A Berlini Csillagvizsgáló munkatársa, 1835
és 1851 között igazgatóhelyettese volt J. F. Encke
mellett. A Szaturnusz gyűrűit tanulmányozta, később
sikeresnek bizonyult módszert javasolt a Naprendszer méretének
mérésére a kisbolygók parallaxisának
meghatározásával. A Neptunuszt U.-J.-J. Le Verrier
francia csillagász kérésére kereste, aki kiszámította
a bolygó valószínű helyzetét, mielőtt
még megpillantották volna. 1851-től 1897-ig a Breslaui
(ma Wroclaw, Lengyelország) Csillagvizsgáló igazgatója
volt.