Campbell, William Wallace (szül. 1862. ápr. 11. Hancock County, Ohio, USA - megh. 1938. jún. 14. San Francisco), amerikai csillagász, aki spektrográfiai módszerrel meghatározta a csillagok távolodási sebességét, vagyis a mozgásukat a Föld és a csillag alkotta egyenes mentén. Sok spektroszkópiai kettős csillag felfedezője; 1924-ben közzétett katalógusában több mint ezret sorolt fel.

Annak érdekében, hogy megmérhesse a csak a déli féltekéről látható csillagok távolodási sebességét, spektrográffal felszerelt 91 cm-es teleszkópot küldött a chilei Santiagóba. A Lick Obszervatóriumból (Mt. Hamilton, Kalifornia) és a Santiagóból származó adatok segítségével meghatározta a Nap mozgásirányát és sebességét a Tejútrendszerben, kiszámította különböző színképtípusú csillagok átlagos statisztikus sebességét. A Lick Obszervatóriumból hét napfogyatkozási expedíciót vezetett, gazdag anyagot gyűjtött a napkorona és egyes felvillanások színképéről.

Campbell 1910-ben lett a Lick-obszervatórium munkatársa, előtte két évig Ann Arborban, a Michigani Egyetemen oktatott csillagászatot. 1901-ben lett a Lick igazgatója. 1923-tól 1930-ig a Kaliforniai Egyetem elnöke, 1931-től 1935-ig pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia elnöke volt.



Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár