Bókay, János id., orvostanár, szül. Iglón (Szepes vm.) 1822., megh. Budapesten 1884 okt. 20. Az orvosi tanfolyamot Pesten és Bécsben végezvén, 1847. Pesten doktorrá avatták. 1847-ben a gyermekkórház segédorvosa lett Schoepf-Merey tanár mellett, majd ennek az országból való távoztával ideiglenes, 1852, pedig a kórház rendes igazgatófőorvosa, 1861-ben magántanári képesítést nyert. 1867-ben a gyermekgyógyászatnak ny. rendkívüli, 1873. rendes tanárává nevezték ki. 1868-1874-ig a budapesti orvos-egylet elnöke, azonkívül a m. orvosi könyvkiadótársulat alelnöke és igazgatósági tagja volt. 1877-ben a közegészségügyi tanács tagjává neveztetett ki. A gyermekkórház új épületének létrehozása az érdeme. B. tekinthető a gyermekgyógyászat megalapítójának hazánkban. 1902-ben a Stefánia, gyermek – kórház kertjében szobrot állítottak neki. Irodalmi munkássága felöleli a gyermekgyógyászat minden ágát; értekezései és monográfiái az Orvosi Hetilapban, a magyar orvosi könyvkiadó társulat könyvtárában, a Jahrbuch für Kinderheilkunde-ban s Gerhardt würzburgi tanár Handbueh der Kinderkrankhelten c. gyűjtőmunkájában jelentek meg.