BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (Budapest,
1899. szept.
29. - Buenos Aires, 1985. nov. 24.)
B.
L.
feltaláló és újságíró. Kanyargós életpályája elején, Budapesten
érettségizett,
majd az orvosi egyetemet elkezdte, azonban nem fejezte be. Egy ideig a
hipnózis
foglalkoztatta, majd hivatalnoki állásban egy petróleumvállalat
vámügyeit
intézte. Megpróbálkozott autóversenyzéssel, ami egy új sebességváltó
típus
kidolgozásár ösztönözte, és sikeres volt mint festő is.
Fő
találmányához, a golyóstollhoz újságírói pályája vezette el.
1933-34-ben
szerkesztője volt a Hongrie - Magyarország - Hungary-című, elsősorban
művészeti
jellegű folyóiratnak, majd ennek megszűnése után az Előre című lap
munkatársa
lett. Szerkesztői tevékenysége során annyit bosszankodott a töltőtollak
nehézkességén,
hogy új írószer kitalálásán kezdett gondolkodni. Nyomdákban járva a
rotációs
hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványa adta neki az
ötletet, hogy
egy tintával telt cső végébe hengerrel, ill. golyóval lehetne a
folyadékot
folyamatosan vinni a papírra.
Az
ötlettől az olcsó írószer világsikeréig azonban több mint fél évtized
telt el
kísérletezéssel. Kísérleteit már nem mind végezte Magyarországon.
1939-ben saját
személye és családja biztonsága érdekében Párizsba menekült, majd onnan
Argentínába.
Mint
minden
találmánynak, természetesen a golyóstollnak is voltak előzményei, és
mint a 20.
század legtöbb eredménye ez is népes szakembergárda és számos mecénás
bevonásával valósult meg. Azt a ötletet, hogy a tintát a papírra vékony
cső
végére helyezett golyó vigye át, már 1888-ban szabadalmaztatta John
Loud
Amerikában. Ez a toll azonban nem volt használható, és nem gyártották.
Wilhelm
Brau: 1912-ben „golyóval író töltőtoll”-ra kapott szabadalmat
Németországban,
de ez az ötlet sem jutott el a gyártásig. G. L. Lorenz „Mungo” néven
szabadalmaztatott Drezdában egy golyóstollat. Ezt gyártották is,
mintadarabjait
a lipcsei vásáron árusították, ezek azonban csak néhány napig voltak
használhatóak. Wenczel Climes cseh szabadalma 1935-ből szintén nem
eredményezett
használható írószert. Vele B. I kapcsolatba lépett és tőle opciót
szerzett.
A
használható golyóstoll előállításához igen pontos golyókra volt
szükség, amelyeket
Svájcból és Jugoszláviából próbáltak beszerezni. Később az argentínai
gyártáshoz
B. L. egy svéd céggel készíttette a szükséges golyókat.
A
megfelelő sűrűségű festék kikísérletezésében először fivére, György
volt segítségére,
majd a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben
gyártható
golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Nevét az
1950-es
években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.
B.
L. 1940-től Argentínában külön kísérletezett, ott nyert szabadalmat
1943. június
10-én. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat Argentínában
„Eterpen”-nek
hívták és 1945-től árusították.
Még
számos más találmánya is volt, de a golyóstollal szinte azonosult a
neve (ld.
az angol Biro-pen kifejezést).
Argentínában
olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók
napját az
ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
Fő műve
BIRÓ,
Ladislao José: Una revolución silenciosa. Buenos Aires, 1969.; BIRÓ
László
József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Bp., 1975. (Az előző
mű
rövidített magyar fordítása.)
Irodalom
RÉNYI
Péter: „Nehéz ember” Buenos Airesben. Népszabadság, 1966. 186. sz.;
VAJDA Pál:
Kié a golyóstoll? Interpress Magazin, 1982. 6. sz.
Vámos Éva