Henry, Joseph (szül. 1797. dec. 17. Albany, New York állam, USA - megh. 1878. máj. 13. Washington), a Benjamin Franklin utáni kor egyik első nagy amerikai természettudósa. Samuel F. B. Morse-nak segítségére volt a távíró megalkotásában. Felfedezte az elektromosság több fontos alapelvét, köztük az önindukciót, amely elsőrendű fontosságú jelenség az elektromos áramkörökben.
Az Albany Akadémián (New York állam) dolgozott, ahol 1829-ben jelentősen továbbfejlesztette az elektromágneseket. A vasmag helyett a huzalt szigetelte, így sok menetnyi huzalt tekercselhetett a vasmagra, nagymértékben megnövelve a mágnes erejét. A Yale College számára készített elektromágnese 946 kg-os súlyt tartott meg, ez világcsúcs volt a maga idejében. Három évvel az első villanymotor megtervezése és megépítése után, 1832-ben figyelt fel munkája során az önindukció jelenségére.
Bár Michael Faradayt tekintik az elektromágneses indukció - a mágnesség elektromossággá való átalakításának folyamata - felfedezőjének, minthogy ő tette közzé elsőként az eredményeit 1831-ben, Henry egy évvel korábban figyelte meg a jelenséget. Henry 1831-ben megépítette és 1,6 km távolságon sikeresen működtetette saját tervezésű távíróját. 1832-ben a College of New Jersey, a későbbi Princetoni Egyetem természetfilozófia-professzora lett. További kutatásai során felfedezte a transzformátor működésének alapjául szolgáló törvényeket. Rájött, hogy áramot távolból is lehet indukálni: egy ízben egy 13 km távolságban becsapó villám segítségével mágnesezett egy tűt. Ez a kísérlet volt az elektromágneses hullámok első távolsági felhasználása. Egy hőérzékelő műszer, a termogalvanométer segítségével kimutatta, hogy a napfoltok kevesebb hőt sugároznak, mint a napfelszín általában.
Henry 1846-ban a washingtoni Smithsonian Intézet első
titkára lett, ebbeli minőségében megszervezte
és támogatta az önkéntes időjárás-megfigyelők
csoportját. Az intézet meteorológiai tevékenységének
sikere vezetett el az Egyesült Államok Meteorológiai
Hivatalának (később Szolgálat) létrehozásához.
Henry az amerikai polgárháborúban Lincoln egyik vezető
műszaki tanácsadója, később a Nemzeti
Tudományos Akadémia fő szervezője és második
elnöke volt. 1893-ban róla nevezték el az induktív
ellenállás egységét, a henryt.