ERNEY MÓRIC (Budapest, 1877. febr. 14. - Százhalombatta, 1948. júl.10.)

A 19. század végén, amikor a belső égésű motorok ügye kritikussá vált, jelent meg Rudolf Diesel könyve saját fejlesztésű motorjáról, amely forradalmasította a motorgyártást. 1898 decemberében megalakult Augsburgban az Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren elnevezésű cég, amely a dízelmotorok konstrukciójának fejlesztésével, hatásfokuk javításával és Diesel összes szabadalmának értékesítésével is foglalkozott. E cégnek lett fiatalon munkatársa E. M., aki egész életében sokat tett azért, hogy a dízelmotorok meghódítsák a világot.

Édesapja a Nemzeti Zenede tanára és igazgatója volt. Ő volt az egyetlen gyermek, aki a műszaki pályát választotta élethivatásul. A József nádor Műegyetemen szerzett - kiváló eredménnyel - gépészmérnöki oklevelet 1899-ben. Tanára, Asbóth Emil korán felfigyelt tehetségére, és amikor augsburgi tartózkodása alatt megtudta, hogy Diesel munkatársakat keres, melegen ajánlotta figyelmébe a fiatal mérnököt, aki akkor szerelt le Pinában haditengerészeti szolgálatából. Előbb három hónapi próbaidőre alkalmazták Augsburgban, 1899 októberében, majd 1900 februárjában véglegesítették. Annak ellenére, hogy munkájával Diesel meg volt elégedve, 1901 szeptemberében E. M. távozott az AG für Dieselmotoren cégtől, hogy a dízelmotorok terén szerzett tapasztalatait, konstrukciós tudását másutt érvényesítse a dízelmotorok gyártásának elterjesztése érdekében.

Először a Ganz és Társa leobersdorfi gépgyárában a gyár dízelmotor konstrukciós osztályát és műhelyét vezette, majd Belgiumba ment, s ott az S. A. des Ateliers Carels Freres, Gand cégnél vezette be a dízelmotor gyártását. 1904-ben Angliába került, ahol a Diesel Engine Co. Ltd.-nél főmérnöki minőségben a dízelmotorok üzembe helyezésével foglalkozott, majd ugyanez év őszén hazajött, és öt éven át ismét a Ganz és Társa leobersdorfi gyárában mint a motorosztály vezetője, műszaki igazgatóként működött. Útjának következő állomása az olaszországi Franco Tosi, Legnano cég volt, ahol egy esztendőn keresztül a dízelmotor osztály vezetője, főmérnöke volt.

1910. jún. 20-án került ismét haza a Ganz és Társa budapesti céghez mint cégvezető főmérnök, a motorosztály vezetője, majd a gyár műszaki igazgatója.

E. M.-nek nagy érdemei voltak a dízelmotor elterjesztése terén, nemzetközi viszonylatban is. A Ganz-gyárban jelentős szerepe volt abban, hogy megteremtette a nagy gyártási pontosságot igénylő Diesel-Jendrassik-motorgyártás bevezetésének előfeltételeit.

1921-ig maradt a Ganz és Társa Vagon- és Gépgyárban, közben 1916-ban Vecsey Jenővel megalapította az Ikarus Hűtő és Fémáru Rt. gyárat, amivel az egész magyar gépjárműgyártás hűtőszükségletét biztosította. Az 1948-as államosítás után az Ikarus-gyár és az Uhri Testvérek Karosszériaüzem összevonásából alakult meg a ma már világhírű Ikarus Karosszéria- és járműgyár.

Irodalom

BALOGH Artur: E. M. Műszaki nagyjaink, I. Bp., 1967.

Végh Ferenc