vel�s�gyi miniszt�rium k�s�rleti oszt�ly�n m�k�d�tt. Munk�iban f�leg a hazai termel�s� ill�olajokkal foglalkozott, melyeknek kiv�lt a hazai mentaolajoknak k�lf�ld�n is megalap�totta j� h�r�t. Sz�mos cikke jelent meg f�leg a hazai gy�gyn�v�nyiparr�l �s annak k�zgazdas�gi jelent�s�g�r�l.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 1.	Zs�lyi Alad�r (Koch Alad�r) hal�l�nak 110. �vfordul�ja Bussa [Csal�r] (ma Szlov�kia), 1883. dec. 12. - Budapest, 1914. j�l. 1. G�p�szm�rn�k, rep�l�g�ptervez� 1901-ben beiratkozott a m�egyetem g�p�szm�rn�ki szak�ra. M�r egyetemi �vei alatt foglalkoztatta a rep�l�s, f�k�nt annak m�szaki k�rd�sei. Bl�riot 1909-es budapesti bemutat�ja akkora hat�ssal volt r�, hogy hamarosan saj�t rep�l�g�p tervez�s�be kezdett. G�p�n�l t�bb, kor�t megel�z� konstrukci�s megold�st alkalmazott. � alkalmazott el�sz�r olyan korm�nyszerkezetet, amellyel a rep�l�g�p valamennyi ir�nyban ir�ny�that� volt. Nev�hez f�z�dik a rug�z� fut�m�, valamint a kerekek k�z� szerelt biztons�gi cs�sz�talpat is. Magyarorsz�gon els�k�nt kezdett el foglalkozni a g�zturbin�kkal. Jelent�s tudom�nyos �s publik�ci�s tev�kenys�get fejtet ki, � volt a magyar rep�l�si szakirodalom megalap�t�ja. Rep�l�g�peinek �p�t�s�t m�rn�ki sz�m�t�sok alapj�n v�gezte. 1914-ben kipr�b�lt g�p�vel 170 km/�ra cs�cssebess�get �rt el a korabeli g�pek 90-100 km/�ra teljes�tm�ny�vel szemben. Eml�k�t a Budapest XVI. ker�let�ben, a m�ty�sf�ldi rep�l�t�r k�zel�ben l�v�, r�la elnevezett Zs�lyi Alad�r utca, valamint a XVII. ker�letben, a Ferihegyi rep�l�t�r k�zel�ben tal�lhat� Koch Alad�r utca is �rzi.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 1.	Flower, William Henry, Sir hal�l�nak 125. �vfordul�ja Stratford upon Avon, Warwickshire, Anglia, 1831. nov. 30. - London, 1899. j�l. 1. Angol orvos, biol�gus, zool�gus A londoni University College-en tanult orvostudom�nyt. 1854-55-ben a krimi h�bor�ban seb�szorvosk�nt teljes�tett szolg�latot. Ezut�n a Middlesex-i k�rh�zban m�k�d�tt seb�szk�nt, majd 1861-t�l 1884-ig a londoni Hunterian Museum kur�tora volt. 1884-t�l a londoni Natural History igazgat�ja volt. A m�zeum anyag�nak gazdag�t�s�val �s pontos m�r�sek elv�gz�s�vel jelent�sen hozz�j�rult a struktur�lis antropol�gia fejl�d�s�hez. Tanulm�nyozta az ember �s a f�eml�s�k agy�nak szerkezet�t, az eml�s�k etol�gi�j�t. A m�zeumi gy�jtem�nyek �ssze�ll�t�s�ra, gyarap�t�s�ra vonatkoz� n�zetei nagy hat�ssal voltak kor�nak m�zeum�gy�re.
	Web dokumentumok

2024. j�l. 1.	Klein, Hermann Joseph hal�l�nak 110. �vfordul�ja K�ln, N�metorsz�g, 1844. szept. 14. - K�ln, 1914. j�l. 1. N�met csillag�sz, egyetemi tan�r, tudom�nyn�pszer�s�t� A giesseni egyetemen doktor�lt. 1880-t�l a k�lni Id�j�r�si �s Csillag�szati Obszervat�rium vezet�je. F�leg a Hold fel�let�nek morfol�gi�j�nak vizsg�lat�val, �s a csillagok sz�nv�ltoz�s�val foglalkozott. A Tej�t k�rvonal�r�l �s f�nyess�g eloszl�s�r�l szerkesztett t�rk�pe a f�nyk�pez�s alkalmaz�s�ig a legalaposabb volt. Sz�lesk�r� tudom�nyn�pszer�s�t� munk�j�val a m�kedvel� csillag�szok �ltal v�gezhet� tudom�nyos �rt�k� �szlel�sekhez k�v�nt �tmutat�st adni. Kit�n�en szerkesztett csillagt�rk�pe m�ig mint�ul szolg�l. Az �ltala szerkesztett Sirius c. foly�irat az �szlel�si adatok �rt�kes forr�sa. Sok �ven �t volt a "Jahrbuch der Astronomie und Geophysik" egyik szerkeszt�je. Fontosak meteorol�giai megfigyel�sei is. Nev�t egy holdkr�ter �s a 12041.sz. kisbolyg� viseli. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2024. j�l. 1.	Edelman, Gerald Maurice sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja New York, USA, 1929. j�l. 1. - La Jolla, California, 2014. m�j. 17. Amerikai immunol�gus, neurobiol�gus, Nobel-d�jas A pennsyilvaniai egyetem orvosi kar�n szerzett orvosi diplom�t 1954-ben. 1957-ben a New York-i Rockefeller Kutat� K�zpontban kezdte el immunol�giai kutat�sait, 1960-ban az int�zet professzora lett. Kutat�si ter�lete a v�rben kering� antitestek szerkezet�nek vizsg�lat�ra vonatkozott. Az antitestek a szervezetbe beker�lt idegen anyagok, p�ld�ul mikroorganizmusok, vagy az �ltaluk termelt anyagok hat�s�ra keletkezett v�d�anyagok. Ezek k�z�l Edelman az immunglobulin G-nek (IgG) nevezett feh�rjefrakci�t tanulm�nyozta. 1959-ben Edelman �s Rodney R. Porter brit biok�mikus egym�st�l f�ggetlen�l nyilv�noss�gra hozta els� eredm�nyeit, s n�h�ny �ven bel�l az antitestek sz�mos alapvet� tulajdons�ga tiszt�z�dott. Eldman �s Porter munk�ja el�seg�tette az immunol�gia fejl�d�s�t, ami pedig a betegs�gek diagnosztiz�l�s�ban �s gy�gy�t�s�ban hozott eredm�nyeket. 1972-ben Porterrel megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott az antitestek pontos k�miai szerkezet�nek meghat�roz�s��rt.
	Web dokumentumok