Hertz, Heinrich (Rudolf) (szül. 1857. febr. 22. Hamburg, Németország - megh. 1894. jan. 1. Bonn), német fizikus, elsőként adott le és fogott fel rádióhullámokat.

A Berlini Egyetemen, ahol Hermann von Helmholtz tanítványa volt, 1880-ban magna cum laude doktorált. 1883-ban kezdte tanulmányozni James Clerk Maxwell elektromágnesség-elméletét. 1885 és 1889 között, amikor a Karlsruhei Műegyetem fizikaprofesszora volt, laboratóriumában elektromágneses hullámokat állított elő, megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Megmutatta, hogy rezgésük természete, visszaverődési és törési képességük ugyanolyan, mint a fényé és a hőhullámoké. Minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1889-ben nevezték ki a Bonni Egyetem fizikaprofesszorává, itt folytatta az elektromosság ritkított gázokban való kisülésének a tanulmányozását. Összegyűjtött művei 3 kötetben, Gesammelte Werke címmel jelentek meg 1894-95-ben.

KFKI Home >  História - Tudósnaptár